A+ | A- | Alap
2016. október 01.  
Advertisement
Kezdőlap
Információk
Kapcsolat
Weblaptérkép
Jogvédő Hírek
Tárgyalási Napló
Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport
A Magyar Gárda ügyei
Tanúkat keresünk!
2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
2007 őszi tüntetések
A Lelkiismeret'88 Csoport ügyei
Történelmi Igazságtétel:
- A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
- Képíró Sándor Csendőr ügye
- Kristóf László jogi rehabilitációja
Budaházy György ügyei
Választás 2006
A váci nemzeti könyvespavilon ügyirata
Képes Krónika ügy
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Próbaperek a délvidéki magyarok állampolgárságáért
Kvassay hídi ügy
Az egri Markoth Ferenc kórház ügye
2008. április 11-i tüntetések
Videók és Képek

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!








A rendőrség fekete napja 1.: felmentett gárdistáknak fizet kártérítést a BRFK
2016. április 29.
A rendőrség fekete napja volt 2016. április 22-e.
A Fővárosi Ítélőtábla egy napon két jogerős ítéletben is elmarasztalta a Budapesti Rendőr-főkapitányságot alapvető szabadságjogok megsértése miatt és jelentős összegű nem vagyoni kártérítést ítélt meg a nemzeti jogvédők által képviselt meghurcolt tibetieknek és gárdistáknak.

A BRFK a Fővárosi Ítélőtábla 2016. április 22-i jogerős ítélete alapján két meghurcolt gárdistának köteles nem vagyoni kártérítést fizetni: kamatokkal és perköltséggel együtt – fejenként hétszázezer forintot.
A két gárdistát, Horváth Krisztiánt és Veress Gábort 2009. november 22-én a fővárosi Gellért tér közelében jogtalanul megbilincselték, előállították, majd hat és fél óráig fogva tartották. A felpereseket dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője képviselte.

A jogsértettek a vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó 1919-es budapesti bevonulására emlékező rendezvényen vettek részt, amikor a rendőrök arra hivatkozva intézkedtek velük szemben, hogy úgymond tetten érték őket, amint a 2009. július 2-i jogerős ítélettel feloszlatott Magyar Gárdát újjászervezik.
Az ebben a perben hozott elsőfokú ítéletről szóló hír itt és tudósítás itt látható.

A tárgyalásról szóló tudósítást Almási Lajos készítette, a további részletek a filmet követően olvashatók:
Tovább...
 
Jogfosztottságban  meddig? Erdély ma, Beke István és Szőcs Zoltán bebörtönzésének tükrében
2016. április 26.

A "terrorizmus gyanúja miatt" bebörtönzött kézdivásárhelyi székely hazafiak, Beke István és Szőcs Zoltán történetének tükrében képet kaphatunk az erdélyi magyar nép s a székelység mindennapjairól – megalázottságukról, jogfosztottságukról, ellenállásukról és harcaikról. Egy európai uniós tagállamban, a XXI. században... Morvai Krisztina (www.morvaikrisztina.hu), Gaudi-Nagy Tamás (www.gaudinagytamas.hu) és Almási Lajos dokumentumfilmje 2016 tavaszán készült Székelyföldön, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) jogvédő monitorozó körútján.

 
Nemzeti jogvédő siker: jogerősen felmentették a Wass Albert szobor miatt meghurcolt székely művészt
2016. április 08.

- a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) közleménye, 2016. április 7.

Április 5-én felmentette a marosvásárhelyi táblabíróság emberiség- és békeellenes bűncselekményért elítélt személyek kultuszának terjesztésének vádja alól Tóth Ferenc székely festőművészt, aki Wass Albert-szobrot állított fel lakóháza udvarán az erdélyi Szovátán. A másodfokú bíróság elrendelte az elkobozott alkotás, az író nevét tartalmazó plakett és három magyar nemzeti színű szalag visszaszolgáltatását és eltörölte az első fokon kiszabott tízezer lejes pénzbüntetést is, a 950 lejre rúgó perköltség a román államot terheli.

