A+ | A- | Alap
2014. április 16.  
Advertisement
Kezdőlap
Információk
Kapcsolat
Weblaptérkép
Jogvédő Hírek
Tárgyalási Napló
Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport
A Magyar Gárda ügyei
Tanúkat keresünk!
2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
2007 őszi tüntetések
A Lelkiismeret'88 Csoport ügyei
Történelmi Igazságtétel:
- A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
- Képíró Sándor Csendőr ügye
- Kristóf László jogi rehabilitációja
Budaházy György ügyei
Választás 2006
A váci nemzeti könyvespavilon ügyirata
Képes Krónika ügy
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Próbaperek a délvidéki magyarok állampolgárságáért
Kvassay hídi ügy
Az egri Markoth Ferenc kórház ügye
2008. április 11-i tüntetések
Videók és Képek

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!








1% a NEMZETI JOGVÉDŐ SZOLGÁLATNAK!
2014. április 09.

1%

Kedves Honfitársunk!

 Kérjük, támogassa a személyi jövedelemadója

 

 SZJA 1%-ával

 AZ EMBERI JOGOKÉRT KÜZDŐ

 

 NEMZETI JOGVÉDŐ SZOLGÁLAT-ot!

Jogvédő munkánk eddigi eredményei bizonyítják, hogy érdemes!

Köszönjük ha elküldi kérésünket rokonainak, barátainak  és ismerőseinek !

.Adószámunk:

19334684-1-05

 
Újabb mérföldkő a nemzetegyesítésben
2014. április 09.

Újabb mérföldkő a nemzetegyesítésben:elfogadta az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése a nemzeti kisebbségekről szóló magyar jelentést

Hatalmas áttörés az itt olvasható MTI hír szerinti Kalmár-jelentés,  a kapcsolódó határozat és  ajánlás, amelyek szerves folytatásai az Európa Tanács korábbi, kollektív jogokat erősítő jogforrásainak, így az autonómiáról, mint a konfliktusok megoldási forrásáról szóló 1334/2003. sz és a szintén Kalmár Ferenccel közösen -  benyújtott módosítónk révén - kiharcolt, a  területi autonómiát kötelezően alkalmazandó modellként előíró 1832/2011. sz. határozatoknak.

Maximálisan ki kell használni a gyalázatos trianoni diktátum miatt  elszakítottan és jogfosztott sorban élő 3 millió Kárpát-medencében élő magyar honfitársunk érdekében. Egyértelmű lehetőséget teremt az - 71 igen, 11 nem és 11 tartózkodó szavazattal - elfogadott, 1985/2014 sz. határozat és a - 58 igen, 16 nem és 16 tartózkodó szavazattal - elfogadott 2040/2014 sz. ajánlás a területi autonómia kikényszerítésére, az óvodától egyetemig terjedő anyanyelvi oktatásra, etnikai alapú regionális önkormányzatok létrehozására és a széles körű anyanyelv használatra. A felelősség a magyar kormány kezében van: kíván-e végre a dél-tiroli sikeres modellt kiharcoló Ausztriához  hasonlóan védhatalomként kiállni  elcsatolt testvéreink önrendelkezési joga érdekében és konfliktusok vállalása árán megszorongatni a szomszédos területrabló államokat a mostani meddő jószomszédi politika helyett, mert egyértelmű, hogy csak a kemény fellépés vezethet eredményre. Tovább

 
Gaudi-Nagy Tamás közleménye
2014. április 07.

A választás margójára- Gaudi-Nagy Tamás közleménye

 Az április 6-i országgyűlési választás legfontosabb eredménye, hogy a balliberális hazaárulók nemhogy nem tudták átvenni ismét hazánk irányítását, de majdnem a Jobbik mögé szorultak. Minden hazájáért felelősséget érző magyar ember számára felemelő örömet okozott Bajnai, Gyurcsány, Mesterházy, Vadai és többi hataloméhes alak fancsali ábrázatát tanulmányozni a választás éjszakáján, amikor is szembesülniük kellett azzal, hogy - alighanem már soha többé – nem lesznek meghatározói és irányítói gyarmati sorba taszított hazánknak. Persze ez nem jelenti azt, hogy hátradőlhetünk és élvezhetjük a „húsvéti” alkotmány szerint már úgymond visszaszerzett önrendelkezést. A gyarmatosítás gépezete kibővítve az oligarchák uralmával ravasz módon halad előre minden fogadkozás ellenére, ezt meg kell állítani minden áron.

