A+ | A- | Alap
2016. február 11.  
Advertisement
Kezdőlap
Információk
Kapcsolat
Weblaptérkép
Jogvédő Hírek
Tárgyalási Napló
Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport
A Magyar Gárda ügyei
Tanúkat keresünk!
2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
2007 őszi tüntetések
A Lelkiismeret'88 Csoport ügyei
Történelmi Igazságtétel:
- A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
- Képíró Sándor Csendőr ügye
- Kristóf László jogi rehabilitációja
Budaházy György ügyei
Választás 2006
A váci nemzeti könyvespavilon ügyirata
Képes Krónika ügy
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Próbaperek a délvidéki magyarok állampolgárságáért
Kvassay hídi ügy
Az egri Markoth Ferenc kórház ügye
2008. április 11-i tüntetések
Videók és Képek

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!








Videós tudósítás a Nemzeti Jogvédő Szolgálat sajtótájékoztatójáról: Jelentés a 2006 őszi rendőrterrorról, Gergényi ítélet, jogi konferencia az illegális bevándorlásról, erdélyi magyarok elleni jogsértések és a Szabadság téri emlékmű eltávolítása
2015. november 13.

Almási Lajos videós tudósítása a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2015. november 4-én, az 1956-os forradalom leverésének gyásznapján tartott sajtótájékoztatójáról.

A sajtótájékoztató szöveges összefoglalója itt érhető el, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006 őszi Jelentésével együtt.

A nemzeti jogvédő bemutatták a Nemzeti Jogvédő Szolgálat most közzétett, 2006 őszi rendőrterrorral foglalkozó Jelentését, amely összefoglalja a 2006 őszi rendőrterror igazságtételével kapcsolatos nemzeti jogvédő munka 9 évét, különös tekintettel a meghurcolt civilek védelmére, a jóvátételre, a felelősségre vonásra és a botrányos Gergényi-ítéletre. Emellett ismertették az illegális bevándorlással kapcsolatos jogvédő tevékenységüket és a december 5-ére tervezett bevándorlás-menekültügy tárgyú jogi-szakmai konferencia részleteit. Szó esett a Szabadság téren éktelenkedő szovjet emlékmű elmozdításának jogi lehetőségeiről és az elcsatolt erdélyi magyarok érdekében végzett nemzeti jogvédő küzdelmeikről.

A film részletes tartalomjegyzéke a filmet követően található ezen cikkben, illetve a film leírásában.

A film tartalomjegyzéke:

(0:00-0:26)

Dr. Galla János, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kurátora és Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja nyitotta meg a rendezvényt, tiszteletadást kérve a vérbe fojtott szabadságharc hőseinek.

(0:27-3:27)

Dr. Novozánszky Ilona a Nemzeti Jogvédő Szolgála elnöke felidézte az 1956 és 2006 közötti párhuzamokat, és kifejtette: bár felbecsülhetetlen hatású a szívós és eredményes nemzeti jogvédő munkájuk, különösen a 2006 őszi rendőrterror kapcsán, de megfelelő figyelmet sem a sajtótól, sem a kormányoktól nem kapnak.

(3:38-4:17)

Dr. Zétényi Zsolt a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnöke beszélt a nemzeti jogvédők előtt álló feladatokról, az illegális bevándorlásról, továbbá emlékeztetett arra, hogy 1991-ben, éppen 24 éve fogadta el az Országgyűlés a kommunista önkényuralom bűneinek el nem évüléséről általa kezdeményezett törvényt. Ezt a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság kisiklatta. Az el nem évülést az Alaptörvény 2012 óta kimondja, de azóta a Biszku ügyön kívül nem tudni más vádemelésről és eljárásról.

(4:18-6:49 és 10:53-20:10)

Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője ismertette a Nemzeti Jogvédő Szolgálat közel 50 oldalas - 48 jogsértett esetleírását is tartalmazó - Jelentését, amely összefoglalja a 2006 őszi rendőrterror igazságtételével kapcsolatos nemzeti jogvédő munka 9 évét, különös tekintettel a meghurcolt civilek védelmére, a jóvátételre, a felelősségre vonásra és a botrányos Gergényi-ítéletre. (4:18-6:49 - a Jelentés lényegi megállapításai, 10:53-12:32 - A meghurcoltak védelme érdekében végzett nemzeti jogvédő munka összefoglalása, 12:33- 20:10- a felelősségre vonás érdekében kifejtett nemzeti jogvédő munka összefoglalása, a Gergényi ítélet értékelése)

(6:50-10:52)

Dr. Grespik László, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja bemutatta a 2006 október 23-án a Kossuth térről és Alkotmány utcából jogellenesen kiszorított közel 200 tüntető kártérítése érdekében folytatott és máig tartó szívós nemzeti jogvédő jogi küzdelmet, mivel jogerős ítéletek ellenére a rendőrség nem hajlandó peren kívül jóvátételt adni.