A meghurcolt székely művészt Menyhárt Gabriella nagyváradi ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja védte, aki már több erdélyi magyarellenes eljárásban ért el bravúros eredményeket. Ez a szenzációs jogi siker erdélyi kolléganőnk kiváló és bátor jogászi munkájának köszönhető. Gratulálunk neki, büszkék vagyunk rá. Ezzel példát mutat az erdélyi magyar ügyvédeknek is, illetve bátorítást ad a közelmúltban példátlan intenzitásúra emelkedett román elnyomás alatt szenvedő nemzettársainknak. Az ügyet a Nemzeti Jogvédő Szolgálat támogatásban részesítette, miután a jelentős költségvetési forrásokból működő és a magyarsága miatt joghátrányt szenvedő elcsatolt honfitársaink jogvédelmére hivatott Kisebbségi Jogvédő Intézet eddig még megtagadta a támogatást az ügytől.

Tóth Ferenc 2014 pünkösdvasárnap állított fel egy Wass Albertet ábrázoló mellszobrot szovátai háza udvarán. A leleplezést követően a román rendőrség házkutatást tartott nála, gyanúsítottként többször kihallgatták, majd három nappal később lefoglalták a szobrot.

A Wass Albert szobor elkobozásáról szóló rendőrségi intézkedés jogellenes volt, mivel jogszabály a szoborállítás idején a háborús bűncselekményeket elkövető személyek kultuszát nem tiltotta. Románia Legfőbb Ügyészsége a perben beszerzett nyilatkozatában rögzítette, hogy „Wass Albert nem volt elítélve a béke és az emberiség ellen elkövetett bűncselekményekért és háborús bűnök miatt sem."

Menyhárt Gabriella ügyvéd szerint "ezen hatósági túlkapások ellen az erdélyi magyar közösségnek fel kell vennie a harcot és a nemzeti, illetve a nemzetközi szabályozások által előírt jogvédelmi és jogérvényesítő eszközökkel élve meg kell állítania ezen jogellenes hatósági gyakorlatokat és azt ember- és törvénytisztelő gyakorlattá kell változtatnia. Az ügyről kiadott közleménye itt olvasható.

Tóth Ferenc szerint ez a győzelem biztató jelzés is azok számára, „akiket meg tudott félemlíteni a román, Erdélyországot gyarmataként, a magyarságot rabszolgaként kezelő hatalom, és eldugták a felállított szobraikat". Hozzátette: „Demokráciában senkit nem lehet meghurcolni politikai nézetei miatt."

Idén februárban a felmentett székelynél kb. 30 maszkos és civil rendőr újabb hajnali házkutatást tartott, és újabb koncepciós eljárást indítottak ellene Wass Albert kultusz miatt. Lefoglaltak tőle többek között egy számítógépet, egy Nyírő József-CD-t, egy visszacsapó íjat és egy szablyát. Ezen eljárás még folyamatban van Tóth Ferenc ellen, akit szintén Menyhárt Gabriella ügyvéd véd.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat idén márciusban Erdélyben teljesített jogi monitorozó útja során a mostani ügyhöz hasonló szellemiségű és jellegű, rendszerszintű magyarellenes és tipikusan koncepciós eljárásokban megtestesülő tendenciákat tárt fel, minderről az EU, az ENSZ, az Európa Tanács, nemzetközi emberi jogi szervezetek és a magyar, illetve román kormány részére eljuttatandó jelentést és dokumentumfilmet készít.

 
Tisztelt Olvasóink, kedves Újságírók!
2016. március 30.
Kérem, figyelmezzenek március 30-i bemutatónkra, amelyet a Polgárok Házában tartunk - borkóstolóval egybekötve.



Szeretettel várjuk Önöket. (A sajtó munkatársainak tiszteletpéldányt biztosítunk.)
 
Üdvözlettel: Mezei Károly, Kairosz Kiadó

MEGHÍVÓ

A Polgárok Háza és a Kairosz Kiadó

tisztelettel hívja a médiumok képviselőit és az érdeklődőket

Zétényi Zsolt: Történeti alkotmányunk vívmányai és a 2011. évi alaptörvény

című könyvének bemutatójára.


