A+ | A- | Alap
2017. június 29.  
Advertisement
Kezdőlap
Információk
Kapcsolat
Weblaptérkép
Jogvédő Hírek
Tárgyalási Napló
Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport
A Magyar Gárda ügyei
Tanúkat keresünk!
2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
2007 őszi tüntetések
A Lelkiismeret'88 Csoport ügyei
Történelmi Igazságtétel:
- A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
- Képíró Sándor Csendőr ügye
- Kristóf László jogi rehabilitációja
Budaházy György ügyei
Választás 2006
A váci nemzeti könyvespavilon ügyirata
Képes Krónika ügy
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Próbaperek a délvidéki magyarok állampolgárságáért
Kvassay hídi ügy
Az egri Markoth Ferenc kórház ügye
2008. április 11-i tüntetések
Videók és Képek

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!








MORVAI A DÉLVIDÉKI MAGYAROKÉRT AGGÓDIK
2017. április 13.
magyaridok.hu

Minden, ami nem a délszláv jelleget erősíti, állambiztonsági kockázatot jelent Szerbiában – mondta el Morvai Krisztina, az Európai Parlament független képviselője az Árnyékjelentés című könyv bemutatóján. A képviselő hamarosan monitorozó-körútra indul a Délvidékre, ahol felméri az ott élő magyarok nemzeti önrendelkezésének állapotát és azt, hogy milyen esetleges diszkriminá­ciót tapasztalnak.


Forrás: MTI

Az EP képviselője úgy vélte: amíg az őshonos magyar nemzeti közösség nem az európai normáknak megfelelően él a Délvidéken, addig Magyarországnak meg kell vétóznia Szerbia uniós csatlakozását. Morvai Krisztina és a könyv szerzője, Bozóki Antal Szerbia csatlakozása feltételeként szabná, hogy biztosítsák a balkáni országban élő mintegy háromszázezer fős magyar közösség teljes körű nemzeti önrendelkezését, területi autonómiáját és a magyar nyelv használatát.
A válság jeleként említették, hogy Szerbiában sorra szűnnek meg a magyar nyelvű rádióadók, mert privatizálják őket.

– Ha ki kell állnunk a határon túli magyarok jogaiért, akkor felül kell emelkednünk a pártkülönbségeken, hiszen csak egységes állásponttal lehet megvédeni, illetve erősíteni az autonó­miát – hangsúlyozta.
Bozóki Antal elmondta: az EU-hoz való csatlakozáshoz szükséges jelentést a szerb állami hivatal írja, az ottani Magyar Nemzeti Tanács nem vesz részt a megalkotásában, ezért az nem ad hiteles képet. A fő problémák között említette az országban lévő 31 százalékos munkanélküliséget, az 1,3 millió szegénységben élő embert, valamint a népességfogyást, amely a magyarlakta területeken a legnagyobb arányú. Ezek közül egyet sem említ a szerb jelentés.
Bozóki javaslata szerint minden évben helyzetjelentést kellene készíteni a határon túl élő magyarokról, hiszen pontos tények, adatok nélkül az EP-ben sem lehet érdemi vitát folytatni. A könyvből angol nyelvű összefoglaló készül, amelyet Morvai Krisztina elküld majd az európai parlamenti képviselőtársainak.
 
KÖSZÖNJÜK, HA TOVÁBBÍTJA BARÁTAINAK, ISMERŐSEINEK!
2017. április 10.

„Az igazság kutatása súlyos erőfeszítést követel tőlünk,

s ha megtaláltuk, még súlyosabbat ró ránk’’  (Francis Bacon : Az igazságról)

1%

Kedves Honfitársunk!

Kérjük, támogassa a személyi jövedelemadója,

SZJA 1%-ával

AZ EMBERI JOGOKÉRT KÜZDŐ

NEMZETI  JOGVÉDŐ ALAPÍTVÁNY-t

Adószám:

18 446 081-1-05

vagy a

NEMZETI  JOGVÉDŐ SZOLGÁLAT-ot

Adószám:

19 334 684 -1-05

Jogvédő munkánk eddigi eredményei bizonyítják, hogy érdemes!

