A+ | A- | Alap
2017. augusztus 21.  
Advertisement
Kezdőlap
Információk
Kapcsolat
Weblaptérkép
Jogvédő Hírek
Tárgyalási Napló
Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport
A Magyar Gárda ügyei
Tanúkat keresünk!
2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
2007 őszi tüntetések
A Lelkiismeret'88 Csoport ügyei
Történelmi Igazságtétel:
- A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
- Képíró Sándor Csendőr ügye
- Kristóf László jogi rehabilitációja
Budaházy György ügyei
Választás 2006
A váci nemzeti könyvespavilon ügyirata
Képes Krónika ügy
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Próbaperek a délvidéki magyarok állampolgárságáért
Kvassay hídi ügy
Az egri Markoth Ferenc kórház ügye
2008. április 11-i tüntetések
Videók és Képek

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!








Egy magyart ért jogsértés az egész magyar közösség elleni támadás is! - nemzeti jogvédők sajtótájékoztatója
2016. szeptember 12.

Kárpát-medencében működő nemzeti jogvédők sajtótájékoztatót tartottak 2016. szeptember 9-én Budapesten az elcsatolt magyar nemzetrészeken tapasztalható fokozódó magyarellenes jogfosztásokról és jogvédő küzdelmekről.

A sajtótájékoztatóra a dr. Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) szervezésében 2016. szeptember 9-10-e között tartott szakmai találkozó és nemzeti jogvédő önképzés első napján került sor.  A felvételen erdélyi, felvidéki, délvidéki és csonka országi nemzeti jogvédők elemzik a jelenlegi súlyos helyzetet és vázolják fel a jogi harcok irányait.

 

 
Nemzeti jogvédelem nélkül nem megy az önrendelkezés - kétnapos szakmai találkozót tartottak Kárpát-medencei nemzeti jogvédők Budapesten ( A Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye, 2016. szeptember 10.)
2016. szeptember 10.
A Kárpát-medencében élő magyar ügyvédek és jogvédők kétnapos tapasztalatcserét és közös nemzeti jogvédő önképzést tartottak szeptember 9-én és 10-én Budapesten. Az összejövetelre dr. Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) együttes meghívására és szervezésében került sor.

A szakmai összejövetelen részt vett dr. Szili Katalin autonómiaügyi miniszterelnöki megbízott, Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet vezetője és dr. Pákozdi Csaba, a szomszédos államokban élő magyarokért felelős külügyminiszteri biztos munkatársa is. Különösen fontosnak tartjuk a kormányzati képviselők részvételét az összejövetelen és kifejezték készségüket az együttműködésre, a kölcsönös véleménycserére és tájékoztatásra. Rámutattak, hogy a nemzeti jogvédő munka mennyire fontos szerepet játszik az elcsatolt magyar területeken élő magyarok önrendelkezésének kivívása szempontjából.

A részvevők megosztották egymással egyedi jogeset ismertetéseken keresztül jogi és mozgalmi tapasztalataikat a Kárpát-medencében elszakított sorban élő magyar közösségek egyéni és közösségi jogainak érvényesítésével kapcsolatban, úgymint a nyelvi jogok, a vélemény-nyilvánítási szabadság, gyülekezési jog, egyesülési jog gyakorlói elleni jogsértések, a nemzeti, közösségi szimbólumok használata (pl. székely zászló üldözése) a rehabilitálási és restitúciós ügyek, a magyarok elleni nemzeti alapú büntető és szabálysértési eljárások, a nyilvánosság és árnyékjelentések szerepe a nemzeti jogvédelemben.

Megállapítást nyert, hogy ebben a küzdelemben jól felhasználhatók azok a szabadságjogi joggyakorlatot formáló hatású tapasztalatok is, amelyeket a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédei szereztek 2002-2010 közötti csonkaországi jogvédő munkájuk során.

Mivel a résztvevők az önkény és jogfosztás terén sok hasonló jelenséget azonosítottak be, ezért a szükségesnek látják a nemzeti jogvédő módszerek összehangolását, így még intenzívebbé teszik együttműködésüket az ilyen szakmai összejövetelekre és tapasztalatcserékre kiterjedően is.

