A+ | A- | Alap
2013. május 23.  
Advertisement
Kezdőlap
Információk
Kapcsolat
Weblaptérkép
Jogvédő Hírek
Tárgyalási Napló
Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport
A Magyar Gárda ügyei
Tanúkat keresünk!
2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
2007 őszi tüntetések
A Lelkiismeret'88 Csoport ügyei
Történelmi Igazságtétel:
- A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
- Képíró Sándor Csendőr ügye
- Kristóf László jogi rehabilitációja
Budaházy György ügyei
Választás 2006
A váci nemzeti könyvespavilon ügyirata
Képes Krónika ügy
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Próbaperek a délvidéki magyarok állampolgárságáért
Kvassay hídi ügy
Az egri Markoth Ferenc kórház ügye
2008. április 11-i tüntetések
Videók és Képek

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!








Gaudi- Nagy Tamás és Morvai Krisztina beadványt adott át a Legfőbb Ügyészségnek
2012. szeptember 21.

Gaudi - Nagy Tamás és Morvai Krisztina beadványt adott át a Legfőbb Ügyészségnek,

melyben a vádemelés szükségességét hangsúlyozzák a 2006-os rendőri terrorral kapcsolatban.

http://barikad.hu/meg_mindig_szabadlabon_hat_evvel_a_rendori_terror_utan-20120921

 2006-os jogsértések: Gaudi-Nagy Tamás az Echo TV-ben

http://barikad.hu/2006_os_jogsertesek_gaudi_nagy_tamas_az_echo_tv_ben-20120921

 
Árpád-házi sávos zászló, Bukta& a magyar állam
2012. július 27.

Újabb döntés !

A strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság döntése szerint jogszerű az Árpád-házi sávos zászló használata

Az ügy lényege: 2007. május 9. napján 19 óra 35 perc körüli időben F. Károly többedmagával megjelent a Budapest, V. kerület, Belgrád rkp. Kovács Béla szobor felőli lépcsőfeljáró felső részénél. Onnan nézték a Kovács Béla szobornál a Jobbik Magyarországért Mozgalom, valamint az MSZP Budapesti Tanácsa bejelentett rendezvényét. F. Károly a kezében egy Árpád-házi sávos zászlót tartott és csendben szemlélte a rendezvényeket. Eközben a rakpartról elkezdték őt és társait szidalmazni, amelyet követően rendőri intézkedésre került sor, melynek során F. Károlyt az eljáró rendőr felszólította a zászló összecsavarására. Erre nem volt hajlandó tekintve, hogy a nála tartott zászló történelmi zászló volt, amelyre válaszul a rendőrség előállította és az ún. " passzív engedetlenség" szabálysértés elkövetése miatt eljárást indított vele szemben. Az eljárás során F. Károlyt dr. Gyurta Tibor Roland ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány együttműködő partnere képviselte.

Tovább...
 
A Nemzeti Jogvédő Alapítvány ÁLLÁSFOGLALÁSA
2012. július 19.

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány Kuratóriuma és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat Elnöksége képviseletében a háborús bűntettel meggyanúsított és házi őrizetbe vett Csatáry László volt rendőrtiszt ügyével kapcsolatban a következő állásfoglalást tesszük közzé:

1.Figyelemmel kísérjük az eljárást – tekintettel bizonyos méltatlan hírverésre és tisztességtelen nyomásgyakorlási kísérletekre – azért, hogy érvényesüljenek különösen azon, Magyarország alaptörvényében és a nemzetközi alapokmányokban rögzített elvek, melyek szerint a kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére, továbbá, hogy senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg a bűnösségét a bíróság jogerős határozatában nem állapította meg, s hogy mindenkinek joga van a tisztességes eljáráshoz.

2.Az alkotmányos jogállam jogrendjét súlyosan sérti az ártatlanság vélelmének semmibevétele, s az így jogsértett személy jogsérelmének hatósági eltűrése. Az adott ügyben illetéktelen magánszemélyek súlyosan megsértették egy ember emberi méltósághoz való jogát, vele szemben ill. vele kapcsolatban alaposan feltehetően elkövették a hamis vád, zaklatás, garázdaság, magánlaksértés, jogosulatlan adatkezelés bűncselekményét, a polgári jog által védett személyhez fűződő jogait.

