A+ | A- | Alap
2014. július 28.  
Advertisement
Kezdőlap
Információk
Kapcsolat
Weblaptérkép
Jogvédő Hírek
Tárgyalási Napló
Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport
A Magyar Gárda ügyei
Tanúkat keresünk!
2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
2007 őszi tüntetések
A Lelkiismeret'88 Csoport ügyei
Történelmi Igazságtétel:
- A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
- Képíró Sándor Csendőr ügye
- Kristóf László jogi rehabilitációja
Budaházy György ügyei
Választás 2006
A váci nemzeti könyvespavilon ügyirata
Képes Krónika ügy
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Próbaperek a délvidéki magyarok állampolgárságáért
Kvassay hídi ügy
Az egri Markoth Ferenc kórház ügye
2008. április 11-i tüntetések
Videók és Képek

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!








Gaudiék a nemzetgyilkossági kísérletről és Délvidékről (Videóval)
2013. december 15.

Gaudiék a nemzetgyilkossági kísérletről és Délvidékről (Videóval)

2013. december 15. vasárnap, 15:53

E-mailNyomtatásPDF

Ebbe a diktátumba soha nem fogunk belenyugodni, soha, semmilyen körülmények között nem mondunk le arról, hogy felülvizsgálatát követeljük"- mondta Trianonról Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő és jogvédő a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és Morvai Krisztina EP képviselő által rendezett könyvbemutatón. Rácz Szabó László a Magyar Polgári Szövetség elnöke hasonlóan kemény hangon szólalt fel, egyebek mellett ezt mondta: "Adják vissza, amit elloptak és akkor majd beszélgetünk". A két előadás fő témája a délvidéki magyarok helyzete, jövőképe, s az anyaország részéről a lényegesen határozottabb fellépés követelése. A magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát medencében című könyv letölthető itt.

 
Sokkoló beszámolók Felvidékről
2013. december 14.

Meddig tűrjük? Sokkoló beszámolók Felvidékről (videóval)

2013. december 12. csütörtök, 18:19

E-mailNyomtatásPDF

Véget kell vetni a lagymatag "jószomszédi politikának", és követelni kell a felvidéki magyarokkal szembeni szlovák jogsértések beszüntetését, s az őshonos magyar közösség nemzeti önrendelkezésének jogát.

Ezt támasztja alá dr. Nagy Tibor és Tajnay Mária megrázó előadása.

 
Magyar önrendelkezés,
2013. december 12.

Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében (videóval)

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat és Morvai Krisztina Európai Parlamenti képviselő bemutatta a Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében című közös könyvüket, konferencia kötetüket.

A trianoni diktátum 93. évfordulóján megrendezett konferenciáról készült könyv itt elérhető.

Bővebben...               http://www.morvaikrisztina.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=901:magyar-oenrendelkezes-emberi-jogok-es-jogvedelem-a-karpat-medenceben&catid=111:nemzeti-oenrendelkezes&Itemid=228

 
Emberi jogok napja: kötet a határon túli magyarok helyzetéről
2013. december 10.

Emberi jogok napja: kötet a határon túli magyarok helyzetéről

MTI | 2013.12.10. [12:48] | Utolsó módosítás: 2013.12.10. [12:54]

Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében címmel jelent meg könyv a határon túli magyarok helyzetéről. A kötetet a Nemzeti Jogvédő Szolgálat mutatta be kedden Budapesten.

Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő elmondta: az a céljuk, hogy a jószomszédi kapcsolatokon alapuló „simulékony” politika helyett az emberi jogok fogalomrendszerére és követeléseire hangolják át a jogküzdelmet. Hozzátette: a kötetet valamennyi országgyűlési képviselőnek elküldik. „Ne mondhassák, hogy nem tudták, bajok vannak a trianoni békeszerződéssel elszakított területeken” – jelentette ki Morvai Krisztina.

Gaudi-Nagy Tamás, az NJSZ ügyvezetője arról beszélt, hogy a határon túli magyarok helyzetére az önrendelkezés a megoldás. „Ezt nem megadják, hanem kiharcolni kell” – tette hozzá a Jobbik-frakcióban ülő képviselő.


Zétényi Zsolt, az NJSZ elnöke elmondta: a kötet a Nemzeti Jogvédő Szolgálat június 4-én tartott konferenciájának anyagát tartalmazza, amelyet az azóta eltelt fél év legfontosabb eseményeivel – köztük a székelyek nagy menetelésével –, valamint a határon túli magyarok helyzetéről szóló tanulmányokkal, felszólalásokkal egészítettek ki.