Rámutattak, hogy a Kárpát-medencében élő felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és délvidéki magyar nemzeti közösségek tagjainak nemzetközi egyezményekben is garantált egyéni és közösségi jogai jelentősen sérülnek, ami fennmaradásukat veszélyezteti és ellenkezik is az európai követelményekkel és normákkal. Konszenzus alakult ki abban, hogy az igazi megoldás számukra az önrendelkezési jog kivívása, illetve az annak talaján álló autonómiamodellek megvalósítása.

A részvevők egyetértettek abban, hogy sokkal nagyobb erőt kell fordítani az európai normák kikényszerítésére és gyakorlati alkalmazásának megfigyelésére és az európai intézmények tájékoztatására, beleértve a jogsértések tételes bemutatását is.

Az egyedi, joggyakorlatot formáló jogvédő ügyeken keresztül sikerrel lehet és kell az elcsatolt magyar közösségek érdekeit védeni, jogait előmozdítani. Egy magyart ért jogsértés az egész magyar közösség elleni támadás is. Egy jogsértett magyar sikeres jogvédelme az egész magyar közösséget is szolgálja.


A nemzeti jogvédők fontosnak tartják, hogy a magyar közösség érdekét védő egyedi jogi ügyek tanulságait megismerje minél több magyar ember, de az emberi jogok szavatolásáért felelős szervezetek és kormányok is, ezért lényeges, hogy az egyedi jogvédő ügyek tapasztalatait szembesítő-leleplező-nyomásgyakorló árnyékjelentésekké is formálják.

A résztvevők megállapították, hogy a Kárpát-medencei nemzeti jogvédő szakmai találkozó eredménnyel szolgálta azt a célt, hogy a különböző élethelyzetekben jogaiért küzdő elcsatolt magyar közösségek nemzeti jogvédő tapasztalatait összegezze és rendszerezze, és azokat az elszakított területeken élő magyarok egyéni és közösségi jogainak kivívása érdekében bevethető hatékony jogi eszközökké alakítsa.
 
Nemzeti jogvédelem nélkül nem megy az önrendelkezés - kétnapos szakmai találkozót tartottak Kárpát-medencei nemzeti jogvédők Budapesten ( A Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye, 2016. szeptember 10.)
2016. szeptember 10.
A Kárpát-medencében élő magyar ügyvédek és jogvédők kétnapos tapasztalatcserét és közös nemzeti jogvédő önképzést tartottak szeptember 9-én és 10-én Budapesten. Az összejövetelre dr. Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) együttes meghívására és szervezésében került sor.

A szakmai összejövetelen részt vett dr. Szili Katalin autonómiaügyi miniszterelnöki megbízott, Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet vezetője és dr. Pákozdi Csaba, a szomszédos államokban élő magyarokért felelős külügyminiszteri biztos munkatársa is. Különösen fontosnak tartjuk a kormányzati képviselők részvételét az összejövetelen és kifejezték készségüket az együttműködésre, a kölcsönös véleménycserére és tájékoztatásra. Rámutattak, hogy a nemzeti jogvédő munka mennyire fontos szerepet játszik az elcsatolt magyar területeken élő magyarok önrendelkezésének kivívása szempontjából.

A részvevők megosztották egymással egyedi jogeset ismertetéseken keresztül jogi és mozgalmi tapasztalataikat a Kárpát-medencében elszakított sorban élő magyar közösségek egyéni és közösségi jogainak érvényesítésével kapcsolatban, úgymint a nyelvi jogok, a vélemény-nyilvánítási szabadság, gyülekezési jog, egyesülési jog gyakorlói elleni jogsértések, a nemzeti, közösségi szimbólumok használata (pl. székely zászló üldözése) a rehabilitálási és restitúciós ügyek, a magyarok elleni nemzeti alapú büntető és szabálysértési eljárások, a nyilvánosság és árnyékjelentések szerepe a nemzeti jogvédelemben.

Megállapítást nyert, hogy ebben a küzdelemben jól felhasználhatók azok a szabadságjogi joggyakorlatot formáló hatású tapasztalatok is, amelyeket a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédei szereztek 2002-2010 közötti csonkaországi jogvédő munkájuk során.

Mivel a résztvevők az önkény és jogfosztás terén sok hasonló jelenséget azonosítottak be, ezért a szükségesnek látják a nemzeti jogvédő módszerek összehangolását, így még intenzívebbé teszik együttműködésüket az ilyen szakmai összejövetelekre és tapasztalatcserékre kiterjedően is.

