A+ | A- | Alap
2017. március 26.  
Advertisement
Kezdőlap
Információk
Kapcsolat
Weblaptérkép
Jogvédő Hírek
Tárgyalási Napló
Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport
A Magyar Gárda ügyei
Tanúkat keresünk!
2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
2007 őszi tüntetések
A Lelkiismeret'88 Csoport ügyei
Történelmi Igazságtétel:
- A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
- Képíró Sándor Csendőr ügye
- Kristóf László jogi rehabilitációja
Budaházy György ügyei
Választás 2006
A váci nemzeti könyvespavilon ügyirata
Képes Krónika ügy
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Próbaperek a délvidéki magyarok állampolgárságáért
Kvassay hídi ügy
Az egri Markoth Ferenc kórház ügye
2008. április 11-i tüntetések
Videók és Képek

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!








Igazságossági megfontolások a migráció kérdéskörében - Morvai Krisztina előadása a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2015. december 5-i konferenciáján
2015. december 17.

”Menekültjog és a migráció időszerű kérdései az Európai Unióban” címmel rendezett konferenciát 2015. december 5-én Budapesten a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és Morvai Krisztina EP képviselő. A felvételen Morvai Krisztina előadása látható, amelyben áttekintett néhány fontos "igazságossági megfontolást" azzal kapcsolatosan, hogy Magyarországnak kötelessége-e kivenni a részét a hatalmas mérteket öltött migráció, népvándorlás terheiből. Az előadó rámutatott arra is, hogy hazánknak úttörő szerepet kell vállalnia a jelenség "gyökérokainak" őszinte feltárásában és követelnie kell, Európai Uniós és nemzetközi szinten, egyebek mellett az Iszlám Állam és más terrorszervezetek finanszírozásának haladéktalan leleplezését és megbüntetését, továbbá a nemzetközi fegyverkereskedelem szigorú szabályozását az igazságtalan háborúk megakadályozása érdekében, valamint az egyre több nyomorúságot, szegénységet eredményező globális szabadkereskedelem és neoliberális, embertelenül profitközpontú gazdasági szemlélet és döntések megváltoztatását.

 

A konferencia többi előadása az alábbi linkekre kattintva tekinthető meg:

Dr. Novozánszky Ilona ügyvéd

Dr. Éva Mária Barki

Dr. Jánossy Mária

Dr. Zétényi Zsolt

Dr. Szmodis Jenő

Dr. Nagy Tibor

Dr. Rob Verreycken

Dr. Gerencsér György

Dr. Gaudi-Nagy Tamás

 
Háború van  a Hír TV tudósítása az NJSZ illegális bevándorlásról tartott konferenciájáról
2015. december 06.

2015. december 6., Hír Tv tudósítása nyomán

Magyarország tabudöntő szerepet játszott a migráció kezelésében – ezzel magyarázták a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2015. december 5-én Budapesten a ”Menekültjog és a migráció időszerű kérdései az Európai Unióban” címmel tartott egész napos nemzetközi konferenciáján az országot érő uniós kritikákat. (A konferenciáról rövidesen részletes tudósítást adunk közre.)

A Hír TV híradós tudósítása itt látható.

A konferencián előadást tartott a témában dr. Novozánszky Ilona ügyvéd – a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöke, dr. Eva Mária Barki ügyvéd - bécsi nemzetközi jogász, dr. Zétényi Zsolt ügyvéd - a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumának elnöke, dr. Jánossy Mária los angeles-i ügyvéd, dr. Rob Verreycken flamand jogász, az Európai Parlament politikai tanácsadója és a PEGIDA Belgium társalapítója, dr. Szmodis Jenő az ELTE Jogi Kar Jogbölcselet Tanszék adjunktusa , dr. Gerencsér György ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat együttműködő partnere és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd – a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője.

A rendezvényen levetítették többek között azt a dokumentumfilmet, amelyben először került széles körben bemutatásra, hogy Ásotthalom környékén miként zúdulnak be az illegális migránsok az akkor még ellenőrizetlen határon és miként birkózik az áradattal a Toroczkai László polgármester és a magára maradt település. (A polgármestert, aki először vetette fel a kerítést ötletét a Belügyminisztérium egyedüliként hagyta ki kitüntetéssel elismertek köréből, de ezt a Hegedűs Lóránt lelkész által vezetett Hazatérés Templom Gyülekezete nemrég "pótolta".) Az EP képviselő néhány idevágó felszólalása mellett megtekintette a közel száz résztvevő a nemzeti jogvédők által az akkor még megszállt Keleti pályaudvarnál készített felkavaró tudósítást.

