A+ | A- | Alap
2016. április 29.  
Advertisement
Kezdőlap
Információk
Kapcsolat
Weblaptérkép
Jogvédő Hírek
Tárgyalási Napló
Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport
A Magyar Gárda ügyei
Tanúkat keresünk!
2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
2007 őszi tüntetések
A Lelkiismeret'88 Csoport ügyei
Történelmi Igazságtétel:
- A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
- Képíró Sándor Csendőr ügye
- Kristóf László jogi rehabilitációja
Budaházy György ügyei
Választás 2006
A váci nemzeti könyvespavilon ügyirata
Képes Krónika ügy
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Próbaperek a délvidéki magyarok állampolgárságáért
Kvassay hídi ügy
Az egri Markoth Ferenc kórház ügye
2008. április 11-i tüntetések
Videók és Képek

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!








Szenzációs magyar kárpótlási siker Délvidéken
2016. január 18.
Alábbiakban adjuk közre dr. Bozóki Antal kiváló újvidéki magyar ügyvéd és egyszemélyes nemzetpolitikai intézmény (iránymutató jogi honlapja ) maratoni, több mint 9 éves küzdelemmel elért hatalmas sikerét, amely szerint sikerült közel hárommillió forintnak megfelelő jóvátételt kiharcolni egy délvidéki magyarnak, akit három évesen zártak szüleivel és több ezer délvidéki magyarral, némettel együtt a II. világháború vége felé a járeki haláltáborba. A szerb igazságügy-minisztérium határidőben nem fizette ki a jogerősen megítélt kártérítést ezért közel egy évig tartó végrehajtási eljárás során sikerült behajtani az összeget ! Gratulálunk nemzeti jogvédő kollégánknak és egyúttal vele együtt arra buzdítunk minden érintettet arra, hogy kérjék a II. világháború során elszenvedett jogsérelmekért a rehabilitációt, amelyre csak 2016. december 15-ig van lehetőség!

A közlemény elérhető itt.
 
Megszüntették a migránsok elleni önvédelmet szorgalmazó határvadászok elleni eljárást (Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye)
2016. január 15.

Örömmel közöljük, hogy a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség nemrég kézbesített jogerős határozatával megszüntette a nyomozást három olyan hazafi elleni büntetőeljárásban, akik a migránsinvázió ellen önkéntes határvadász zászlóalj elnevezéssel cseréltek eszmét közösségi oldalakon.

Tényi István feljelentését követően tavaly augusztusban emiatt őket közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése bűncselekménnyel gyanúsították meg, hajnali házkutatásokat tartottak náluk, lefoglalták számítógépeiket, majd a rendőrségre hurcolva kihallgatták őket.

Az egyik volt gyanúsított, Vass István Mátyás tavaly júliusban tett közzé felhívást Hunyadi Önkéntes Határvadász Egység címmel a Facebookon, hogy társakat találjon a kiterjesztett jogos védelem gyakorlására a bevándorlási áradat feltartóztatása érdekében, és ennek keretében „megállásra késztessék a határon épülő kerítést megrongálni készülő törvénytelen bevándorlókat”, mivel a „hatóságok láthatóan képtelenek a migráns helyzetet elvárhatóan kezelni” és ezért a polgárok „készek saját maguk, önállóan is fellépni saját védelmében, alkotmányos jogaikat gyakorolva.” Felhívására többen jelentkeztek, közülük két vidéki férfit azonosítottak be a hatóságok, így lett három gyanúsított.

A szabadlábon védekező gyanúsítottak a Nemzeti Jogvédő Szolgálathoz (NJSZ, www.njsz.hu) fordultak védelemért a nemzeti jogvédők „Bevándorlási válsághelyzet: a magyaroknak is vannak jogai!” c. 2015. szeptember 4-i közleménye nyomán, amelyben védelmet ajánlottak a migránsok miatt jogsérelmet szenvedetteknek és kimondták: „ebben a jogos önvédelmi helyzetben kötelességünk hazánk és a magyarok jogainak védelme.”

