A+ | A- | Alap
2016. december 09.  
Advertisement
Kezdőlap
Információk
Kapcsolat
Weblaptérkép
Jogvédő Hírek
Tárgyalási Napló
Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport
A Magyar Gárda ügyei
Tanúkat keresünk!
2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
2007 őszi tüntetések
A Lelkiismeret'88 Csoport ügyei
Történelmi Igazságtétel:
- A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
- Képíró Sándor Csendőr ügye
- Kristóf László jogi rehabilitációja
Budaházy György ügyei
Választás 2006
A váci nemzeti könyvespavilon ügyirata
Képes Krónika ügy
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Próbaperek a délvidéki magyarok állampolgárságáért
Kvassay hídi ügy
Az egri Markoth Ferenc kórház ügye
2008. április 11-i tüntetések
Videók és Képek

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!








A Nemzeti Jogvédő Szolgálat a népszavazásról: az EU diktátumával szembeni ellenállási jogot gyakorolhatjuk a nem szavazattal
2016. október 01.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat szerint jogsértések sorozatán, a menedékjoggal való tudatos visszaélésen, szervezett bűnözés keretében virágzó embercsempészésen alapuló, az európai civilizációt és hazánkat is fenyegető tömeges bevándoroltatás miatt nemzetünk jogos védelmi helyzetben van, ezért az október 2-i népszavazáson való részvétel és kötelező migránstelepítés elleni állásfoglalás (nem szavazat leadása) nemzeti ügy és hazafias kötelesség.

Szervezetünk – ahogy azt a 2002-2010 közötti tömeges szabadságjogi jogsértések, önkényes bebörtönzések, szemkilövések idején tette és azóta is teszi – a nemzeti jogvédelem eszközeivel lép fel a határon innen és túli magyarok jogainak védelmezése érdekében.

"Bevándorlási válsághelyzet, a magyaroknak is vannak jogai" c. tavaly szeptemberi közleményünkben egyértelműen kiálltunk a hazánkat fenyegető illegális bevándorlás ellen, határaink védelme mellett és jogvédelmet ajánlottunk fel jogsértett magyaroknak, majd sikerrel védtünk több hazafit, akiket az illegális bevándorlók elleni jogos védelem szervezése miatt eljárás alá vontak. Tavaly decemberben pedig ”Menekültjog és a migráció időszerű kérdései az Európai Unióban” címmel tényfeltáró és a nemzeti önvédelem szempontjait bemutató nemzetközi konferenciát tartottunk.

Akkor is kimondtuk, ahogy most is: a bevándorláshoz való jog nem alapvető emberi jog. A magukat a nemzetközi joggal ellentétesen menekültnek állító, többnyire álcázott gazdasági bevándorló százezrek humanitárius igényei nem csonkíthatják és semmisíthetik meg Magyarország államalkotó közösségeinek és egyéneinek alapvető emberi jogait, így a szabad mozgáshoz, személyes biztonsághoz és szabadsághoz, egészséghez és szociális biztonsághoz való jogot és a közösségi léthez, megmaradáshoz való jogot. A magyaroknak is vannak emberi jogai, amelyek a tömeges betelepítéssel sérülnének és ezt a liberális „jogvédők” tudatosan elhallgatják !

Hazánkban tavaly megtapasztalhattuk a déli határok indokolt, bár késedelmes lezárása előtt, hogy milyen a tömeges migráció. A célországként leginkább érintett, legyengített nyugat-európai államokban pedig félelmetesen felgyorsult az őshonos európai népek térvesztése.

Tovább...
 
Gaudi-Nagy Tamás: Jogerősen felmentettek a Pásztor-féle koncepciós perben
2016. szeptember 24.

Örömmel tudatom minden kedves hazafival, hogy a Fővárosi Törvényszék mai napon (2016. szeptember 23.) hozott bátor és korrekt ítéletében a Pásztor István VMSZ elnök 2014. május 6-i földvédő tüntetésen történt leköpése kapcsán indított koncepciós eljárásban bűncselekmény hiányában jogerősen felmentett az ellenem felbujtói minőségben elkövetett személyes szabadság megsértése és garázdaság minősített esetei miatt emelt vádak alól.