Rámutattak, hogy a Kárpát-medencében élő felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és délvidéki magyar nemzeti közösségek tagjainak nemzetközi egyezményekben is garantált egyéni és közösségi jogai jelentősen sérülnek, ami fennmaradásukat veszélyezteti és ellenkezik is az európai követelményekkel és normákkal. Konszenzus alakult ki abban, hogy az igazi megoldás számukra az önrendelkezési jog kivívása, illetve az annak talaján álló autonómiamodellek megvalósítása.

A részvevők egyetértettek abban, hogy sokkal nagyobb erőt kell fordítani az európai normák kikényszerítésére és gyakorlati alkalmazásának megfigyelésére és az európai intézmények tájékoztatására, beleértve a jogsértések tételes bemutatását is.

Az egyedi, joggyakorlatot formáló jogvédő ügyeken keresztül sikerrel lehet és kell az elcsatolt magyar közösségek érdekeit védeni, jogait előmozdítani. Egy magyart ért jogsértés az egész magyar közösség elleni támadás is. Egy jogsértett magyar sikeres jogvédelme az egész magyar közösséget is szolgálja.


A nemzeti jogvédők fontosnak tartják, hogy a magyar közösség érdekét védő egyedi jogi ügyek tanulságait megismerje minél több magyar ember, de az emberi jogok szavatolásáért felelős szervezetek és kormányok is, ezért lényeges, hogy az egyedi jogvédő ügyek tapasztalatait szembesítő-leleplező-nyomásgyakorló árnyékjelentésekké is formálják.

A résztvevők megállapították, hogy a Kárpát-medencei nemzeti jogvédő szakmai találkozó eredménnyel szolgálta azt a célt, hogy a különböző élethelyzetekben jogaiért küzdő elcsatolt magyar közösségek nemzeti jogvédő tapasztalatait összegezze és rendszerezze, és azokat az elszakított területeken élő magyarok egyéni és közösségi jogainak kivívása érdekében bevethető hatékony jogi eszközökké alakítsa.
 
125 év 17 hazafira - a nemzet arcul csapása a Budaházy justizmord: nem maradhat így!
2016. szeptember 10.

Hazaszerető emberként és nemzeti jogvédőként is sokakkal együtt megrázott, s felháborított a Budaházy György és 16 társa elleni törvénytelen és drákói elsőfokú ítélet. Sokéves nemzeti jogvédő és politikai küzdelem ellenére nem a 2006 őszi rendőrterror felelőseire, hanem 17 hazafira szabtak ki összesen 125 év szabadságvesztést. Budaházyra a legsúlyosabbat, 13 év fegyházat, aki ráadásul már ült előzetesben két és fél évet. Átlagosan fejenként ez több mint 7 év: annyi amennyit egy szimpla emberölésért adnak szokásosan. Itt emberélet veszélyben sem volt, de egy bizonyított terrorcselekmény sincs. A szolidáris erőmutatás is segíthetett abban, hogy végül nem kerültek előzetesbe a másodfokú ítéletig. A maratoni ítélethirdetést követően nyilatkoztam az ítéletről, Almási Lajos filmjén ez látható.

Döbbenetes volt szembesülnöm a tárgyalóteremben azzal, hogy az elvileg független és a törvényeknek alávetett, s a törvényességet minden körülmények között érvényre juttatni hivatott bírói tanács terrorcselekmény miatti ilyen súlyos elítélést alapozott az ügyészség által előterjesztett bizonyítékokra dacára annak, hogy azok kapcsán – okkal - kétségeit és aggályait hangoztatta, a védelem érveit és bizonyítékait meg egyáltalán nem vette figyelembe. Magyarán törvénytelen ítéletet hozott. Pár napja még reményemet hangoztattam,hogy ez nem történhet meg Jogállamban ugyanis a kétséget kizáróan meg nem állapított tényt a terhelt terhére értékelni nem lehet, erről szólnak a büntetőeljárás garanciái, amelyeket most sutba vágtak. Ez után úgy tűnik, hogy már bárkivel bármi megtörténhet a bíróságokon, különösen politikailag kényes ügyben.

Megkerülhetetlen feladata lesz a másodfokú bíróságnak, hogy ezt a justizmordot mielőbb megváltoztassa és szétzúzott vádak miatt törvényes, felmentő ítéletet hozzon a védelem fellebbezései alapján.