Az ügyet az NJSZ bemutatta a sajtóban, a november 4-én tartott sajtótájékoztatóján, illetve az NJSZ december 5-i migránsügyi nemzetközi jogi konferenciáján követelve a törvénytelen eljárás megszüntetését és az eredetileg gárdaellenes éllel beiktatott, közbiztonsági tevékenység jogosulatlan szervezése bűncselekmény hatályon kívül helyezését.

A három gyanúsított vitatta a gyanúsítást és közölte, hogy „ magyar emberként fontosnak tartom és egyet értek azzal a céllal, amit Kormányunk is követ, mely szerint a legfontosabb, hogy megvédjük határainkat az illegális migráció során beáramló idegenektől”, továbbá „örömömre szolgál, hogy a Kormány gondoskodott arról, hogy Szerbiával és Horvátországgal fennálló határaink lezárásra kerüljenek, azon illegális migráns ne jöhessen át.” Szerintük félreértés történt, valójában nem büntetést, hanem kitüntetést érdemelnének, miután felvetéseik azóta „teljes mértékben megvalósultak a Kormány határvédő akciói révén.”

A védelem szerint nem büntethető a közösségi oldalon zajló eszmecsere az illegális bevándorlók elleni jogos védelemről és az sem, ha a határ mentén csoportban tartózkodó polgárok jelzést adnak migránsok behatolásáról a hatóságok részére.

Fontos rögzíteni, hogy a büntetőeljárási törvény felhatalmazza a polgárokat arra, hogy bűncselekmény észlelése esetén a tetten ért elkövetőt a helyszínen tartsák. Egy felelős civiltől pedig elvárható, hogy rövid úton értesítse a hatóságokat, ha közrendet veszélyeztető cselekményt észlel.

Az ügyészség osztotta a védelem álláspontját. „A szervezés olyan folyamat, amely szükségképpen azt jelenti, hogy az elkövető a szervezés első olyan lépésével, amelynek következében a célul kitűzött tevékenység már meghatározott és a külvilág számára kitűnik, megkezdi és befejezi a bűncselekményt.” Ilyen tevékenység az ügyészség szerint a két csatlakozó esetében nem volt, ezért esetükben bűncselekmény hiányában szüntették meg az eljárást, míg a kezdeményező terhére nem volt megállapítható bűncselekmény.

Szükséges a házkutatások során - egyébként több esetben szabálytalanul, eljárási hibákat vétve, - lefoglalt eszközök haladéktalan visszaszolgáltatása, illetve az érintettek meghurcolás miatti megkövetése és arányos jóvátételben történő részesítése.

A gyanúsítottak védelmét dr. Novozánszky Ilona ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöke és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője látta el.

Korábban már sikeres büntetővédelmet biztosítottunk egy hazafinak, aki tavaly nyáron önkéntes civil segítséget ajánlott fel egy határszéli önkormányzatnak a határ védelméhez és ezt célzó felhívást tett közzé. Emiatt őt másnap hajnalban előállították és közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezésével gyanúsították meg, majd hónapokkal később az ellene indult eljárást megszüntették.

Végül pedig – az elmúlt hónapok tragikus európai migrációs fejlemények és a kapcsolódó tömeges erőszakos bűncselekmények ismeretében - ismét leszögezzük: az Európát és hazánkat is fenyegető bevándorlás ellen a nemzeti önvédelem minden lehetséges eszközét be kell vetni. A magyar nemzet jogos védelmi helyzetben van jelenleg és ennek gyakorlását az Európai Unió sem akadályozhatja meg. Elsődleges az államhatár védelme, ezért továbbra is támogatjuk a törvényes rendet és a polgárok biztonságát fenyegető illegális migráció elleni, szükséges és arányos kormányzati erőfeszítéseket, valamint indokolt a bevándorlási áradatért felelősséggel bíró személyek és – nem egy esetben magukat jogvédőnek nevező, kollaboráns szerepű, liberális - szervezetek elszámoltatása.

