A+ | A- | Alap
2017. április 24.  
Advertisement
Kezdőlap
Információk
Kapcsolat
Weblaptérkép
Jogvédő Hírek
Tárgyalási Napló
Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport
A Magyar Gárda ügyei
Tanúkat keresünk!
2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
2007 őszi tüntetések
A Lelkiismeret'88 Csoport ügyei
Történelmi Igazságtétel:
- A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
- Képíró Sándor Csendőr ügye
- Kristóf László jogi rehabilitációja
Budaházy György ügyei
Választás 2006
A váci nemzeti könyvespavilon ügyirata
Képes Krónika ügy
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Próbaperek a délvidéki magyarok állampolgárságáért
Kvassay hídi ügy
Az egri Markoth Ferenc kórház ügye
2008. április 11-i tüntetések
Videók és Képek

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!








2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
Jogerős ítélet lesz február 9-án Dukán Dániel 2006 őszi előzetes letartóztatása miatti kártérítési perben
2017. február 11.

A Fővárosi Ítélőtábla (1027 Budapest, Fekete Sas utca 3. fszt .VII.) 2017. február 9-én 9 órakor kezdődő fellebbezési tárgyaláson várhatóan ítéletet hoz a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt 2006 őszi jogsértett, Dukán Dániel meghurcolásai miatti, Fővárosi Törvényszék és büntetés-végrehajtási szervek elleni 7,5 millió forinti összegű nem vagyoni kártérítési igényéről. A 2006 őszi igazságtétel a tét.

A 2006. őszi rendőrterror egyik ikonikus áldozatának a jóvátétele még mindig nem történt meg. Dukán Dániel meghurcolásának mérlege: közel 40 nap őrizet és előzetes letartóztatás, verés, rúgás, megalázás, justizmord. Hiába került megsemmisítésre a koncepciós elítélése az ő esete által ihletett semmisségi törvény által 2013-ban, a tisztességes jóvátétel elől a Gyurcsány-Bajnai rendszert követő új időszakban is elzárkóztak. Az őt megverő, elfogó és kétnapos őrizetben tartó, károkozó rendőri szerv, a BRFK elleni keresetet a 2017. január 20-án a Fővárosi Ítélőtábla megdöbbentő módon jogerősen elutasította, amely ítélet ellen felülvizsgálati kérelemmel él Dániel.

A 35 nap előzetes letartóztatást foganatosító büntetés-végrehajtási intézetek (Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet és Pálhalma Büntetés-végrehajtási Intézet) elleni keresetét a Székesfehérvári Törvényszék 2016-ban elutasította első fokon, tévesen arra hivatkozással, hogy elévült a követelése. Ráadásul a bv. intézetek jogi képviselői a perben azzal védekeztek, hogy „nem etikus 10 év után” a jogsértéseket vizsgálni, és a bv. szervek annak idején semmi törvénysértést nem követtek el, egyébként is, „miért hangoskodott” – a rendőrök által levadászott és a megtorlási gépezet darálójába került – fiatalember egy kormányellenes tüntetésen.

A Székesfehérvári Törvényszék 2016. szeptember 30-án pedig az ezirányú bírói gyakorlattal ellentétes módon hárommillió helyett csupán egymillió forint és kamatai összegű nem vagyoni kártérítést ítélt meg első fokon a 2006 őszén meghurcolt Dukán Dánielnek. Azt a Fővárosi Törvényszéket kötelezték jóvátételre, amely előzetes letartóztatásba helyezte az akkor még egyetemre járó fiatalembert és amely gyorsított eljárás ítélte el őt.

A fellebbezési tárgyaláson ítélet várható a két büntetés-végrehajtási intézetben Dukán Dániel által átélt szörnyűségek miatt 4,5 millió forint kártérítés iránti fellebbezésről és a Fővárosi Törvényszéket terhelő kártérítés 3 millióra emelése iránti fellebbezéséről, illetve a Fővárosi Törvényszéknek a kereset elutasítását célzó fellebbezéséről.