Egyidejűleg pedig újra követelni kell az elszámoltatást és a politikai amnesztiát, azaz közkegyelmet a 2002-2010 közötti önkényuralmi időszak politikai ellenállói számára. 2012-ben még képviselőként a LMP-s képviselők akciója miatti közkegyelmi törvény módosítása útján kezdeményeztem ezt sajnos eredménytelenül. Ezt most önálló javaslatként mielőbb újra be kell terjeszteni az Országgyűlésben és figyelemfelhívó akciók kellenek.

A Gyurcsány-Bajnai rendszer mindent bevetett (pl. két terheltből fenyegetés és kényszer eszközével csikartak ki „beismerő vallomást”, bizonyíték manipulációk sorát követték el) annak érdekében, hogy hatalma megtartása érdekében terroristákat faragjon egy csapat hazafiból. A hét éve tartó eljárásban a 2010-es fülkeforradalom által megbuktatott önkényuralmi rendszer elleni hazafiakat a megbuktatott rendszer koholt bizonyítékai alapján az új rendszer ügyészsége helyezett vád alá és az új rendszer bírósága ítélte el. Mi zajlik itt? Hová jutottunk? Ez a justizmord a nemzet arcul csapása, nem maradhat így.

Budapest, 2016. augusztus 31. 

Dr. Gaudi-Nagy Tamás 

nemzeti jogvédő

 
Dr. Zétényi Zsolt 75 éves! - Isten éltesse sokáig!
2016. augusztus 11.

A kép 2015. november 10-én a Nemzeti Jogvédő Szolgálat sajtótájékoztatóján készült. Dr. Zétényi Zsolt jobbról a második állva, mellett jobbra dr. Grespik László, a kép baloldalán dr. Novozánszky Ilona, Zsolttól balra jómagam

A 75. születésnapját ünneplő kiváló magyar jogásszal hosszú évek számtalan közös küzdelme kapcsol össze. Sokan tanultunk, tanulunk sokat tőle. Jogi és politikai életműve meghatározó, megkerülhetetlen és példaértékű a jogásznemzedékek, de minden magyar számára is. A történeti jogvédelem terén számos kemény büntetőpert küzdött végig meghurcolt magyarokért. A Szent Korona eszmén alapuló történeti alkotmányosságunk helyreállításának szorgalmazója, e téren számos alapmű szerzője és a jelenlegi Alaptörvény egyes, történeti alkotmányunkra utaló részeinek ihletője. A Kárpát-medencében szétdaraboltan élő nemzetrészeink önrendelkezési jogáért való kiállás eszmei megalapozója. Az igazságtétel fáradhatatlan követelője. 1990-1994 közötti négy év országgyűlési képviselőség és nem kis csalódás után tért vissza (hasonló sorsot éltem át jómagam is) az ügyvédi hivatásához, amelyet máig gyakorol.

Elsőként fogalmazta meg a nemzeti jogvédelem gondolatát és folytatott ilyen szellemiségű jogászkodást az 1990-es évek elején. A nemzeti jogvédelem útjain külön járva, majd összetalálkozva Vele és dr. Grespik Lászlóval "szültük" meg a Nemzeti Jogvédő Alapítvány (NJA) gondolatát és hoztuk létre alapító kollégáinkkal együtt 2004-ben. Az NJA kuratóriumi elnöke máig dr. Zétényi Zsolt. Később az alapítványból nőtt ki a Nemzeti Jogvédő Szolgálat, amelynek jelenlegi elnöke dr. Novozánszky Ilona. (Mindkét szervezetnek jelenleg ügyvezetője vagyok.)

Büszke vagyok rá, hogy nemzeti jogvédő közösségünk ilyen értékes kollégát tudhat sorai között. Bölcs és higgadt, politikai összefüggéseket mindig jól megérző látásmódja sokat segít a nemzeti jogvédelem ügyének. Nagy megtiszteltetés, hogy az 1956-os mosonmagyaróvári sortűz felelőse elleni büntetőperben felkérésére eljárhattam mellette a sértettek képviseletében. De arra is, hogy együtt védhettem vele a 2006 őszi MTV székházostrom miatti büntetőperben a hazafiakat. 2006. október 23-án a rendőrterror tombolása idején együtt járőröztünk az utcákon, majd adtuk ki elsőként a rendőrterror azonnali leállítását követelő közleményt. Megtisztelő volt, hogy elfogadta alkotmánybírói jelölési javaslatomat 2010-ben, de az akkori erőviszonyok mellett méltatlanul nem került megválasztásra, pedig az alkotmányügyi bizottságban 21 igen, 1 tartózkodás és 4 nem szavazat mellett vált hivatalos jelöltté... Akkori nyilatkozatomban így mutattam be őt akkor :