Dr. Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő azt hangoztatta: nemcsak az Iszlám Állam ellen kellene fellépni, hanem a szabadkereskedelemre épülő globalizáció és a fegyverkereskedelem ellen is.

"Háború van. Szubverzív háború, burkolt háború, hibrid háború. És a migrációáradat ennek a háborúnak az egyik eszköze" – mondta Eva Maria Barki. Ezzel magyarázta a Bécsben élő nemzetközi jogász, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat együttműködő partnere az Európában kialakult migrációs válságot. Szerinte ez még csak a kezdet, a bevándorlás folytatódni fog, Magyarország viszont időben felismerte a problémát és elsőként tett ellene.

„Azt szokták mondani például Brüsszelben, hogy bevándorlási kérdésekről, migrációról az ember csak a konyhában, csak a saját házastársával vagy legbizalmasabb ismerősével beszélhet, hiszen ha kitudódik, hogy ő valamiféle politikailag inkorrekt nézetet vall, akkor a munkahelyéről eltávolíthatják, és így tovább. Ez most megváltozott, tehát Magyarország hatalmas tabut döntött meg azzal, hogy erről lehet beszélni, lehet őszintén beszélni, nyíltan beszélni és hát ez sokakat nagyon zavar” – fogalmazott dr. Morvai Krisztina. Ezzel a zavarral magyarázta az EP képviselő, hogy a napokban egy brüsszeli civil szervezet – az Európai Bizottság jóváhagyásával – aláírásgyűjtést indított a magyar kormány ellen.

A polgári kezdeményezéssel Magyarország uniós szavazati jogát akarják felfüggeszteni. A kormány közben a migránsok kötelező kvóták szerinti elosztását támadta meg az Európai Bíróságon. „Megmondom őszintén, jogászként szomorú ilyet mondani, de nem hiszek ennek az eljárásnak a sikerében. Jó és fontos, hogy benyújtotta Magyarország és Szlovákia, de hát maga a rendszer nem fog más döntést hozni szerintem, mint amit egyébként a rendszer meghozott már, hogy szét akarják teríteni kvótákkal az illegális bevándorlókat, a külső határok megvédése helyett. Itt összefogásra, ellenállásra van szükség és meg kell szervezni a közép-európai népek olyan összefogását, amellyel meg lehet menteni és meg lehet védeni Európát olyannak, amilyennek megálmodták őseink” – nyilatkozta dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője.

A konferencia előadói szerint a problémát a gyökerénél kell kezelni. Például azt kellene tisztázni, hogy kik és miből finanszírozzák a menekülthullámot elindító Iszlám Államot.

Dr. Morvai Krisztina nemrég erre írásban kérdezett rá az Európai Bizottságnál. A most megjött válasz szerint - amelyet a nemzeti jogvédő ismertetett a konferencián - az EU-nak ezt nincs hatásköre felderíteni, a kérdéssel csak tagállami szinten lehet foglalkozni. (Az IÁ által gerjesztett és Európát fenyegető illegális migráció és az EU határainak védelme ügyében viszont megvonnák a tagállamoktól a védekezés jogát.) Közölték: "a Bizottság általános ismertekkel rendelkezik az Iszlám Állam bevételforrásairól, köztük az olajértékesítésről. Az Iszlám Államtól olajat vásárlók vagy a szervezetet egyéb módon pénzügyileg támogatók kilétéről ugyanakkor nincsenek információi."

Dimitrisz Avramopulosz migráció ügyi biztos kijelentette válaszában " a terrorizmusfinanszírozás gyanúját nemzeti szinten kell jelenteni a pénzügyi információs egységek felé, akik azt követően határoznak a megfelelő további lépésekről. A terrorizmusfinanszírozással vádolt személyek ellen a nemzeti bíróságok indítanak eljárást. Az EU nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a terrorizmusfinanszírozáshoz kapcsolódó egyedi esetekbe beavatkozzon."

A konferencia utolsó részében a résztvevők kérdéseire válaszoltak az előadók, illetve a résztvevők (többek között Budaházy Edda, Budaházy György, Gonda László, Reiner Péter) maguk is elmondhatták álláspontjukat erről a létfontosságú témáról.

 
Jogvédők a Nemzet szolgálatában - új műsor a HUN Tv-n
2015. december 03.

Új jogvédő műsorral jelentkezik a Nemzeti Jogvédő Szolgálat , amelynek  címe:  "Jogvédők a Nemzet szolgálatában". 