(20:11- 26:00)

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ismertette a Nemzeti Jogvédő Szolgálat bevándorlási válsághelyzettel kapcsolatos tevékenységét és a tervezett, az illegális migráció jogi vetületeiről szóló nemzetközi konferencia részleteit (biztos előadók: dr. Éva Maria Barki ügyvéd- Bécs , dr. Zétényi Zsolt ügyvéd- Budapest, dr, Szmodis Jenő adjunktus, ELTE - Budapest, dr. Jánossy Mária ügyvéd- USA, további előadók felkérése folyamatban). A sajtónyilvános konferencia december 5-én 10-15 óra között, a budapesti Aranytíz kultúrházban kerül megrendezésre, szeretettel várnak minden érdeklődőt. A rendezvényt közösen szervezik dr. Morvai Krisztina EP képviselővel, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tagjával.

(26:01-32:26)

Dr. Zétényi Zsolt és dr. Gaudi-Nagy Tamás újságírói kérdésre részletesen bemutatták a Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolításának jogi lehetőségeit és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat e téren hosszú évek óta kifejtett tevékenységét, megerősítve, hogy - a korábbiakhoz hasonlóan - jogvédelmet biztosít a Nemzeti Jogvédő Szolgálat azoknak, akiket az obeliszk megrongálása miatt vonnak eljárás alá.

(32:27-39-45)

Dr. Gaudi-Nagy Tamás bemutatott végül egy csokrot az elcsatolt erdélyi magyarok érdekében végzett nemzeti jogvédő ügyeikből, amelyekben dr. Menyhárt Gabriella, erdélyi magyar ügyvéd, az NJSZ együttműködő partnere jár el. A csíksomlyói pólóárust azzal vádolják, hogy a tavalyi csíksomlyói búcsún árusított és a román rendőrség által bűnjelként lefoglalt ruhadarabokon úgymond fasiszta, uszító feliratok voltak fellelhetők, és mivel már korábban hasonló esetben pénzbüntetésre ítélték, most akár letöltendő börtönbüntetés is várhat rá. És hogy mik voltak ezek a „borzasztó” feliratok? „A magyar föld nem eladó”, „Adjátok vissza a hegyeimet”, és hasonló, elrettentő és kirekesztő irományokkal bíró ruhaneműk miatt várhatnak rács mögött töltendő évek a fiatalemberre. Szó volt a marosvásárhelyi piacon kétnyelvű terméktáblákat elhelyező magyar aktivista elleni koncepciós eljárásról, továbbá a tordaszentlászlói, nagyváradi és marosvásárhelyi jogi küzdelmekről a kétnyelvű magyar feliratok és magyar nyelvű ügyintézés érdekében. Röviden szó volt a szovátai Wass Albert szobor miatti büntetőügyről és székely zászló kifüggesztéséért ötezer lejre büntetett erdőszentgyörgyi polgármester ügyéről. Kifejezte elégedetlenségét, hogy az általa 2011-ben képviselőként kezdeményezett, jelentős közpénzből működő Kisebbségi Jogvédő Intézet olyan fontos ügyeket, mint a csíksomlyói pólóárus vagy a szovátai Wass Albert szobor ügye nem talált támogatásra érdemesnek, pedig az ilyen ügyekben való hatékony jogvédelem nyújtása érdekében hozta létre ezt a szervezetet az Országgyűlés.

 
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat sajótájékoztatója a 2006 őszi rendőrterrorról, az illegális bevándorlásról és az erdélyi magyarok elleni jogsértésekről
2015. november 13.

- Varga Moncsi (Hunhír.info ) cikke nyomán

A nemzeti jogvédők november 4-én ismertették nemzeti jogvédő munkájukat. Célpontban a 2006-os rendőrterror és az illegális bevándorlás, illetve a magyarellenes jogsértések az elcsatolt Erdélyben . Precedens értékű is lehet, ha valaki feljelentést tenne amiatt, hogy a budapesti migránsinvázió félelemkeltő volt, s emiatt jogsérelem érte. A Nemzeti Jogvédő Szolgálatot (NJSZ) még nem kereste meg senki ennek kapcsán - tudta meg a Hunhír.info Gaudi-Nagy Tamástól, az NJSZ ügyvezetőjétől.

Az 1956-os forradalom leverésének gyásznapján a Nemzeti Jogvédő Szolgálat közel 50 oldalas jelentésben (48 jogsértett esetét is bemutatva) összefoglalta a 2006-os rendőrterrorral kapcsolatos nemzeti jogvédő munkáját, különös tekintettel a botrányos Gergényi-ítéletre. Tájékoztattak a bevándorlási válsághelyzettel adódott tevékenységükről is és a december 5-ére tervezett az illegális migráció jogi vetületeiről szóló konferenciáról . Novozánszky Ilona NJSZ elnök, Zétényi Zsolt ,a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnöke, Gaudi-Nagy Tamás NJSZ ügyvezető és Grespik László NJSZ elnökségi tag november 4-i budapesti tájékoztatójukon elemezték továbbá az elcsatolt erdélyi magyarok érdeksérelmeivel kapcsolatos ügyeket. Ügyvédi bőbeszédűségüket meghazudtolóan tömören és célratörően fogalmazták meg a lényeget. A rendezvényen megjelent többek között Budaházy György, Gonda László és Reiner Péter is. Zétényí Zsolt a rendezvény elején emlékeztetett arra, hogy éppen ezen a napon 24 éve fogadta el az Országgyűlés a kommunista önkényuralom bűneinek el nem évüléséről általa kezdeményezett törvényt, amit aztán a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság kisiklatott. Az el nem évülést az Alaptörvény 2012 óta kimondja, de azóta a Biszku ügyön kívül nem tudni más vádemelésről és eljárásról.