„Zétényi Zsolt olyan, a történeti alkotmányosságunkat, és a Szent Korona-tan eszmeiségét hitelesen megjelenítő alkotmány- és büntetőjogász, aki eddigi pályafutása során bebizonyította, hogy képes megalkuvásmentesen és szakmailag megingathatatlan módon képviselni az igazságosság és a jogállamiság értékeit és joggal számíthat a többi párt támogatására.”

Az alkotmánybíró-jelölti meghallgatásáról szóló jegyzőkönyvet mindenkinek ajánlom teljes egészében elolvasni. Dr. Zétényi Zsolt meghallgatása a 49-51. oldalon olvasható.

És még hosszan lehetne folytatni a sort a számtalan közös küzdelemről... A Jogvédők a nemzet szolgálatban c. remek dokumentumkönyv lapjai még sok ilyet tartalmaznak.

Ezúton kívánok dr. Zétényi Zsoltnak jó egészséget és sok boldogságot, hogy még sok eredményt és értéket tudjon letenni a Nemzet asztalára ! Nagyon fontos lenne, hogy mielőbb intézményes keretek között kezdhesse meg tudásának, szemléletének átadását a jelen jogászhallgatóinak, a jövő jogászainak !

2016. augusztus 9.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat az alábbi közleménnyel köszöntötte születésnapja alkalmából dr. Zétényi Zsoltot:

75

éve

1941. augusztus 9-én

született Veszprémben

ZÉTÉNYI ZSOLT

Zétényi Zsolt édesanyja református tanítónő, édesapja törvényszéki bíró volt.

Apai családja után katolikus vallású.

A nemzetközileg is ismert és elismert jogtudós, ügyvéd és nemzeti jogvédő Dr. Zétényi Zsolt 2016. augusztus 9-én ünnepli 75. születésnapját. Állam- és jogtudományi diplomájának átvételét követően a Legfelsőbb Bíróságon dolgozott, mint tanácsjegyző. A bírói-ügyészi szakvizsgájának megszerzése után az Országos Kriminalisztikai Intézet tudományos munkatársa lett. Ezt követően jogtanácsosként végezte munkáját.

A nyolcvanas évek közepétől a Bajcsy-Zsilinszky Társaság tagja, majd főtitkára. A nyolcvanas évek vége felé Erdélyből, a Székelyföldről a magyarlakta településekről riasztó hírek érkeztek. Ekkor Dr. Zétényi Zsolt közreműködésével is több alakuló magyarországi civil szerveződés 1988. június 27-én 70.000-80.000 fő részvételével tüntetést szervezett a barbár erdélyi falurombolás ellen, Budapesten a Hősök terén.

1989-ben részt vett és tárgyalásokat folytatott az Ellenzéki Kerekasztalban és 1989. szeptember 18-án egyik aláírója volt, a kerekasztal és a kommunista állampárt megegyezésének. 1987–től 1995-ig tagja volt az MDF-nek, az Országos Elnökségnek, az első szabadon választott országgyűlésben képviselő és a Magyar Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának alelnöke.

Dr. Zétényi Zsolt 25 évvel ezelőtt kidolgozott és a Magyar Országgyűlésnek előterjesztett egy olyan törvényjavaslatot amely példa nélküli volt a magyar jogtörténet elmúlt évszázadaiban. Ez a kiemelkedően magas színvonalú jogi munka, amely a szerző nevéhez fűződött, 1991. november 4-én a dicsőséges 1956-os forradalom és szabadságharc eltiprásának gyásznapján az Országgyűlés által elfogadásra került. A közismert „lex Zétényi” törvény, (Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvény) az 1945. és 1990. között a bolsevik önkényuralom által nem üldözött szándékos emberölés, halált okozó súlyos testi sértés és hazaárulás büntethetőségét tette volna lehetővé.

Zétényi Zsolt korszakalkotó személyiségként szinte egyedülálló életművet hagyott volna hátra. A „ jogvédő “ aki következetes igazságtételi és emberi jogi munkásságával elérte volna az igazságon alapuló megbékélést, az akkori Alkotmánybíróság minden erejével sikeresen megsemmisítette azt a törvényt, amely vélelmezhetően más irányba alakította volna a magyar nemzet következő 25 éves történelmét.