Köszönjük ha elküldi kérésünket rokonainak, barátainak  és ismerőseinek!

.www.nja.hu          www.njsz.hu

 



 
Hol az igazság? (Visszajelzés)
2017. április 09.
Hol az igazság? (Visszajelzés) Farcádi Botond főszerkesztő úr a Háromszék 2017. 04. 01-jei számában megjelent Rodica Pârvan igaza című vezércikkének egyetlen megállapítását sem kívánom vitatni. Azt sem, hogy az általunk vallott (kisebbségi) elvek és jogok alapján az idei Pro Urbe díj az etnikai arányok szerint a románokat illeti meg, ahogy azt Rodica Pârvan mondja. Apróság, de ebben a vonatkozásban megemlíteném, hogy valószínűleg azon kevés magyar közé tartozom, aki Vasilescu Octaviean volt vezető beosztásban levő román mérnök napokban bekövetkezett halálakor részvétemet fejeztem ki a családnak, mert igazából lehet, hogy a néha elhangzott közhiedelemmel ellentétben én nem vagyok románellenes. Román létére Vasilescu Octaviean mérnök barátom volt, és sok más román barátom is van. De mindezekkel együtt, ha elfogadom, hogy nem lehet vitatkozni arról, amit Rodica Pârvan és vele együtt Farcádi Botond is mond, hogy az idei Pro Urbe díjat románnak kell adni, ha igazságosak vagyunk, és be akarjuk tartatni saját elveinket, akkor azt is meg kell mondanom, hogy a Farcádi Botond cikke kiegészítésre szorul. Ha mi helybeli többségi nemzetként elismerjük, hogy az idei Pro Urbe díj itteni kisebbségben élő román nemzetiségű személyt illet meg, akkor egyúttal azt is el kell mondanunk, hogy bizony velünk a románok több mint fél évszázadon keresztül a mai napig nem bántak így, és nem adták meg – még most sem adják meg – azokat a jogokat, amelyek minket megillettek és megilletnek. Hadd említsek meg itt egy párat: megdöbbenve olvastam egy Hargita megyei színmagyar község vezetőségének a szintén magyar ügyfelem számára küldött levelét, amelyikben arról rendelkeznek, hogy a magyar nyelven kiállított iratot fordítsa le románra. Itt megjegyzem, hogy a 45-ös nemzetiségi statútum, amely még mindig törvény, előírja, hogy azon települések helyhatósági szervei, amelyekben az ott élő, kisebbséghez tartozó lakosság részaránya meghaladja a 20 százalékot, kötelesek elfogadni a kisebbségiek anyanyelvén kiállított iratot, esetünkben a magyar nyelvűt, és kötelesek ugyanazon a nyelven válaszolni is. Megdöbbenve vettem tudomásul, hogy saját ügyfelem az általam ezelőtt pár évvel kérésére magyar nyelven írt iratról most azt mondja, hogy nem érvényes, mert a Kovászna megyei magyar községi hatóságok sem fogadják el. Mondhatnám tovább Kolozsvár esetét, amely 1000 éven keresztül Erdély nemhivatalos magyar fővárosa volt, most még azt sem engedik, hogy magyarul kiírják a nevét. Egy egész napon keresztül sorolhatnám a hasonló helyzeteket. Nem teszem, mert azt hiszem, hogy mindenki tudja, miről beszélek. Igen, az a helyes, ha annyi román Pro Urbe díjas lesz, ahány az itteni román kisebbséget megilleti. De ha mi ezért szót emelünk, akkor elvárjuk, hogy Rodica Pârvan asszonyság és az övéi is emeljenek szót például azért, hogy Kolozsvár nevét mi is írhassuk ki anyanyelvünkön, mert ez a jog megillet minket. (Zárójelben jogászként megjegyzem, hogy Kolozsvár magyar lakosainak a részaránya az előbb említett 45-ös nemzetiségi statútum ideje alatt jóval meghaladta a 20 százalékot, tehát szerintem az a jog, hogy Kolozsvár nevét magyarul is kiírják akkor megszületett. A szerzett jogok elvének alapján, amelyet a világon mindenhol elismernek, utólag nem vehető el az előbb említett, anyanyelv-használathoz való jog, amelybe beletartozik szerintem a város neve is.) Rozsnyai Sándor ügyvéd
 