Novozánszky Ilona bevezetőjében arra utalt, hogy bár felbecsülhetetlen hatású a szívós és eredményes nemzeti jogvédő munkájuk, de megfelelő figyelmet sem a sajótótól, sem a kormányoktól nem kapnak.

A 2006-os események óta eltelt kilenc év során temérdek munkaóra, sok sikeresen lezárt kártérítési és felmentéssel végződött büntetőügy van a hátuk mögött, ám a felelősségre vonások még mindig nem történtek meg - emlékeztettek. Sérelmezték, hogy a Gergényi perben a gyenge ügyészi munkából, a gyenge vádból is a lehető legrosszabbat hozta ki a bíróság, ráadásul nem engedték sértetti jogi képviselői részvételüket a perben. Súlyos hiba volt, hogy sem az ügyészség, sem pedig a bíróság nem támaszkodtak a jogsértettek és nemzeti jogvédők bizonyítékaira.

Abszurdnak nevezték, hogy a bíróság szerint azért nem volt elöljárói intézkedés elmulasztása bűntett a rendőri vezetők tömeges rendőri erőszakot meg nem akadályozó ténykedése, mert az a szolgálati rendre és fegyelemre jelentős hátrány úgymond nem gyakorolt. Ez ellentétes a jogerős ítéletek tucatjai és vizsgálati jelentések sorozata által megállapított, rendőri vezetők mulasztásai szolgálati rendre és fegyelemre jelentős hátrányt gyakoroló hatását igazoló tényekkel. A megrovással megintett Gergényit és egy másik rendőrtisztet kivéve 12 vezető rendőr esetében tévesen csak az elöljárói intézkedés elmulasztása vétsége merült fel a bíróság szerint. Mivel ezen bűncselekmény büntethetősége 3 év, ezért az 2009-ben a bíróság szerint elévült, ami elfogadhatatlan.

Éppen emiatt munkájuk nem fejeződhet be, kilenc éve folyamatos feljelentésekkel bombázzák az ügyészséget (először már 2006 decemberben, majd legutóbb 2011-ban és 2012-ben), és a strasbourgi bíróságra is vittek ügyeket. Emellett pedig további közel 200 fő kártérítési ügyén dolgoznak, aki a 2006 október 23-i Kossuth téri és Nádor utcai jogellenes oszlatások kárvallottjai és akiknek nem hajlandó a rendőrség peren kívül jóvátételt adni. Képviselőjük Grespik László hangsúlyozta: „Az emberi jogoknak nincsen politikai hovatartozása, olyan legfeljebb csak az emberi jogvédőknek lehet.”

Kiemelték: büszkék arra, hogy kitartásuk, eredményességük és elkötelezettségük nélkül az áldozatok jelentős rész nem kapott volna jóvátételt, a koncepciós perekbe fogott tüntetők, civilek döntő többsége nem mentesült volna a fenyegető büntető, illetve szabálysértési következményektől, egyedül a felelősök szigorú megbüntetése hiányzik még, nem adják fel az igazságtételi küzdelmet. A Gergényi ítélet szerintük egyértelművé tette, hogy a 2006 őszi elszámoltatást elszabotálták: a kormány, a rendőrség, az ügyészség és a bíróság együttműködésében. Elfogadhatatlannak nevezték, hogy a tíztől húsz évig terjedő szabadsávesztéssel büntetni rendelt terrorcselekmény miatti felelősségre vonásról a számos rendelkezésre álló bizonyíték és jelentés ellenére még mindig nem akar hallani az ügyészség, pedig a felelősségre vonás igazi terepét ez jelentheti a rendőri és politikai vezetők ellen, itt fel sem merülhet az elévülés.

Felhívták a figyelmet: az ilyen jellegű, nagyszámú jogsértés okozó állami és rendőrvezetői cselekmények esetén sokszor csak évek múlva következik be a felelősségre vonás. A halálos áldozatokkal és nagyszámú sebesülttel járó 1990-es bukaresti bányászjárás és az 1972-es északír véres vasárnap miatt éppen idén indult büntetőeljárás a felelősök ellen, így a felelősök nem dőlhetnek hátra nyugodtan, mindent meg fognak tenni az elszámoltatásuk érdekében- közölte Gaudi-Nagy Tamás.

A 2006 őszi rendőrterror kapcsán végzett nemzeti jogvédő munkáról, a kilenc év eseményeiről született részletes összefoglaló a világhálón megtalálható.

A tájékoztatón elhangzott, hogy az NJSZ szeptember elején "A magyaroknak is vannak jogai! címmel felhívást tett közzé miszerint minden olyan magyar embernek jogvédelmet adnak, akik az iilegális bevándorlók által vagy rájuk tekintettel szenvednek el jogsérelmet . Jelenleg három - TASZ által feljelentett - hazafi ügyén dolgoznak, akiket jogosulatlan közbiztonsági tevékenység szervezésével gyanúsítanak, amiért internetes közösségi portálon arról leveleztek, hogy az inváziót meg kell állítani a jogos védelem és polgárok számára rendelkezésre álló jogszerű eszközökkel. Gaudi-Nagy Tamás elmondta, hogy nemrég megszüntettek egy hasonló címen indított eljárást egy olyan hazafi ellen, aki a mórahalmi alpolgármesternek a határ védelmére ajánlott segítséget. A nemzeti jogvédők emlékeztettek: 2006 őszéhez hasonlóan idén szeptember 16-án is terrorcselekmény valósult meg a röszeki határnál, de ezúttal magyar rendőrök ellen, aznapi közleményükben a nemzeti jogvédők elsőként ítélték el az illegális migránsok erőszakos akcióját, s neveztél terrorcselekménynek ami történt, a határvédelem szükségességét hangoztatva.

