MTV Híradó 2012. november 19. 19:30

Vádat emeltek három rendőr ellen egy 2006-os előállítás miatt

http://videotar.mtv.hu/Videok/2012/11/19/21/Vadat_emeltek_harom_rendor_ellen_egy_2006_os_eloallitas.aspx

PR
Forrás: Magyar Nemzet
2012. november 19., hétfő 05:50

2006. ősz: vádat emeltek három rendőr ellen

A Budapesti Nyomozó Ügyészség vádat emelt három rendőr ellen, akik a 2006. őszi rendőri embervadászatok idején valótlan jelentést írtak egy férfi előállításáról – értesült a Magyar Nemzet. A vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságra nyújtották be

A bíróság tájékoztatása szerint T. Mihályt, B. Krisztiánt és B. Csabát (valamennyien rendőr zászlósok) azért vádolták meg, mert 2006. szeptember 20-án a főváros VIII. kerületében, a Puskin utcában előállították R. Attilát, vele szemben kényszerintézkedést alkalmaztak – a vádirat szerint megalapozatlanul. A sértett R. Attila levéltári történész, akinek kálváriájáról a Magyar Nemzet is többször beszámolt. A férfi kutatási területe a Kádár-rendszer és a legújabb kori történelem, és éppen azért volt jelen megfigyelőként a 2006. szeptemberi tüntetéseken, hogy tudományos munkáihoz anyagot gyűjtsön. A rendőrség a tömegoszlatás közben brutálisan megverte és őrizetbe vette. A Budapesti Nyomozó Ügyészség csoportosan és felfegyverkezve elkövetett, hivatalos személy elleni erőszakkal gyanúsította meg, azt állítva, hogy a rádió székházánál kővel dobálta a rendőröket. A hamis rendőri jelentés szerint a Bródy Sándor utcában fogták el, a sértett szerencséjére azonban készült egy fénykép, amellyel bizonyítani tudta, hogy a Köztársaság téren vadászták le. Ezért végül megszüntették ellene az eljárást. Jogi képviselője, Gyurta Tibor korábban a lapnak kiemelte: az ügyészség bizonyíthatóan már 2007-ben észlelte, hogy valótlan a rendőri jelentés, mégsem indítottak hivatalból eljárást, hanem megvárták, hogy a sértett tegyen feljelentést 2010-ben.

ECHOTV Heti mérleg

2012. november 17. 20:00

Dr. ZÉTÉNYI ZSOLT

Mi történt 2006 októbere óta?

http://www.echotv.hu/videotar.html?mm_id=85&v_id=16681 

Műsorvezető: Szentesi Zöldi László

Háttér:
http://mno.hu/magyar_nemzet_belfoldi_hirei/2006-osz-egyesitettek-az-eljarasokat-1117031
http://mno.hu/belfold/a-forendorok-mellett-latna-gyurcsanyt-a-jobbik-1117120
http://mno.hu/belfold/a-forendorok-mellett-latna-gyurcsanyt-a-jobbik-1117120
http://www.echotv.hu/index.php?akt_menu=16&r_id=&hir_id=303695
http://www.hirado.hu/Hirek/2012/11/11/12/Volgyesi_Nem_tulkapasok_buncselekmenyek_tortentek_2006_ban.aspx?source=hirkereso
http://nja.hu/hirek/friss-hirek/dr.-zetenyi-zsolt-karteritesert-fordult-az-alkotmanybirosaghoz-es-az-emberi-jogok-europai-birosagahoz.jog

Magyarország Alaptörvénye

Isten, áldd meg a magyart!

http://www.kozlonyok.hu/nkonline/mkpdf/hiteles/mk11043.pdf

Az utóbbi hónapokban a Nemzeti Jogvédő Szolgálat titkárságához számos megkeresés érkezett a trianoni határon belülről és az elszakított országrészekből az egyszerűsített honosítási eljárással (magyar állampolgárság) kapcsolatban.

Az alábbiakban tájékoztatjuk honfitársainkat az Állampolgársági törvény által nyújtott lehetőségekről.

ÁLLAMPOLGÁRSÁGI KÉRELEM

Az állampolgársági kérelmet egyénileg és csak személyesen lehet benyújtani,

(a korlátozottan cselekvőképes, illetőleg a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő)

Állampolgársági törvény alapján kedvezményes, egyszerűsített honosítást kérhet bárki,

- akinek felmenői magyar állampolgárok voltak,

- illetve valószínűsíti magyarországi származását.