Árnyékjelentés a délvidéki magyarokról - meghívó könyvbemutatóra és sajtótájékoztatóra
2017. április 06.

Szeretettel hívunk minden érdeklődőt dr. Morvai Krisztina európai parlamenti képviselővel közös rendezvényünkre, amelynek célja, hogy bemutassuk a valóságot az EU csatlakozás folyamat oltárán egyre inkább végveszélybe kerülő délvidéki magyarság helyzetével kapcsolatban és arra figyelmeztessünk, hogy a csatlakozási tárgyalások során kemény feltételek kell szabni Szerbiának a délvidéki magyarság egyéni és közösségi jogainak magas szintű biztosítása érdekében.

A program keretében dr. Bozóki Antal kiváló délvidéki ügyvéd kollégánk (NJSZ tagja) bemutatja az Európai Bizottság, illetve az Európai Parlament Szerbiáról szóló jelentéseiről most közzétett, kötetbe foglalt magyar árnyékjelentését, amely szembesít az igen sanyarú valós helyzettel tényekre és  bizonyítékokra alapozva.

A rendezvényen dr. Morvai Krisztina (rendezvényre szóló meghívója itt olvasható) mellett délvidéki és hazai nemzeti jogvédők, közéleti szereplők térnek ki tematikusan a délvidéki magyarság jogaival, illetve az alkalmazható európai önrendelkezési modellekkel kapcsolatos kérdésekre.

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője

A program meghívója

 
Jogerősen felmentette a bíróság Budaházy Györgyöt a hivatalos személy elleni erőszak vádja alól
2017. március 31.
2017. március 31.
www.njsz.hu


A Fővárosi Ítélőtáblára kirendelt Debreceni Ítélőtábla dr. Balla Lajos vezette tanácsa harmadfokon helybenhagyta a Fővárosi Törvényszéknek Budaházy Györgyöt bűncselekmény hiányában felmentő másodfokú ítéletét.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja, dr. Gyurta Tibor Roland ügyvéd által védett Budaházy György ellen a 2009. március 15. napján a Március 15-e téren és az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél történtek okán hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt emeltek vádat.
A tárgyalásról készült felvételek, Budaházy György és dr. Gyurta Tibor értékelése itt láthatók.

Az ügy alapja az volt, hogy Budaházy György Demszky Gábor akkori főpolgármester beszéde után a rendezvény végén elindult kifelé, amikor egy rendőri csoport odasietett hozzá, körbevették és mindenféle kommunikáció nélkül durván megragadták és elkezdték kirángatni a helyszínről.
A vád szerint ezalatt - az elvezetésnek egyáltalán nem mondható - a rendőri eljárás alatt egy alkalommal hátrafejelt a mögötte haladó rendőrnő felé, majd kicsit később egy alkalommal hátra is rúgott felé.
Budaházy György a rendőröktől folyamatosan kérdezte, hogy miért intézkednek vele szemben, de választ nem kapott, csak erőteljes lökdösést, durva kézcsavarást, rángatást. Az Erzsébet-híd pilléréhez érve az erős és sérüléseket okozó rendőri intézkedések következtében a fájdalmas fogásból kiszabadulni akarva a falra fellépett és hátratolta magát, amelyet követően a rendőrök Budaházy György lábát kisöpörték és földre vitték, majd bevitték a Gyorskocsi utcai rendőrségi objektumba.

