Videók, interjúk Gaudi-Nagy Tamással és Morvai Krisztinával a 2002-2010 közötti rendőri erőszakot vizsgáló bizottság létrejöttéről, továbbá Pintér Sándor és Navracsics Tibor miniszter-jelöltek bizottsági meghallgatásáról:
Május 21-én, péntek délután zajlott az Országgyűlésben a vita a 2006-os áldozatok kártérítéséről szóló törvényről. A Jobbik meghívott az ülésre négy áldozatot is. Összefoglaló és videók a 2006 őszi rendőrterror áldozatainak soron kívüli jóvátételéről szóló országgyűlési határozati javaslat országgyűlési általános vitájáról:
Azért szólítalak meg, mert mostani alaptörvényünk szerint az országgyűlést egyszerre illeti meg a törvényhozás és alkotmányozás joga, s így az alkotmányozó hatalom részese vagy. Amint tudod Magyarország időben különböző születésű törvények és szokások által meghatározott történeti alkotmánnyal bíró ország volt 1944-évi idegen nagyhatalmi megszállásáig. Ezen alkotmányát független, alkotmányozó hatalom soha nem helyezte hatályon kívül. Jelenkori „alkotmány”-nak nevezett alaptörvénye saját megállapítása szerint ideiglenes, továbbá nem szuverén, azaz nem legitim, alkotmányosan nem hiteles országgyűléstől származik sem 1949-évi papirosalkotmány formájában, sem 1989-évi – tartalmilag, elemi szinten jogállaminak tekinthető – szöveggel megállapított, sokszor módosított változtában. Mindkét szöveg nagyhatalmi megszállás idején született, s egyiket sem, módosításaikat sem erősítette meg népszavazás. Ezek alkotmánynak nem tekinthetők.
Péntek délután zajlott az Országgyűlésben a vita a 2006-os áldozatok kártérítéséről szóló törvényről. A Jobbik meghívott az ülésre négy áldozatot is. A 2006-os rendőri brutalitás a téma a parlamentben. Gaudi-Nagy Tamás az alkotmányügyi bizottság előadójaként a parlament pénteki ülésén délután közölte: kivételes eset, hogy egy ellenzéki párt teljesen egyetért a többségi kormánnyal, de a rendőri brutalitás miatti jóvátétel főbb irányaiban teljesen egyetértenek a Fidesszel.
( A vezérszónoki felszólalás szövege és videója itt érhető el.)
Kedden folytatódott az a polgári per a Fővárosi Bíróságon, amelyben Budaházy György és 7 társa kártérítést követel a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól. Budaházy társai fejenként 1 millió forint nem vagyoni kártérítést követelnek a rendőrségtől, mert demonstrációjuk alkalmával - szerintük - jogtalanul bilincselték meg és állították elő őket.
A rendőrök Budaházy Györgyöt és társait 2003 áprilisában, illetve 2004 áprilisában tartott demonstrációjuk, plakátragasztásuk alkalmával megbilincselték és előállították, de a bíróság felmentette őket az önkényuralmi jelkép használatának vádja alól.
A 2010. április 9-én tartott tárgyalás során állig felfegyverzett rendőrök tartották félelemben a bírósági tárgyalóteremben levőket, és ezért nem került sor végül is döntéshozatalra.
Az okiratokat kommentár nélkül tesszük közzé, a következtetések levonását mindenkire rábízzuk.