A dr. Csákány Ildikó vezette háromtagú bírói tanács (dr. Koós Béla Gergely, dr. Keszthelyi Csaba) meggyőző és részletesen indokolt felmentő ítéletében helyben hagyta a Pesti Központi Kerületi Bíróság tavaly szeptemberi elsőfokú ítéletét egyetértett velünk abban, hogy a bizonyítási eljárásban sikerült rendőr és civil tanúkkal, illetve felvételekkel cáfolnunk a képtelen vádakat: senki sem észlelt közvádas bűncselekményeket és lincshangulatot, senki nem látott okot rendőri közbeavatkozásra, Pásztorral kapcsolatos nyilatkozatom, a vélemény-nyilvánításra való felhívás nem volt felbujtás, így nem valósítottam meg bűncselekményt. Pásztor István személyes szabadságát senki sem sértette meg, garázdaság alapesetét csupán az egyik vádlott esetében állapította meg. A másodfokú bíróság rámutatott, hogy az első fokú bíróság a tényállást helyesen és hiánytalanul állapította meg, indokolási kötelezettségének eleget tett és jogilag megalapozott következtetéseket vont le.

Az elsőfokú bíróság által szétzúzott vádak miatt felsült ügyészség a felmentő ítélet ellen fellebbezést jelentett be, sőt megismételt eljárást kért, mivel szerintük nem vizsgálták kellő alapossággal felelősségemet. Ezért kellett megvívni most másodfokon a csatát.

Sikerült tehát a kreált vádat visszaverni nemzeti jogvédő kollégáim és velem szolidáris hazafiak segítségével. Külön köszönet dr. Manger Marcell nemzeti jogvédő ügyvéd kollégámnak kiváló védői munkájáért és dr. Morvai Krisztinának szakmai, emberi segítségéért (Krisztina mai közleménye itt olvasható), illetve a háromtagú bírói tanács bíráinak a jogászi esküjükhöz hű, bátor döntésért!

Nemzeti jogvédő szolgálatomat folytatom, nem tudtak megtörni, sőt csak erősebb és tapasztalatokkal gazdagabb lettem! Köszönet azoknak, akik végig támogattak és kiálltak mellettem! Az érintett rendőri és ügyészi szervek szégyene, hogy idáig juthatott ez az ügy, amely során az egyik vádlottat két hónapra előzetesbe helyezték, a másik nőt, aki a tüntetés rendezője volt két napra őrizetbe vették. Örömteli, hogy egyre több bíró van, aki képes és kész a törvényességnek és az igazságosságnak egyszerre érvényt szerezni.

Rövidesen Almási Lajos segítségével készített videó-összeállítást teszek közzé a tárgyalásról, mivel jogtörténeti jelentőségű üggyé vált ez az eljárás és fontos, hogy minél többen megérthessék a koncepciós eljárások világát.

Sűrű volt ez a hét: tegnapelőtt a 2006 őszi megtorlásban részes egyik ügyésszel kapcsolatos képviselői igazságbeszédem miatti koncepciós vád terheltjeként álltam büntetőbíróság előtt, tegnap pedig 2009. július 4-én 86 meghurcolt gárdista és hazafi kártérítési perében küzdöttem az eddig még elmaradt jóvátételükért. Valami itt nagyon nincs rendben...

Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő
www.gaudinagytamas.hu

 
Kúriai verdikt: a perben eljáró rendőrségi jogtanácsos a sajtóban nem bemutatható és másodpercenként 150 ezer forint sérelemdíjra jogosult
2016. szeptember 18.

Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye videóval, 2016. szeptember 16.

A Kúria 2016. szeptember 14-i megdöbbentő ítélete szerint a rendőrség jogtanácsosa nem közfeladatot lát el, amikor a rendőrség ellen 2006. őszi jogsértés áldozata által indított kártérítési perben eljár, ezért a nyilvános tárgyaláson hozzájárulása nélkül nem készíthető róla filmfelvétel, és képmása, nyilatkozatai sem mutathatók be a sajtóban. Sőt ezért másodpercenként 150 ezer forint sérelemdíjra jogosult.