 Amennyiben ismét kétharmados többséggel tud majd kormányozni a Fidesz-KDNP, akkor egyértelmű törvénnyé válik, hogy az emberek számára sokkal többet jelent az érzelmi viszonyulás azokhoz, akik megfelelő hullámhosszon szólítják meg őket, mint a tényleges szabadság és jóllét.

 Nem lehet más célunk, mint hogy egyszer és mindenkorra visszavonhatatlanul olyan helyzetbe juttassuk a gyarmatosítás ellen és a nemzeti önrendelkezésért valóban küzdő erőket, hogy végre szakíthassunk az elmúlt 25 év országhódítást előkészítő és kiteljesítő politikájával és képessé tegyük hazánkat arra, hogy büszke, céltudatos és erős országként vehesse kezébe saját sorsát, és vehesse át az irányítást a Kárpát-medencében, és teljesítse be nemzetegyesítési küldetését.

 A nemzeti radikális felfogású embereknek nincs okuk a csalódásra, hiszen megkerülhetetlen tényezővé vált mára ez a politikai közösség Magyarországon és kijózanító válasszal szolgáltak ezáltal az elkötelezett hazafiak mindazon „aggódó” hazai és külföldi „értelmiségi” felé, akik a legfőbb rossznak a nemzeti önrendelkezést és társadalmi igazságosságot megvalósítani kívánó, magyar földért, magyar munkavállalókért és minden Kárpát-medencei magyarért tenni kívánó politikai közösséget tartják.

 Mindazonáltal a Jobbik vezetésének is el kell gondolkoznia azon, hogy minden látványos külsőségekben is megnyilvánuló konformitási szándék ellenére, lényegében csak megőrizni tudták a négy évvel korábbi parlamenti mandátumarányt, a szavazók számát 2010-hez képest csupán 15 %-al tudták növelni, ami természetesen a mostoha választási szabályok miatt tisztes eredmény, de a győzelem elmaradt, az eddigi éra folytatódik.

 Eljött végre az ideje annak, hogy politikai hasznot kereső, szavazatokat maximalizáló látványkampány és tevékenység helyett a valódi nemzetépítés útját járja a nemzeti radikális közösség, nyilvánvaló hogy más ezt nem végzi el helyettünk.

 Amennyiben a Jobbik vezetősége továbbra is kitart a számtalan jobbikos és meghatározó nemzeti radikális tekintély kifejezett véleményével (https://www.facebook.com/pages/Gaudi-Nagy-Tam%C3%A1st-az-Eur%C3%B3pai-Parlamentbe/501411036630560) is ellenkező álláspontjánál, miszerint nem kívánja a magyarság érdekében vívandó küzdelem erősítése érdekében a közelgő európai parlamenti választáson való indulásomat biztosítani, úgy azt sajnos semmiképpen sem tekinthetem a korábbiakban jelzett követelmény egyik jelének.

 Mindezek ellenére azonban természetesen, ahogy eddig is a jövőben is a közéleti jelmondatom szellemében kívánom nemzetemet szolgálni.: „Célom, hogy a jog, ne a kifosztás és az elnyomás eszköze legyen, hanem a közjót szolgálja, és biztosítsa a magyar emberek szabadságát, méltóságát, biztonságos, büszke és boldog életét.”

 Az igen aktív országgyűlési képviselői szolgálat folytatását azért nem tudtam vállalni, mert az oligarcha rendszer törvényhozásába csak olyan képviselőt enged be az új 2/3-os törvény, akinek nincs más kereső tevékenysége, ezért nekem, mint elkötelezett nemzeti jogvédőnek az ügyvédi talárt le kellett volna tennem. Mivel világosan érzékelhető, hogy a társadalom gerincét alkotó tisztességes munkavállalók, kisgazdák, földtulajdonosok és a nemzetért tettleg is fellépő emberek védelmét szervezetten továbbra sem látja el rajtunk kívül senki, ezért nemzeti jogvédő tevékenységemet a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetőjeként folytatom.

 Egyúttal azonban az eddigi hazai és Kárpát-medencei mozgásteret kiszélesítve brüsszeli székhellyel létrehozok a közeljövőben egy olyan patrióta jogvédő szervezetet elkötelezett hazai és külföldi közreműködőkkel, amelynek fő célja az európai hagyományos nemzeti közösségek szakszerű jogi védelme, jogi védőernyő és együttműködési-, illetve akciófelület biztosítása a szervezett háttérhatalmak fedőszerveként működő Európai Unió gyarmatosító elnyomó törekvéseivel szemben, különös tekintettel az önrendelkezésért küzdő, Kárpát-medencében élő őshonos magyarság érdekeinek védelmére és előmozdítására.