3.Aggasztónak tartjuk, hogy országon kívüli,  a Wiesenthal központtal nem azonosítható, a zsidóság körében is körülhatárolt ú.n.„jogvédő”, számos vélemény szerint haszonelvű érdekcsoportok gyűlöletkampánnyal és féktelen hangulatkeltéssel kívánják betölteni a bűnüldöző szerepét, s ehhez magyarországi partnereket találnak. Olyan személy képviseli ezeket, aki szemben Simon Wiesenthallal kétségbe vonja a kommunista bűnök üldözésének jelentőségét, s az ebből adódó törvény előtti egyenlőtlenségre tudatosan törekszik, feszültséget keltve a magyarországi zsidó és nem zsidó csoportok között. Alapos okunk van annak megállapítására, hogy ezen hiteltelen „jogvédő” tevékenység célja a kiválasztott személyek erkölcsi-anyagi-biológiai tönkretétele, büntető eljárással való megölése annak kockázata nélkül, hogy a hamis vád következményeivel az elkövetőknek szembe kellene nézniük, mert áldozataik magas életkora miatt az eljárások jogerős befejezése alig lehetséges.

4.A magyarországi bűnüldözés és igazságszolgáltatás nagy zsákutcája lesz, ha ezen törekvéseknek teret enged tévesen értelmezett humanista megfontolások alapján, miközben a népirtó kommunista bűnök és bűnösök üldözése ténylegesen nem tapasztalható a legmagasabb pártállami tisztséget betöltök esetében sem, s olyan beosztású kommunista személyek felelősségre vonása szóba sem kerül, mint amilyen beosztást maga idejében Csatáry László viselt.

A korábbi évtizedben veszélybe jutott társadalmi egyensúlyt, a törvény előtti egyenlőséget, az igazságosság eszméjébe vetett bizalmat haladéktalanul helyre kell állítani megfelelő értékelvű s nem érdek és nyomáskövető jogalkalmazással, a vallások és népcsoportok közötti megfelelő jó viszony jegyében, amelynek nem a büntetőjog az elsődleges eszköze.

 
ECHO Tv - Napi aktuális
2012. július 18.

Az ECHO Tv - Napi aktuális c. műsorában Dr. Zétényi Zsolt a Csatáry ügyről, Dr.Gaudi-Nagy Tamás a Bándy Kata gyilkosságról és a halálbüntetésről beszélt.

http://www.echotv.hu/index.php?akt_menu=71&mm_id=161&v_id=14711

 
Gaudi-Nagy Tamás az Európa Tanács Közgyűlésén a nemzeti jogvédőkért állt ki!
2012. július 09.

Dr.Gaudi-Nagy Tamás az Európa Tanács nyári közgyűlésén a hazafias jogvédők elleni szélsőségességi vádak megszüntetése, a nemzeti jogvédői munkásság védelme és megbecsülése érdekében emelt szót a jogvédők védelméről szóló tabudöntögető határozat vitájában. Gaudi-Nagy Tamás megemlítette a nemzeti jogvédőket ért különböző hatósági üldözéseket, különösen a Morvai Krisztinát és az őt ért rendőrségi könnygáztámadást amelyért később kártérítésben részesültek és amelyet Budaházy Györgynek ajánlottak fel.

http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=ZucS1moQmOc

Kapcsolódó anyag:  Sajtótájékoztató az emberi jogvédőkről szóló Európa Tanács-i határozatról http://www.gaudi.jobbik.hu/tabud%C3%B6nt%C3%B6get%C5%91_hat%C3%A1rozat_az_emberi_jogv%C3%A9d%C5%91k_v%C3%A9delm%C3%A9r%C5%91l_strasbourgban

 
Nem született ítélet a Fővárosi Törvényszék 2012. július 3-i tárgyalásán
2012. július 05.

A Fővárosi Törvényszék 2012. július 3-i tárgyalásán nem született ítélet a Budapesti Rendőr-főkapitányság által eredetileg 2007-ben Toroczkai László ellen indított kártérítési perben. A rendőrség a keresetét arra alapozta, hogy Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke volt a felelős az MTV székház ostrom során a rendőrségi eszközökben bekövetkezett kárért, mint ,,a tüntetés szervezője". A négy éves jogvita után idén januárban a Kúria - kétszeri kereset elutasítást követően - végül azt állapította meg, hogy Toroczkai László szervezőnek tekinthető, s épp ezért felelősséggel tartozik a tüntetők által okozott károkért. A BRFK keresete eredetileg közel 10 millió forint megfizetésére irányult, azonban mára az összeg alig több mint egymillió forintra csökkent a Toroczkai Lászlót képviselő ügyvédek, Gaudi-Nagy Tamás és Tóth László megalapozott védekezése miatt. A kárként bejelentett rendőrségi eszközök vonatkozásában sem bizonyította a rendőrség azt, hogy ezek az eszközök a helyszínen voltak, azok a tüntetők miatt károsodtak, illetve a kár mértéke sem nyert bizonyítást. Hol korábbi, hol jóval később kiállított számlákat csatolt a BRFK.