Almási Lajos tudósítása a Kúria elképesztő verdiktjéről, az ügy részletei ezt követően olvashatók:

A Kúria mostani döntése a 2016 januári jogerős ítéletet tartotta fent hatályában, amelyben a Fővárosi Ítélőtábla két rendőrségi jogtanácsos javára fejenként 450 ezer forint összegű sérelemdíjat ítélt meg, mivel róluk az ezen perről készült tudósításban rövid bevágás volt látható. A felvételt készítő Almási Lajos a felvételt közösségi oldalán bemutató dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője kellett megfizessék. Az érintettek ezért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak a véleménynyilvánítási szabadság és a tisztességes eljárás sérelme miatt.

Az ügy előzménye, hogy közel tíz éve, még 2006. októberében a törvénytelen módon lezárt Kossuth tér közelében rendőrök támadtak egy egyetemi tanárra, aki hiányolta róluk az azonosító jelvényt. Legyűrték, karját kicsavarták maradandó sérülést okozva neki, több órára előállították, majd szabálysértési eljárást indítottak ellene, amelyből azonban büntetlenül került ki. 2014-ben a jóvátétel iránti perben tartott nyilvános tárgyaláson Almási Lajos felvételt kívánt készíteni. A per tárgya kiemelt társadalmi jelentőségű: 2006. őszi rendőrterror idején a közhatalmat gyakorló rendvédelmi szervek brutalitásáról és az azt követő jogos elégtétel megállapításáról szólt. A tárgyalás kezdetén az eljáró bíró (Vavrikné dr. Tripsánszki Ágnes) tévesen megnyilatkoztatta a rendőrség jogtanácsosait, hogy hozzájárulnak-e róluk történő felvétel készítéséhez. Ők nem járultak hozzá, a bíró ezért megtiltotta róluk a felvétel készítését. A tilalom ellenére a tárgyalásról tárgyszerűen tudósító felvételen a rendőrség jogi képviselői három másodpercre oldalnézetből felvillantak.

A Kúria dr. Baka András vezette tanácsa ítélete szembe megy a Kúria saját és Alkotmánybíróság ezirányú, index.hu által indított eljárások során kialakított megengedő gyakorlatával, így a két rendőrségi jogtanácsos másodpercenként 150 ezer forint összegű, sztárgázsival felérő sérelemdíjat kapott. Megfigyelésünk, hogy a rendőrség jogi képviselőinek nyilvánosság előli elzárkózása napi gyakorlat, jelen esetben pedig az is motiváció lehetett, hogy a Gergényi-féle rendőri önkényt mentegető kijelentéseket tettek, ráadásul a jogsértett hátrányait bagatellizálni törekedtek.

Ez a döntés a sajtó szabadságát, a közhatalmi szervek átláthatóságát és a bírósági tárgyalások nyilvánosságát súlyosan sérti, amelynek beláthatatlanul káros következményei lehetnek, amelynek az adójukkal az állami szerveket működtető és hiteles tájékoztatásra jogosult polgárok lehetnek a kárvallottai. A Pp. 134/A. § (3) bekezdése egyértelműen fogalmaz: „törvény eltérő rendelkezésének hiányában az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó, e feladatkörében eljáró személyről hozzájárulása nélkül is készíthető kép-, illetve hangfelvétel”.

Ugyanis a rendfenntartó tevékenysége során államigazgatási jogkörben polgároknak okozott kár miatti kártérítési perben a rendőrség nem magánfélként vesz részt, hanem állami szervezetként. Közfeladat ugyanis a közrend biztosítása, az ennek során elkövetett emberi jogi jogsértések miatti helytállás, így a rendőri szervezeteket és az érdekükben eljáró képviselőket is állami feladatot ellátó, e feladatkörben eljáró személynek kell tekinteni, akik tevékenysége, képmása a sajtó által jogszerűen bemutatható kell legyen. Az adófizetőknek jogukban áll megtudni, hogy az adóforintjaikból működő állami szervek jogi képviselői hogyan végzik munkájukat a nyilvános perekben. A közhatalmi szervek nyilvánosságtól elzárt működése nem egyeztethető össze a demokratikus és átlátható jogállam követelményével.