A Hunhír.info érdeklődésére, miszerint kereste-e meg a NJSZ-t állampolgár azzal, hogy benne a Budapesten, különösen a Keleti pályaudvar környékén zajló események félelmet keltettek, továbbá komoly közegészség- és járványügyi veszélynek volt kitéve, emiatt pedig jogsérelem érte, dr. Gaudi Nagy Tamás elmondta, még senki. Ám mint további faggatózásra megtudtuk, egy ilyen jellegű per indítása precedens értékű lehet.

Az NJSZ bejelentette: december 5-ére szakmai konferenciát hirdetnek a bevándorlási válsághelyzettel kapcsolatos jogi kérdések megvitatására, ahová komoly szaktekintélyeket, köztük külföldön élő, és a migrációval hosszú évek óta foglalkozó jogászokat is meghívtak. A fenti napon 10-15 óra között, a budapesti Aranytíz kultúrházban szeretettel várnak minden érdeklődőt. A rendezvényt közösen szervezik Morvai Krisztina EP képviselővel, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tagjával.

Végül ismertették az elcsatolt erdélyi magyarok érdekében végzett jogvédő munkájukat. A legérdekesebb ügy egy pólóárus esete, akit Menyhárt Gabriella, erdélyi magyar ügyvéd, az NJSZ együttműködő partnere véd. Őt azzal vádolják, hogy az általa a tavalyi csíksomlyói búcsún árusított és a román rendőrség által bűnjelként lefoglalt ruhadarabokon úgymond fasiszta, uszító feliratok voltak fellelhetők, és mivel már korábban hasonló esetben pénzbüntetésre ítélték, most akár letöltendő börtönbüntetés is várhat rá. És hogy mik voltak ezek a „borzasztó” feliratok? Nos, „A magyar föld nem eladó”, „Adjátok vissza a hegyeimet”, és hasonló, elrettentő és kirekesztő irományokkal bíró ruhaneműk miatt várnak rács mögött töltendő évek a fiatalemberre. De szó volt a marosvásárhelyi piacon kétnyelvű terméktáblákat elhelyező magyar aktivista elleni koncepciós eljárásról, továbáb a tordaszentlászlói, nagyváradi és marosvásárhelyi jogi küzdelmekről a kétnyelvű magyar feliratok és magyar nyelvű ügyintézés érdekében. Ismertették röviden a szovátai Wass Albert szobor miatti büntetőügyet és székely zászló kifüggesztéséért ötezer lejre büntetett erdőszentgyörgyi polgármester ügyét is.

Gaudi-Nagy Tamás kifejezte elégedelenségét, hogy az általa 2011-ben képviselőként kezdeményezett, jelentős közpénzből működő Kisebbségi Jogvédő Intézet olyan fontos ügyeket, mint a csíksomlyói pólóárus vagy a szovátai Wass Albert szobor ügye nem talált támogatásra érdemesnek, pedig az ilyen ügyekben való hatékony jogvédelem nyújtása érdekében hozta létre ezt a szervezetet az Országgyűlés.

 
Gaudi a Lánchíd Rádióban a felháborító Gergényi ítéletről: " Nem úszhatják meg!"
2015. november 13.

A Lánchíd Rádióban 2015. október 31-én nyilatkoztam a 2006 őszi rendőrterror rendőrvezetőinek büntetőperében október 29-én született elsőfokú ítéletről, amellyel Gergényi és még egy rendőr megrovást kapott, 12 további vádlott elleni eljárást elévülés miatt megszüntették. Mindez sajnos nem lepett meg, de egyértelművé teszi, hogy a 2006 őszi elszámoltatást elszabotálták: a kormány, a rendőrség, az ügyészség és a bíróság együttműködésében. A jogsértettek és nemzeti jogvédők azonban nem adják fel: az egykori politikai és rendőri vezetők nem úszhatják meg. Az interjúban ezeket kérdéseket elemzem Papp Endre kérdéseire válaszolva.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat sajtótájékoztatót tart 2015. november 4-én 11 órától az Aranytíz Kultúrközpontban a 2006 őszi igazságtételi jogi küzdelemről és a mostani ítéletről a bevándorlás és erdélyi magyarok elleni jogsértések témái mellett.

verés

lövés

vádlottak

Gaudi Gergényi

Gyurcsány és gergényi

tüntetés

 
"Vegyünk példát a katalánokról, dél-tiroliakról, koszovóiakról, az '56-osokról és az illegális bevándorlók elszántságáról " -Gaudi beszéde a székely őrtüzek napján
2015. november 13.