Ez a keserű és a magyar társadalom jelentős többségének is döbbenetes kudarcot jelentő döntés még inkább következetes jogvédő munkára sarkallta Zétényi Zsoltot. 1994-től minden köztámogatás nélkül, egyszemélyes Nemzeti Jogvédő Irodát tartott fenn az önkényuralom (sortüzek) halálos áldozatai védelmében, majd 2004-től a Nemzeti Jogvédő Alapítványnak és 2015-ben történt megszűnéséig a Magyar Konzervatív Alapítvány kuratóriumának elnöke. Dr. Zétényi Zsoltot 2010-ben alkotmánybírónak jelölték, de közben 2008-tól 2014-ig a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöke is volt. 1994-től elnöke volt Nemzeti Társaskörnek és jelenleg is tagja a Százak Tanácsának.

Egyedülálló jogi küzdelemben látta el 1990. után a diktatúra, az önkényuralom (sortüzek) halálos áldozatainak védelmét. A Ságvári Endre meggyilkolásának hamis vádjával 1959-ben elítélt és kivégzett, majd 2006-ban felmentett Kristóf László ügyében a felülvizsgálati eljárásban az indítvány szerkesztője és a diktatúra által megalázott család képviselője. A háborús bűnökkel vádolt és nem jogerősen felmentett †Dr. Képíró Sándor védőügyvédje is volt.

Ő az aki mind a mai napig eddigi életművével, áldozatos munkájával nagyon sokat tett és tesz a Kárpát-medencében élő magyar nemzet emberi jogaiért, kulturális értékeinek megőrzéséért, anyanyelvünk és a magyarság megmaradásáért, a nemzeti összetartozásáért és Közép-Európa népeinek békés együttéléséért. Egyedülálló, mai napig ható szellemi öröksége olyan példa, amelyre büszkén tekinthet a ma embere is.

Művei

Mi a teendő a múlttal. Beszédek, cikkek, interjúk 1989-1994, 1994.

A Szentkorona-eszme mai értelme, 1997.

Magyarország Szent Koronája, 2001.

Magyarország Szent Koronája in.: A Szent Korona–eszme időszerűsége, 2004.

Milyen emlékmű álljon a Szabadság téren? 2006.

Több fényt! - Tanulmányok, gondolatok, beszédek 1995-2006, 2007.

Gyökeres alkotmányreformra van szükség In.:Magyar Nemzetstratégia, 2008.

Magyarországon gyökeres alkotmányreform kell! In.:Magyar Nemzetstratégia 2. kötet, 2009.

A történeti alkotmány - Magyarország ősi alkotmánya (2 kiadás: 2009, 2010.)

A történeti alkotmány időszerűsége In.:Történelmi tradíciók és az új Alkotmány, 2011.

A történeti alkotmány időszerűsége In.: Húsz éve szabadon Közép-Európában, 2011.

A Szent Korona vonzásában, 2012.

A Képíró ügy, 2013.

Ártatlanul jeltelen sírban - A Kristóf-ügy, 2016.

Kitüntetései

Márton Áron Emlékplakett (1988.)

Magyar Szellemi Védegylet: „Rendületlenül” diploma, (2002.)

Az ’56-os felkelők Rabparlamentje: Emléklap (2002. október 23.)

Külhoni és Magyarországi Emlékbizottságok 1956-os Díszérme (2006.október 23.)

MKCSBK Vezetőségi Tanácsa: A Magyar Királyi Csendőrség Aranykoszorúval Ékesített Érdemkeresztje (2006. szeptember 29.)

Politikai Elítéltek Közössége Emlékplakett „Pro Patria 1945-1956 PEK”

Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság: Rendvédelem Történetért Érdemkereszt. (2006.szeptember 29.)

A 1956-os Pesti Srác Alapítvány Kuratóriuma és a Corvin Közi Bajtársi Közösség Elnöksége:

A Corvin-közi Hősök Érdemrendje Babérkoszorúval (2006. december 8.)

Nemzeti Jogvédő Szolgálat: A Magyar Nemzet Lelkiismerete emléklap (2009. június 16.)