Az egyelőre havi rendszerességgel tervezett, a HUN TV stúdiójában készülő műsorban a nemzeti jogvédők beszámolnak közérdeklődésre számot tartó ügyeikről és megosztják véleményüket a fontosabb hazai és külhoni történésekről.

A mostani első adásban (2015. december 3.) Horkovics-Kováts János, a HUN TV működtetője beszélget dr. Zétényi Zsolt ügyvéddel, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnökével és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéddel, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjével. 

A műsor témái:

1. ”Menekültjog és a migráció időszerű kérdései az Európai Unióban” című NJSZ konferencia programja és dr. Zétényi Zsolt menekültügy- bevándorlási témában írt tanulmánya (Helyszín: Aranytíz Kultúrház – Bp., V. ker. Arany János u. 10.  TOLNAY KLÁRI TEREM, időpont : 2015. DECEMBER 5. (szombat) 10 - 15 óra

2. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat összefoglaló jelentése a 2006 őszi rendőrterrorról 

4. A Szabadság téri szovjet szörnyemlékmű jogi helyzete

5. Fokozódó elnyomás és jogsértések az erdélyi magyarok ellen

6.  Újabb justizmord: kártérítésre kötelezték a nemzeti jogvédőket 2006 őszi perben eljáró rendőrségi jogtanácsosokról készült felvétel miatt

 
Kártérítésre kötelezték a nemzeti jogvédőket 2006 őszi perben rendőrökről készült felvétel miatt
2015. december 02.
(Magyar Nemzet, 2015. december 2., Pilhál Tamás) Semmibe veszi az Alkotmánybíróság határozatát, a polgári perrendtartást és az európai joggyakorlatot a Fővárosi Ítélőtábla tegnapi döntése, amellyel sérelemdíjat ítélt meg két rendőri jogtanácsosnak, amiért arcukat nem kockázták ki egy bírósági tárgyalásról készített tudósításban. Hiába mondta ki az Alkotmánybíróság tavaly, hogy a közéleti eseményeken a rendőri intézkedésről készült felvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható, a Fővárosi Ítélőtábla tegnap ismét egy ezzel ellentétes határozatot hozott. Az ítélőtábla jogerős döntése kimondta, hogy Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője és Almási Lajos operatőr megsértette két rendőrségi jogtanácsos képmáshoz fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a bírói tiltás ellenére kitakarás nélkül mutatták őket a jogvédő szervezet honlapjára fölkerült bírósági tudósításban. A két jogtanácsos arca pár másodpercig látható a tízperces felvételen (https://www.youtube.com/watch?v=Tr-HmNj388Q, 5:35-től) . Az ítélőtábla bírája, Fermanné Polák Zita összesen kilencszázezer forintnyi sérelemdíjat ítélt meg a felpereseknek ezért a pár másodpercért. Gaudi-Nagy Tamás katasztrofálisnak minősítette az ítélőtábla határozatát. Rámutatott: a polgári perrendtartásról szóló törvény alapján a tárgyalást vezető bírónak nem kell az állami feladatkörben eljáró személyek hozzájárulását kérnie a felvételkészítéshez. Vagyis törvénysértő volt, hogy a felvételkészítést a bíró megtiltotta az ominózus tavalyi tárgyaláson. Azt pedig továbbra is „elvtelen, alamuszi” viselkedésnek tartja, hogy az állami erőszak-monopóliumot birtokló szerv, a rendőrség jogi képviselői nyilvános tárgyaláson el akarnak bújni a kamera elől, ráadásul éppen a 2006-os őszi rendőrterror miatt indult egyik kártérítési perben. A jogvédő kiemelte: nemcsak a polgári perrendtartással, hanem az Alkotmánybíróság és a Kúria idevágó határozataival, illetve a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatával is ellentétes Fermanné Polák Zita döntése. Gaudi-Nagy Tamás jelezte, a jogerős ítélet felülvizsgálatát kezdeményezik a Kúrián. Ismeretes, a Kúria egyik 2012-es jogegységi határozata szerint a szolgálatot teljesítő rendőrök nem közszereplők, ezért a beleegyezésük nélkül nem közölhető róluk felismerhető kép- és hangfelvétel. Az Index panasza nyomán azonban az Alkotmánybíróság tavaly ezzel ellentétes határozatot hozott. Eszerint ha a szolgálatot teljesítő rendőrről készített felvétel közérdekű, akkor nem kell az illető hozzájárulását kérni. Ennek nyomán idén februárban a Kúria visszavonta korábbi jogegységi határozatát. Vagyis úgy tűnt, a világszerte bevett gyakorlatnak megfelelően végre eltűnhetnek a híradókból a kikockázott arcú egyenruhások. Ám a jelek szerint a Fővárosi Ítélőtábla nem értesült a megváltozott jogi helyzetről, és futószalagon ítél meg több százezer forintos sérelemdíjakat ki nem takart arcú rendőröknek. Legutóbb idén októberben az Indexet marasztalta el jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla Kizmanné Oszkó Marianne vezette tanácsa egy hasonló esetben.
 