A polgári perrendtartás kép- és hangfelvétel készítésre vonatkozó szabályainak törvényalkotó által egyértelműen meghatározott rendszerét önkényesen átszabó, és az állami szervezetek, illetve képviselőik tevékenységének átláthatóságával kapcsolatos szabályokat sérti ez kúriai döntés, amellyel a legfőbb bírói fórum a felvétel készítést jogellenesen megtiltó bíró és a bemutathatatlansághoz ragaszkodó rendőri jogtanácsosok oldalára áll a törvényesség érvényesítése helyett. Rendkívül fontos, hogy az új polgári perrendtartás ezen a héten indult parlamenti jogalkotása során a nyilvánosságot védő és az ilyen téves bírói döntéseket egyértelműen kizáró rendelkezés kerüljön elfogadásra az állami szervek perbeli tevékenységének szabad bemutathatósága érdekében, mert ez közérdek.

 
A civil fórum résztvevői egyetértettek abban, hogy nemzeti jogvédelem nélkül nincs önrendelkezés.
2016. szeptember 16.
Forrás: magyaridok.hu

A Kárpát-medencei nemzeti jogvédők fővárosi fórumán a területen élő magyar ügyvédek és jogvédők cseréltek tapasztalatot. Nemzeti jogvédelem nélkül nem megy az önrendelkezés – jutottak konszenzusra a kétnapos szakmai találkozón részt vevő szakemberek. A rendezvényen ott volt Szili Katalin autonómiaügyi miniszterelnöki megbízott, Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet vezetője, Pákozdi Csaba, a szomszédos államokban élő magyarokért felelős külügyminiszteri biztos munkatársa, valamint Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő, jogvédő is. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat által rendezett találkozón a résztvevők rámutattak: a nemzeti jogvédő munka mennyire fontos szerepet játszik az elcsatolt magyar területeken élő magyarok önrendelkezésének kivívása szempontjából, és egyedi jogeseteken keresztül ismertették álláspontjukat. Megfogalmazták: a Kárpát-medencében élő felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és délvidéki magyar nemzeti közösségek tagjainak a nemzetközi egyezményekben is garantált egyéni és közösségi jogai jelentősen sérülnek, ami a fennmaradásukat veszélyezteti és ellenkezik is az európai követelményekkel és normákkal. A jelenlévők hangsúlyozták: sokkal nagyobb erőt kell fordítani az európai normák kikényszerítésére.


forrás: MTI


Közös a cél: több erő kell az európai normák kikényszerítésére
Lapunknak Szili Katalin úgy nyilatkozott: azért fogadta el a meghívást, mert civil rendezvényről volt szó, és a feladatához tartozik, hogy a társadalmi, a politikai és a civil szervezetekkel folyamatosan konzultáljon mindarról, ami a konferencián is felmerült. A miniszterelnöki megbízott előadásában szólt arról a kötetről, amelyet Joggal Európában címmel állított össze munkatársai­val. Ezzel összefüggésben az autonómia kérdéséről beszélt, valamint összehasonlította a hazai és a nemzetközi szabályozásokat. Azt is elemezte, hogy ebben a témában miként lehet szétválasztani az érzelmi, a jogi és a politikai megközelítést az európai szabályozással kapcsolatban. Kiemelte: az európai népesség 85 százaléka tartozik a többségi társadalomhoz, 10 százalék kisebbség, míg 5 százalék migráns vagy betelepülő. Utóbbiakkal foglalkozik az EU, a kisebbségeket ellenben már az Európa Tanács jogkörébe utalták.
 
Egy magyart ért jogsértés az egész magyar közösség elleni támadás is! - nemzeti jogvédők sajtótájékoztatója
2016. szeptember 12.

Kárpát-medencében működő nemzeti jogvédők sajtótájékoztatót tartottak 2016. szeptember 9-én Budapesten az elcsatolt magyar nemzetrészeken tapasztalható fokozódó magyarellenes jogfosztásokról és jogvédő küzdelmekről.

A sajtótájékoztatóra a dr. Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) szervezésében 2016. szeptember 9-10-e között tartott szakmai találkozó és nemzeti jogvédő önképzés első napján került sor.  A felvételen erdélyi, felvidéki, délvidéki és csonka országi nemzeti jogvédők elemzik a jelenlegi súlyos helyzetet és vázolják fel a jogi harcok irányait.