Házigazda és beszélgetőtárs: Kondor Katalin


A program zárásaként Koczor Kálmán balaton-felvidéki borász meghívja Önöket egy-két pohár jó borra.


Helyszín:

Polgárok Háza
1089 Visi Imre utca 6.

Időpont:
2016. március 30. 18.00 óra

A kötet megvásárolható a bemutató ideje alatt a helyszínen, egyébként a www.kairosz.hu honlap felkeresésével, vagy a Kiadó 1134 Budapest, Apály u. 2/D alatti boltjában. Nyitva: hétfő – péntek: 9:00 – 16:00-ig,  szombat: 9:00 – 13:00-ig
 
Négy év után mentették fel a Dániel Péter és homoszexuális menet ellen tiltakozó hazafiakat
2016. március 23.

Közel négy év után mentette fel a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2016. március 7-én első fokon azt a két hazafit, akiket az Orbán rendszer rendőrsége és ügyészsége hurcolt meg a Horthy Miklós kormányzó szobrát leöntő - időközben már Izraelbe települt - Dániel Péter és homoszexuális menet elleni tüntetéseken való részvétel miatt. A hazafiak védelmét dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) ügyvezetője látja el.  Az ügy pikantériája, hogy az egyik felmentett vádlott, Kürti Zoltán az akkoriban országgyűlési képviselői megbízatást is ellátó nemzeti jogvédő parlamenti munkatársa volt. Az ügyészség egyikük esetében tudomásul vette a felmentést, de a jelenleg Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnökének asszisztenseként dolgozó Kürti Zoltán esetében bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében fellebbezett. A tárgyalásról Almási Lajos készített videós tudósítást, amely a rendőri jogsértéseket is bemutató dokumentumrészleteket is tartalmaz. Az ügy további leírása a filmet követően olvasható.

Tovább...
 
Üzenet a román hatalomnak
2016. március 23.


– a Székely Hírmondó (www.hirmondo.ro) interjúja dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédővel

(megjelent: 2016. március 21., szerző: Daczó H. Barna)

fotók: Mozgó Péter

Március 13–19. között a Nemzeti Jogvédő Szolgálat jogászai és szakértői jogvédő körúton jártak Erdélyben. A március 16-i, kézdivásárhelyi lakossági fórum után kérdéseinket dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvédnek, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjének tettük fel.

– A Nemzeti Jogvédő Szolgálat milyen eszközökkel tud hatni a román politikumra, hogy az erdélyi magyarok helyzete javuljon?

– Tényfeltárást és azon alapuló jogvédő munkát végzünk erdélyi ügyvédpartnereinkkel. Az eredményeket nyilvánosságra hozzuk, és dr. Morvai Krisztina EP-képviselő tagunk révén az Európai Parlamentben megjelenítjük. Ez a körutunk is azért jött létre, hogy felmérjük, melyek az erdélyi magyarok életét jellemző jogsértések, tipikusnak mondható hátrányos megkülönböztetések. Találtunk is jó néhányat, mint például a nyelvhasználat, utcanévtáblák problematikája a 20 százalék fölötti részarányú településeken is, és úgy tűnik, hogy ezt egyrészt a román hatalom okozza, ugyanakkor sok esetben a magyar képviseletek sem érvényesítik a jogot, amelyet a nemzetközi egyezmények és a román jogszabályok is elég komoly szinten biztosítanak. Monitorozó jogi jelentést és magyar, angol, illetve román nyelvű dokumentumfilmet készítünk erről az útról, majd eljuttatjuk ezeket az Európai Unió, az Európa Tanács és az ENSZ minden szintjére, és természetesen a magyar és román kormányok részére is. Úgy vélem, a széleskörű figyelemfelhívás lehetetlenné teszi, hogy a román hatóságok részéről tapasztalható magyarellenes démonizálás sikerre vezessen.

– Be tud számolni tényleges eredményekről is?