2015 szellemi honvédője" díjat kapott adott dr. Zétényi Zsolt, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi elnöke
2015. november 26.
Kövér László szerint a jövő nem azoké a közösségeké, amelyeknek több pénzük vagy pusztítóbb fegyverük van, hanem azoké, amelyeknek erősebb az azonosságtudatuk.
A Civil Együttműködési Tanácskozás és a Szellemi Honvédelem Mozgalom péntek esti találkozóján mondott beszédében az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: a 21. században a közösségek alárendelésének fő eszköze már nem „a szállásterületeik elfoglalása” vagy a gazdasági és pénzügyi erőforrásaik elvétele, hanem a „közösségek azonosságtudatának megszállása és átalakítása”. Az értéktudatosságától megfosztott közösség többé már nem képes felismerni az érdekeit sem, még kevésbé képes megvédeni azokat – fogalmazott Kövér László.
A rendezvényen, amelyen átadták a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) Kuratóriumának „2015 szellemi honvédője”-díjait, Kövér László elismerésre méltónak nevezte, hogy a szervezet honvédelmi díjat alapított egy olyan világban, amelyben „az eszme és a szellem ügye helyett az eszmenélküliség és a szellemtelenség, az önvédelem helyett az önfeladás a divat”.
A házelnök felidézte: 1938-ban, amikor egy maroknyi magyar létrehozta a szellemi honvédelem gondolatát és mozgalmát, céljuk egy „emberibb és magyarabb” Magyarország megteremtése volt. A szellemi honvédelmet elsodorta a II. világháború, majd megtaposta négy évtizednyi kommunista rendszer, de a gondolat túlélte a huszadik századot. A CÖF-CÖKA kezdeményezése, „amellyel megidézi a szellemi honvédelem gondolatát, nem múltba révedés, hanem felkészülés a jövőre” – tette hozzá Kövér László.
Csizmadia László, a CÖF alapító elnöke „2015 szellemi honvédője” díjat adott át Zétényi Zsolt jogásznak, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi elnökének és Tőkéczki László történésznek, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető tanárának, valamint a Rákóczi Szövetségnek.
Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár a rendezvényt megnyitó köszöntőjében elutasította a liberális diktatúrát. „Nem tudom elfogadni, amikor liberális politikusok mondják meg, hogy mit szabad (leginkább nekik), és mit nem szabad nekünk. Amikor megpróbálják eltüntetni a nemzeteket, szétverni a természetes emberi közösségeket, a családokat” – fogalmazott.
A migránsválsággal kapcsolatban az államtitkár fontosnak nevezte a közép-európai nemzetek összefogását. A most már milliónyi migráns között biztos vannak szerencsétlenek és tudatlanok, de sokan közülük azért jönnek, hogy hazát, földrészt foglaljanak maguknak. Ezért a mai válságból kivezető út a nemzetek összefogásában és a kereszténység újraerősödésében van – hangoztatta Soltész Miklós.
Kelet-Közép-Európa országaiban igenis lesz jövője a kereszténységnek, és ez erőt adhat a Nyugat-Európában élő józan embereknek is, akik eddig nem merték felemelni a szavukat – tette hozzá.

KÖVÉR: A JÖVŐ AZOKÉ A KÖZÖSSÉGEKÉ, AMELYEKNEK ERŐSEBB AZ AZONOSSÁGTUDATUK
 
Gaudi az Echo Tv-ban a 2006 őszi rendőrterror elszámoltatásáról
2015. november 25.
Az ECHO Tv-n a Bírósági történetek c. műsorban beszélgettem Liebmann Katalinnal 2015. november 12-én a 2006 őszi rendőrterror rendőrvezetőinek büntetőperében született felháborító elsőfokú ítéletről, amellyel az akkori budapesti rendőrfőkapitány, Gergényi és még egy főrendőr csupán megrovást kapott, 12 további vádlott elleni eljárást viszont elévülés miatt megszüntették. Az interjúban kifejtem miért és miként felelős mindezért a rendőrség, az ügyészség és a bíróság, amely ebből rossz vádiratból is a legrosszabbat hozta ki. Sürgettem a terrorcselekmény miatti felelősségre vonást nemcsak a rendőri vezetők, de a politikai irányítók tekintetében is. Figyelmeztettem: az elszámoltatás nem úszhatják meg. A hat halottal járó 1990-es bukaresti bányászjárás és a 14 életet kiontó 1972-es északír véres vasárnap felelősei ellen is sok év után csak idén indult büntetőeljárás.
 