A semmisségi törvény kimondja: „a semmisnek nyilvánított elítélésekhez vagy megállapításokhoz fűződő büntető vagy szabálysértési büntetések, intézkedések, kényszerintézkedések és azok további következményei államigazgatási jogkörben okozott károk.”

Hasonló súlyú jogsértések esetén egymilliós kártérítés többszörösét szokták megítélni. Emlékezetes, hogy 2010-ben a 2006 őszi jogsértettek döntő többsége jóvátételt kapott, és az ilyen mértékű fogva tartás és bántalmazás érintettjei több millió forintos kártérítésben részesültek. Tavaly egy 8 órás előállítást elszenvedő került tibeti aktivista számára ítélt meg a bíróság jogerősen egymillió forintot. A Kúria tavaly szeptemberi ítéletében pedig 8 évvel 2006 ősze után a műveleti terület fogalmát védő rendőrségi jogtanácsosoknak fejenként közel félmillió forint összegű sérelem díjat állapított meg, egy 2006 őszi jogsértett által rendőri szervek ellen indított kártérítési perben tartott nyilvános bírósági tárgyalásról készített olyan tudósítás miatt, amelyben őket 3 másodpercig bemutatták jogszabály által nem tiltott módon. Ennek fényében is látható, hogy a megfelelő jóvátételtől a mostani összeg messze elmarad, illetve a vonatkozó szabályok szerint a büntetés-végrehajtási szervek is helyt kell álljanak az előzetes letartóztatásban átélt szenvedésekért.

Budapest, 2017. február 8.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

www.gaudinagytamas.hu

 
Lesz-e igazságtétel Dukán Dániel, 2006 őszi jogsértett számára?- jogerős ítélet várható január 20-án
2017. január 19.

Jogerős ítélet lesz január 20-án Dukán Dániel 2006 őszi kártérítési perében

A Fővárosi Ítélőtábla (1027 Budapest, Fekete Sas utca 3. fszt .VII.) 2017. január 20-án 9 órakor kezdődő fellebbezési tárgyaláson várhatóan ítéletet hoz a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt 2006 őszi jogsértett, Dukán Dániel meghurcolásai miatti, rendőrség elleni 4, 5 millió forinti összegű nem vagyoni kártérítési igényéről. A 2006 őszi igazságtétel a tét. Almási Lajos filmje a csalódást keltő tavalyi elsőfokú ítéletről szól, amelyen a jogsértett és jogi képviselője elemzik az ügyet és a 2006 őszi igazságtétel helyzetét.

Az ügy részletei a videót követően olvashatók.

A 2006. őszi rendőrterror egyik ikonikus áldozatának a jóvátétele még mindig nem történt meg. Dukán Dániel 2006 őszi meghurcolásának mérlege: közel 40 nap őrizet és előzetes letartóztatás, verés, rúgás, megalázás, justizmord. Hiába került megsemmisítésre a koncepciós elítélése az általa ihletett semmisségi törvény által 2013-ban, a tisztességes jóvátétel elől a Gyurcsány-Bajnai rendszert követő új időszak rendőrsége is elzárkózott. Annak ellenére, hogy rajta kívül a 2006 őszi áldozatok többsége - kivéve többek között a néhai dr. Grespik László által képviselt Kossuth térieket - 2010 után jóvátételt kapott. 

Az őt megverő, elfogó és kétnapos őrizetben tartó, károkozó rendőri szerv, a Budapesti Rendőr-főkapitányság elleni keresetet a Fővárosi Törvényszék megdöbbentő módon tavaly júliusi első fokú ítéletével elutasította arra hivatkozással, hogy a szükségesség és arányosság követelményeit nem sértették meg. A bíróság kizárólag a Dukán Dánielt megverő, az őt elfogó rendőrök vallomásának adott hitelt, annak ellenére, hogy más bizonyítékok ezeket cáfolták, illetve a 2006 őszi elítélések semmisségéről szól törvény az akkori rendőri vallomásokhoz és jelentésekhez a valótlanság vélelmét fűzte.