 Már most kérem minden elkötelezett honfitársamat, hogy támogassa ezt a törekvésemet (megfelelő időben és formában értesítést adok a támogatás lehetőségéről), amelyet többek között olyan kiváló harcostársakkal kívánom ebben az új formájában kiteljesíteni, mint Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő, aki remélem sikerrel újítja meg mandátumát.

 Különös büszkeséggel tölt el, hogy Zétényi Zsolttal, Grespik Lászlóval és más elkötelezett jogvédőkkel éppen néhány nap híján 10 éve, 2004. április 2-án alapítottuk meg a Nemzeti Jogvédő Szolgálatot, amely a szabadságjogi joggyakorlatot a hazafiak oltalmazására kiterjesztő működésével bebizonyította, hogy a Széchenyi által is helyesnek tartott cselekvő hazafiság a gyarmati sorsra szánt magyarság érdekében sokkal maradandóbb, a mindennapi életet a szabadságjogok érdekében folytatott jogi küzdelemmel befolyásoló hatással bír, mint az elsődlegesen politikai jelszavakban megnyilvánuló, azonban a társadalom kiszolgáltatott csoportjainak kézzelfogható segítséget ténylegesen nem vagy alig nyújtó tevékenység.

 Végül mindenki figyelmébe ajánlom Mahatma Gandhi a kiváló és sikeres indiai szabadsághős egyik legfontosabb jelmondatát:

Sosem tudhatod milyen eredményei lesznek a cselekedeteidnek, de ha nem cselekszel eredményük sem lesz.”

 Budapest, 2014. április 7.

 Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője   www.gaudinagytamas.hu 

 
10 ÉVES A NEMZETI JOGVÉDŐ SZOLGÁLAT
2014. április 04.


MTI.HU | Hírügynökség

2014. április 4. péntek   11:52

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye (1. rész)

 

    Budapest, 2014. április 4., péntek (OS) - 10 éves a Nemzeti Jogvédő Szolgálat

    Tíz éve alakult meg elkötelezett magyar ügyvédekből a Nemzeti Jogvédő Alapítvány és az azt működtető Nemzeti Jogvédő Szolgálat. Az elmúlt évtizedben több száz magyarsága, politikai véleménye és nemzeti érdeke mellett bátran kiálló embernek és szervezetnek biztosított szakszerű és eredményes képviseletet polgári, büntető és szabálysértési ügyekben. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat továbbra is rendületlen kitartással nyújt jogi segítséget nem csak a Csonka-országban élőknek, hanem a Kárpát-medencében élő elszakított, jogfosztott magyarok számára is. Ebből az alkalomból a Bujdosó Székely Vendéglőben ünnepi díszvacsora előtti sajtótájékoztatót tartott a szervezet. Dr. Zétényi Zsolt, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöke tájékoztatást adott arról, hogy a Szolgálat 10 éven keresztül bebizonyította, hogy a magyarságnak szüksége van nemzeti érdekeket hangsúlyozottan képviselő jogvédelemre. Kiemelte, hogy a nemzeti jogvédők sokszor a legreménytelenebbnek látszó, leghálátlanabbnak tűnő ügyeket is elvállalták és sikerre vitték, kiemelve a Dr. Képíró Sándor néhai csendőrtiszt elleni koncepciós pert, illetve Kristóf László néhai csendőrtiszt rehabilitációs ügyét. Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a szervezet ügyvezetője elmondta, hogy a legnagyobb erőpróbát a 2006-os rendőrterror időszaka jelentette számukra, amikor tömeges rendőri jogsértések és megtorlások idején százával nyújtottak sikeres büntető és szabálysértési védelmet.