Budapest, 2016. január 15.

 

Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) nevében:

Dr. Novozánszky Ilona elnök

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető

 
"Az európai patriótáknak össze kell fogni: Európa végveszélyben és jogos védelmi helyzetben van !" - Gaudi előadása az NJSZ migrációs konferenciáján
2015. december 17.

„Az illegális bevándorlás hatása a hagyományos európai nemzeti közösségekre: nemzetek jogos védelmi helyzetben - a nemzeti jogvédők gyakorlati tapasztalatai fényében”  címmel tartottam előadást a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és dr. Morvai Krisztina EP képviselő által rendezett ”Menekültjog és a migráció időszerű kérdései az Európai Unióban” - című konferencián Budapesten 2015. december 5-én.

Bemutattam, hogy a bevándorlási válsághelyzetben milyen nyilatkozatokat tett, milyen ügyeket vállalt  a Nemzeti Jogvédő Szolgálat, kitértem  a liberális jogvédők kártékony és nemzetellenes szerepére, ismertettem az Európai Parlamentben ezzel kapcsolatos vitákat, döntéseket,  kifejtettem miért vannak jogos védelmi helyzetben az európai hagyományos nemzeti közösségek és szóltam a székely hazafiak elleni, terrorizmus ellenes harc mezébe bújtatott  román leszámolási kísérletről . A konferenciáról szóló részletes tudósítás itt olvasható.

Az előadásom az alábbi, Almási Lajos által készített felvételen látható, a videó után pedig ebben a hírben olvasható a további felszólalók listája és előadásaik megtekintési helye.

A konferencián előadást tartott még a témában dr. Morvai Krisztina egyetemi docens, európai parlamenti képviselő, dr. Novozánszky Ilona ügyvéd – a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöke, dr. Eva Mária Barki  ügyvéd - bécsi nemzetközi jogász (Ausztria) -  a Nemzeti Jogvédő Szolgálat együttműködő partnere,  dr. Zétényi Zsolt ügyvéd - a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumának elnöke, dr. Jánossy Mária los angeles-i ügyvéd (USA)-  a Nemzeti Jogvédő Szolgálat együttműködő partnere, dr. Rob Verreycken flamand jogász (Belgium), az Európai Parlament politikai tanácsadója és a  PEGIDA Belgium társalapítója, dr. Szmodis Jenő az ELTE Jogi Kar Jogbölcselet Tanszék adjunktusa, dr. Nagy Tibor érsekújvári ügyvéd (Felvidék), a Nemzeti Jogvédő Szolgálat együttműködő partnere és  dr. Gerencsér György ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat együttműködő partnere. 

Előadásaik videói megtekinthetők itt, egyes előadásokat az ünnepi időszakban a honlapomon is közreadok.

A konferencia számomra legfőbb tanulsága: háború zajlik a hagyományos európai nemzetek ellen, ezért csak patrióta összefogással védhetjük meg magunkat és Európát a belső-külső támadókkal szemben.

Honfitársi üdvözlettel: 

dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

www.gaudinagytamas.hu

 
Igazságossági megfontolások a migráció kérdéskörében - Morvai Krisztina előadása a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2015. december 5-i konferenciáján
2015. december 17.

”Menekültjog és a migráció időszerű kérdései az Európai Unióban” címmel rendezett konferenciát 2015. december 5-én Budapesten a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és Morvai Krisztina EP képviselő. A felvételen Morvai Krisztina előadása látható, amelyben áttekintett néhány fontos "igazságossági megfontolást" azzal kapcsolatosan, hogy Magyarországnak kötelessége-e kivenni a részét a hatalmas mérteket öltött migráció, népvándorlás terheiből. Az előadó rámutatott arra is, hogy hazánknak úttörő szerepet kell vállalnia a jelenség "gyökérokainak" őszinte feltárásában és követelnie kell, Európai Uniós és nemzetközi szinten, egyebek mellett az Iszlám Állam és más terrorszervezetek finanszírozásának haladéktalan leleplezését és megbüntetését, továbbá a nemzetközi fegyverkereskedelem szigorú szabályozását az igazságtalan háborúk megakadályozása érdekében, valamint az egyre több nyomorúságot, szegénységet eredményező globális szabadkereskedelem és neoliberális, embertelenül profitközpontú gazdasági szemlélet és döntések megváltoztatását.