Az ENSZ Közgyűlése 1954-ben nyilvánította december 10-ét az emberi jogok napjává annak emlékére, hogy 1948-ban ezen a napon fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Ebben a dokumentumban foglalták össze az úgynevezett klasszikus politikai és polgári jogokat, továbbá a gazdasági, szociális és kulturális jogok bizonyos körét. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát a világ összes állama ratifikálta.
 
KÖNYV : Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében
2013. december 10.

Emberi jogok napja: könyvbemutató és sajtótájékoztató (NJSZ)

A Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében KONFERENCIA ... c. könyvet többek között dr. Zétényi Zsolt, dr. Morvai Krisztina és dr. Gaudi-Nagy Tamás mutatja be. Időpont: 2013.12. 10., de. 10 órától. Helyszín: Aranytíz Kultúrház, Budapest, V. ker., Arany János utca 10.

Tovább

 
új temerini fiúk
2013. december 04.

Sikeres könyv- és filmbemutató a délvidéki Temerinben

2013, december 2 - 11:06

Szerbiában nem a törvényekkel van gond, hanem az alkalmazásukkal – hangzott el pénteken este Temerinben. A magyar közösség Szerbiában című könyv bemutatóján a szerző, Bozóki Antal újvidéki ügyvéd mellett jelen voltak a csütörtök óta szabadlábon védekező „új temerini fiúk” is.  (VIDEÓ)

 
Gaudi a nemzet templomában ...Sikeres magyar akció a délvidéki magyarokért
2013. november 26.

A délvidéki magyarság önrendelkezésének kivívásáért folytatott strasbourgi akciókról számolt be Gaudi a nemzet templomában

2013, november 26 - 10:10

2013. november 25-én, Sikeres magyar akció a délvidéki magyarokért az Európai Parlamentben címmel napirend utáni felszólalásra jelentkezett Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő képviselő.

A radikális képviselő kifejtette: az önrendelkezési jog minden európai népet megillet, s ezen joghoz már szinte mindenki hozzá is jutott, egyedüliként talán mi magyarok maradtunk ki. A délvidéki magyar közösség önrendelkezésének kivívása céljából Gaudi-Nagy Tamásék egy figyelemfelkeltő akciósorozatot szerveztek, melynek első állomása az Európa Tanács őszi strasbourgi ülése volt.

 
Dr.Zétényi Zsolt - GYARMATI DEZSŐ
2013. november 12.

                                                      Gyarmati Dezső

 Négy esztendeig padszomszédom volt Gyarmati Dezső a rendszerváltó parlamentben, ahogyan némelyek nevezik, az 1990-1994-ben ülésezett országgyűlést, a négy évtizedes kommunista önkényuralom után először szabadon választottat.

A négyszeres olimpiai bajnok, magyar sportolót méltán tartják a vízilabdázás története legnagyobb alakjának, hiszen háromszor játékosként (1952,1956,1964),egyszer szövetségi kapitányként (1956) nyerte el az olimpiai aranyérmet. Élete ennél lényegesen színesebb és eseménydúsabb volt, a magyar közéletnek is megkerülhetetlen nagy alakja volt, a nemzet sportolójaként, 1956-os szabadságharc tevékeny részvevőjeként, 1956-os melbourne-i magyar- szovjet vízilabda mérkőzés csapatkapitányaként, országgyűlési képviselőként, Budapest díszpolgáraként, a magyar köztársasági érdemrend nagykeresztje és számos más kitüntetés birtokosaként.

 Dezsővel való kapcsolatom 1990-ben az országgyűlésben kezdődött, ahol egyetlen szomszédom volt, közvetlenül bal oldalamon ült, mert a sor jobb szélén ültem, és így anélkül tudtam ki- be közlekedni, hogy bárkinek fel kellett volna állnia.

Tudtam Dezsőről, hogy a magyar sport óriása. Így mérhetetlen volt 1990-ben a találkozásunkat már megelőző közösségi élményem, hiszen a legnagyobb országgyűlési párt országos listáján is egymás mellett voltunk. A választók, a ,, nemzet” akarata és egy sportóriás, s amint bebizonyosodott számomra, kitűnő ember és bajtárs szomszédja, beszélgető, hallgató társa lehettem négy esztendőn át.

Nem volt fecsegő ember, de szeretett beszélni, rendszeresen halkan beszélt az ülések alatt, de részben saját személyével, részben a teremben zajló történésekkel kapcsolatos gondolatait, reflexióit mondta el.

 Őszintén tiszteltem őt, a világhírű sportolót, világjárt embert, az ugyancsak nagyra becsült Bara Margit színművésznő férjét.

Meg kell jegyeznem, hogy csodálatom egyik motívuma az is lehetett, hogy jómagam nem voltam világlátott, és gyermekkori betegségem miatt szerzett átmeneti szívelváltozások következtében, serdülőkoromban nem tanultam meg tisztességesen úszni sem, ami később sem sikerült.