 

 
Nemzeti jogvédelem nélkül nem megy az önrendelkezés - kétnapos szakmai találkozót tartottak Kárpát-medencei nemzeti jogvédők Budapesten ( A Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye, 2016. szeptember 10.)
2016. szeptember 10.
A Kárpát-medencében élő magyar ügyvédek és jogvédők kétnapos tapasztalatcserét és közös nemzeti jogvédő önképzést tartottak szeptember 9-én és 10-én Budapesten. Az összejövetelre dr. Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) együttes meghívására és szervezésében került sor.

A szakmai összejövetelen részt vett dr. Szili Katalin autonómiaügyi miniszterelnöki megbízott, Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet vezetője és dr. Pákozdi Csaba, a szomszédos államokban élő magyarokért felelős külügyminiszteri biztos munkatársa is. Különösen fontosnak tartjuk a kormányzati képviselők részvételét az összejövetelen és kifejezték készségüket az együttműködésre, a kölcsönös véleménycserére és tájékoztatásra. Rámutattak, hogy a nemzeti jogvédő munka mennyire fontos szerepet játszik az elcsatolt magyar területeken élő magyarok önrendelkezésének kivívása szempontjából.

A részvevők megosztották egymással egyedi jogeset ismertetéseken keresztül jogi és mozgalmi tapasztalataikat a Kárpát-medencében elszakított sorban élő magyar közösségek egyéni és közösségi jogainak érvényesítésével kapcsolatban, úgymint a nyelvi jogok, a vélemény-nyilvánítási szabadság, gyülekezési jog, egyesülési jog gyakorlói elleni jogsértések, a nemzeti, közösségi szimbólumok használata (pl. székely zászló üldözése) a rehabilitálási és restitúciós ügyek, a magyarok elleni nemzeti alapú büntető és szabálysértési eljárások, a nyilvánosság és árnyékjelentések szerepe a nemzeti jogvédelemben.

Megállapítást nyert, hogy ebben a küzdelemben jól felhasználhatók azok a szabadságjogi joggyakorlatot formáló hatású tapasztalatok is, amelyeket a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédei szereztek 2002-2010 közötti csonkaországi jogvédő munkájuk során.

Mivel a résztvevők az önkény és jogfosztás terén sok hasonló jelenséget azonosítottak be, ezért a szükségesnek látják a nemzeti jogvédő módszerek összehangolását, így még intenzívebbé teszik együttműködésüket az ilyen szakmai összejövetelekre és tapasztalatcserékre kiterjedően is.

Rámutattak, hogy a Kárpát-medencében élő felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és délvidéki magyar nemzeti közösségek tagjainak nemzetközi egyezményekben is garantált egyéni és közösségi jogai jelentősen sérülnek, ami fennmaradásukat veszélyezteti és ellenkezik is az európai követelményekkel és normákkal. Konszenzus alakult ki abban, hogy az igazi megoldás számukra az önrendelkezési jog kivívása, illetve az annak talaján álló autonómiamodellek megvalósítása.

A részvevők egyetértettek abban, hogy sokkal nagyobb erőt kell fordítani az európai normák kikényszerítésére és gyakorlati alkalmazásának megfigyelésére és az európai intézmények tájékoztatására, beleértve a jogsértések tételes bemutatását is.

Az egyedi, joggyakorlatot formáló jogvédő ügyeken keresztül sikerrel lehet és kell az elcsatolt magyar közösségek érdekeit védeni, jogait előmozdítani. Egy magyart ért jogsértés az egész magyar közösség elleni támadás is. Egy jogsértett magyar sikeres jogvédelme az egész magyar közösséget is szolgálja.


A nemzeti jogvédők fontosnak tartják, hogy a magyar közösség érdekét védő egyedi jogi ügyek tanulságait megismerje minél több magyar ember, de az emberi jogok szavatolásáért felelős szervezetek és kormányok is, ezért lényeges, hogy az egyedi jogvédő ügyek tapasztalatait szembesítő-leleplező-nyomásgyakorló árnyékjelentésekké is formálják.

A résztvevők megállapították, hogy a Kárpát-medencei nemzeti jogvédő szakmai találkozó eredménnyel szolgálta azt a célt, hogy a különböző élethelyzetekben jogaiért küzdő elcsatolt magyar közösségek nemzeti jogvédő tapasztalatait összegezze és rendszerezze, és azokat az elszakított területeken élő magyarok egyéni és közösségi jogainak kivívása érdekében bevethető hatékony jogi eszközökké alakítsa.
 