A Vitézi Rend: A Vitézi Rend Arany Nemzetvédelmi Keresztje Vitézi Ékítménnyel (2011. szeptember 17.)

A Történelmi Vitézi Rend tiszteletbeli tagja (2011.)

· Bethlen Gábor-díj (2014)

· Csendőr emlékérem 2015. február 13. adományozó: Magyar Királyi Csendőr Bajtársi Közösség

· A 2015. év Szellemi Honvédője emékplakett. 2015. november 13. CÖF-CÖKA kuratóriuma.[22]

ISTEN ÉLTESSE SZÜLETÉSNAPJÁN!

 
"Ébresztő Erdély !" - interjú a Barikád c. hetilapban Gaudival a nemzeti jogvédők erdélyi jogi monitorozó útjáról, a magyarok önrendelkezéséről és jogvédelméről
2016. augusztus 05.

A megmaradás igazi záloga, ha a területi autonómia megvalósul, a gazdasági önállóság növekszik, és a legfontosabb kérdésekben a döntés joga Székelyföldön és azon régiókban, ahol még a magyarok többségben vannak, Bukarestből a helyi magyar–székely közösség kezébe kerül – mondta a Bar!kádnak Gaudi-Nagy Tamás Európa-jogi szakjogász. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője március 13-19. között Erdélyben teljesített emberi jogi monitorozó körutat Morvai Krisztina független EP-képviselővel, ahol elkeserítő tapasztalatokkal gazdagodtak, de a helyi magyarság jogi öntudatra ébresztésével és a politikai szereplők lépéskényszerbe hozásával visszafordíthatónak tartják a folyamatokat. (...)

Az interjú itt olvasható

 
Nemzeti jogvédő győzelem Strasbourgban (VIDEÓ)
2016. július 30.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága jogerősen elmarasztalta Magyarországot, amiért 2009 augusztusában, még a Bajnai-kormány idején a rendőrség törvénytelenül megtiltotta a bebörtönzött politikai foglyok (Budaházy György és társai) melletti hazafias tüntetés megtartását a fővárosban. A strasbourgi testület ítélete alapján háromezer euró (közel egymillió forint) összeget köteles megfizetni az állam a jogsértettnek. 

Almási Lajos videójában dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője ismerteti az ügy részleteit. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat győzelemről kiadott közleménye itt olvasható.

 
Nemzeti jogvédő győzelem Strasbourgban
2016. július 30.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága jogerősen elmarasztalta Magyarországot, amiért 2009 augusztusában, még a Bajnai-kormány idején a rendőrség törvénytelenül megtiltotta a bebörtönzött politikai foglyok (Budaházy György és társai) melletti hazafias tüntetés megtartását a fővárosban. A strasbourgi testület ítélete alapján háromezer euró (közel egymillió forint) összeget köteles megfizetni az állam a jogsértettnek. 

A határozat ez év áprilisában született, de a napokban emelkedett jogerőre. A gyülekezési jog területén iránymutató döntés kimondta, hogy „a tüntetések közlekedési okokra hivatkozással történő megtiltása kapcsán a hatóságoknak különös gonddal kell ügyelni arra, hogy a tüntetni kívánók gyülekezési szabadsága és mások mozgáshoz való joga közötti tisztességes egyensúlyt a demokratikus jogállam követelményei szerint biztosítsák.” Ez ebben az esetben nem így történt, „a tiltás a demokratikus állam közrendjének fenntartása érdekében nem volt szükséges.”

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd által képviselt hazafi, Körtvélyessy Zoltán 2009. augusztus 15-ére a budapesti Venyige utcai börtön elé jelentett be megmozdulást, amelyen a terrorcselekmények gyanújával akkoriban letartóztatott Budaházy György és társai szabadlábra helyezését követelték volna és tiltakozni kívántak a nemzeti radikalizmus intézményes üldözése ellen. A Budapesti Rendőr-főkapitányság ezt azzal az ürüggyel tiltotta meg, hogy az utca túl szűk, és a résztvevők akadályoznák a forgalmat, amely más útvonalon nem biztosítható. A tiltást a Fővárosi Törvényszék is jóváhagyta teljes mértékben a rendőrség közlekedési „szakvéleménye” alapján.