Menjetek, csapjatok oda! (Zétényi Zsolt a Gergényi ítéletről)
2015. november 19.
(Magyar Nemzet Magazin, 2015. november 7., Buzna Viktor)

Elkeserítőnek, a jogállamiság megcsúfolásának tartják a lapunknak nyilatkozó jogászok a 2006-os rendőri túlkapások ügyében hozott enyhe ítéletet. Múlt csütörtökön Gergényi Péter volt budapesti főkapitányt a legenyhébb szankcióban, megrovásban részesítette a katonai törvényszék, Bene László volt országos főkapitányt érintően pedig megszüntette az eljárást.
 
Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke szerint az elhúzódó eljárás során a hatóságok sorra követték el a hibákat.
– Az ítélet a magyar jogállamiság karikatúrája – mondja a múlt csütörtökön hozott bírói döntést kommentálva Völgyesi Miklós, aki a 2006. őszi eseményeket feltáró Balsai-bizottság vezetőjeként az elmúlt kilenc évben kitartóan kritizálta a rendőri intézkedéseket, illetve a kivizsgálásuk során történt mulasztásokat. Ő volt az, aki 2011-ben terrorcselekmény elkövetésének gyanújával feljelentette Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt is. A nyugalmazott tanácselnök szerint a hatóságok korábban már hibák sorozatát követték el.
– Az Alkotmánybíróság határozatban állapította meg, hogy a 2006-os zavargásokkor négyszázötven személy ellen indult eljárás, de csak huszonkettővel szemben született ítélet. Hogyan fejeződött be a több száz további ügy? Gyalázatos, hogy a tömeges előállítások során alapvető jogaiktól megfosztott, megalázott s gyakran súlyosan bántalmazott emberek sérelmei felett az igazságszolgáltatás egyszerűen szemet hunyt! A csapaterőben intézkedő rendőrök által kiemelt, elfogott embereket a börtönbe csoportosan, rabszállító gépkocsikkal vitték be. A befogadás során okmányt készítettek róla, milyen cselekmény miatt került sor elfogásukra, számtalan esetben azonban bebizonyosodott, hogy a rabszállítót vezető sofőrök diktálták be, milyen alapon kerültek a börtönökbe az előállítottak.
Szerinte mindez teljesen szabálytalanul történt, hiszen a szükséges dokumentumokat az intézkedő rendőrnek kellett volna kiállítania. Mivel nem így volt, később hiteltelen dokumentumok alapján születtek a sokszor ártatlan embereket elmarasztaló ítéletek.
– Ezeket azért emelném ki, mert olyan bűncselekmények valósultak meg, amelyek nem katonai, hanem súlyosabb, közvádra üldözendő, hivatalos személy által elkövetett bűncselekmények voltak – folytatja a bíró –, ezekkel kapcsolatban pedig vádemelésre nem került sor. Ha a mostani ítélet hallatán hiányérzetünk van, elsősorban ezért lehet. Az ügyekről ugyanis első körben nyomozati bírók döntöttek, akik szintén hibákat követtek el.
A bemondásos alapon készült dokumentumokra hivatkozva döntöttek például százötven ember előzetes letartóztatásáról. Ennek következtében számtalan ártatlan ember életét pecsételték meg. A nyomozati bírók ráadásul sok esetben figyelmen kívül hagyták a rendőrség, a börtönőrök brutalitásának egyértelmű nyomait is. Később nagy port kavart annak a fiatal lánynak az esete, akire egy rendőr olyan erővel vágott rá gumibotjával, hogy fejbőre felhasadt, fejéből ömlött a vér.
– Amikor a vértől összeragadt hajú lány a tárgyalóterembe került, a nyomozati bíró meg sem kérdezte tőle, mi történt vele, hogyan szenvedte el a sérülést – állítja Völgyesi, aki maga vizsgálta a fiatal lány ügyét.
A törvénykezési hibákat hivatott jóvátenni az úgynevezett semmisségi törvénytervezet, amelyet 2013-ban az alaptörvénynek megfelelőnek ítélt az Alkotmánybíróság. Völgyesi szerint azonban a törvény alkalmazását több magyar bíró is bojkottálta.
– Sok bírónak a saját ítéleteit kellett volna semmissé tennie, ezért végül győzött a mundérbecsület. Nagy probléma, hogy hazánkban a bírói testület olykor sajátosan értelmezi függetlenségét. A bíró függetlensége abban testesül meg, hogy a rá bízott ügyben befolyásmentesen dönthet. Fegyelmi, büntetőjogi és akár kártérítési kötelezettsége is lehet azonban, ha függetlenségének törvényes keretein túlterjeszkedik.