– Még országgyűlési képviselőként, Kalmár Ferenc kormánypárti képviselővel 2011-ben sikerrel kezdeményeztem a Kisebbségi Jogvédő Intézet felállítását, amely jelenleg a Kárpát-medencében biztosít olyan magyar ügyvédeket, akik a magyarsághoz való tartozás miatti, illetve diszkriminációs ügyekben képviseletet vállalnak. Munkájukat azonban még ismertebbé és hatékonyabbá kell tenni. Emellett egyfajta ösztönző, jogtudat-ébresztő hatást szeretnénk kifejteni. Partnereink révén tényleges ügyeket is tudunk vállalni, ahogy azt tettük a kertjében Wass Albert-szobrot állító, és emiatt meghurcolt Tóth Ferenc esetében Menyhárt Gabriella nagyváradi ügyvéd útján. Rozsnyai Sándor sepsiszentgyörgyi ügyvéd pedig hatékony védelmet nyújtott olyan fiataloknak, akik december 1-én szerveztek ellentüntetést, és emiatt érte őket retorzió. Minél több ilyen egyéni jogvédő ügy zajlik, annál egyértelműbb az üzenet a román hatalom számára, hogy tervét, a teljes beolvasztás politikáját nem fogja tudni végrehajtani.

– Vannak-e olyan politikai partnereik, akik segítségével az erdélyi magyarok ügyét előre lehetne mozdítani?

– Dr. Morvai Krisztina független EP-képviselővel együtt, meglévő kapcsolatrendszerünk igénybevételével, jó értelemben vett lobbizással próbáljuk felhívni a magyar és román kormány, illetve az Európai Unió szerveinek figyelmét a nemzetközi jogilag megalapozott, európai minták szerinti székely önrendelkezési törekvésekre, illetve az egyre elharapózó magyarellenes jogsértésekre. Ennek keretében állunk ki a nemzetközi jogi standardok szerint egyértelműen politikai fogolyként, hónapok óta önkényesen, bizonyítékok nélkül fogva tartott két kézdivásárhelyi vármegyés, Beke István és Szőcs Zoltán ügyében. Örömteli, hogy Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes nemrég elítélően nyilatkozott erről az eljárásról, és magyarázatot kért a román hatóságoktól. Fontos hír, hogy dr. Morvai Krisztina tavaly decemberi EP-beli felszólalását követően elkezdődött az ügy európai szintű kivizsgálása, és nemrég kaptuk meg a tájékoztatást az Európai Bizottságtól (EB): az ügy jelenleg Franz Timmermans, az EB emberi jogokért felelős alelnökénél van.

– Milyen a viszonyuk a HVIM-mel?

– Mindenkivel jó a viszonyunk, aki felvállalja a nemzeti jogérvényesítést, nyitottságot mutat az együttműködésre a magyarok–székelyek jogvédelme körében. Örömmel vettük, hogy a monitorozó utunk során többek között a HVIM tagságára is tudunk támaszkodni, de ugyanígy Marosvásárhelyen a CEMO-val (Civil Elkötelezettség Mozgalom) és a Székely Nemzeti Tanáccsal is volt egy sikeres fórumunk. Márai Sándor örökérvényű sorait ajánlom mindenki figyelmébe: „Úgy tanítottak, hogy minden veszély ellen van fegyver. S a leghatalmasabb a jog és a lelkiismeret.”

Daczó H. Barna

 
Morvai Krisztina és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat Kolozsváron
2016. március 22.

A román hatóság lebontatná Petőfi Sándor, Szent István és Szent Erzsébet szobrát

Erdélyi  emberi jogvédő monitorizáló körúton volt Morvai Krisztina EP képviselő és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat Gaudi-Nagy Tamás vezette népes küldöttsége. A körút során Nagyváradon, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen találkoztak helyi magyar jogvédőkkel és jogsérelmet elszenvedett magyarokkal. Az utolsó állomás március 18-án Erdély fővárosában volt, ahol a küldöttség a Magyarok Világszövetségének Kolozsváron élő elnökével, Patrubány Miklóssal és Tokay Rozáliával, a kolozsvári Magyar Mozgássérültek Társsulatának elnökével találkozott. Elbontásra ítélt Petőfi Sándor, Szent István és Szent Erzsébet mellszobrok – ez a nemzeti kisebbségek szabadságjogait „példásan szavatoló” európai uniós tagállam, Románia igazi arca.
 