A honosításnak

- nem feltétele a magyarországi lakcím és megélhetés,

- csak a magyar nyelvtudás, a

- a magyar jog szerint büntetlen előéletű és nincs ellene büntetőeljárás folyamatban

- Az állampolgársági kérelmet KORMÁNYABLAKOK-nál,

- a magyarországi közjegyzőknél,

- a bevándorlási hivatal irodáiban, illetve

- a magyar nagykövetségeken és konzulátusokon lehet benyújtani.

- A kérelem mellé csatolni kell egy születési anyakönyvi kivonatot,

- a családi állapotot igazoló okiratokat, valamint

- a magyar származást igazoló iratokat:

- ez lehet a felmenők születési anyakönyvi kivonata,

- de egyházi igazolás vagy régi magyar iskolai bizonyítvány, katonakönyv is.

- Mellékelni kell még egy magyar nyelven, saját kézzel írt önéletrajzot és két darab igazolványképet és is.

A magyar származás igazolásánál fontos, hogy a családi kapcsolat, azaz a leszármazás végig követhető legyen. A kérelemhez magyarországi lakóhellyel rendelkező kérelmezőnek személyazonosító igazolvány kiadásához szükséges adatlapot is csatolnia kell.

A kérelem elbírálása

- A kérelemről a köztársasági elnök dönt.

- Az ügyintézési idő várhatóan a kérelem benyújtásától számított 4-5 hónap.

- A honosított személy választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz.

- Az esküt vagy a fogadalmat a honosított vagy magyarországi polgármester előtt, vagy a magyar külképviselet vezetője előtt teszi le.

- A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le.

- A honosított a magyar állampolgárságot az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzi meg.

- Névmódosítás

- A határon túli magyarok az egyszerűsített honosítási eljárással egyidejűleg kérhetik:

- hogy saját vagy felmenőjük egykori magyar születési családi nevét viselhessék,

- utónevüknek magyar megfelelőjét.

- A születési családi név módosítása iránti kérelmet okirattal vagy szakvéleménnyel kell alátámasztani.

Az egyszerűsített honosítási eljárás lefolytatása illeték- és igazgatási díj mentes.

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI – KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. § (3) bekezdése, illetve 5. §-a alapján

http://www.mfa.gov.hu/NR/rdonlyres/768195F2-EAAD-43BF-A18C-B86458BEBCAB/0/090518vissza_honositas.pdf

Kinél lehet benyújtani a kérelmet?
- bármelyik magyarországi anyakönyvvezetőnél, vagy
- a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságainál, vagy
- az egyes Kormányhivatalokban működő Kormányablakoknál, vagy
- külföldön, a magyar külképviseleteken a magyar konzuli tisztviselőknél.

KORMÁNYABLAK ÜGYFÉLSZOLGÁLAT 8-20 óra között Kormányzati ügyfél - tel : 1818

http://www.kormanyhivatal.hu/hu/kormanyablakok A Kormányablak honlapja
A magyarországi Kormányablakoknál intézhető az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatos ügyintézés.

Az egyszerűsített honosítási eljárás honlapja: http://www.allampolgarsag.gov.hu

Országos Sajtószolgálat  - Budapest, 2012. november 12., hétfő (OS) –

A Külügyminisztérium szerint nem állapítható meg emberi jogi jogsértés a legújabb temerini ügyben.    Az Országgyűlés emberi jogi bizottsága ülésén úgy döntött, hogy a Külügyminisztérium írásbeli tájékoztatása alapján nem tesz további lépéseket az október 22-én letartóztatott délvidéki magyar fiatalok ügyében. A kérdést két hete Zagyva György Gyulával együtt a bizottság napirendjére vetető Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik képviselője kifogásolta, hogy a Külügyminisztérium a szabadkai főkonzulátus útján a szerb rendőrségtől kért tájékoztatást, de nem kereste meg az eljárás alá vont fiatalokat, sőt még hozzátartozóikat és védőiket sem, akik részletesen ismertették volna azokat a jogsérelmeket (védővel való kapcsolattartás korlátozása, önkényes őrizetbe vételek és házkutatások stb.), amelyeket a kocsmai verekedésbe keveredett, most nemzeti, vallási és faji gyűlöletből elkövetett, igen súlyos bűncselekménnyel gyanúsított magyar fiatalok elszenvedtek.  A külügy levele szerint csupán következtetés alapján állapították meg a fiatalok magyar nemzetiségét. Végképp elfogadhatatlan, hogy olyan végkövetkeztetésre jutott a külügy, nem állapítható emberi jogi sérelem, sem a tisztességes eljárás sérelme, illetve  azt sugallja, hogy az Alaptörvény elcsatolt területen élő magyarok egyéni jogainak előmozdítását előíró rendelkezésével dacolva, hogy jogsérelem és az érintettek magyar állampolgársága hiányában diplomáciai fellépésre nincs szükség, csupán az ügy figyelemmel kísérését javasolja a külügy.