Völgyesi szerint rendszeresen előfordul, hogy egyes bírók a hatályos törvényeket figyelmen kívül hagyva ítélkeznek. Ugyanakkor a Bene– Gergényi-perben enyhe ítéletet hozó hadbíró, Kiss Károly sokkal súlyosabb büntetést nem szabhatott volna ki, hiszen a vád tárgyává tett tények megkötötték a kezét. Az ügyészség több esetben hibázott, a rendőri túlkapások számtalan körülményét végül nem vizsgálta ki.
– A fejre és felsőtestre leadott gumilövedékek, a kivont karddal indított lovasrohamok és a könnygázgránátok használata alapot adott rá, hogy a Balsai-jelentésben megjelölt tizenöt különféle bűncselekményen túl felvethető legyen a terrorcselekmény gyanúja is – állítja Völgyesi. – Eszközeiket, fellépési módszereiket ugyanis azzal a céllal használták, hogy megfélemlítsék az ünneplőket, a tüntetőket. Ha hibázott a rendőrség, az ügyészség és a bíróság, fel kellene tenni a kérdést: mi van a politika felelősségével?
A rendőrség feladata a politikai akarat szakszerű végrehajtása, ezért Völgyesi szerint az akkor regnáló kormány utasításait tükrözi, hogy 2006 őszén az intézkedések brutalitásba torkolltak. Ennek egyik szimbolikus eseménye volt, hogy a zavargások leverése után Gyurcsány Ferenc a túlkapásokban élen járó Rendőrségi Biztonsági Szolgálatnak személyesen köszönte meg a helytállást.
– Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felelősségét a bűnüldöző hatóságok fel sem vetették, a vizsgálat e tekintetben is elmaradt. Nem tudhattuk meg, mi az igazság, a felelősség kérdése most is tisztázatlan – összegez a nyugalmazott bíró, aki az ítélet hallatán csalódott a magyar jogállamiságban. – A rendőrség a miniszterelnök elvárásainak felelt meg és tevékenykedett, saját törvényeit sértő módon. Ezért neki a történtekért a katonai bírósági eljárásban felbujtói bűnös magatartás miatt a vádlottak padján kellett volna ülnie. Ehelyett tanúként jelent a bíróságon, s a tárgyaláson végig hazudott. Ezzel mindannyiunk arcába nevetett.
Zétényi Zsolt jogvédő úgy véli, a döntés hátterében a politikai akarat és a magyar igazságszolgáltatás rendszerszintű problémái is meghúzódnak.
– Hatalmas szerencse, hogy az intézkedések és tömegbántalmazások, lovasrohamok, gumilövedékek használatával fejre leadott lövések következtében nem volt halálos áldozat – véli Zétényi Zsolt ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumának elnöke. A szakember hosszan sorolja a 2006 őszén történt bűncselekményeket. Úgy véli, ezek közül a rendőrség és politikai felbujtója által elkövetett terrorcselekmény gyanúja lehetne a leginkább magalapozott. Szerinte ha a vizsgálatok során ezt a hatóságoknak sikerül bizonyítaniuk – s az adott bizonyítékok erre szolgáltattak bizonyos alapot –, a bíróság tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztést is kiszabhatott volna. Egyebek mellett a Btk. 261. § (1) bek. alapján: „Aki abból a célból, hogy a lakosságot megfélemlítse, meghatározott, személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.”
– Szándékerősítőleg hatott, hogy elrendelték a rendőrök azonosító jelvényeinek levételét, hiszen így nem kellett félniük a felelősségre vonástól – mondja Zétényi. – Ez felveti a pszichikai bűnsegély kérdését is. A rendőrség mint a kormány kinyújtott keze a legveszélyesebb útra lépett, amikor egyszerre rendelkezett a tömegoszlatásról és levette, illetve nem tűzte ki az azonosító jelvényeket.
Ennek volt tragikus elszenvedője Zétényi Zsolt korábbi ügyfele, Csorba Attila. A fiatalember szemét gumilövedékkel kilőtték, s olyan erős fizikai trauma érte, hogy később agyát érintő műtétet kellett rajta végrehajtani. Csorba maradandó sérüléseket szenvedett, majd 2013 őszén öngyilkosságot követett el.
– Itt a maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés megvalósult, de az élete is veszélyben volt. Ez pedig az élet elleni bűncselekmény gyanúját is felveti. Ezt a bíróság jóval súlyosabban büntethetné, mint egy egyszerű elöljárói intézkedés elmulasztását.