 A Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye (2. rész)

 Budapest, 2014. április 4., péntek (OS) - 10 éves a Nemzeti Jogvédő Szolgálat

2006. őszén a meghurcolt civileknek, áldozatoknak harcoltak ki a joggyakorlatot is formálva jelentős összegű kártérítéseket, és küzdöttek a felelősök elítéltetéséért. A 2006-os ügyek lezáratlanságának bizonyítéka az is, hogy éppen a 10. „születésnapon” került sor egy 2006. őszén rendőrök által bántalmazott áldozat kártérítési perének tárgyalására, ám ítélet még nincs ! Rámutatott arra, hogy a nemzeti jogvédelem mára fogalommá vált és szinonimája lett a hazájukért, nemzetükért kiálló emberek eredményes jogvédelmének és a jog eszközével folytatott küzdelmének. Dr. Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tagja értékelte, hogy a 2010-es évet megelőző tömeges szabadságjogi jogsértések időszakában az egyetlen hiteles és eredményes szervezet volt a Nemzeti Jogvédő Szolgálat, amely sikerrel vette fel a jogi harcot az elnyomással szemben. A nemzeti jogvédelem által elért sikerek meghatározóan befolyásolták a bírói gyakorlatot a gyülekezési jog, az egyesülési jog és a személyhez fűződő jogok védelme terén. A tájékoztatón felszólalók egyet értettek abban, hogy a jövőben a nemzeti jogvédelem súlypontja az önrendelkezési küzdelmet vívó elcsatolt sorban lévő magyar közösségekre, a multi cégek által szorongatott fogyasztók és vállalkozók jogvédelmére, a földjüket és vagyonukat védők védelmére helyeződik át. Jelezték, hogy a 10 éves tevékenységükről dokumentumfilmet készítenek, amelyet rövidesen bemutatnak a nyilvánosság számára is.

 Kiadó: Nemzeti Jogvédő Szolgálat
-------------------------------------------------------------------
Kérjük előfizetőinket, hogy az Országos Sajtószolgálat anyagait minden esetben OS jelzéssel használják fel.
    Az MTI szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja az OS-be beadott  közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
    (c) Copyright MTI Nonprofit Zrt.

 
Dr.Zétényi Zsolt A Szent János téri csata
2014. március 17.

EMLÉKEZÉS EGY SORSFORDÍTÓ ESEMÉNYRE

avagy

a Szent János téri csata

 1944. március 19.-e, országunk német birodalmi megszállásának napja különös erővel sugározza emlékét, nemzeti sorsot meghatározó tanulságait most, a hetvenedik évfordulón. A csaknem öt évtizedig tartó idegen nagyhatalmi megszállás kezdete mintegy jelképe az egész – kezdetben nemzetiszocialista, majd szovjet-kommunista birodalmi – „hódoltsági” időszaknak. Így van ez akkor is, ha a korszak legnagyobb része teljes szuverenitáshiány állapotában, kisebb része részleges szuverenitásvesztés helyzetében volt. Az évfordulónak különös súlyt ad az a körülmény, hogy ezen a napon felfüggesztődött, részlegessé vált az alkotmányos hatalomgyakorlás. Az állam még működött, de meghatározó súllyal érvényesült a német birodalmi akarat. Amikor Magyarország Alaptörvénye (2011. április 21.) nemzeti hitvallás részében rögzítette, hogy „nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését”, akkor semmi más nem történt, mint ennek a vitathatatlan ténynek, közjogi nyilvánvalóságnak megállapítása. Hiszen részleges szuverenitás lehetséges, de részleges alkotmányosság semmiképpen, a részleges alkotmányosság alkotmányon kívüli állapot. Arra a kérdésre, hogy megszakadt-e az alkotmányosság történeti folyamata, a történelem válaszolt igennel. S ez a válasz elhangzott 1944. március 19.-e délelőttjén, az Attila út Szent János téri részén egy emeleti lakásban is, ahol Bajcsy-Zsilinszky Endre országgyűlési képviselő tűzpárbajt vívott a német rendőrség embereivel, majd súlyos has és vállsérülésekkel azt kiáltotta az elszállításakor odasereglett embereknek: „Éljen a független és szabad Magyarország”. Igen, a független és szabad Magyarországnak fél évszázadra vége volt.