2015. október 24-én Kispesten a Székelyország Tündérkertje Látványparkban (Bacsó András által megteremtett székely csoda, mindenkinek látni kell!), Székelyföldre és a világra kiterjedő, önrendelkezést követelő - Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett - őrtűz gyújtó akció részeként, „Világítsanak Székelyföld határai és gyúljanak tüzek minden magyar lélekben” elnevezésű rendezvényen mozgósító célú beszédet mondtam a székely önrendelkezésről. Köszönet Bacsó Andrásnak, a Székelyország Tündérkertje Egyesület elnökének és Gáll Istvánnak a szervezésért.

Néhány fontos gondolat a beszédből: A székely önrendelkezési küzdelem nemcsak a székelyek ügye, minden magyaré is. A nemzeti önrendelkezési küzdelem része a székelyek önrendelkezésért vívott harca is. 25 év telt a marosvásárhelyi székely önvédelmi csata óta és továbbra sincs székely autonómia. A lármafa- harcba hívó jelzőfény, itt az ideje a tetteknek a székely önrendelkezésért. Csak a magyarellenesség mértékben volt változás, már lejárt annak kora, hogy a székelység önrendelkezéshez fűződő jogáról győzködjük Bukarestet és Európát, hanem azt ki kell vívni: áldozatvállalással és tömegmozgalmak nyomóerejével.

Megpróbálták már azt, hogy magyarellenes törvényeket tömegesen nem hajtanak végre ?

Megpróbálták már, hogy sokezer székely zárja körbe a bukaresti törvényhozást ? - tettem fel a kérdéseket.

A katalánok már száz éve az önrendelkezés megvalósítására készülnek, a társadalom elsöprő többsége mellette áll és sikerrel fognak járni rövid időn belül. A példaértékű területi autonómiát kiharcoló és az azóta virágzó Dél-Tirolban nappal tárgyaltak az autonómiáról, éjszaka az aktivisták tettekkel adtak a követeléseknek nyomatékot és végül győztek- az osztrák állam védhatalmi segítséggel. Ha a székelység ledönti a trianoni falat, akkor utána nem lesz megállás.

Kérem nézzék meg Kiss Zsigmond remek videós tudósítását a székely őrtüzek napján Kispesten, Székelyország Tündérkertjében 2015. október 24-én tartott szolidaritási rendezvényről:

A székely önrendelkezés - a Szabadság téri obeliszk eltávolításához hasonlóan - szintén a szívügyem, már régóta küzdök sokakkal együtt a kivívásért, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat is ezt teszi.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén 4 éves mandátumom ideje alatt sokszor kiálltam a székely önrendelkezés mellett és követeltem Románia arra kényszerítését, hogy ne gátolja a székely autonómia megvalósítását. 2013-ban Vicor Ponta román miniszterelnöktől követeltem a székely területi autonómia megvalósítását.

2011-ben Kalmár Ferenccel közösen kiharcoltuk a területi autonómiát biztosító 1832/2011 sz. határozatot, amelyért a Székely Nemzeti Tanácstól Gábor Áron díjat kaptunk.

Az Országgyűlésben is sokszor emeltem szót az ügyben, például 2012. június 4-én a székely önrendelkezés védhatalmi támogatását kértem a kormánytól a trianoni békediktátum 92. évfordulója alkalmából

Küzdjünk együtt a székely önrendelkezésért! Kérem segítségüket, hogy eljuthasson minél több helyre beszédem, remélem lesznek olyanok, akiket tettekre sarkall!

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

www.gaudinagytamas,hu

 
A nemzeti jogvédők készen állnak az obeliszkbontó hazafiak megvédésére
2015. november 13.

Megelégedéssel nyugtáztam az 1956-os Pongrátz András és a 2006-os Novák Előd által vezetett hazafiak október 25-i kurucos akcióját a Szabadság téri megszállási obeliszk és az azon csúfolkodó önkényuralmi jelkép eltávolítása érdekében. Köszönet nekik a bátor kiállásért! A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédei és jómagam készen állunk arra, hogy emiatt és a későbbi akciók során esetlegesen eljárás vont hazafiaknak védelmet adjunk, ahogy korábban tettük Budaházy György, Pál Márton  setében. 

Szégyen, hogy a megalázottságunk ezen jelképe a szabadságról elnevezett szakrális terünkön mai napig a megszálló Vörös Hadsereg "dicsőségét" hirdeti és a mostani kormányzat sem tesz semmit az eltávolítása érdekében. Jogi akadály nincs, ez elvi kérdés, szó sincs oroszellenességről, hiszen manapság az oroszok a hagyományos európai értékek védelmében, az atlantista háttérerők elleni küzdelemben és nemzetegyesítő törekvéseink szövetségeseinkké váltak. Ennek többször hangot adtam az Európa Tanácsban. Azt azonban nem kívánhatják, hogy megalázottságunk jelképét eltűrjük, ezt ők sem tennék. Kifejezetten erősítheti a magyar-orosz viszonyt e feszültségforrás kiiktatása és ezáltal a Szabadság történelmi arculata helyreállítása, az ereklyés országzászló visszaállítását is ideértve.

Bízom benne, hogy végre egyenesbe fordul az eltávolítás ügy, amelyért a korábbi években sokan, sokat tettek. Ez nekem is szívügyem. 