Amikor kiadták az utasítást a határozott fellépésre, hangsúlyozni kellett volna, hogy az nem járhat élet veszélyeztetésével, a testi épség súlyos sérelmével. Ha ezt elmulasztották, az üzenet világos volt: menjetek, csapjatok oda, úgysem lehet belőle felelősségre vonás. Ilyen esetben a parancsnok testi sértéshez, személyes szabadság megsértéséhez és egyéb bűncselekményekhez nyújtott bűnsegélyért elvileg ugyanúgy büntethető, mint maga az elkövető. A pszichikai bűnsegély mellett felvethető a bűnpártolás és az ellenőrzés elmulasztása bűntettének gyanúja a rendőrök ellen indult mintegy negyven ügyben.
Hogy a felsorolt bűncselekmények gyanúja ellenére hol marad a korrekt igazságszolgáltatás?
– A rendőrök és a számukra parancsokat adó politikai közeg közötti összezárás akadályozta meg, hogy erre sor kerülhessen – mondja Zétényi. – Terhelő vallomások ugyanis nem születtek az ügyben a felsőbb politikai vezetés tagjaira. Talán erre utalt Kiss Károly hadbíró is, amikor az ítélet kihirdetésekor közölte: az ügy elhúzódása, így az elévülés miatt kiszabott enyhébb ítéletek hátterében a politikai akarat hiánya állt.
Ami Gyurcsány Ferenc felelősségét illeti, Zétényi szerint tudjuk, hogy a végrehajtó hatalom sokféle módon jelezheti akaratát.
– Egzakt vallomások nincsenek arra vonatkozóan, hogy a volt kormányfő és a rendőri vezetők között milyen beszélgetések voltak.
Zétényi úgy véli, a felelősségre vonás azonban nem csak Gyurcsány Ferencet és a 2006-os eseményeket illetően maradt el. A 2010-ben hatalomra kerülő Fidesz-kormány elszámoltatáspolitikája nem volt sikeres, nem történt meg a pártállami múlt és a büntetőjogi felelősség feltárása sem.
– Ezen ügyek feltérképezésére külön nyomozó és vádelőkészítő csoportokat kellene felállítani. A korrupciós, illetve az államhatalmi elit bűnözésére jellemző bűncselekmények nyomozása speciális eszközöket, sajátos ismereteket igényel. Ugyanígy a kommunista és a náci bűncselekmények kivizsgálásainak is megvannak a maga szakmai követelményei. Ehhez persze olyan politikai akarat kell, amely biztosítja a szükséges erkölcsi, személyi és anyagi hátteret.
Márpedig, véli, ha valaki kerületi vagy bármilyen más ügyészként dolgozik, nyilván nem fog a húsz futó ügye mellé újabbakat keresni magának. A specifikusan létrejött nyomozó és ügyészi csoportok motiváltabbak volnának ezeknek az ügyeknek a feltárásában.
– A szakembereket meg kellene fizetni, és tudomásukra hozni, hogy az országnak és a kormányzatnak fontos és erkölcsileg megbecsülést érdemlő célja az adott csoport által nyomozandó bűntettek felderítése, a tettesek megbüntetése.
Újra kellene gondolni az ügyészség alkotmányos helyzetét is. Ahogyan ugyanis a Bene–Gergényi-per elsőfokú ítélete is megmutatta, a bíró nem sokat tehet, ha az ügyészség vádemelése megköti a kezét. Magyarországon ugyanis a legfőbb ügyész csak a parlamentnek tartozik felelősséggel, és csak rendkívüli jogsérelem esetén kell konkrét ügyekről beszámolnia.
– Magyarországon a legfőbb ügyész az igazságszolgáltatási rendszerben szabadon lebeg, miközben a nemzetközi példák többsége alárendeli valamilyen államhatalmi vagy közigazgatási szervnek, például a kormánynak vagy az igazságügyi minisztériumnak utasítási joggal vagy anélkül – fejtegeti Zétényi. – Erre nálunk is szükség lenne, mert bár látszólag jó, hogy a legfőbb ügyész senkitől semmilyen utasítást nem kaphat, ennek negatív következménye, hogy döntéseiért ő az egyedüli felelős, igen elvont a felelőssége. Ebben a helyzetben motiváció nélkül bárki meggondolná, hogy vállaljon-e kockázatot.
A jogvédő szerint az ügyészséget az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága, esetleg az igazságügyi minisztérium felügyelete alá kellene helyezni. Ez persze nem jelenthetné azt, hogy a legfőbb ügyész kézi irányítású lenne, de az állam jobban érvényesíthetné büntetőjogi céljait, horribile dictu, az Országgyűlés által ellenőrzött büntetőpolitikáját.
 