Ugyanakkor igen nagyra becsültem az egészséges, kisportolt testű embereket. Az ülésterem eseményei egyre jobban engem, mint politikából jött jogász embert , jobban érdekeltek, és ugyanakkor az ő mondatait is becsülendőnek tartottam, és igen kivételes volt ha figyelmeztettem , hogy más irányba kell figyelnem.

Így aztán sokszor, sem azt nem tudtam pontosan, mi történik az ülésteremben, sem azt hogy minden árnyalatára kiterjedően mit kívánt mondani Dezső. Emlékszem egyszer figyelmeztettem, hogyha felszólalok ne mutasson érdektelenséget, mert a televízió képernyőjén látszik ez, és egyikünk megbecsülését sem öregbíti. (,, Ne aludj, amikor én beszélek.”)

Egy- kétszer megkérdeztem tőle: ,, Mond jó társaságban, ha gyorsan fel akarnak mérni valakit, mit figyelnek meg, mire kell az ember öltözködésével, megjelenésével legjobban vigyázni? Ezt válaszolta: a cipőre, nagyon.
Egyszer egy vászon sporttáskát nekem adományozott, kértem, hogy egy beléje ragasztott cédulán is hitelesítse az ajándék eredetét. Sajnos lakásom felújítása során elveszett.

 Gyarmati Dezső, jó alakú, atlétikus, jól öltözött férfiasan szép ember volt. Úriember volt, nem csak lelkileg, hanem megjelenésében is. Olyan úriember volt, akinek fellépése érzékeltette, hogy megfelelő fizikai erő és bátorság is társul ehhez a külsőhöz. Úgyis mondhatnám, hogy az uriembersége mögött ott volt a sportoló vagánysága.

Mindazonáltal uriemberségét talán erősítette művészettörténészi egyetemi végzettsége, amelyre bevallottan büszke volt, hiszen nem tartotta magát neveltetésileg nagyon művelt embernek. A művészettörténeti egyetemi stúdiumot a sorstól kapott adományként kezelte, és erre a tudására büszke volt.

A nevemhez fűződő igazságtételi törvény szavazásán nem volt jelen, úgy rémlik, hogy talán meg is magyarázta miért. Most már nem fogom sohasem megtudni pontosan…

Emberi érzékenysége, bajtársias erkölcse megmutatkozott az 1994-évi választások idején. Mindketten képviselőjelöltek voltunk. Kérésemre eljött terézvárosi választókerületembe, a Munkácsy Mihály utcába, választói gyűlésemre. Papp Lászlóval, Grosics Gyulával együtt,és Bánkúti Géza, az 50-es évekbeli, majd emigrációba távozott motorversenyzővel együtt volt jelen. Igazán jól esett. Eredményem a többi MDF egyéni jelölthöz képest igen jó volt, 13% (?)

Emlékszem Gyarmati felhívott telefonon 1994 karácsony vigiliáján, 24-én délután, tőlem, a fiatalabbtól érdeklődve hogylétem felől, meghitt ünnepet kívánva.

Tudni kell, hogy egyikünk sem szerzett mandátumot az új országgyűlésben. Igen jó, baráti viszonyban volt Lezsák Sándorral, az MDF egyik lakitelki alapítójával, az országgyűlés  alelnökével.

Lezsák, Gyarmatit igen nagyra becsülte, nagy tisztelettel övezte, meg némileg engem is becsült, noha egy-egy találkozás között akár több esztendő is eltelt esetenként. Szófordulata volt Dezsőnek: ,, Azt mondta Sándor…”

Gyakran járt Lakitelekre még a 10-20 évvel ezelőtti időszakban.

 2012-ben feléledt kapcsolatunk. Október 23-án sms-ben köszöntöttem őt, nem akarva zavarni, tudva hogy beteg felesége közelében tartózkodik. Perceken belül felhívott telefonon. Megköszönte, megemlékezésemet, ezután meleg hangú mondatokat váltott. Nemsokára újra felhívott, beszélt ( gerinctáji?) műtétjeiről, mondván hogy újabb műtétre már nincs lehetőség…

Azóta máshonnan megtudtam, hogy rosszindulatú betegsége volt. Lehet, hogy nekem nem mondta, amit ő tudott?

Aggódott, hogy meghal, s magára hagyja az ágyhoz kötött Bara Margitot, akiről nem tudja hogyan bírja tovább az életet. Majd megkérdezte:  mond mi van a halál után? Nem nyugtatta meg, hogy egyszer majd föltámadunk….

Válaszom Pál Apostol szavaival hangzott, melyeket fiatal koromban Ing Bál Bergman filmjében ismertem meg valódi súlyuk szerint: Most még tükör által homályosan látunk, de akkor majd színről színre.