Bajcsy-Zsilinszky részletes életrajzát máig nem írták, nem írhatták meg, hiszen hatalmas publicisztikai munkásságának minden részlete sem ismert. Nem írták meg hitelesen és részletesen a magyarországi ellenállás történetét sem.  Bajcsy-Zsilinszky már akkor is halhatatlanná tette volna magát, ha csupán ez a jelképes és véresen valóságos ellenállási történet maradt volna fenn róla. De nem így van. Őt sokan egyáltalán nem ismerik, s akik tudnak róla valamit, esetleg az antifasiszta ellenállási mozgalom kapcsán, a németellenes ellenállásnak a legitimistáktól a kommunistákig terjedő hálóját irányító személynek, s talán nem kevesen kommunista társutasnak tartják. Ezzel szemben az igazság az, hogy Zsilinszky egész életében a hagyományos történeti alkotmányosság híve volt, ennek jegyében, a jogegyenlőség sérelmeként ellenezte a zsidóságot sújtó törvényeket. Részt vett az 1919-es szegedi ellenforradalomban, alapítója volt a Fajvédő Pártnak és szerzője az 1924-ben megjelent, a „pozitív fajvédelem” jegyében született – nemzetmegerősítő célú -, s nem  más etnikum elnyomására irányuló Fajvédő Kiáltványnak. Egész életében tisztelője volt Horthy Miklós kormányzónak. A Szentkorona és Szentkorona-tan csodálójaként és hirdetőjeként is nagy társadalmi változásokat követelt. Társadalmi nézeteiben és programjában messze meghaladta a korabeli reformpolitikusok nézeteit akkor, amikor a dolgozó osztályok szociális helyzetének gyökeres megjavítását, a nemzetfenntartó parasztság földigényének szükség esetén radikális kielégítését hirdette és követelte. Bajcsy-Zsilinszky maga volt a történelmi Magyarország, hordozta mindazt, ami abban értékes és követendő volt. Ezt a tényt megerősítette a háborúellenes ellenzéki összefogást vezető, a jogfosztást a magyar alkotmányosság jegyében bíráló szolgálatvállalása. Az alkotmányosságot a szociális igazságossággal és a legnemesebb nemzetvédelemmel összekötő nemzetszolgálata máig tanulságos, éltető történelem.

 Személyében nem akárki tette meg a halálosan komoly ellenállási gesztust, amellyel életét kockáztatta, hanem a kor egyik nagy magyar szelleme. Babitsról mondják a kortársak, hogy leginkább négy nagy szellemalakot ismert el kortársai közül: Bartók, Bajcsy-Zsilinszky, Móricz Zsigmond és Szentgyörgyi Albert személyében. Amikor a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága elnökeként az ország és Budapest érdekében kapcsolatot keresett a fenyegető szovjet megszálló erővel, a Horthy-féle október 11-én Moszkvában megkötött fegyverszünet szellemében járt el azzal a reménységgel, hogy tíz- és százezrek életét, vagyonát sikerül megóvni. Ezért a – ma már tudjuk, hogy katonailag kudarcra ítéltetett, erkölcsileg és alkotmányosan mélyen igaz – nemes célért, Magyarországnak március 19.-én elveszített függetlenségéért áldozta életét a sopronkőhidai bitófán 1944 karácsonyán.

A megszállás következtében az ország a Weesenmayer követ mint az ország teljhatalmú irányítója felügyelete és irányítása alá került, a kinevezett kormány elsőrendűen az ő instrukcióit hajtotta végre. Ennek folytán a baloldali pártok, beleértve a Kisgazda Pártot és a Szociáldemokrata Pártot is, a feloszlatás sorsára jutottak, s nem csak Bajcsy-Zsilinszkyt, hanem mintegy háromezer veszélyesnek tartott személyt tartóztattak le, tízezer embert internáltak. A baloldali és német-ellenes hangvételű újságokat betiltották, a rádió elnöke lemondott, a főispánok és polgármesterek mintegy kétharmada megvált tisztségétől, köztük Budapest főpolgármestere is. A diplomáciai kar tekintélyes képviselői lemondtak posztjaikról. A magyarországi zsidók jogait korlátozó intézkedések radikalizálására irányuló német követelések, amelyek a megszállás előtt következetes elutasítással találkoztak, utána kényszerűen teljesültek, a zsidó tragédia legfőbb oka a német birodalmi megszállás volt. Kaltenbrunner, a Birodalmi Biztonsági Főhivatal vezetője személyesen közölte a magyar miniszterelnökkel március 20.-án, hogy „Magyarországnak a környező államok példája szerint elsősorban a zsidókérdést kell megoldani”. A birodalmi megszállás azonban korántsem csak a baloldali embereket és zsidókat sújtotta. Kiterjedtek a kényszerintézkedések, koncentrációs táborba hurcolások, az ország keresztény vezető csoportjainak reprezentánsaira is.