Tovább küzdenek a nemzeti jogvédők
2015. november 19.
(Magyar Nemzet, november 5., Nagy Áron)
 
A 2006-os tüntetések után ártatlanul elítéltek többsége elkerülte a felelősségre vonást, a jogsértések áldozatainak pedig összességében százmillió forintos kártalanítást ítéltek meg a bíróságok – közölte tegnap a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetősége. Szerintük ez is bizonyítja, hogy a szervezet sikeresen végezte munkáját. A jogvédők ugyanakkor csalódottak, mert a politikai és rendőri vezetők elszámoltatása a kormánypárti ígéretek ellenére nem történt meg.
 
Csalódtak a kormánypártokban a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetői, akik azt remélték, hogy a Fidesz–KDNP öt és fél évvel ezelőtti választási győzelme után végre elhárult az akadály a 2006-os tüntetések szétveréséért felelős rendőri és politikai vezetők elszámoltatásának útjából – derült ki a szervezet sajtótájékoztatóján. Gaudi-Nagy Tamás és kollégái szerint elképesztő, hogy Gergényi Péter volt budapesti főkapitányt és egyik társát pusztán megrovásban részesítette a 2006 őszén történt eseményekkel összefüggésben a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa. Ugyanakkor azt is elmondták: az ügyészség roszszul összerakott vádirata az első perctől kezdve magában hordozta a kudarc lehetőségét. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat egyebek között ezért jelezte korábban, hogy a sértettek képviselőjeként beszállna az eljárásba, és ezzel segítené a hatóság munkáját. Ezt azonban az ügyészség elutasította.
Az enyhe ítéletért tehát Gaudi-Nagyék szerint elsősorban az ügyészséget terheli a felelősség, de a kormány, illetve a Belügyminisztérium is hibázott, mert 2010-ben nem állított fel bizottságot vagy szervezetet a rendőrségen belül, amely tárgyilagosan kivizsgálhatta volna a jogsértéseket, és összegyűjthetett volna minden szükséges adatot Gergényi Péter és társai elszámoltatásához. – A történtek ellenére nem adjuk fel, tovább fogunk küzdeni. Egészen addig, amíg el nem nyerik büntetésüket – szögezte le az ügyvéd.
Megjegyezték ugyanakkor, hogy a jogvédő szolgálat által vállalt ügyek többségét siker koronázta. Az általuk képviseltek zömmel mentesültek a tüntetéseken való részvételükkel összefüggésben kiszabott büntetések alól, öszszességében pedig körülbelül százmillió forint kártalanítást is megítéltek a bíróságok a rendőri brutalitás miatt – foglalta össze az eredményeket Grespik László és Novozánszky Ilona. Grespik hozzátette: a kártérítési perek még nem értek véget, és reményeik szerint további 100 millióra számíthatnak a sértettek.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetői megemlékeztek az ’56-os forradalom leveréséről is, és kijelentették: november 4. a szabadságáért küzdő nemzet gyásznapja. Zétényi Zsolt ennek kapcsán megjegyezte: addig nem tudja Magyarországot valóban szuverén államnak tekinteni, amíg a Szabadság téren ott áll a megszálló szovjetek „hősi” emlékműve. Szerinte tárgyalni kéne Moszkvával az obeliszk elszállításáról, és egy orosz kulturális park kialakításáról. Mint mondta, ez olyan javaslat, amely nem sértené az oroszok önérzetét, éppen ezért érthetetlen, hogy a kormány miért nem hajlandó vállalni az elképzelést.
 
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

buy generic bactrimn online http://infopillsrx.com/buy-generic-bactrim-cheap.html
metronidazole cost at http://bestpillsforsale.com
buy ivermectin
buy wellbutrin online

Nemzeti Jogvédő Alapítvány © 2010. - Legfrisebb jogvédő hírek, magyar nemzeti jogvédelem