Patrubány Miklós összegző képet vázolt az erdélyi magyarság helyzetéről, amelyet aggasztóként értékelt. Az erdélyi magyar nemzeti közösség élete ekként való alakulásának –  amelyben egyre gyakoribbak a román állam és hatóságai által a magyar közösségek és vezetőik ellen elkövetett támadások és nyílt jogsértések – okait vizsgálva az MVSZ elnöke fontossági sorrendben három tényezőt nevezett meg. A legfőbb felelősség a román államot terheli, amely egy percig sem mondott le a magyar nemzeti közösség gyengítéséről, további szórványosításáról. Második tényezőként a mára megosztottá és súlytalanná vált erdélyi magyar politkai képviseletet nevezte meg. Harmadikként a magyar államot sorolta, amelynek politikájából hiányzik a kisebbségi sorba taszított magyar nemzeti közösségek megmaradását szavatoló koncepció, és amely nem, hogy védhatalmi státust vállalna, még e közösségek autonómiájáért sem áll ki, sem a kétoldalú kapcsolatokban, sem a nemzetközi politikai intézményekben.
 
Beszédének második felében az MVSZ elnöke a világ egészére kitekintő geopolitikai képet rajzolt fel, különös hangsúlyt fektetve azokra az eseményekre, amelyek jelentősen befolyásolhatják a magyar nemzeti közösségek sorsát. Ezek között különös hangsúlyt kapott a Moldvai Köztársaság és Románia várható egyesülése, amely óriási világpolitikai kockázati tényezővé is válhat, valamint India azon bejelentett szándéka, hogy a világ több mint húsz államában élő, több mint harmincmilliós cigányságot saját diaszpórájává nyilvánítsa, annak minden világpolitikai következményével.
 
Tokay Rozália szólt az általa működtetett népjóléti intézmények, a Szent Kamill, valamint az Árpád-házi Szent Erzsébet Otthon hatósági zaklatásáról és a legfrissebb fejleményekről.
 
A két intézménynek helyt adó telken, amely a kolozsvári Magyar Mozgássérültek Társulatának tulajdonát képezi, az elmúlt négy évben a magyar történelem jeles alakjaival szoborparkot alakítottak ki. Elsőként – még 2014-ben – Petőfi Sándor mellszobrát avatták. De jutott a még befejezetlen szoborparkban mellszobor Szent Istvánnak és Szent Erzsébetnek is.
 
Februárban a kolozsvári önkormányzat rendészeti osztálya tízezer lejes (mintegy 700.000 Ft) bírságot szabott ki, és a szobrok elbontására kötelezte a magyar egyesületet. Az indoklás: a mellszobrok  – amelyek  egy zárt magánterületen állnak, és az utcáról nem láthatóak – nem rendelkeznek hatósági engedéllyel!
 
Elbontásra ítélt Petőfi Sándor, Szent István és Szent Erzsébet mellszobrok – ez a nemzeti kisebbségek szabadságjogait „példásan szavatoló” európai uniós tagállam, Románia igazi arca.
 
Ilyen előzmények után az már csak hab a tortán, hogy március 15-én, a magyar nemzeti ünnep idején a szoborparkban zajló ünnepségre érkező vendégekre – közöttük  Magyarország kolozsvári konzuljára,  Takács Péter Attilára – az utcán gyülekező románok rászóltak: beszéljenek románul, mert ez Románia.
 
 Az ünnepség végén előzetes tájékoztatás  nélkül megjelentek az adóhatóság (ANAF) egyik különleges igazgatóságának ellenőrei, akik négy órán keresztül vizsgálódtak, majd anélkül, hogy bármilyen rendellenességet találtak volna, távoztak…
 
 
Mind Morvai Krisztina, mind Gaudi-Nagy Tamás, mind pedig a kíséretükben lévő jogászok és közéleti emberek megdöbbentőnek, fájdalmasnak nevezték a Romániában tapasztalt emberi jogi állapotokat.
 
 
MVSZ Sajtószolgálat
8935/160321

 
Morvai és Gaudi kézdivásárhelyi fóruma a székely önrendelkezésről, politikai foglyokról és a székelyek jogvédő szolgálatról
2016. március 19.