A hosszan, több 8 évig tartó eljárás során a bíróság sok tanút hallgatott meg és több videofelvételt is megtekintett, amelynek eredményeképpen megállapította, hogy a Budaházy Györggyel szembeni rendőri intézkedések nem voltak jogszerűek, mert nem volt oka a vele szemben alkalmazott kiemelésnek és a további intézkedésnek, továbbá azért is, mert vele semmilyen formában nem kommunikáltak, és az intézkedések nagymértékben szakszerűtlenek voltak, amelynek következtében a rendőrségi törvényben meghatározott, a rendőri intézkedés kötelező zsinórmértékéül szolgáló szükségesség és arányosság követelménye sérült.
A bíróság megállapította, hogy a bűncselekmény törvényi tényállási elemei közül a rendőri intézkedés jogszerűsége nem áll fenn, ezáltal lényegi megállapításként az a határozat üzenete, hogy intézkedésnek a mai önmagában ok nélkül elfogni és előállítani valakit azért mert, ő az aki, jelen esetben Budaházy György, nem lehet.

Az indok nélküli elfogással, előállítással és fogva tartással, valamint az intézkedéskori rendőri közlés hiányának jogsértő voltával kapcsolatban Szolgálatunk már számtalanszor felemelte a szavát, így üdvözöljük az előremutató bírói döntést.
A harmadfokú bíróság végzésével egy több, mint 8 éve folyó, első-és másodfokon kétszer is megjárt ügy zárult le, amellyel kapcsolatban bízunk abban, hogy az ilyen eljárások áldozatai megkapják elégtételüket mind erkölcsi, mind anyagi síkon.
 
Gaudi Budaházy 168 óra elleni peréről, megtagadott személyiség-védelméről és az amnesztiáról
2017. március 13.

A Fővárosi Ítélőtábla 2017. március 7-én hozott jogerős ítélettel megállapította, hogy a www.168ora.hu kiadója megsértette Budaházy György jó hírnevét, elégtételre és nem vagyoni kártérítésre köteles, de csak ötvenezer forint mértékben a Hunnia ügy kapcsán még 2010-ben közölt jogsértő állítás miatt. Több más jogsértő fordulat viszont következmény nélkül maradt.

Almási Lajos videóján a döntés apropóján dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője és ebben az perben Budaházy György jogi képviselője ismerteti az ügy hátterét, illetve azt a döbbenetes, korábbival ellentétes ítélkezési irányt, amely miatt a Hunnia ügyhöz kapcsolt 2010-es lejárató sajtókampány többi szereplője (ATV, RTL Klub, Tv2, Benkő stb.) viszont egyelőre megúszta a Budaházy Györggyel szembeni támadásokat és emiatt milliós perköltség szakadt a most házi őrizetben levő hazafi nyakába.

(Érdemes elolvasni Budaházy György elemző írását a Hunnia ügyben személyiségi jogai védelmében vívott polgári jogi küzdelmekről)

A perfolyam elején készült tudósítás itt nézhető.

A nemzeti jogvédő kitér a riportban a Hunnia ügyben született, 17 hazafira 125 év fegyházat kiszabó tavalyi törvénytelen és drákói ítélet miatti amnesztiatörekvésekre, a várható akciókra, a közkegyelmet támogató önkormányzatok számának örvendetes gyarapodására (ez már kb. 300 ezer ember támogatását jelenti), és az Igazságügyi Minisztériumnak a közkegyelmi javaslatára nemrég adott elhárító válaszára is, hangot adva azon véleményének, hogy Gergényiék kudarcos "elszámoltatása" után az igazságtétel végképp elkerülhetetlen Budaházyék ügyében és ennek elérése közügy.

 
Tíz év után harcolt ki jogerősen jóvátételt 2006 őszi rendőrterror miatt Dukán Dániel
2017. február 17.