 Gaudi-Nagy Tamás ismét javasolta, hogy a bizottság magyarázatkérés és a jogsértések megállítása céljából keresse meg a szerb hatóságokat és küldjön ki jelentéstevőt, de a kormánypárti többség ezt is elutasította. A nemzeti jogvédő képviselő jelezte, hogy nem hagyja ennyiben az ügyet és tételesen összegyűjtve a jogsértéseket kéri ismét a még továbbra is előzetesben tartott délvidéki fiatalok érdekében való fellépést, hogy elkerülhető legyen egy újabb temerini justizmord, amelynek következtében öt magyar fiatal 61 év börtönt kapott és mai napig töltik büntetésüket. A magyar állam köteles kiállni minden magyarért a világban és különösen a Kárpát-medencében önrendelkezési jogaiban korlátozott, elszakított sorsban élő magyarokért. Már az is eredmény ugyan, hogy az emberi jogi bizottság foglalkozott az üggyel, a szerb rendőrség magyar államtól megkeresést kapott és a külügy figyelemmel kíséri az ügyet, de az igazi áttörést csak az hozhat, hogy ha sikerül a fiatalok mielőbbi szabadlábra helyezését elérni, illetve számukra a tisztességes eljárás minden feltételét az eljárás során biztosítani, és végső soron megóvni őket attól, hogy a szerb állam velük statuáljon példát a délvidéki magyarok megfélemlítése érdekében.

Kína budapesti nagykövetsége előtt, nov. 7-én Tibet függetlenségéért és az önkéntes tűzhalált halt tibeti szerzetesek emlékére, demonstrációt tartott egy emberi jogi aktivista csoport. Kína Tibetben tanúsított, emberi jogokat sértő tevékenysége ellen korábban 53 tibeti szerzetes gyújtotta fel magát és halt önkéntes tűzhalált, hogy így tiltakozzon és így hívja fel a világ figyelmét a Tibetben zajló súlyos, emberi jogi jogsértésekre. A függetlenségéért küzdő nép küzdelmével szimpatizáló, többségében magyar demonstrálók, „free Tibet” felkiáltásokkal kísérve, egy  jelképes szalmabábút égettek el a nagykövetség előtt, a kerítésre a tibeti szerzetesek arcképét tartalmazó transzparenst feszítették ki és a véráldozatra emlékezve piros festéket öntöttek a követség előtti járdára. A hatóság 6 főt állított elő a bp-i VI. ker-i Rendőrkapitányságra, ahol  csoportos garázdaság  büntette és rongálás vétsége miatt eljárást indítottak az előállított 6 személy ellen. A nyomozó hatóság szerint az „elkövetőket gyorsított eljárásban bíróság elé fogják állítani. Büntetőjogi védelmüket a Nemzeti Jogvédő Alapítvány Szolgálatának ügyvédjei, Bodnárné dr. Szabó Zsuzsanna és dr. Novozánszky Ilona látták el és látják el majd a bíróságon is. A védők álláspontja szerint a tüntetők ellen felhozott vádak nem állnak meg, mert a garázdaság bűntettének egyik lényeges eleme, az „erőszakos” elkövetés nem állapítható meg. ahogy a rongálás ugyancsak nem valósult meg.

Csorba Attila felperesnek a Készenléti Rendőrség alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt, kártérítés iránt a Fővárosi Bíróságon, a Fővárosi Ítélőtáblán és a Kúrián folytatott perében Csorba Attila jogi képviselője, dr. Zétényi Zsolt a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöke útján jogorvoslatért, megfelelő vagyoni kártérítésért fordult az Alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához. Amint ismeretes a 2006. október 23-án, a nemzeti ünnepen rendőri bűncselekmény, maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés, gumilövedékkel okozott 90 %-os rokkantság (vakság) miatt tapogató életmódra kényszerült, utcai járókelőként áldozattá vált Csorba Attilának nem ítéltek meg a bíróságok vagyoni kárpótlást, a minimálbérnek megfelelő járadékot sem. Arra hivatkoztak, hogy Csorba nem tudta bizonyítani a bűncselekmény előtt volt jövedelmét. Így élete végéig a megítélt ill. peren kívül megkapott összesen tizenötmillió forint nem vagyoni kártérítésből kellene megélnie a teljes rokkantság állapotába juttatott embernek.