Forrás: www.3szek.ro  szerző: Iochom István fotók: Mozgó Péter

Március 13-án Nagyváradon kezdődött és március 19-én ér véget az az emberi jogvédő körút, melyet a Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő, Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat Gábor Áron-díjas ügyvezetője és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat jogászai, szakértői, médiamunkatársai alkotta küldöttség tett Erdélyben, illetve a Székelyföldön. Szerda este Kézdivásárhelyen jártak.

 

Útjuk célja a székely-magyar közösség önrendelkezési küzdelmét, illetve egyéni és közösségi jogai érvényesülését gátló körülmények felderítése, a magyarellenes román hatósági intézkedések kivizsgálása és a jogokért való kiállás erősítése volt. A misszió végén széles körben terjesztendő emberi jogi jelentést és tényfeltáró dokumentumfilmet mutatnak be. Két helyszínen – Marosvásárhelyen és Kézdivásárhelyen – nyilvános lakossági fórumot, illetve több erdélyi településen zártkörű szakmai megbeszélést tartottak jogvédőkkel, jogsértettekkel és autonomistákkal. A román titkosszolgálat és a központi román média is figyelemmel kísérte a körutat. Bogdan Diaconu parlamenti képviselő, a szélsőségesen magyarellenes Egyesült Románia Párt elnöke egyenesen azt kérte a hatóságoktól, hogy Morvai Krisztinát ne engedjék be az országba.

Szerda este a Vigadó színháztermében megtartott közel három és fél órás lakossági fórumon mintegy százötvenen vettek részt. A találkozó kezdetén a szervezők hat olyan videofelvételt vetítettek le, amelyeken Morvai Krisztina szólalt fel az Európai Parlamentben a székelység autonómiatörekvései és a „kézdivásárhelyi terroristák” ügyében. „Ceauşescu meghalt, a kommunizmus összeomlott Romániában, de a megfélemlítettség, a kiszolgáltatottság és jogfosztás megmaradt, ezért nekünk, a csonka Magyarországon élőknek kötelességünk feltárni a határon túli testvéreinket ért jogsértéseket” – jelentette ki Morvai Krisztina, aki meglepetésének adott hangot annak kapcsán, hogy tapasztalata szerint több erdélyi nagyvárosban az ott élő magyarok nem élnek a törvény biztosította nyelvi jogainkkal.

Gaudi-Nagy Tamás a több európai államban jól működő autonómiaformákra hívta fel a hallgatóság figyelmét, amitől az illető állam sokszínűbb és gazdagabb lett. „A székelységnek joga van szabadon használni nemzeti szimbólumait és anyanyelvét, és ahhoz is joga van, hogy saját sorsáról döntsön” – hangsúlyozta. A Jobbik listáin a korábbi ciklusban országgyűlési képviselői mandátumhoz jutott Gaudi-Nagy Tamás azzal a javaslattal állt elő, hogy Kézdivásárhelyen is alakítsanak magyar jogászokból álló jogvédő segélyszolgálatot.

A jogászokkal együtt látogatott szülővárosába a jelenleg Los Angelesben élő, emigrációs kérdésekre szakosodott Jánossy Mária ügyvéd is. Arról beszélt, hogy az amerikai városban számos nemzetiség él együtt, mindenik szabadon használhatja zászlaját, az állami hivatalokban is szabadon használhatják anyanyelvüket, és ettől az Amerikai Egyesült Államok nem omlott össze.

Péter János, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke székely zászlóval, Tóth Bálint, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom erdélyi szóvivője pedig Székelyföld térképével ajándékoz­ta meg a két jogvédőt. A lakossági fórum második felében Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás a hallgatóság kérdéseire válaszolt, majd a jelenlevők közösen elénekelték a magyar és a székely himnuszt.

 

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

metronidazole cost at http://bestpillsforsale.com
buy ivermectin
buy wellbutrin online

Nemzeti Jogvédő Alapítvány © 2010. - Legfrisebb jogvédő hírek, magyar nemzeti jogvédelem