 

A konferencia többi előadása az alábbi linkekre kattintva tekinthető meg:

Dr. Novozánszky Ilona ügyvéd

Dr. Éva Mária Barki

Dr. Jánossy Mária

Dr. Zétényi Zsolt

Dr. Szmodis Jenő

Dr. Nagy Tibor

Dr. Rob Verreycken

Dr. Gerencsér György

Dr. Gaudi-Nagy Tamás

 
Háború van  a Hír TV tudósítása az NJSZ illegális bevándorlásról tartott konferenciájáról
2015. december 06.

2015. december 6., Hír Tv tudósítása nyomán

Magyarország tabudöntő szerepet játszott a migráció kezelésében – ezzel magyarázták a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2015. december 5-én Budapesten a ”Menekültjog és a migráció időszerű kérdései az Európai Unióban” címmel tartott egész napos nemzetközi konferenciáján az országot érő uniós kritikákat. (A konferenciáról rövidesen részletes tudósítást adunk közre.)

A Hír TV híradós tudósítása itt látható.

A konferencián előadást tartott a témában dr. Novozánszky Ilona ügyvéd – a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöke, dr. Eva Mária Barki ügyvéd - bécsi nemzetközi jogász, dr. Zétényi Zsolt ügyvéd - a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumának elnöke, dr. Jánossy Mária los angeles-i ügyvéd, dr. Rob Verreycken flamand jogász, az Európai Parlament politikai tanácsadója és a PEGIDA Belgium társalapítója, dr. Szmodis Jenő az ELTE Jogi Kar Jogbölcselet Tanszék adjunktusa , dr. Gerencsér György ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat együttműködő partnere és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd – a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője.

A rendezvényen levetítették többek között azt a dokumentumfilmet, amelyben először került széles körben bemutatásra, hogy Ásotthalom környékén miként zúdulnak be az illegális migránsok az akkor még ellenőrizetlen határon és miként birkózik az áradattal a Toroczkai László polgármester és a magára maradt település. (A polgármestert, aki először vetette fel a kerítést ötletét a Belügyminisztérium egyedüliként hagyta ki kitüntetéssel elismertek köréből, de ezt a Hegedűs Lóránt lelkész által vezetett Hazatérés Templom Gyülekezete nemrég "pótolta".) Az EP képviselő néhány idevágó felszólalása mellett megtekintette a közel száz résztvevő a nemzeti jogvédők által az akkor még megszállt Keleti pályaudvarnál készített felkavaró tudósítást.

Dr. Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő azt hangoztatta: nemcsak az Iszlám Állam ellen kellene fellépni, hanem a szabadkereskedelemre épülő globalizáció és a fegyverkereskedelem ellen is.

"Háború van. Szubverzív háború, burkolt háború, hibrid háború. És a migrációáradat ennek a háborúnak az egyik eszköze" – mondta Eva Maria Barki. Ezzel magyarázta a Bécsben élő nemzetközi jogász, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat együttműködő partnere az Európában kialakult migrációs válságot. Szerinte ez még csak a kezdet, a bevándorlás folytatódni fog, Magyarország viszont időben felismerte a problémát és elsőként tett ellene.

„Azt szokták mondani például Brüsszelben, hogy bevándorlási kérdésekről, migrációról az ember csak a konyhában, csak a saját házastársával vagy legbizalmasabb ismerősével beszélhet, hiszen ha kitudódik, hogy ő valamiféle politikailag inkorrekt nézetet vall, akkor a munkahelyéről eltávolíthatják, és így tovább. Ez most megváltozott, tehát Magyarország hatalmas tabut döntött meg azzal, hogy erről lehet beszélni, lehet őszintén beszélni, nyíltan beszélni és hát ez sokakat nagyon zavar” – fogalmazott dr. Morvai Krisztina. Ezzel a zavarral magyarázta az EP képviselő, hogy a napokban egy brüsszeli civil szervezet – az Európai Bizottság jóváhagyásával – aláírásgyűjtést indított a magyar kormány ellen.