Vajon miért tartott ennyi ideig a 2006 őszi rendőrterror egyik ikonikus áldozata, Dukán Dániel jóvátétele? Miért kellett a semmisségi törvény ellenére, sőt az alapján megsemmisített elítélésű Dánielnek perelnie a rendőrséget, a 35 nap előzetest elrendelő bíróságot és azt végrehajtó börtönöket annak ellenére, hogy 2010-ben a 2006 őszi jogsértettek döntő többsége jóvátételt kapott, és az ilyen mértékű fogva tartás és bántalmazás érintettjei több millió forintos kártérítésben részesültek? Miért nem csak Dániel ügyéről szól ez az ítélet? Erre is választ ad Almási Lajos filmje, amelyben Dukán Dániel és ügyvédje, dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője értékelik a nemrég született jogerős ítéleteket.

A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletével 2017. február 9-én az első fokon megítélt egymillióról kétmillióra emelte Dukán Dániel  2006 őszi jogsértett meghurcolásai miatti, Fővárosi Törvényszék és büntetés-végrehajtási szervek elleni nem vagyoni kártérítési igényét. 

A Hír Tv  tudósítása itt látható

A börtönök elévülés miatt megúszták, az előzetest elrendelő Fővárosi Törvényszék köteles a kamatokkal együtt összesen 3 millió forint összeg megfizetésére, amiért az akkor még egyetemre járó Dánielt előzetes letartóztatásba helyezte és amely gyorsított eljárás ítélte el. De az igazi felelősök hol maradnak? Ők is megúszták: ld. Gergényiék minapi felháborító ítélete... 

Dukán Dániel 2006. őszi meghurcolásának mérlege: közel 40 nap őrizet és előzetes letartóztatás, verés, rúgás, megalázás, justizmord, megváltozott életpálya. Hiába került megsemmisítésre koncepciós elítélése (első fokon 2 és fél év letöltendő, másodfokon 2 év felfüggesztett börtön + 4 év pártfogó felügyelet) az ő esete által ihletett semmisségi törvény által 2013-ban, a tisztességes jóvátétel elől a Gyurcsány-Bajnai rendszert követő új időszakban is elzárkóztak. Az őt bántalmazó rendőröket felmentették...

Az őt megverő, elfogó és kétnapos őrizetben tartó, károkozó rendőri szerv, a BRFK elleni keresetet a 2017. január 20-án a Fővárosi Ítélőtábla megdöbbentő módon jogerősen elutasította, amely ítélet ellen felülvizsgálati kérelemmel él Dániel.

A 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló semmisségi törvény kimondja: „a semmisnek nyilvánított elítélésekhez vagy megállapításokhoz fűződő büntető vagy szabálysértési büntetések, intézkedések, kényszerintézkedések és azok további következményei államigazgatási jogkörben okozott károk.”

Tavaly egy 8 órás előállítást elszenvedő került tibeti aktivista számára ítélt meg a bíróság jogerősen egymillió forintot. A Kúria tavaly szeptemberi ítéletében pedig 8 évvel 2006 ősze után a műveleti terület fogalmát védő rendőrségi jogtanácsosoknak fejenként közel félmillió forint összegű sérelem díjat állapított meg, egy 2006 őszi jogsértett által rendőri szervek ellen indított kártérítési perben tartott nyilvános bírósági tárgyalásról készített olyan tudósítás miatt, amelyben őket 3 másodpercig bemutatták jogszabály által nem tiltott módon. 

Ennek fényében is látható, hogy a megfelelő jóvátételtől a mostani összeg még mindig elmarad, illetve a büntetés-végrehajtási szervek is helyt kell álljanak az előzetes letartóztatásban átélt szenvedésekért. Emiatt várhatóan felülvizsgálati kérelemmel él a jogsértett és végső soron az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul.

