|
2012. június 12. |
|
Strasbourg véleménynyilvánításként értékelte az Országház körüli szennyes teregetést
Kárpáti János, az MTI tudósítja jelenti:
A strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság - kedden közzétett ítéletében - a véleménynyilvánítás szabadságának megsértéseként értékelte azt, hogy Magyarországon megbírságoltak két férfit, mert 2007-ben szennyest teregettek ki az Országház körüli kordonra.
Az Európa Tanács égisze alatt működő emberi jogi bírói testület nem volt hajlandó elfogadni a magyar hatóságok azon érvét, miszerint az "elkövetők" megsértették volna a gyülekezési jog előírásait, azzal, hogy az eseményt nem jelentették be előzetesen. A strasbourgi bíróság 1500 euró nem vagyoni kártérítést ítélt meg Tatár Józsefnek és Fáber Károlynak.
A két férfi 2007. február 27-én szennyest teregetett ki az Országház körüli kordonra. Akciójukat saját maguk politikai performansznak nevezték, és azt hangoztatták, hogy "az ország szennyesére" kívántak rámutatni. Jelen volt és kérdéseket tett fel néhány újságíró, aki Tatár, illetve Fáber internetes közlése alapján szerzett előzetes tudomást az eseményről. Az egész performansz összesen 13 percig tartott,majd az "elkövetők" elhagyták a helyszínt.
Tatárt és Fábert 80 ezer forintra bírságolták, jogellenes gyülekezés miatt. A gyülekezési törvény értelmében a gyülekezést három nappal a tervezett időpont előtt be kell jelenteni.
Az ügy eljutott Strasbourgba, ahol most megszületett a magyar hatósági eljárást elmarasztaló - bár még csak első fokú - ítélet, amely ellen három hónapon belül bármelyik fél fellebbezhet az Európai Emberi Jogi Bíróság úgynevezett nagytanácsához. Az első fokon eljáró tanács mindenesetre egyhangúlag úgy ítélte meg a történteket, hogy azok nem merítették ki a gyülekezés fogalmát, amire vonatkozik az előzetes bejelentési kötelezettség. A szervezők részéről néhány újságíró meghívásán túl nem nyilvánult meg olyan szándék, hogy támogatók megjelenésére buzdítsanak adott időben, adott helyszínen. Emellett nem volt szükség arra sem, hogy a hatóságok bármilyen lépést tegyenek akár a közrend, akár mások jogainak megvédése érdekében a 13 perces esemény során.
Mindezek alapján a strasbourgi emberi jogi bírák arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a történtek kizárólag véleménynyilvánításnak minősíthetők, és a bírság kiszabása - még ha nem is jelentett súlyos büntetést - ennek a jognak a gyakorlását sértette.
Forrás: MTI
|
|
|
2012. június 09. |
Máj.26-án I. Béla barátai megkeresték a Nemzeti Jogvédő Szolgálatot, hogy barátjukat éjjel 1 órakor a kereste rendőrség, nála házkutatást tartott, egyes eszközeit zárolta és elszállította, majd I.Bélát a BRFK Vizsgálati Főosztályára a Gyorskocsi u. 31-ben előállították és őrizetbe vették. A gyanúsított védelmét a kérésre a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvéd partnere Bodnárné dr. Szabó Zsuzsanna kívánta ellátni. A Gy. u.