Ehhez képest a Venyige utca egy csekély forgalmú, ráadásul igen széles zsákutca, így nem merülhetett fel az, hogy 200 fősre tervezett tüntetés miatt a közlekedés más útvonalon ne lett volna megoldható. Ha az olyan nagy forgalmú sugárutakat, mint például az Andrássy utat lezárják hosszú időre a már sajnálatos módon rendszeressé vált homoszexuális tüntetésekhez, akkor nem lett volna akadálya annak, hogy a nemzeti radikálisok a politikai fogolyként előzetes letartóztatásban tartott hazafiak mellett tüntessenek. Bár a tüntetések területén javul a helyzet 2010 után, de önkényes tiltások még mindig előfordulnak. Erre utal az Alkotmánybíróság 14/2016 (VII.18) sz. határozata, amely megsemmisítette a Magyar Hajnal Mozgalom 2014 februárra, a Vérmezőre bejelentett, a főváros védelmében hősi halált halt antibolsevista katonákra emlékező tüntetését tiltó bírósági ítéletet. A taláros testület azt is megállapította, hogy mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenes helyzet áll fenn, mivel nem megfelelőek a gyülekezések békés jellegét megfelelően biztosító garanciális szabályok, valamint hiányosak az alapjogok összeütközésének feloldását szolgáló rendelkezések: ezeket az Országgyűlésnek 2016. december 31-ig kell pótolnia.

Az európai patrióták számára kedvező döntést ritkán hozó (nemrég közel négymillió forint megfizetésére kötelezte hazánkat egy homoszexuális iráni menekültügyi őrizete miatt) strasbourgi bírói fórum azt is megállapította, hogy a magyar állam visszaélésszerűen, téves spekulációra hivatkozva tiltotta meg a tüntetést, amivel megsértette Körtvélyessy Zoltán gyülekezéshez fűződő alapjogát.

Jogilag és erkölcsileg is vállalhatatlan, hogy a mostani kormány a végsőkig próbál mentegetni számos, 2010 előtti rendőri jogsértést. A mostani strasbourgi perben terjedelmes védekező iratban bizonygatta az állam képviseletét ellátó Igazságügyi Minisztérium, hogy a tiltás jogszerű volt. Ilyen hozzáállás a 2006 őszi rendőrterror és a gárdisták elleni 2009 július 4-i brutális rendőri akció kapcsán zajló kártérítési perekben is tapasztalható sajnálatos módon.

A rendőrség a bírósággal karöltve is hasonló okokkal tiltotta meg a jogsértettnek Budaházyék melletti két későbbi (2009 október és 2010 április) szolidaritási tüntetését. Az ezek miatt indult, Emberi Jogok Európai Bírósága előtti eljárásokban a kormány a mostanihoz hasonló hevülettel védi szakmailag és politikailag is vállalhatatlan tiltó határozatokat tisztességes egyezség megkötése helyett.

Ez a hozzáállás azért is visszás, mert az Országgyűlés 2010. december 10-én elfogadta dr. Gaudi-Nagy Tamás NJSZ ügyvezető, akkori képviselő jelentését, amely a 2002-2010 közötti időszak tekintetében számtalan alapvető szabadságjogot (különösen gyülekezési jogot) érintő súlyos állami jogsértést állapított meg és ítélt el.

A Budaházy György és 15 társa elleni terrorvád kapcsán a Magyar Nyilai büntetőperben a koncepciós jellegű eljárás a kormányváltás után nem megszűnt, hanem ellenük 2010 őszén vádat emeltek, az ügyészség tíztől húsz évig terjedő fegyház büntetést indítványozott rájuk és most augusztus 25-án várható ügyükben az elsőfokú ítélet.

Emlékeztetünk, hogy a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédei korábban a gyülekezési jog hazai megsértése miatt perben is több kiemelkedő jelentőségű sikert értek el a strasbourgi bíróságon. Ilyen volt spontán tüntetést legitimáló Bukta ítélet, a Gyurcsány-rendszer ellen tiltakozás miatt megbüntetett két Kossuth téri mozgalmár ügye vagy az Árpád-házi sávos zászló használatáért üldözött hazafi esete.

 

Budapest, 2016. július 29.

Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu)

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

buy generic bactrimn online http://infopillsrx.com/buy-generic-bactrim-cheap.html
metronidazole cost at http://bestpillsforsale.com
buy ivermectin
buy wellbutrin online

Nemzeti Jogvédő Alapítvány © 2010. - Legfrisebb jogvédő hírek, magyar nemzeti jogvédelem