2006 tavaszán a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnöke, dr. Zétényi Zsolt kezdeményezte a Szabadság tér Bizottság létrehozatalát az obeliszk eltávolításáért küzdő személyek és szervezetek összefogására, amelynek megvalósításában közreműködtem számos kiváló partnerrel (többek között Budaházy Gyurival, Kocsis Imrével) együtt. A Bizottság 2006. március 24-i itt olvasható - a jelentős részében dr. Zétényi Zsolt által fogalmazott - határozata és felhívása ma is időszerű. 

Dr. Zétényi Zsolt 2006-os remek tanulmányában („Milyen emlékmű álljon a Szabadság-téren?”) egyértelművé tette a vonatkozó történelmi és jogi hátteret és azt,

hogy nincs jogi akadálya a szörnyemlékmű eltávolításának és ezáltal a tér történelmi arculata helyreállításának. A tanulmány innét tölthető le.

2006-ban dr. Zétényi Zsolt törvényjavaslatot készített a Szabadság emlékmű felállítása és a szörnyemlékmű  eltávolítása érdekében, de akkor nem volt képviselő, aki annak benyújtását vállalta volna.

(Eltávolítást célzó - hasonló - módosító javaslatot Novák Előddel közösen 2012-ben nyújtottunk be. 

Érdemes megnézni, hogy ki hogy szavazott)!

Az ügy érdekében az akkori  kormányfőhöz és más országos vezetőhöz is fordult a neves közjogász, majd Csukás Irénnel és Galla Jánossal évekig szorgalmazta és csaknem sikerre vitte egy, az obeliszknél elhelyezendő emléktábla felállítását, amely a felállítandó Magyar Függetlenség és Szabadság Emlékművére utalt volna, ezt végül az V. kerületi Önkormányzat elszabotálta. 

Csakúgy mint Előd, országgyűlési képviselőként én is kiálltam többször az eltávolításért, írásbeli kérdésekkel és felszólalásokkal 

2014 őszén részt vettem Budaházy Gyuri eltávolítást célzó akciójában.

2015 februárban Budaházy Györggyel és Novák Előddel együtt átadtuk nemzeti szervezetek petícíóját a főpolgármester részére.

Erre jött az azóta megbukott Hende Csaba volt honvédelmi minisztertől  az a gyáva - korábbi támogatást ígérő vállalásával ellentétes - válasz, hogy nem vetik fel a kérdést az oroszoknak, mert előre meg nem jósolható következményekkel járna.

Most már eljött a tettek ideje.

Honfitársi üdvözlettel:

dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

www.gaudinagytamas.hu

 
1956-2006: a szabadságharcok végül mindig győznek
2015. november 13.

1956 és 2006 egy tőröl fakadt: a magyar nemzet szabadságvágya a tettekben is megnyilvánult, bátrak és elszántak szembeszálltak az elnyomókkal. Mindkettőt leverték, de a nemzet szabadság iránti vágyát megtörni nem lehetett sem 59, sem pedig 9 éve. A szabadságharcok végül mindig győznek. A Magyar Rádiónál a mostani évforduló alkalmával fiaimmal részt vettem a hang és képdokumentumokkal illusztrált történelmi sétán tovább erősödött a két esemény közötti párhuzam. 56'-ban a Rádióban akarták a nép szabadság iránti követeléseit beolvastatni, 2006-ban az MTV-ben, ezt mindkét helyen megtagadták és erőszakot alkalmaztak a tüntetőkkel szemben, mindkét összecsapás a tüntetők győzelmével végződött. '56-ban azonban magasabbra lobbant az ellenállás lángja és a bátrak fegyverre keltek, s pár napig győztek, 2006-ban a gyurcsányi terrorgépezettel szemben nem bontakozott ki a politikai ellenállás talaján országos fegyveres ellenállás, csupán néhány utcai harc (pl.Blaha Lujza téri csata, Deák téri harckocsis roham, Ferenciek téri barikád) erejéig mutatta meg a nép az ellenállás erejét.

Fontos, hogy ezen a napon megemlékezzünk a bátrakról, a hősökről: maréknyi elszánt magyar fiatal a világ akkori leghatalmasabb hadseregét tudta legyőzni. Követendő példakánt kell rájuk tekintenünk. A győzelem után jött a politika árulása: Kádár-Apró-Dögei, és Biszkuék a Vörös Hadsereg szuronyai élén visszahozták a diktatúrát, az alávetettséget és az önrendelkezéstől való megfosztottságot.

Fontos, hogy az árulókat is számon tartsuk és megbüntessük, mert sajnos a történelem azt igazolja, hogy mindig akadnak olyanok, akik saját nemzetüket idegen érdekeknek szolgáltatják ki. Az árulók még mindig szabadlábon, Biszku pere újra indult, a többieké meg sehol...

De azok is sorra kell kerüljenek, akik 1990-ig, majd pedig a rendszerváltásnak hazudott gengszterváltás után követtek el nemzetellenes bűnöket. Tehát a privatizátorok, a földrablók és a hazánkat megint függésbe taszítók. És persze a 2006-os szemkilövetők is.