Egyetértettünk abban, hogy a lélek különleges misztériózus dimenzióba kerül halálunk után. Nem volt kétséges, hogy mindezt a Jóistennel való kapcsolatban tudjuk elképzelni. Úgy éreztem egyetértünk, Dezső szinte visszaigazolta szavaimat, hogy ő is valahogy így gondolja, érzi.

 Miért írtam le mindezeket, elkövetve a gyakori hibát, hogy a megemlékező inkább saját magáról szól, mint az elhunytról? Mert a halál kérdésköre, valódi misztériuma engem is erősen foglakoztat. Úgy érzem, annál többet, mint ,, aki én bennem hisz, ha meghal is élni fog” nem igen tudhatunk bizonyosan. Mert gondolom, mi megváltottak vagyunk Istenben és általa vagyunk és leszünk. És ez, ha belegondolunk, igen sok, gyarló emberi viszonyaink közepette.

Két nyomós okom van tehát a visszaemlékezésre. Az egyik az ember egyik legnagyobb kérdése, a lét és nem lét körül forgó, a másik Gyarmati Dezső nagy ember mivolta.

Mert ő ez volt, minden sorsfordulatával együtt, ami vele történt, amit ő gondolt figyelmet érdemel. Nagy embersége, nem vitásan, sportolói nagyságával nyerte el véglegességét, vitathatatlanságát. A sportban elért érdem, beleértve a fiatalkorában megnyert főiskolai világbajnokság aranyérmét is önmagában történelmi személyiséggé teszi őt, mert emberi kiválóságról tanúskodik. Ez nem csak a magyar társadalomban, hanem világviszonylatban számba vetve is, tehetség, készség, szellemi és fizikai akaraterő alapján állapítható meg kétségtelenül. Nos ezen abszolút nagyság tölt el különös érzéssel, hiszen politikusok, művészek nagysága, eltekintve néhány különleges egyéniségtől általában nem egyértelműen fejezhető ki. A politikai szerepvállalás megítélése függhet a megítélő személyétől, világlátásától, politikai beállítottságától. A művészek megítélése is nagyon függ ízlésbeli, értékbeli, világszemléleti elemektől. A sportoló azonban, mérhető, utólag meg nem változtatható, pontosan összehasonlítható eredményt nyújt, teljesítménye egészen kivételes esetektől, bírói tévedésektől eltekintve, de még akkor is megfellebezhetetlen. Ugyanakkor eredménye az őt küldő, kiállító közösségé, nemzeté.

A nemzet tömegeinek érzésvilága és a sportoló diadala között, közvetlenebb az összefüggés, mint tudósok, művészek sikerei esetében, A sportoló küzdelme, megmérettetése, sikere, kudarca a nyilvánosság előtt zajlik, a teljesítmény és az elismerés között időben is szoros megfelelés van. Mindez a jelenben történik. A teljesítményt születésekor megmérik. Sportoló nem lesz később nagy ember, mint a művész vagy politikus. Ő vagy nagy lesz a megmérettetéskor, vagy eltűnik az ismeretlenségben. Ezért a nagyon sikeres sportoló diadala, semmi mással nem hasonlítható össze. A vereség a sportolóé, a diadal a nemzeté. A sportoló a nemzet lelki egészségének is robotusa, önbecsülésének alakítója, kovácsa. Jól tudták ezt az önkényuralmi időszakban is, amikor árgus szemekkel figyelték a sportolók életét, eredményeit…Nyilvánvaló hogy a ,,lelkesedés” ,a lelki átmelegedés, érzelmi indulati emelkedettség és izzás nélkül nincsen igazi nagy sportteljesítmény.

 Az utolsó kilenc hónap története kettőnk kapcsolatában a lenni és nem lenni, a földi pályafutás vége megfontolásának jegyében jellemezhető. Jó hinni…nem! Jó tudni, hogy Gyarmati Dezső megkapta a választ az őt marcangoló kérdésekre és azt is jó tudni, hogy nagyon nagy meglepetés nem érhette, hiszen tudta, hogy egy más, magasabb viszonylatba jutunk a földi halál után, az égi születésnapon.

Szeretném tudni, hogy Bara Margit megbékélt, megnyugvást talált-e. Mert ha igen, akkor minden a helyére került.

Gyarmati Dezső 1927. október 23-án Miskolcon látta meg a napvilágot , s 2013. augusztus 18-án Budapesten távozott az égi hazába, az öröklétbe.

Köszönöm a Gondviselésnek, hogy találkozhattam vele!

                                                    

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

Nemzeti Jogvédő Alapítvány © 2010. - Legfrisebb jogvédő hírek, magyar nemzeti jogvédelem