Nemzeti jogvédelem nélkül nem megy az önrendelkezés - kétnapos szakmai találkozót tartottak Kárpát-medencei nemzeti jogvédők Budapesten ( A Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye, 2016. szeptember 10.)
2016. szeptember 10.
A Kárpát-medencében élő magyar ügyvédek és jogvédők kétnapos tapasztalatcserét és közös nemzeti jogvédő önképzést tartottak szeptember 9-én és 10-én Budapesten. Az összejövetelre dr. Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) együttes meghívására és szervezésében került sor.

A szakmai összejövetelen részt vett dr. Szili Katalin autonómiaügyi miniszterelnöki megbízott, Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet vezetője és dr. Pákozdi Csaba, a szomszédos államokban élő magyarokért felelős külügyminiszteri biztos munkatársa is. Különösen fontosnak tartjuk a kormányzati képviselők részvételét az összejövetelen és kifejezték készségüket az együttműködésre, a kölcsönös véleménycserére és tájékoztatásra. Rámutattak, hogy a nemzeti jogvédő munka mennyire fontos szerepet játszik az elcsatolt magyar területeken élő magyarok önrendelkezésének kivívása szempontjából.

A részvevők megosztották egymással egyedi jogeset ismertetéseken keresztül jogi és mozgalmi tapasztalataikat a Kárpát-medencében elszakított sorban élő magyar közösségek egyéni és közösségi jogainak érvényesítésével kapcsolatban, úgymint a nyelvi jogok, a vélemény-nyilvánítási szabadság, gyülekezési jog, egyesülési jog gyakorlói elleni jogsértések, a nemzeti, közösségi szimbólumok használata (pl. székely zászló üldözése) a rehabilitálási és restitúciós ügyek, a magyarok elleni nemzeti alapú büntető és szabálysértési eljárások, a nyilvánosság és árnyékjelentések szerepe a nemzeti jogvédelemben.

Megállapítást nyert, hogy ebben a küzdelemben jól felhasználhatók azok a szabadságjogi joggyakorlatot formáló hatású tapasztalatok is, amelyeket a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédei szereztek 2002-2010 közötti csonkaországi jogvédő munkájuk során.

Mivel a résztvevők az önkény és jogfosztás terén sok hasonló jelenséget azonosítottak be, ezért a szükségesnek látják a nemzeti jogvédő módszerek összehangolását, így még intenzívebbé teszik együttműködésüket az ilyen szakmai összejövetelekre és tapasztalatcserékre kiterjedően is.

Rámutattak, hogy a Kárpát-medencében élő felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és délvidéki magyar nemzeti közösségek tagjainak nemzetközi egyezményekben is garantált egyéni és közösségi jogai jelentősen sérülnek, ami fennmaradásukat veszélyezteti és ellenkezik is az európai követelményekkel és normákkal. Konszenzus alakult ki abban, hogy az igazi megoldás számukra az önrendelkezési jog kivívása, illetve az annak talaján álló autonómiamodellek megvalósítása.

A részvevők egyetértettek abban, hogy sokkal nagyobb erőt kell fordítani az európai normák kikényszerítésére és gyakorlati alkalmazásának megfigyelésére és az európai intézmények tájékoztatására, beleértve a jogsértések tételes bemutatását is.

Az egyedi, joggyakorlatot formáló jogvédő ügyeken keresztül sikerrel lehet és kell az elcsatolt magyar közösségek érdekeit védeni, jogait előmozdítani. Egy magyart ért jogsértés az egész magyar közösség elleni támadás is. Egy jogsértett magyar sikeres jogvédelme az egész magyar közösséget is szolgálja.


A nemzeti jogvédők fontosnak tartják, hogy a magyar közösség érdekét védő egyedi jogi ügyek tanulságait megismerje minél több magyar ember, de az emberi jogok szavatolásáért felelős szervezetek és kormányok is, ezért lényeges, hogy az egyedi jogvédő ügyek tapasztalatait szembesítő-leleplező-nyomásgyakorló árnyékjelentésekké is formálják.

A résztvevők megállapították, hogy a Kárpát-medencei nemzeti jogvédő szakmai találkozó eredménnyel szolgálta azt a célt, hogy a különböző élethelyzetekben jogaiért küzdő elcsatolt magyar közösségek nemzeti jogvédő tapasztalatait összegezze és rendszerezze, és azokat az elszakított területeken élő magyarok egyéni és közösségi jogainak kivívása érdekében bevethető hatékony jogi eszközökké alakítsa.
 