Gergényi és néhány - közel sem az összes - rendőrvezető ítélete a jövő héten várható (október 29. 9 óra Fő u. 70-77.), eleve nem terrorcselekmény a vád, senki ne lepődjön meg majd annak enyheségén... Gyurcsányt, a rendőrterror kulcsszereplőjét az ügyészség nem merte megvádolni. Minket nemzeti jogvédőket az ügyészség és bíróság közösen akadályozott meg abban, hogy ebben a perben a véresre vert, bebörtönzött, kilőtt szemű sértettek érdekében fellépjünk (a tüntetésünket azért nem tudták meggátolni), csak tanúvallomást tehettünk, nekem abból is csak alig fél óra jutott...

Büszke vagyok arra, hogy a 9 évvel ezelőtti népfelkelés részese lehettem: számos elkötelezett jogász kollégával együtt nemzeti jogvédőként küzdöttem együtt a hatalmát rendőri erőszakkal megtartó gyurcsányi rendszer jogsértései ellen, amely kapcsán Európa 1956-hoz hasonlóan tétlen maradt.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédeivel több száz koncepciós eljárással szemben védtük az ellenállókat, meghurcolt civileket túlnyomórészt sikerrel, ilyen eljárás már nem folyik. Számos károsult azonban még ma sem jutott jóvátételhez – sokakkal ellentétben -, a jogellenesen feloszlatott Nádor utcai és Kossuth téri tüntetőknek perelniük kell, a mai rendőrség pedig körömszakadtáig védi a védhetetlent, minden bizonyíték, ítélet és jelentés ellenére. A 2006 őszi igazságtételi nemzeti jogvédő küzdelem állásáról november 4-én tartunk sajtótájékoztatót 10 órától és értékeljük a Gergényi ítéletet.(helyszín: Budapest, Aranytíz Kultúrház)

Közben azért ne felejtsük: 2006 ősze kapcsán még most is zajlik egy koncepciós büntetőeljárás ellenem, miután egy, a jó hírnevére kényes, 2006 őszi megtorlásokban részt vett ügyész a két évvel ezelőtti évfordulón általam elmondott, őt bíráló beszédrészletem miatt feljelentett és ezt követően vádat emeltek ellenem. A vádiratban súlyosabb büntetést kért rám az ügyészség mint Gergényiékre...

Mi zajlik itt ? Hol késik az elszámoltatás? Miért maradtak büntetlenek a nemzetellenes bűnök? Miért engedjük ma is, hogy a kiszolgáltatottság teret nyerjen?

Követeljük együtt az igazságtételt 2006 bűneiért és minden nemzetellenes cselekményért!

És harcoljunk együtt nemzetünk önrendelkezéséért!

Ezen küzdelem része a székelyek önrendelkezésért vívott harca is. Mindenkit várok szeretettel ma 15 órától Kispesten a Székelyország Tündérkertje Látványparkban, a teljes Székelyföldre kiterjedő, önrendelkezést követelő őrtűz gyújtó akció részeként megtartandó, „Világítsanak Székelyföld határai és gyúljanak tüzek minden magyar lélekben” elnevezésű rendezvényen. 18 órától tartok beszédet a székely és európai önrendelkezési küzdelemről, Bacsó András és csapata székely vendéglátással vár mindenkit, aki hisz Székelyföld Autonómiájának megvalósításában. További fellépők: Simó József a Czegei Wass Alapítvány elnöke, előadóművész, Áldás Együttes, Takács Éva Aranypáva díjas népdalénekes, Elekes Adrienn és Kígyósi Attila szavalók, Fábián Zoltán Hungarica együttes énekes gitárosa, Kató Árpád zeneakadémiát végzett okleveles gitárművész, Kabarcz Zoltán író, Kispesti Koppány Vezér Barantások és Bacsó András a Székelyország Tündérkertje Egyesület elnöke. A részletes program: www.bujdososzekelyvendeglo.hu. Gyertyát, fáklyát mindenki hozzon magával!

Az évforduló alkalmával kérlek nézzétek meg Morvai Krisztinával és Almási Lajossal 2006 őszi rendőrterrorról a jogerős ítéletek fényében 2013 őszén készített és bemutatott felrázó-megrázó dokumentumfilmet.

Budapest, 2015. október 24.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője

www.gaudinagytamas.hu

 
Önkényes bírói verdikt: nem szabad a vélemény Köves Slomóval szemben
2015. november 13.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2015. október 15-én hozott nem jogerős elsőfokú ítéletében a Köves Slomó rabbi által indított magánvádas büntetőeljárásban nyolc vádlott esetében megállapította, hogy elkövették a becsületsértés vétségét és egy év próbára bocsátás intézkedést alkalmazott velük szemben. A vádlottak és védelem felmentés érdekében fellebbezést jelentett be, így az ügy a Fővárosi Törvényszéken, másodfokon folytatódik. Ennek ellenére Köves Slomó szervezetének honlapja lezárt és megnyert ügyről, győzelmi jelentésként számol be. Almási Lajos érdekfeszítő videós tudósítása az ítélethozatali tárgyalásról. Az események írásbeli összefoglalója ezután olvasható.