Ezen nehéz testi-lelki, egzisztenciális válsághelyzetből szeretne kitörni a 2006-évi állami terror legsúlyosabb áldozata, akinek felajánlottak már peren kívül viszonylag elismerhető kárpótlást, s ezt az ajánlatot a Belügyminisztérium érthetetlen módon visszavonta, ellentmondva a 2006-os jogsértések következményeinek peren kívüli rendezéséről szóló jogszabályok szellemének.

Csorba Attila felperesnek a Készenléti Rendőrség alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt, kártérítés iránt a Fővárosi Bíróságon, a Fővárosi Ítélőtáblán és a Kúrián folytatott perében Csorba Attila jogi képviselője, dr. Zétényi Zsolt a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöke útján jogorvoslatért, megfelelő vagyoni kártérítésért fordult az Alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához. Amint ismeretes a 2006. október 23-án, a nemzeti ünnepen rendőri bűncselekmény, maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés, gumilövedékkel okozott 90 %-os rokkantság (vakság) miatt tapogató életmódra kényszerült, utcai járókelőként áldozattá vált Csorba Attilának nem ítéltek meg a bíróságok vagyoni kárpótlást, a minimálbérnek megfelelő járadékot sem. Arra hivatkoztak, hogy Csorba nem tudta bizonyítani a bűncselekmény előtt volt jövedelmét. Így élete végéig a megítélt ill. peren kívül megkapott összesen tizenötmillió forint nem vagyoni kártérítésből kellene megélnie a teljes rokkantság állapotába juttatott embernek.

Ezen nehéz testi-lelki, egzisztenciális válsághelyzetből szeretne kitörni a 2006-évi állami terror legsúlyosabb áldozata, akinek felajánlottak már peren kívül viszonylag elismerhető kárpótlást, s ezt az ajánlatot a Belügyminisztérium érthetetlen módon visszavonta, ellentmondva a 2006-os jogsértések következményeinek peren kívüli rendezéséről szóló jogszabályok szellemének.

Az Európa Tanács 2012 őszi parlamenti közgyűlésének október 2-i ülésnapján Strasbourgban Gaudi-Nagy Tamás az ET soros elnökségét adó Albánia külügyminiszterét kérdezte arról, hogy mikor készül el a 2003-as autonómiahatározat alapján az autonómiákról szóló keretegyezmény, amely a hagyományos nemzeti közösségek (pl. székelyek, akik autonómia igényét nemrég utasította el felháborító módon a román szenátus) számára területi alapú közösségi jogok biztosítását szabályozná.

Ezt a feladatot a hagyományos nemzeti közösségek által lakott területek számára üdvös modellként leíró és minden államnak véres konfliktusok megelőzése érdekében szorgalmazó ajánlás írja elő az Európa Tanács tagjait tömörítő állandó szerv, a Miniszterek Tanácsa számára. Sajnálatos módon azóta nem történt érdemi lépés az ügyben, az Európa Tanács soros elnökségét adó Albániát képviselő külügyminiszter válaszában elhárította a feladat teljesítését tévesen hangsúlyozva, hogy az Európa Tanács a nemzeti közösségek védelmét az egyéni jogok talaján szabályozza. Ez különösen az egy évvel ezelőtt született megerősítő határozat (1832/2011) fényében elfogadhatatlan. A magyar diplomácia feladata és felelőssége, hogy az autonómiában érdekelt nemzetekkel együtt határozottan lépjen fel az európai autonómia egyezmény érdekében és végre valódi véd hatalomként lépjen fel a magyar állam az elszakított területen élő magyarok önrendelkezésért és ne tűrje a magyarlakta területek beolvasztását. Ennek különös időszerűséget ad az európai modellek alapján megalkotott és helyi népszavazásokon megerősített székely autonómia-statútum román törvényhozás általi elutasítása. Itt az ideje a határozott és kemény fellépésnek!

Akit a védőbeszéde után megtapsoltak

Történetem-történelem

 Az ügyvéd, akit a tárgyalóteremben a védőbeszéde után megtapsoltak. A magyar bírósok mindennapjaiban nem mondható gyakorinak az ilyen eset. Márpedig Zétényi Zsoltnak ebben volt része, amikor a híres Képíró-perben elmondta védőbeszédét. A jogi és politikai érdeklődésről, elkötelezettségről egyaránt szó esik a műsorban, amit szerdán hallhatnak.

2012. szeptember 26., szerda 13.05
2012. szeptember 26., szerda 22.05
2012. szeptember 30., vasárnap 15.05

Adás: http://mno.hu/lanchidradio/akit-a-vedobeszede-utan-megtapsoltak-1106937      

Szerkesztő-műsorvezető: Vass István Zoltán