A polgári kezdeményezéssel Magyarország uniós szavazati jogát akarják felfüggeszteni. A kormány közben a migránsok kötelező kvóták szerinti elosztását támadta meg az Európai Bíróságon. „Megmondom őszintén, jogászként szomorú ilyet mondani, de nem hiszek ennek az eljárásnak a sikerében. Jó és fontos, hogy benyújtotta Magyarország és Szlovákia, de hát maga a rendszer nem fog más döntést hozni szerintem, mint amit egyébként a rendszer meghozott már, hogy szét akarják teríteni kvótákkal az illegális bevándorlókat, a külső határok megvédése helyett. Itt összefogásra, ellenállásra van szükség és meg kell szervezni a közép-európai népek olyan összefogását, amellyel meg lehet menteni és meg lehet védeni Európát olyannak, amilyennek megálmodták őseink” – nyilatkozta dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője.

A konferencia előadói szerint a problémát a gyökerénél kell kezelni. Például azt kellene tisztázni, hogy kik és miből finanszírozzák a menekülthullámot elindító Iszlám Államot.

Dr. Morvai Krisztina nemrég erre írásban kérdezett rá az Európai Bizottságnál. A most megjött válasz szerint - amelyet a nemzeti jogvédő ismertetett a konferencián - az EU-nak ezt nincs hatásköre felderíteni, a kérdéssel csak tagállami szinten lehet foglalkozni. (Az IÁ által gerjesztett és Európát fenyegető illegális migráció és az EU határainak védelme ügyében viszont megvonnák a tagállamoktól a védekezés jogát.) Közölték: "a Bizottság általános ismertekkel rendelkezik az Iszlám Állam bevételforrásairól, köztük az olajértékesítésről. Az Iszlám Államtól olajat vásárlók vagy a szervezetet egyéb módon pénzügyileg támogatók kilétéről ugyanakkor nincsenek információi."

Dimitrisz Avramopulosz migráció ügyi biztos kijelentette válaszában " a terrorizmusfinanszírozás gyanúját nemzeti szinten kell jelenteni a pénzügyi információs egységek felé, akik azt követően határoznak a megfelelő további lépésekről. A terrorizmusfinanszírozással vádolt személyek ellen a nemzeti bíróságok indítanak eljárást. Az EU nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a terrorizmusfinanszírozáshoz kapcsolódó egyedi esetekbe beavatkozzon."

A konferencia utolsó részében a résztvevők kérdéseire válaszoltak az előadók, illetve a résztvevők (többek között Budaházy Edda, Budaházy György, Gonda László, Reiner Péter) maguk is elmondhatták álláspontjukat erről a létfontosságú témáról.

 
Jogvédők a Nemzet szolgálatában - új műsor a HUN Tv-n
2015. december 03.

Új jogvédő műsorral jelentkezik a Nemzeti Jogvédő Szolgálat , amelynek  címe:  "Jogvédők a Nemzet szolgálatában". 

Az egyelőre havi rendszerességgel tervezett, a HUN TV stúdiójában készülő műsorban a nemzeti jogvédők beszámolnak közérdeklődésre számot tartó ügyeikről és megosztják véleményüket a fontosabb hazai és külhoni történésekről.

A mostani első adásban (2015. december 3.) Horkovics-Kováts János, a HUN TV működtetője beszélget dr. Zétényi Zsolt ügyvéddel, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnökével és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéddel, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjével. 