Erre a sorsra jutottak olyan arisztokrata és polgári német­ellenes politikusok, mint gróf Sigray, gróf Szapáry, gróf Apponyi György, Gratz Gusztáv, Rassay Károly, Laky Dezső képviselők, folytatva a Kisgazdapárt néhány vezetőjé­vel, így Nagy Ferenccel, a Szociáldemokrata Párt vezetőivel, akik közül Peyer Károlyt, Buchinger Manót, Mónus Illést, Malasits Gézát tartóztatták le. Jónéhány újságíró (Parragi György, Szvatkó Pál) és hamarosan egyre több más sze­mély találta magát a Gestapo börtöneiben. Ide került néhány zsidó származású nagytőkés, Aschner Lipót, Chorin Ferenc, Goldberger Leó, az ide menekült lengyelek vezetői, az olasz Badoglio-kormány budapesti missziója,  Keresztes -Fischer Ferenc belügyminiszter, később Kállay Miklós volt miniszterelnök, nyugati hatalmak­kal összeköttetést fenntartó néhány katonai vezető és sokan mások.

A birodalmi megszállással megpecsételődött az addig a többi megszállt államhoz képest jó helyzetű magyarországi zsidóság sorsa, s hogy ez nem lett még tragikusabb, magyarországi döntéseken múlott. Azok a kérdések, hogy e döntések korábban is bekövetkezhettek volna-e, lehettek volna-e kedvezőbbek, a történetírás világába tartozik.

Bajcsy-Zsilinszky soha el nem évülő, évezredes tapasztalatot kifejező, legújabb korunkban 1956 szabadságharca kapcsán igazolódott üzenete most is eleven erővel hat ránk:

bármennyire is bizonytalan a harc kimenetele, de nem hozhat végleges bukást egy nagylelkű és bátor nemzet számára, ha minden erejével kiáll nála sokszorta hatalmasabb erőkkel szemben is, egy évezredes nagy nemzeti küldetésért és az emberi szabadságért,..”

 
1848. MÁRCIUS 15.
2014. március 14.

1848.

MÁRCIUS 15.

a

DICSŐSÉGES FORRADALMUNK

ÉS

SZABADSÁGHARCUNK

ÜNNEPNAPJA

 
SZJA 1% a NEMZETI JOGVÉDŐ SZOLGÁLATNAK!
2014. február 02.

„Az igazság kutatása súlyos erőfeszítést követel tőlünk,

s ha megtaláltuk, még súlyosabbat ró ránk’’

             (Francis Bacon : Az igazságról)

 1%

Kedves Honfitársunk!

 Kérjük, támogassa a személyi jövedelemadója

 SZJA 1%-ával

 AZ EMBERI JOGOKÉRT KÜZDŐ

 

NEMZETI JOGVÉDŐ SZOLGÁLAT-ot!

 Jogvédő munkánk eddigi eredményei bizonyítják, hogy érdemes!

Köszönjük ha elküldi kérésünket rokonainak, barátainak  és ismerőseinek !

.

Adószámunk:

19334684-1-05

                         http://youtu.be/VEehuSpOZp8
 
A Lex Zétényi néven emlegetett, 1991-ben elfogadott felelősségrevonási törvény szövegváltozatai, végleges szövege és néhány történeti adalék.
2014. január 22.

A Lex Zétényi

 néven emlegetett, 1991-ben elfogadott felelősségrevonási törvény szövegváltozatai, végleges szövege és néhány  történeti adalék.

( A teljes szöveg megtalálható Zétényi Zsolt: Néhány adalék az igazságtétel kérdéséhez. Valóság. 1999.11 sz. 59-78.old.)

 A törvényjavaslat első  változata

„_______ szám

Törvényjavaslat a Magyar Köztársaság büntető törvénykönyvéről szóló 1978. évi IV. törvény módosítására.

A Magyar Köztársaság büntető törvénykönyvéről szóló 1978. évi IV. törvény kiegészül az alábbi §-sal: „34/A. §

1990. május 2-án kezdődik az 1878: V. törvénycikk 278-280. §-a, az 1961. évi V. törvény 253. § (1)-(2) bekezdése vagy az 1978. évi IV. törvény 166. § (1)-(2) bekezdése szerint minősülő és büntetendő emberölés büntethetőségének elévülése, ha a bűncselekményt 1944. december 21. és 1990. május 2-a közötti időben követték el, és azt az állam nem üldözte.”

2. §

E törvény a kihirdetés napján lép hatályba.”