-ban megjelenő ügyvédet mint védőt (az ügyelete tiszt közvetítésével) I.Béla felkérte és meghatalmazta a jogi képviseletének ellátására. Ezt követően már I. Béla és társa ellen a BRFK Szervezett Bűnözés Elleni Főosztály Sz. B. E. Osztálya folytatott nyomozást más nemzet vagy kisebbség elleni közösség elleni izgatás bűntette és rongálás bűntette miatt. A közölt gyanú szerinti bcs. a XIII. ker-i Viza u-i Mártír Emlékmű megrongálása, festékkel történő lefújása és a Pozsonyi út és a Dráva u. által határolt emlékmű hasonló megrongálása valamint az V. ker-i Szabadság téren álló szovjet emlékmű festékszóróval történő megrongálása volt, mindhárom esetben utalással a Horthy-szobor lefújását korábban magára vállaló D. Péter ügyvédre. Mind I. Béla, mind pedig társa a kihallgatásakor tagadta a bűncselekmények elkövetését, a gyanúsítás ellen panasszal élt, és élve törvény adta jogukkal megtagadták a vallomástételt. Ezt követően a Bp-i V. és XIII. ker-i Ügyészség kezdeményezte I. Béla előzetes letartóztatását, - amelynek időpontjában a gyanúsított védelmét dr. Manger Marcell a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvéd partnere látta el - melyet a PKKB. máj. 27-én, a Be. 129. § (2) bek.b.c. és d. alapján rendelt el. Az első fokon eljárt bíróság megalapozottnak találta a szökés elrejtőzés, a tanúk befolyásolásának és bizonyítékok megsemmisítésének valamint a bűnismétlés veszélyének fennállását. A végzés ellen dr. Gaudi-Nagy Tamás a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvéd partnere bejelentett indokolt fellebbezésére a Fővárosi Törvényszék az előzetes letartóztatást elrendelő végzést megváltoztatta. Az NJSZ ügyvédek összehangolt, kiváló védői munkája eredményes volt. A Törvényszék bár a bűncselekmény megalapozott gyanújának fennállását, mint az előzetes letartóztatás általános feltételét megállapította, de nem látta megalapozottnak a szökés, elrejtőzés, a bűnismétlés, tanúk befolyásolásának, összebeszélésnek a veszélyét, ezért mindenféle kényszerintézkedést szükségtelennek tartott. A másodfokú bíróság végzése indokolásában többször kiemelte, hogy a büntetlen előéletű gyanúsítottal szemben sem a cselekmény tárgyi súlya, sem más körülmény nem indokolja az előzetes letartóztatást, az ezekre történő első fokú bírói hivatkozás minden alapot nélkülözött. A Fővárosi Törvényszék másodfokú tanácsa jún. 8-án – a PKKB végzését megváltoztatva – megszüntette I. Béla előzetes letartóztatását és elrendelte azonnali szabadlábra helyezését aki a továbbiakban szabadlábon védekezhet.
Kiadó: Nemzeti Jogvédő Szolgálat
|
|
|
2012. május 25. |
|
2012. máj. 20.-án civil szerveződés keretében, több tucat felháborodott személy törvényes bejelentett tüntetést tartott, a Bp. VI. ker. Andrássy út 45.sz. alatt lévő Liberális Klub előtt, vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó szobrát meggyalázó Dániel Péter ellen. A jelenlévők között szóváltás alakult ki, melynek során egy férfi , Dániel Péter hívei közül arcul ütötte a tüntetésen résztvevő T. Istvánné, amerikai–magyar állampolgárt. A helyszínen, a tüntetőkhöz képest túlméretezett létszámban jelenlévő rendőrök, az idős hölgyet megütő férfi cselekedetét becsületsértésként minősítve a helyszínről elengedték, aki így bejuthatott Dániel Péter rendezvényére. A bántalmazott, idős hölgyet, aki a tömegben az ütés miatt elvesztette egyensúlyát és a kezében lévő magyar zászlóval, - állítólag megütötte az őt bántalmazó személyt,-a Bp. VI.ker. Rendőrkapitányságra előállították és cselekményét, garázdaság vétségének minősítették. Az intézkedés kettős mércésnek minősül, mivel az eljáró rendőri szervek önkényesen és diszkriminatív módon csupán a megtámadott hölgyet állították elő, a kialakult konfliktus férfi szereplőjének hölggyel szembeni erőszakos cselekményét megengedhetetlen módon magánvádas ügynek minősítették, ugyanakkor a férfi által megtámadott nő magatartását hivatalból üldözendő garázdaság vétségének minősítették.