Olyan tettek miatt szabtak ki rá akkoriban –első fokon− 2 év 6 hónap letöltendő börtönbüntetést − valótlan rendőri vallomások miatt −, amelyeket soha nem követett el. Az ügy egyetemi tanulmányait is kettétörte. Másodfokon csak annyit sikerült elérni, hogy a büntetését 2 évre enyhítették, 4 évre felfüggesztve, de éveken át elítélt volt és pártfogó felügyelőnél kellett számot adnia rendszeresen arról, hogy „jó útra tért”-e már. A rá terhelő vallomást tett egyik rendőr Budapest XI. kerületének rendőrkapitánya lett egy ideig. Az őt bántalmazó két rendőrt az általa indított pótmagánvádas büntetőeljárásban 2016-ban jogerősen felmentették.

Dániel 35 nap előzetes letartóztatást foganatosító büntetés-végrehajtási intézetek elleni keresetet is elutasították tavaly első fokon, tévesen arra hivatkozással, hogy elévült a követelése. Ráadásul a bv. intézetek jogi képviselői a perben azzal védekeztek, hogy „nem etikus 10 év után” a jogsértéseket vizsgálni, és a bv. szervek annak idején semmi törvénysértést nem követtek el, egyébként is, „miért hangoskodott” – a rendőrök által levadászott és a megtorlási gépezet darálójába került – fiatalember egy kormányellenes tüntetésen. Dukán mindkét ítélet ellen fellebbezett. 

A Székesfehérvári Törvényszék 2016. szeptember 30-án pedig az ezirányú bírói gyakorlattal ellentétes módon a kért hárommillió helyett csupán egymillió forint és kamatai összegű nem vagyoni kártérítést ítélt meg első fokon a 2006 őszén meghurcolt Dukán Dánielnek. Ebben a perben az alperes a Fővárosi Törvényszék volt, amely előzetes letartóztatásba helyezte az akkor még egyetemre járó fiatalembert és amely gyorsított eljárás ítélte el őt.

 
 
Végéhez közeledik a Gaudi ellen 2006 ősze miatt indított koncepciós eljárás : eljött a perbeszédek ideje
2016. november 24.

A 2006 őszi rendőrterror utáni igazságtételi gyorsmérleg: Gyurcsány szabadlábon, Gergényiék felmentve, Budaházyék 125 évre elítélve és Gaudi a 2006 őszi igazságtételért folyatott küzdelem miatt a büntetőbíróság előtt.

Még 2013-ban indult koncepciós büntetőeljárás ellenem a 2006 őszi rendőrterror igazságtételét célzó országgyűlési képviselői munkám során egy gyalázatos ügyészi cselekménnyel kapcsolatosan egy elszámoltatást követelő tüntetésen tett tényállításom kapcsán  egy "jó hirnevére" kényes, 2006 őszi megtorlásokban részt vevő ügyész feljelentésére. A vád nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás. 

A vádat a szervezett bűnözés és korrupciós bűncselekmények leleplezésére hivatott csúcs ügyészi szerv, a Központi Nyomozó Főügyészség képviseli, amely buzgó "nyomozati munkával" közel ezer oldalnyi nyomozati iratot termelt ki és most a nemzeti jogvédő vagyoni viszonyainak feltárása érdekében környezettanulmány készíttetését indítványozta. Ha a 2006 őszi megtorlók és korrupt politikusok ügyében lennének ilyen aktívak, akkor nem lenne ilyen sanyarú az elszámoltatás mérlege...

Az első tárgyaláson kifejtettem a koncepciós perrel kapcsolatos védekezésemet, amelyben részletesen elemeztem bizonyítékokkal alátámasztva az ügyészség 2006 őszi törvénysértéseit, amelyek miatt a megtorlás keretében számos ártatlan ember került annak idején börtönbe, illetve elítélésre. Kihallgatásra került az engem feljelentő ügyész, aki konokul tagadott és a törvénysértéseivel történt szembesítés ellenére sem tanúsított bűnbánatot, vagy kért elnézést az érintett házaspártól tettei miatt.