 Ebben még nem volt szó arról a feltételről, hogy az állam politikai okból nem üldözte az emberölést, s nem terjedt ki a javaslat a hazaárulásra és hűtlenségre sem. Ezt a változatot tartottam a legjobbnak!

 Egyesek akadályként értelmezik a Büntető Törvénykönyv 2.§-át, amely így szól:

A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban levő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni; egyébként az új büntető törvénynek nincs visszaható ereje.”

Ennek alapján mondják elévültnek az 1956-ban elkövetett pártállami bűntettek büntethetőségét, mert az akkor hatályban volt törvény szerint 15 év volt az elévülési idő a legsúlyosabb bűncselekményekre, míg a jelenlegi törvény szerint nem évülnek el. Az elkövetőre előnyösebb régi törvényt kell alkalmazni ezen nézet szerint, s így nincs helye büntető eljárásnak. Az elkövetőre kedvezőtlenebb elbírálás tilalma azonban a pártállami időszak bűntetteire nem érvényesülhetett azért, mert

 - az elévülés nyugodott a tudatosan nem üldözött cselekményeknél,(más kérdés, hogy ennek megállapítása törvényi szabályozás nélkül elvárható e a bíróságtól);

- jogalkalmazási szabályról van szó, amely a jogalkotóra nem kötelező, alóla kivételt állapíthat meg, amint meg is tettük;

-nem alkotmányba foglalt szabály, jogalkotói áttörésének vizsgálata így közvetlenül nem tartozik alkotmánybírósági hatáskörbe.

1991. májusában – Dr. Békés Imre professzorral való beszélgetés után, tanácsainak figyelembe vételével született a 2800-as képviselői önálló indítvány, amelyet 1991. május 9-én datálva, dr. Takács Péter képviselőtársammal is aláíratva – könnyítendő az előterjesztőt terhelő jelenléti kötelezettséget – nyújtottam be. Így került a büntetendő tényállások közé a hazaárulás és hűtlenség. Bekerült továbbá a szövegbe a Btk. 2.§ módosítása.

2800. Képviselői önálló indítvány!

Törvényjavaslat a Magyar Köztársaság büntető törvénykönyvéről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról.

1. §

A Btk. 2. § jelenlegi szövege első bekezdéssé (1) változik és kiegészül az alábbi (2) bekezdéssel:

„(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem érintik a törvény 34/A. §-ában megjelölt bűntettek elbírálását az ott meghatározott feltételek megléte esetén, az elkövetéskor hatályban volt törvény szerint.”

2. §

A Btk. kiegészül az alábbi 34/A. §-sal:

34/A. §

1990. május 2-án kezdődik az 1978: V. törvénycikk 278-280. §-a, az 1961. évi V. törvény 253. § (1)–(2) bekezdése, az 1978. évi IV. törvény 166. § (1)–(2) bekezdése szerint minősülő emberölés, az 1930: III. törvénycikk 58. § szerint minősülő hűtlenség, az 1961. évi V. törvény 129. §-a, illetve az 1978. évi IV. törvény 144. §-a szerint minősülő hazaárulás büntethetőségének elévülése, ha a bűncselekményt 1944. december 21. és 1990. május 2-a közötti időben követték el és az állam nem érvényesítette büntetőigényét.

3. §

A Btk. 87. §-a (4), (5) bekezdésének számozása (5), (6)-ra változik. A 87. § egyidejűleg kiegészül az alábbi (4) bekezdéssel:

„Korlátlanul enyhíthető a Btk. 34/A. §-a alkalmazásával kiszabott büntetés.” Budapest. 1991. május 9. Dr. Zétényi Zsolt Dr. Takács Péter.

 A  következő szöveget 2961. számon nyújtottam be 1991. augusztus hó 29-én, a Szovjetunióbeli kommunista restaurációs kísérlet után. Ebben a változatban  már szerepel  a.„politikai” okból nem üldözés, mint feltétel.

 Dr. Takács Péter történész, képviselőtársam, a törvényalkotásban nem játszott szerepet. de társelőterjesztőként felszólalt Azért kértem fel társelőterjesztőnek, mert fellépését és felfogását jónak tartottam, s így az állandó jelenlét kötelme alól mentesültem.

Tovább...
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

Nemzeti Jogvédő Alapítvány © 2010. - Legfrisebb jogvédő hírek, magyar nemzeti jogvédelem