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető elnök helyszíni jogvédő erőfeszítései ellenére megtörtént előállítás fogva tartási helyszínére, a Bp.VI.ker. Rk-ra gyors riasztás alapján a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyeletes együttműködő ügyvédpartnere, dr. Novozánszky Ilona, 19 óra után érkezett , ahol azonnal bejelentkezett ügyeletes tisztnél és kérte, hogy - a jogszabályoknak megfelelően - tegyék lehetővé, hogy az előállított személlyel beszélhessen és meghatalmazását aláírathassa vele.
A VI.ker. Rk-on eljáró rendőrök, példátlan módon akadályozták, megtagadták, hogy a védő kapcsolatba léphessen, az előállított T. Istvánnéval és elláthassa védelmét. Miközben a védelem ellátása céljából várakozó ügyvédet valótlan tájékoztatással távol tartották a gyanúsítottól, addig a hölgyet védő távollétében törvénytelen módon kihallgatták és rabosították. A védőnek, közel 3 órás várakoztatás után azt nyilatkozták, hogy az előállított „jegyzőkönyvbe”mondta, hogy nem kéri a jogvédő védelmét. A rabosítás majd szabadulás után jelentkezett az NJSZ ügyvezetőjénél, T.Istvánné és közölte, hogy „neki meg sem mondta a kihallgató rendőr, hogy a jogvédőktől valaki ott várakozik, hogy védelmét elláthassa és, hogy ő kihallgatása során nem nyilatkozta, hogy nem kéri a jogvédő védelmét, hiszen az ügyvéd jelenlétéről nem is volt tudomása. ”A Bp.VI.ker. Rk. képviselője végül is, méltatlan módon hazudott a védőnek és megakadályozta őt abban, hogy a Be.-ról szóló 1998.évi XIX.sz.tv-ben biztosított védői jogait gyakorolja, továbbá az előállított védelemhez való jogát súlyosan sértette azzal, hogy elhallgatta az előállított elől a védő jelenlétét. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (3) bekezdésben foglaltak biztosítja mindenkinek a védelemhez való jogot, az eljárás minden szakaszában. A NJSz Elnöksége és közreműködő ügyvéd partnerei felháborodva elutasítják és elítélik a VI.ker-i Rk-nak, a védő jogait és a fogvatartott védelemhez való jogának súlyos megsértését megvalósító magatartását. Példátlan a Bp.VI.ker. Rk. magatartása, a védő több órán át tartó várakoztatása, majd valótlan tartalmú állítással a védő eltávolítása a kapitányságról. Az NJSz elnöksége a jogsértések miatt panaszt terjeszt elő a Független Rendészeti Panasztestülethez. |
|
|
2012. április 25. |
|
2012. április 25-én a 10 órakor megtartott tárgyaláson a Kúriának, Dr. Mészáros Mátyás által vezetett tanácsa határozatot hirdetett (Az ügy száma: Pvf.IV. 22 246/2011.) Budaházy György és társai felpereseknek, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) mint alperes ellen személyiségi jog megsértése iránt a BRFK által kezdeményezett felülvizsgálati ügyében. A felpereseket Dr. Balás István ügyvéd (Dr. Gaudi-Nagy Tamás helyetteseként) képviselte.