A tárgyaláson Toroczkai László jogi képviselői kifejtették, hogy az ügy döntéshozatalra érett, a rendőrség keresete megalapozatlan, és személyenként egymillió forint összegű perköltség  igényt jelentettek be a hat éve húzódó perre, amelynek során végül a rendőrség keresetét a szisztematikus védekezés szétzúzott.

Pataki Árpád bíró úgy döntött, hogy az ítélethozatalra és további bizonyítási indítvány megtételére biztosít lehetőséget a rendőrségnek, így ítélethozatalra szeptember 21-én, 13:00-kor kerül sor a Fővárosi Törvényszék II. emelet 43-as tárgyalóteremben.

A per alapján jó eséllyel várható Toroczkai László nagy arányú pernyertességének megállapítása.  Videó: http://www.youtube.com/watch?v=nX_JCGN0Keo

 
Még nem döntött az Ítélőtábla...a fejsérülés keletkezhetett ...pl. viperától...
2012. június 22.

Nem születet jogerős döntés a Fővárosi Ítélőtáblán a június 21-én megtartott tárgyaláson, a 2006-őszi rendőrterror egyik áldozata, M.Zs. által, 5 rendőr ellen indított pótmagánvádas eljárásban.

2007.novemberében nyújtotta be M.Zs. pótmagánvádló képviseletében, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat közreműködő ügyvédpartnere, dr. Novozánszky Ilona ügyvéd a vádindítványt, a Készenléti Rendőrség jogelődjének, a REBISZ-nek 5 rendőre, K. Róbert és társai ellen.

A vád : 1 rb. hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétsége / Btk.226.§ /

és 1 rb. súlyos testi sértés büntette / Btk. 170.§ / 2 / bek.

A történet a 2006-os őszi zavargások idején kezdődött, amikor 2006. szeptemberében a Gyurcsány rendszerével elégedetlen állampolgárok, élve a demokratikus, alkotmányban biztosított jogaikkal, -a Kossuth téren gyűltek össze nap mint nap-és hangot adtak az öszödi beszéd miatti felháborodásuknak, és az ország egyre romló helyzetével kapcsolatos elégedetlenségüknek.

M.Zs. és barátja SZ.I. 2006. szeptember 21.-én megjelentek a Kossuth téren, ahol az összegyűlt tömegben hallgatták az ott felszólaló szónokok beszédeit, majd a késő esti órákban hazafelé igyekeztek. Mivel a városban már zajló tüntetések miatt, a közlekedés nagy része leállt, gyalogosan haladtak a városon át a Keleti pu. felé. Éjjel 02 óra körül értek a Blaha Lujza térhez, ahol a Rákóczi úton haladtak, amikor megállt mellettük egy furgon és kiugrált belőle öt állig beöltözött rendőr, nevezetesen K. Róbert és társai és obszcén szavak kíséretében rákiabáltak a két fiatalra, hogy álljanak meg.

A fiatalok megijedve a rendőrök agresszív fellépésétől menekülni próbáltak

előlük.

M.Zs. beszaladt egy kis utcába, amely azonban el volt barikádozva, onnan kijutni nem tudott, -így az öt rendőr őt beérve, „földrevitték” öt, ennek során ütötték verték olyannyira, hogy a fején több cm-es repesztett seb keletkezett. Majd bedobták a furgonba, amivel jöttek, ahol tovább ütlegelték.

Végül bevitték a BRFK VII.ker.-i kapitányságára.

Nevezettet ott is inzultálták, majd összebilincselve, a behasadt fejsebétől csurom véresen a földön hason fekve hagyták, végül ebben az állapotban eszméletét vesztette.

Emiatt mentőt kellett hozzá hívniuk, akik ebben a földön hason fekvő !!! állapotban varrták össze a fejsebét, de múlni nem akaró rosszulléte miatt később, a rendőrök kénytelenek voltak további orvosi ellátás végett a Péterffy S. u-i kórházba szállítani, ahol fejsebét ismét ellátták.

Sérüléséről orvosi látlelet készült.

A vele szemben brutálisan eljárt rendőrök, azt állították, hogy M.Zs. elfogása azért történt, mert az előző nap szeptember 20.-án, a Teréz krt. és a Podmaniczky u. sarkánál, a Nyugati térhez közeli tüntetésen , ő is azok között volt, akik a kivezényelt rendőröket üvegekkel, kövekkel és egyéb tárgyakkal dobálták. Állították, hogy ruházatáról ismerték fel őt.