Soha nem engedünk a 2006 őszi igazságtételből!

 

Köszönet Dánielnek, amiért példamutatóan hosszú évek óta kiáll az igazságtételért!

Budapest, 2017. február 16.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, 

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hju) ügyvezetője

www.gaudinagytamas.hu

 
 
Dr.Zétényi Zsolt A múlt bűneivel való büntetőjogi szembenézés huszonöt éve.
2017. február 16.
A múlt bűneivel való büntetőjogi szembenézés huszonöt éve. 1991-2016. I. 25 éve annak, hogy Magyarország országgyűlése 1991.november 4.-én törvényt hozott nagy szótöbbséggel, névszerinti szavazással fogadta el a súlyos kommunista bűnök üldözését és megbüntetését lehetővé tévő törvényt „Az 1944 december 21.-e és 1990. május 02. között elkövetett és politikai okokból nem üldözött súlyos bűncselekmények üldözhetőségéről”. 26 éve annak, hogy folyamatos rendszerváltozásban élünk. Nem kevesen vélik úgy, hogy számos tekintetben csonka változásokat éltünk át, a bűnös nemzetromboló önkényuralom maradványai beivódtak a társadalomba, a gondolkodásba, a politikába. Tudjuk: nincs az a törvényhozás, még kevésbé igazságszolgáltatás, amely teljes jóvátételt nyújtana az elszenvedett önkény számtalan bűnéért. Mégis: sokkal kevesebb az igazság és az igazságosság, mint ami már elviselhetővé tenné méltányosan és emberségesen a sérelmeket. Az „igazságtételi” törvényt 1992. március 5.-én megsemmisítette az Alkotmánybíróság. Így a büntetőjogi igazságtétel törvényi alapjainak canossajárása 20 évig tartott a 2011. évi Alaptörvény meghozataláig, s még azon túl is a 2013-ig, míg a bíráskodásban soha nem foglalta el méltó helyét. Amikor Biszku Béla, - a diktatúra legkeményebb idején második embere - az a személy, aki kiemelten felelős volt az erőszakszervezetek tevékenységéért, a diktatúra véres jogtiprásaiért, amikor tehát a diktatúra zászlóvivője végképp kikerült a felelősségre vonás hatóköréből, ebben a pillanatban határkőhöz érkeztünk. Szinte bizonyos, hogy véget ért az igazsággal folytatott látszatbirkózás, törvényhozók és bűnüldözők kényszeredett, erőlködése. A látszatosság és kényszeredettség a törvényhozói és bírói hivatástudat súlyos fogyatékosságából, az erkölcsi emelkedettség és bátorság, az éthosz hiányából, a kockázatkerülő világszemléletből egyenesen következett, tisztelet a kivételnek. Nyitott, soha meg nem válaszolható kérdés az, hogy hogyan alakultak volna hazánk közügyei, ha megfelelő időben szembenézünk a legsúlyosabb bűnökkel és bűnösökkel. Mindenképpen másként. Hajlok arra, hogy a zsákutcás igazságtételnek, s a rendszerváltozás többi fogyatékosságának a titkos kulcsa benne van, mintegy betáplált kódként ott rejtőzik az egész máig tartó, s folytatódó történeti folyamatban, amelyet jogállami rendszerváltozásnak neveznek. Az igazságtételnek azonban csupán egyik pillére a büntetőjogi felelősségrevonás, ám nagyon fontos tartópillére lehetett volna. Ennek a kacskaringós, emberi gyengeséggel, gyávasággal, jellemhiánnyal övezett eseménysornak a történetét tekintem át.
Tovább...
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

buy generic bactrimn online http://infopillsrx.com/buy-generic-bactrim-cheap.html
metronidazole cost at http://bestpillsforsale.com
buy ivermectin
buy wellbutrin online

Nemzeti Jogvédő Alapítvány © 2010. - Legfrisebb jogvédő hírek, magyar nemzeti jogvédelem