A Gyurcsány rezsim elleni tiltakozók és békés járókelők elleni rendőrségi embervadászatok 10. évfordulóján, 2016. szeptember 20-án  tartott múltkori tárgyaláson meghallgatta a bíróság a döbbenetes ügyészi cselekménnyel érintett házaspárt és Gőbl Györgyöt, a Közhatalom Jogsértettjei Egyesület vezetőjét is, akik bizonyították a vád tárgyává tett állításomat.  A valóságbizonyítás így a javamra alakult. 

Az eljárás törvényesen nem is indulhatott volna meg. A vád tárgyává tett kijelentéseket még országgyűlési képviselőként hoztam nyilvánosságra, ezért nem vagyok büntethető, erről - és nem a lopás-korrupció-politikus bűnözés mentegetéséről - szól a mentelmi jog, amely a mandátum lejárta után is fennáll a képviselőként ebben a minőségben közölt tény vagy vélemény miatt

A mostani tárgyaláson az igazságbeszédem felvételének megtekintésére és a perbeszédekre kerül sor, az ítélethirdetés jövő január 5-én lesz. 

A tárgyalás helyszíne: Pesti Központi Kerületi Bíróság (1055 Budapest, Markó u.25.) III. emelet 311. 

Időpont: 2016. november 24. 10.30

Védőm: dr. Csisztai-Molnár Péter ügyvéd (Nemzeti Jogvédő Szolgálat) 

Az egyik célom az eljárásban, hogy  bemutassam az ügyészség 2006 őszi megtorlásokban játszott gyalázatos szerepét, amely miatt tudomásom szerint közülük senkit nem bocsátottak el és nem büntettek meg.  Erről is sok minden kiderül a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006 őszi rendőrterrorral kapcsolatosan kiadott, október 21-én bemutatott jelentéséből, amely már kapható a nemzeti könyvesboltokban.

A napokban - miközben az elcsatolt magyarság jogfosztottsága miatti emberi jogi monitorozó úton éppen  Felvidéken jártunk - harcostársamat, dr. Morvai Krisztinát  szintén egy koncepciós jellegű etikai eljárásban első fokon alaptalanul és felháborító módon fegyelmi büntetéssel sújtották az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán egy koncepciós perben tanúsított bátor nemzeti jogvédő kiállása miatt. Szégyen, hogy ilyenre vetemedett az egyetem, ahelyett, hogy elismerését fejezte volna ki Krisztinának, amiért nem hagyta szó nélkül azt, hogy Budaházy Györgyöt és 16 társát 125 év fegyházzal sújtó ítéletet hozó tárgyaláson azt észlelte velem együtt, hogy az ügyészség nagy valószínűséggel előre megírt ítélettel rendelkezett. Határozott fellépését követően Budaházyék akkor szabadon távozhattak, azóta pedig már nyolcan közölük ismét előzetesben várják az általunk szorgalmazott közkegyelmet.

Az ilyen koncepciós eljárásokkal újra és újra igyekeznek nemzeti jogvédőket megállítani, azonban ez és az igazság legyőzése elleni kísérletek kudarcra vannak ítélve. Mert a mi oldalunkon van az igazság és a jog is. Csak végig kell menni a küzdelem útján a győzelemig! 

Szeretettel várok minden szolidáris hazafit, akinek szívügye a 2006 őszi igazságtétel és a teljes elszámoltatás!

Budapest, 2016. november 22.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

 
VÉR AZ UTCÁN, KÖNNYEK A TÁRGYALÓTEREMBEN - KÖNYV A NEMZETI JOGVÉDŐK 10 ÉVE TARTÓ 2006 ŐSZI KÜZDELMÉRŐL- AZ N1 TV ÉS AZ ALFAHIR.HU TUDÓSÍTÁSAI
2016. október 23.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat egy évtizedes munkáját bemutató kötet jelent meg a napokban. A "Jelentés a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006. őszi rendőrterrorral és megtorlásokkal összefüggő jogvédő küzdelmeiről a 10. évfordulón" című könyv 2016. október 21-én zajlott bemutatóján a nemzeti jogvédők hangsúlyozták: küzdelmük nélkül tíz esztendővel ezelőtt felszámolhatták volna a jogállamiságot, ám az igazságtételért folytatott harcuk a mai napig nem ért véget.