Fentiek miatt M.Zs.-t őrizetbe vették, meggyanúsították, csoportosan, felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettével, (Btk.229.§. / 1 /, / 2/,) előzetes letartóztatásba helyezték több héten át. Ezt követően több hónapon keresztül háziőrizetben tartották. Ezalatt túl azon, hogy súlyosan bántalmazták az elfogása során, a fiatalember súlyos pszichés állapotba került, a vele szemben fennálló kényszerintézkedések miatt a későbbiekben munkát végezni nem tudott .

Ebben a büntető eljárásban, a 2007. december 18.-án született ítélet M.Zs-t, az ellene emelt vád alól a bíróság felmentette, tekintettel arra, hogy az ő bűnösségét bizonyítani akaró öt rendőr tanú vallomását a bíróság nem találta elég meggyőzőnek és elfogulatlannak.

M.Zs. az ellene indult büntető perben , ellene tanúskodó, őt elfogó és súlyosan bántalmazó rendőröket, az ügyészségen feljelentette, azonban a rendőrök tagadták a bántalmazást, azt állították, hogy M.Zs, az előlük való menekülése közben elesett és így szerezte a fejsérülését ezért, az ügyészség végül ellenük a nyomozást megszüntette.

Így került sor jelen pótmagánvádas eljárás megindítására, mert a sértett élt a

büntetőeljárási jog 229.§,/1/ és 230.§ /1/ bek.-ben biztosított jogával és pótmagánvádat terjesztett elő az őt súlyosan bántalmazó 5 rendőrrel szemben,

képviselője dr. Novozánszky Ilona, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédpartnere útján.

Elsőfokon az ügyet, a Fővárosi Bíróságon, dr.Galajda Erzsébet tanácsa tárgyalta, aki hitelt adott azon rendőrök nyomozati vallomásában foglaltaknak, akiknek feljelentése alapján indult a fentebb leírt büntetőeljárás M.Zs. ellen 2006-ban, s mely eljárásban ugyanezen rendőrök szavahihetőségét megkérdőjelezve, az ott eljárt bíróság M.Zs-t felmentette.

Jelen pótmagánvádas büntető eljárásban, I. fokon dr.Galajda Erzsébet tanácsa, az 5 rendőr vádlottat felmentette, arra való hivatkozással, hogy nem bizonyított a vádlottak tagadásával szemben, hogy M.Zs. sérüléseit a vádlottak okozták.

Ez az ítélet teljes mértékben megalapozatlan, melyre a pótmagánvádló képviselője az Ítélőtábla előtt kellő érvekre rámutatva hivatkozott és kérte az I. .fokú ítélet hatályon kívül helyezését és az I. fokú bíróság új eljárás lefolytatására való utasítását.

A képviselő rámutatott arra, hogy M.Zs. fejsérüléséről több orvosi vélemény készült (Mentők, Péterffy S.u-i kórház) majd a rendőrség által kirendelt orvosszakértő véleménye is. Ez utóbbi, aki láthatólag dodonai módon adta meg a sérülésről a véleményét, amikor azt állítja, hogy a fejsérülés keletkezhetett elesés során is, de kemény tárgytól is, mint pl. viperától, amelynek gombszerűvége okozhat ilyen repesztett sebzést a fejen.

Ugyanakkor M.Zs. elfogása előtt semmilyen sérülés nem volt nevezetten és egyértelmű, hogy sérülése az elfogása során keletkezett.

A képviselő az I. fokú eljárás során másik igazságügyi szakértő bevonását indítványozta az eljárásba, ezen indítványnak azonban az I. fokú bíróság nem adott helyt.

Ugyanakkoregyoldalúan elfogadta a rendőr vádlottak azon egybehangzó állítását, mely szerint ők nem bántalmazták a sértettet, hanem sérülését eleséstől szerezte. Ez a védekezésük elfogadhatatlan, mivel a sértett sérülése pontosan a fejtetőn „a fejebúbján”keletkezett, amely csak úgy következhetett volna be, ha a sértett merőlegesen fejre esik az utca betonjára.

Az első fokú bíróság eljárásán, mindvégig érezhető volt az a, 2006-os rendőrbántalmazások miatt indult perekben tapasztalható tendencia, hogy a bíróságok, (tisztelet a kivételnek) a megvádolt rendőröket, kevés kivétellel felmentette, rendszerint azon indokolással, hogy nincs bizonyítva, hogy a sértettek sérüléseit ők okozták volna.