Az ügy alapja egy olyan kép, amelyen Köves Slomó látható a "Zsidó terrorista, aki Magyarországon él, és veszélyt jelent az egész nemzetre" felirattal. Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija azért tett feljelentést, mert a rendőrség és az általa kezdeményezett Tett és Védelem Alapítvány segítségével kiderítette, hogy ezt a képet tucatnyi hazafi a saját Facebook oldalán megosztotta. Szerinte ez nagy nyilvánosság előtt elkövetett becsületsértés vétségét valósítja meg. Ezzel szemben a vádlottak egy részének védelmét ellátó dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője kezdettől fogva azt az álláspontot képviselte, hogy a kép közzététele nem bűncselekmény, mivel az egy kemény, radikális, de nem becsületcsorbító vélemény-nyilvánításnak minősül, amelyet a zsidó egyházi vezető közszereplőként tűrni köteles. Az utolsó tárgyaláson Köves Slomó tanúkihallgatása során tagadta, hogy közszereplő lenne. Dr. Gaudi-Nagy Tamás a védőbeszédben kiemelte, hogy ez a megfélemlítő célzatú eljárás a magyarság elleni szellemi terror eszköze, amelynek nem szabadna bírósági teret adni.

A védőbeszéd teljes egészében itt tekinthető meg:

A bíróság az Emberi Jogok Európai Bírósága, az Alkotmánybíróság és hazai bíróságok joggyakorlata ellenére tévesen bűncselekménynek minősítette a kép nyilvánosságra hozatalát és bár a rabbi szerinte közszereplő, de ilyen jellegű kritikát nem köteles eltűrni, mivel nem valósult meg semmiféle konstruktív diskurzus, ahol a vádlottak által terjesztett kép negatív értékítéletként elfogadhatóak lenne.

Mindezek fényében könnyen kitalálható, hogy a Tett és Védelem Alapítvány küldöttsége miről tárgyalt a napokban Brüsszelben az Európai Parlamentben olyan „befolyásos” EP képviselőkkel, mint Újhelyi István, Szájer József, Niedermüller Péter és Lopez Aguilar, aki az EP Antiszemitizmussal foglalkozó munkacsoportjának vezetője...

 
(Szeptember 29. 9.30) ítélethozatal 13 gárdista 2009. július 4-i rendőri brutalitás miatti kártérítési perében
2015. szeptember 28.
Áttörés: 13 gárdistának közel 10 millió forint kártérítést ítéltek a 2009.

július 4-i rendőri erőszak miatt

(Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye -2015. szeptember 29.)

Áttörést hozó elsőfokú ítélet született szeptember 29-én a 2009-ben, a Bajtársiasság napján meghurcolt gárdisták ügyében. A Fővárosi Törvényszék hat gárdista felperesnek nyolcszázezer, hatnak hatszázezer és egy eszméletlenre vert gárdistának egymillió forint nem vagyoni kártérítést és kamatait ítélt meg. Megállapította azt is, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság megsértette a - dr. Borbély Andrea ügyvéd és dr.

Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt - gárdisták emberi méltóságát, személyes szabadságát, testi épségét és egészségét, vélemény-nyilvánítási szabadságát, gyülekezési jogát és vélemény-nyilvánítási szabadságát. A rendőrségnek magánlevélben kell mindezekért elnézést kérnie.

A felpereseket 2009. július 4-én, a budapesti Erzsébet téri gárdistatüntetésen bántalmazta, fújta le ingerlőgázzal, állította elő és tartotta fogva öt és nyolc óra közötti időtartamban önkényesen a Bajnai-kormány rendőrsége.

Ezen a napon 216, a Magyar Gárda feloszlatása ellen és a politikai foglyok szabadon bocsátásáért tüntetőt hurcoltak el az Erzsébet térről. Az oszlatásban tizenheten megsérültek. Az esetet az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a Független Rendészeti Panasztestület és az Országgyűlés is jogsértőnek nyilvánította, a tüntetés feloszlatásának jogellenességét a Kúria megállapította.

A törvényszék eljáró bírája, dr. Schöck Beatrix helyesen alkalmazta a megfelelő jóvátétel elvét és vette ez alapján figyelembe az ezen és hasonló ügyekben született korábbi jogerős ítéleteket, amelyek átlagosan ilyen nagyságrendű nem vagyoni kártérítésről rendelkeztek. A bíróság indokolásában kiemelte, hogy nem lehetett vitás, hogy nemcsak az oszlatás elrendelése volt jogellenes, hanem az azt végrehajtó rendőri "intézkedések"

(ingerlőgáz, elfogások, bántalmazások, fogva tartások) is, mivel azok szükségtelenek és aránytalanok voltak.

Ez a döntés megerősíti a jogbiztonsággal és az igazságszolgáltatással kapcsolatos társadalmi bizalmat. Ismét rámutatunk: a rendőrség továbbra is védi a Bajnai-kormány időszakában elkövetett ezen tömeges jogsértést, ahelyett, hogy az eddig elzárkózást feladva, az adófizetők pénzével felelősen gazdálkodva, tisztességes egyezségeket kötne a további több mint száz jogsértettel, akik már szintén bírósághoz fordultak.


Nemzeti Jogvédő Szolgálat www.njsz.hu

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető www.gaudinagytamas.hu
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

forgoodtrip.ru
buy nolvadex online cheap visit non-prescription-pharmacy.com/ - http://edmeds24h.com/black-cialis-800-mg/ buy black cialis online /div>

Nemzeti Jogvédő Alapítvány © 2010. - Legfrisebb jogvédő hírek, magyar nemzeti jogvédelem