A műsor témái:

1. ”Menekültjog és a migráció időszerű kérdései az Európai Unióban” című NJSZ konferencia programja és dr. Zétényi Zsolt menekültügy- bevándorlási témában írt tanulmánya (Helyszín: Aranytíz Kultúrház – Bp., V. ker. Arany János u. 10.  TOLNAY KLÁRI TEREM, időpont : 2015. DECEMBER 5. (szombat) 10 - 15 óra

2. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat összefoglaló jelentése a 2006 őszi rendőrterrorról 

4. A Szabadság téri szovjet szörnyemlékmű jogi helyzete

5. Fokozódó elnyomás és jogsértések az erdélyi magyarok ellen

6.  Újabb justizmord: kártérítésre kötelezték a nemzeti jogvédőket 2006 őszi perben eljáró rendőrségi jogtanácsosokról készült felvétel miatt

 
Kártérítésre kötelezték a nemzeti jogvédőket 2006 őszi perben rendőrökről készült felvétel miatt
2015. december 02.
(Magyar Nemzet, 2015. december 2., Pilhál Tamás) Semmibe veszi az Alkotmánybíróság határozatát, a polgári perrendtartást és az európai joggyakorlatot a Fővárosi Ítélőtábla tegnapi döntése, amellyel sérelemdíjat ítélt meg két rendőri jogtanácsosnak, amiért arcukat nem kockázták ki egy bírósági tárgyalásról készített tudósításban. Hiába mondta ki az Alkotmánybíróság tavaly, hogy a közéleti eseményeken a rendőri intézkedésről készült felvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható, a Fővárosi Ítélőtábla tegnap ismét egy ezzel ellentétes határozatot hozott. Az ítélőtábla jogerős döntése kimondta, hogy Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője és Almási Lajos operatőr megsértette két rendőrségi jogtanácsos képmáshoz fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a bírói tiltás ellenére kitakarás nélkül mutatták őket a jogvédő szervezet honlapjára fölkerült bírósági tudósításban. A két jogtanácsos arca pár másodpercig látható a tízperces felvételen (https://www.youtube.com/watch?v=Tr-HmNj388Q, 5:35-től) . Az ítélőtábla bírája, Fermanné Polák Zita összesen kilencszázezer forintnyi sérelemdíjat ítélt meg a felpereseknek ezért a pár másodpercért. Gaudi-Nagy Tamás katasztrofálisnak minősítette az ítélőtábla határozatát. Rámutatott: a polgári perrendtartásról szóló törvény alapján a tárgyalást vezető bírónak nem kell az állami feladatkörben eljáró személyek hozzájárulását kérnie a felvételkészítéshez. Vagyis törvénysértő volt, hogy a felvételkészítést a bíró megtiltotta az ominózus tavalyi tárgyaláson. Azt pedig továbbra is „elvtelen, alamuszi” viselkedésnek tartja, hogy az állami erőszak-monopóliumot birtokló szerv, a rendőrség jogi képviselői nyilvános tárgyaláson el akarnak bújni a kamera elől, ráadásul éppen a 2006-os őszi rendőrterror miatt indult egyik kártérítési perben. A jogvédő kiemelte: nemcsak a polgári perrendtartással, hanem az Alkotmánybíróság és a Kúria idevágó határozataival, illetve a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatával is ellentétes Fermanné Polák Zita döntése. Gaudi-Nagy Tamás jelezte, a jogerős ítélet felülvizsgálatát kezdeményezik a Kúrián. Ismeretes, a Kúria egyik 2012-es jogegységi határozata szerint a szolgálatot teljesítő rendőrök nem közszereplők, ezért a beleegyezésük nélkül nem közölhető róluk felismerhető kép- és hangfelvétel. Az Index panasza nyomán azonban az Alkotmánybíróság tavaly ezzel ellentétes határozatot hozott. Eszerint ha a szolgálatot teljesítő rendőrről készített felvétel közérdekű, akkor nem kell az illető hozzájárulását kérni. Ennek nyomán idén februárban a Kúria visszavonta korábbi jogegységi határozatát. Vagyis úgy tűnt, a világszerte bevett gyakorlatnak megfelelően végre eltűnhetnek a híradókból a kikockázott arcú egyenruhások. Ám a jelek szerint a Fővárosi Ítélőtábla nem értesült a megváltozott jogi helyzetről, és futószalagon ítél meg több százezer forintos sérelemdíjakat ki nem takart arcú rendőröknek. Legutóbb idén októberben az Indexet marasztalta el jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla Kizmanné Oszkó Marianne vezette tanácsa egy hasonló esetben.
 