125 év 17 hazafira - a nemzet arcul csapása a Budaházy justizmord: nem maradhat így!
2016. szeptember 10.

Hazaszerető emberként és nemzeti jogvédőként is sokakkal együtt megrázott, s felháborított a Budaházy György és 16 társa elleni törvénytelen és drákói elsőfokú ítélet. Sokéves nemzeti jogvédő és politikai küzdelem ellenére nem a 2006 őszi rendőrterror felelőseire, hanem 17 hazafira szabtak ki összesen 125 év szabadságvesztést. Budaházyra a legsúlyosabbat, 13 év fegyházat, aki ráadásul már ült előzetesben két és fél évet. Átlagosan fejenként ez több mint 7 év: annyi amennyit egy szimpla emberölésért adnak szokásosan. Itt emberélet veszélyben sem volt, de egy bizonyított terrorcselekmény sincs. A szolidáris erőmutatás is segíthetett abban, hogy végül nem kerültek előzetesbe a másodfokú ítéletig. A maratoni ítélethirdetést követően nyilatkoztam az ítéletről, Almási Lajos filmjén ez látható.

Döbbenetes volt szembesülnöm a tárgyalóteremben azzal, hogy az elvileg független és a törvényeknek alávetett, s a törvényességet minden körülmények között érvényre juttatni hivatott bírói tanács terrorcselekmény miatti ilyen súlyos elítélést alapozott az ügyészség által előterjesztett bizonyítékokra dacára annak, hogy azok kapcsán – okkal - kétségeit és aggályait hangoztatta, a védelem érveit és bizonyítékait meg egyáltalán nem vette figyelembe. Magyarán törvénytelen ítéletet hozott. Pár napja még reményemet hangoztattam,hogy ez nem történhet meg Jogállamban ugyanis a kétséget kizáróan meg nem állapított tényt a terhelt terhére értékelni nem lehet, erről szólnak a büntetőeljárás garanciái, amelyeket most sutba vágtak. Ez után úgy tűnik, hogy már bárkivel bármi megtörténhet a bíróságokon, különösen politikailag kényes ügyben.

Megkerülhetetlen feladata lesz a másodfokú bíróságnak, hogy ezt a justizmordot mielőbb megváltoztassa és szétzúzott vádak miatt törvényes, felmentő ítéletet hozzon a védelem fellebbezései alapján.

Egyidejűleg pedig újra követelni kell az elszámoltatást és a politikai amnesztiát, azaz közkegyelmet a 2002-2010 közötti önkényuralmi időszak politikai ellenállói számára. 2012-ben még képviselőként a LMP-s képviselők akciója miatti közkegyelmi törvény módosítása útján kezdeményeztem ezt sajnos eredménytelenül. Ezt most önálló javaslatként mielőbb újra be kell terjeszteni az Országgyűlésben és figyelemfelhívó akciók kellenek.

A Gyurcsány-Bajnai rendszer mindent bevetett (pl. két terheltből fenyegetés és kényszer eszközével csikartak ki „beismerő vallomást”, bizonyíték manipulációk sorát követték el) annak érdekében, hogy hatalma megtartása érdekében terroristákat faragjon egy csapat hazafiból. A hét éve tartó eljárásban a 2010-es fülkeforradalom által megbuktatott önkényuralmi rendszer elleni hazafiakat a megbuktatott rendszer koholt bizonyítékai alapján az új rendszer ügyészsége helyezett vád alá és az új rendszer bírósága ítélte el. Mi zajlik itt? Hová jutottunk? Ez a justizmord a nemzet arcul csapása, nem maradhat így.

Budapest, 2016. augusztus 31. 

Dr. Gaudi-Nagy Tamás 

nemzeti jogvédő

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

buy generic bactrimn online http://infopillsrx.com/buy-generic-bactrim-cheap.html
metronidazole cost at http://bestpillsforsale.com
buy ivermectin
buy wellbutrin online

Nemzeti Jogvédő Alapítvány © 2010. - Legfrisebb jogvédő hírek, magyar nemzeti jogvédelem