A jún. 21-iki tárgyaláson, a Fővárosi Ítélőtábla lényegében az I. fokú ítélet alaki hibája miatt tette vissza az első fokon eljárt bíróságnak. Ennél fogva, amikor az első fokú bíróság kiküszöböli a hibát, akkor indul újra a II. fokú eljárás és kerül sor az első fokú ítélet teljes felülvizsgálatára.

Éppen itt az ideje, hogy megszűnjön már a hatalom őreivel szembeni lojalitás és az, a bírói felfogás, hogy a rendőr állítása „szentírás„ és minden körülmények között igaz.

A semmisségi törvény preambuluma mutat rá világosan, hogy a 2006-os eseményeket követően, nagyon sok valótlan állítást tartalmazó rendőri jelentés alapján indult sok ártatlan ember ellen eljárás és ártatlan százakat ítéltek el csak! rendőrök állításai alapján.

A mai ítélőtábla-i döntésnek mindenesetre pozitív hozadékaként lehet elkönyvelni, hogy az ezen eljárás alatt lévő 5 rendőr, akiknek M.Zs. kálváriája köszönhető, még nagyon sokáig nem lehetnek nyugodtak abban, hogy ez az eljárás másodfokon rájuk nézve kedvezően fog zárulni.

Valamelyest átélhetik ,hogy milyen érzés büntetőeljárás hatálya alatt állni és bizonytalanságban lenni a jövőt illetően. Azt a kálváriát és meghurcoltatást azonban, amit M.Zs. és családja, éppen az ővalótlan és az abban az eljárásban ítélkező bíróság által el nem fogadott vallomásuk alapján kénytelen volt átélni, így sem tudják jóvátenni.

Az eljárás tehát folytatódik és nagy valószínűséggel még legalább egy évvel meghosszabbodik, mire megszületik az ügydöntő II. fokú határozat.

 
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat sikere a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán
2012. június 14.

A gyülekezési jog  és a véleménynyilvánítási szabadság, illetve az állam büntetőhatalmának határterületét meghatározó strasbourgi bírósági ítélet  itt olvasható :

http://cmiskp.echr.coe.int/tkp197/view.asp?action=open&documentId=909481&portal=hbkm&source=externalbydocnumber&table=F69A27FD8FB86142BF01C1166DEA398649,

 Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete két olyan Kossuth téri „mozgalmár” ügyében született, akik a szemkilövető Gyurcsány rendszer ellen rendszeresen felléptek, és ezért több alkalommal megbüntették őket politikai jogaik gyakorlása miatt.

A döntés elégtételt ad a jogsértetteknek, és iránymutatást a hatóságoknak.

A jogsértetteket a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségének két tagja a nemzeti jogvédő szervezet együttműködő ügyvédje, dr.Balsai Szabolcs és dr.Gyurta  Tibor képviselték sikerrel, ismét bizonyítva a Nemzeti Jogvédő Szolgálat kulcsfontosságú szerepét a magyarok jogvédelmének területén. Ez már a második meghatározó döntése az Emberi Jogok Európai Bíróságának, amely a Nemzeti Jogvédő Szolgálathoz kötődik.

Korábban) a spontán tüntetések elismeréséről szóló „Bukta” ítéletet (2007. július 17-én hozott ítélet a „Bukta” és mások kontra Magyarország ügyben   http://nja.hu/hirek/friss-hirek/az-emberi-jogok-europai-birosaganak-2007.-julius-17-en-hozott-itelete-a-bukta-es-masok-kontra-magyarorszag-ugyben.jog,

(SAJTÓHÍR): http://nja.hu/hirek/lelkiismeret-88-csoport-ugyei/strasbourg-jogszeruen-tuntettek-2002.-december-1-jen-a-medgyessy-nastase-koccintas-ellen.jog

dr.Grespik László ügyvéd, az NJSZ elnökségi tagja harcolta ki.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálathoz az elmúlt hat évben több mint tízezer megkeresés érkezett. Ezeket az ügyeket és a vele járó felmérhetetlen mennyiségű jogi munkát a szolgálat együttműködő partnerei legjobb tudásuk szerint lelkiismeretesen végezték, annak ellenére, hogy a jogvédő szervezet a nyolc éves tevékenysége során sem költségvetési sem más hasonló forrásból anyagi támogatást soha nem kapott.

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

Nemzeti Jogvédő Alapítvány © 2010. - Legfrisebb jogvédő hírek, magyar nemzeti jogvédelem