2015 szellemi honvédője" díjat kapott adott dr. Zétényi Zsolt, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi elnöke
2015. november 26.
Kövér László szerint a jövő nem azoké a közösségeké, amelyeknek több pénzük vagy pusztítóbb fegyverük van, hanem azoké, amelyeknek erősebb az azonosságtudatuk.
A Civil Együttműködési Tanácskozás és a Szellemi Honvédelem Mozgalom péntek esti találkozóján mondott beszédében az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: a 21. században a közösségek alárendelésének fő eszköze már nem „a szállásterületeik elfoglalása” vagy a gazdasági és pénzügyi erőforrásaik elvétele, hanem a „közösségek azonosságtudatának megszállása és átalakítása”. Az értéktudatosságától megfosztott közösség többé már nem képes felismerni az érdekeit sem, még kevésbé képes megvédeni azokat – fogalmazott Kövér László.
A rendezvényen, amelyen átadták a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) Kuratóriumának „2015 szellemi honvédője”-díjait, Kövér László elismerésre méltónak nevezte, hogy a szervezet honvédelmi díjat alapított egy olyan világban, amelyben „az eszme és a szellem ügye helyett az eszmenélküliség és a szellemtelenség, az önvédelem helyett az önfeladás a divat”.
A házelnök felidézte: 1938-ban, amikor egy maroknyi magyar létrehozta a szellemi honvédelem gondolatát és mozgalmát, céljuk egy „emberibb és magyarabb” Magyarország megteremtése volt. A szellemi honvédelmet elsodorta a II. világháború, majd megtaposta négy évtizednyi kommunista rendszer, de a gondolat túlélte a huszadik századot. A CÖF-CÖKA kezdeményezése, „amellyel megidézi a szellemi honvédelem gondolatát, nem múltba révedés, hanem felkészülés a jövőre” – tette hozzá Kövér László.
Csizmadia László, a CÖF alapító elnöke „2015 szellemi honvédője” díjat adott át Zétényi Zsolt jogásznak, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi elnökének és Tőkéczki László történésznek, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető tanárának, valamint a Rákóczi Szövetségnek.
Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár a rendezvényt megnyitó köszöntőjében elutasította a liberális diktatúrát. „Nem tudom elfogadni, amikor liberális politikusok mondják meg, hogy mit szabad (leginkább nekik), és mit nem szabad nekünk. Amikor megpróbálják eltüntetni a nemzeteket, szétverni a természetes emberi közösségeket, a családokat” – fogalmazott.
A migránsválsággal kapcsolatban az államtitkár fontosnak nevezte a közép-európai nemzetek összefogását. A most már milliónyi migráns között biztos vannak szerencsétlenek és tudatlanok, de sokan közülük azért jönnek, hogy hazát, földrészt foglaljanak maguknak. Ezért a mai válságból kivezető út a nemzetek összefogásában és a kereszténység újraerősödésében van – hangoztatta Soltész Miklós.
Kelet-Közép-Európa országaiban igenis lesz jövője a kereszténységnek, és ez erőt adhat a Nyugat-Európában élő józan embereknek is, akik eddig nem merték felemelni a szavukat – tette hozzá.

KÖVÉR: A JÖVŐ AZOKÉ A KÖZÖSSÉGEKÉ, AMELYEKNEK ERŐSEBB AZ AZONOSSÁGTUDATUK
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

buy wellbutrin online

Nemzeti Jogvédő Alapítvány © 2010. - Legfrisebb jogvédő hírek, magyar nemzeti jogvédelem