A Kúria hatályában fenntartotta a BRFK-t kártérítésben marasztaló jogerős ítéletet, s indokolásában elvi éllel leszögezte a következőket:A rendőrségről szóló törvényben a rendőrnek biztosított kényszerintézkedés-alkalmazási lehetőség csupán egy általános lehetőség. Azonban a rendőr személyi szabadságot sértő kényszerintézkedést (elfogás, megbilincselés, előállítás, fogva tartás) csak akkor alkalmazhat, ha ezt valamilyen ok konkrétan és különösen is indokolttá teszi. Ezért a rendőrnek esetenként külön kell mérlegelnie, hogy van-e ilyen ok ! A Kúria kimondta: elfogadhatatlan a rendőrségnek a személyi szabadságot sértő eddigi gyakorlata, amely külön indok nélküli bilincselésben, előállításban, fogva tartásban, stb. nyilvánult meg. |
|
|
2012. április 24. |
|
http://gaudi.jobbik.hu/%C3%A1prilis_25-%C3%A9n_k%C3%BAri%C3%A1n_budah%C3%A1zy_gy%C3%B6rgy_%C3%A9s_t%C3%A1rsainak_meghurcol%C3%A1sai_miatti_k%C3%A1rt%C3%A9r%C3%ADt%C3%A9seket_k%C3%B6vetel_vissza
Április 25-én a Kúria két tárgyalást is tart a rendőrség kormányváltás után benyújtott felülvizsgálati kérelmei alapján Budaházy Györgynek és hazafi-társainak a szocialista pártrendőrség által okozott jogsértések ügyeiben. A 2003-as EU csatlakozási népszavazási kampány során a NEM-re buzdító kampányplakát miatt Budaházyékat (többek között Novák Előd jelenlegi jobbikos képviselőt is) meghurcolták, több ezer plakátot lefoglaltak: elítélték, majd végül jogerősen felmentették őket (részletek). 2008. április 11-én a Clark Ádám téren tüntetni készülő Budaházyt és még több mint 50 embert körbezárt és bilincsbe verve előállított a gyurcsányi rendőrség, de itt is felmentették a hazafiakat (részletek). Személyes szabadság és emberi méltóság megsértése miatt mindkét ügyben jelentős összegű kártérítéseket ítélt meg jogsértetteknek a Fővárosi Ítélőtábla, a jóvátételeket ki is kellett fizesse a rendőrség, de most szeretnék azt visszaszerezni és a meghurcolások jogszerűségét kimondatni. Budaházyék képviseletét Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője és országgyűlési képviselő látja el.
|
|
Tovább...
|
|
|
2012. április 17. |
|
http://www.gaudi.jobbik.hu/gaudi_mi%C3%A9rt_k%C3%A9sik_k%C3%A1rp%C3%A1t-medencei_magyar_jogseg%C3%A9lyszolg%C3%A1lat_fel%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1sa_korm%C3%A1ny_gyors_int%C3%A9zked%C3%A9st_%C3%ADg
Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, a Jobbik frakció tagja és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője az Országgyűlés 2012. április 16-i ülésén feltett azonnali kérdésében arra volt kíváncsi, mikor kezdi meg működését a tavalyi költségvetési törvénnyel 50 millió forint forrással az ő javaslatára felállítani rendelt Kárpát-medencei Magyar Jogsegélyszolgálat. |
|
Tovább...
|
|
|
2012. április 12. |
|
A Kúria felülvizsgálati ítéletében 2012. április 11-én a 2007. október 26-ikai hídblokád alkalmával meghurcolt két tüntetőnek adott igazat: hatályában fenntartotta a nekik a rendőrségtől elszenvedett jogsérelmekért félmilliós kártérítést biztosító jogerős ítéleteket, kimondva, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság felel a számtalan hazafi elfogásával járó jogellenes rendőri akcióért. A Mészáros Mátyás bíró vezette tanács (most a korábbi főbíró Baka András is részt vett a döntésben) korábban több hazafiak hátrányára hozott jogsértő ítélettel vétette észre magát, de most meghajolt az igazság előtt és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat által kiharcolt ítélkezési gyakorlat töretlen maradt így.
VIDEÓ: Kuruc.info hídblokád: a Kúria is meghajolt az igazság előtt
|
|
|
2012. április 10. |
|
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény,valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosításáról
http://sgis1.parlament.hu/cgi-bin/mkogy/playseq?date1=20120327&time1=082246&offset1=101223.09&date2=20120327&time2=082246&offset2=102816.09&type=real
11:12 perctől "Na most, nekünk az a javaslatunk,… |
|
Tovább...
|
|
|