Az alfahir.hu tudósítását Balogh Gábor készítette, amelyet kiegészítettünk a dr. Grespik László Kossuth téri jogsértettekről szóló tájékoztatásával. Az N1 tudósítását készítették: Magyar Klára, Nagy Ferenc és Tamás Róbert. A kötet az Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges címen rendelhető meg, ára 2006,- Ft + postaköltség (500,- Ft), személyesen hozzáférhető dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd irodájában (1095 Budapest, Gabona u. 10. II.1, tel.: 216-3088) és rövidesen a nemzeti könyvesboltokban.


Tovább...
 
"Addig csináljuk, amíg Gyurcsányék börtönbe nem kerülnek!" - a Hír Tv tudósítása a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006 őszi rendőrterrorral összefüggő jogvédő küzdelmeiről szóló kötet bemutatójáról
2016. október 23.

2016. október 21-én Budapesten nagyszámú jogsértett, jogvédő, újságíró és érdeklődő jelenlétében mutattuk be a „Jelentés a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006. őszi rendőrterrorral és megtorlásokkal összefüggő jogvédő küzdelmeiről a 10. évfordulón” c. kötetünket. Tavaly döntöttük úgy, hogy a 10. évfordulóra gyűjteményes dokumentumkötetben összegezzük a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006 őszi rendőrterror áldozataiért és az igazságtételért folytatott máig tartó küzdelmeit. Alább adjuk közre - megfelelő kiegészítésekkel (pl. dr. Grespik László ügyvédnek az általa vitt 2006 őszi kártérítési ügyekről adott lényeges tájékoztatása, Gőbl György, a Közhatalom Jogsértettjei Egyesületének felelősségre vonás kapcsán kifejtett fontos gondolatai és a kötet létrehozatalában Varga Domokos György elévülhetetlen szerepe kimaradtak, ezeket szövegesen röviden pótoljuk) - a Hír Tv tudósítását. A szöveges rész a videót követően a Hír Tv összefoglalója az említett kiegészítésekkel.

Az N1 TV és az alfahir.hu tudósítását, továbbá saját videós tudósításunkat rövidesen közreadjuk.

A kötet az Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges címen rendelhető meg, ára 2006,- Ft + postaköltség (500,- Ft), személyesen hozzáférhető dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd irodájában (1095 Budapest, Gabona u. 10. II.1, tel.: 216-3088) és rövidesen a nemzeti könyvesboltokban.


Tovább...
 
Menjetek, csapjatok oda! (Zétényi Zsolt a Gergényi ítéletről)
2015. november 19.
(Magyar Nemzet Magazin, 2015. november 7., Buzna Viktor)

Elkeserítőnek, a jogállamiság megcsúfolásának tartják a lapunknak nyilatkozó jogászok a 2006-os rendőri túlkapások ügyében hozott enyhe ítéletet. Múlt csütörtökön Gergényi Péter volt budapesti főkapitányt a legenyhébb szankcióban, megrovásban részesítette a katonai törvényszék, Bene László volt országos főkapitányt érintően pedig megszüntette az eljárást.
 
Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke szerint az elhúzódó eljárás során a hatóságok sorra követték el a hibákat.
– Az ítélet a magyar jogállamiság karikatúrája – mondja a múlt csütörtökön hozott bírói döntést kommentálva Völgyesi Miklós, aki a 2006. őszi eseményeket feltáró Balsai-bizottság vezetőjeként az elmúlt kilenc évben kitartóan kritizálta a rendőri intézkedéseket, illetve a kivizsgálásuk során történt mulasztásokat. Ő volt az, aki 2011-ben terrorcselekmény elkövetésének gyanújával feljelentette Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt is. A nyugalmazott tanácselnök szerint a hatóságok korábban már hibák sorozatát követték el.
– Az Alkotmánybíróság határozatban állapította meg, hogy a 2006-os zavargásokkor négyszázötven személy ellen indult eljárás, de csak huszonkettővel szemben született ítélet. Hogyan fejeződött be a több száz további ügy? Gyalázatos, hogy a tömeges előállítások során alapvető jogaiktól megfosztott, megalázott s gyakran súlyosan bántalmazott emberek sérelmei felett az igazságszolgáltatás egyszerűen szemet hunyt! A csapaterőben intézkedő rendőrök által kiemelt, elfogott embereket a börtönbe csoportosan, rabszállító gépkocsikkal vitték be. A befogadás során okmányt készítettek róla, milyen cselekmény miatt került sor elfogásukra, számtalan esetben azonban bebizonyosodott, hogy a rabszállítót vezető sofőrök diktálták be, milyen alapon kerültek a börtönökbe az előállítottak.
Szerinte mindez teljesen szabálytalanul történt, hiszen a szükséges dokumentumokat az intézkedő rendőrnek kellett volna kiállítania. Mivel nem így volt, később hiteltelen dokumentumok alapján születtek a sokszor ártatlan embereket elmarasztaló ítéletek.
– Ezeket azért emelném ki, mert olyan bűncselekmények valósultak meg, amelyek nem katonai, hanem súlyosabb, közvádra üldözendő, hivatalos személy által elkövetett bűncselekmények voltak – folytatja a bíró –, ezekkel kapcsolatban pedig vádemelésre nem került sor. Ha a mostani ítélet hallatán hiányérzetünk van, elsősorban ezért lehet. Az ügyekről ugyanis első körben nyomozati bírók döntöttek, akik szintén hibákat követtek el.
A bemondásos alapon készült dokumentumokra hivatkozva döntöttek például százötven ember előzetes letartóztatásáról. Ennek következtében számtalan ártatlan ember életét pecsételték meg. A nyomozati bírók ráadásul sok esetben figyelmen kívül hagyták a rendőrség, a börtönőrök brutalitásának egyértelmű nyomait is. Később nagy port kavart annak a fiatal lánynak az esete, akire egy rendőr olyan erővel vágott rá gumibotjával, hogy fejbőre felhasadt, fejéből ömlött a vér.
– Amikor a vértől összeragadt hajú lány a tárgyalóterembe került, a nyomozati bíró meg sem kérdezte tőle, mi történt vele, hogyan szenvedte el a sérülést – állítja Völgyesi, aki maga vizsgálta a fiatal lány ügyét.
A törvénykezési hibákat hivatott jóvátenni az úgynevezett semmisségi törvénytervezet, amelyet 2013-ban az alaptörvénynek megfelelőnek ítélt az Alkotmánybíróság. Völgyesi szerint azonban a törvény alkalmazását több magyar bíró is bojkottálta.
– Sok bírónak a saját ítéleteit kellett volna semmissé tennie, ezért végül győzött a mundérbecsület. Nagy probléma, hogy hazánkban a bírói testület olykor sajátosan értelmezi függetlenségét. A bíró függetlensége abban testesül meg, hogy a rá bízott ügyben befolyásmentesen dönthet. Fegyelmi, büntetőjogi és akár kártérítési kötelezettsége is lehet azonban, ha függetlenségének törvényes keretein túlterjeszkedik.
Völgyesi szerint rendszeresen előfordul, hogy egyes bírók a hatályos törvényeket figyelmen kívül hagyva ítélkeznek. Ugyanakkor a Bene– Gergényi-perben enyhe ítéletet hozó hadbíró, Kiss Károly sokkal súlyosabb büntetést nem szabhatott volna ki, hiszen a vád tárgyává tett tények megkötötték a kezét. Az ügyészség több esetben hibázott, a rendőri túlkapások számtalan körülményét végül nem vizsgálta ki.
– A fejre és felsőtestre leadott gumilövedékek, a kivont karddal indított lovasrohamok és a könnygázgránátok használata alapot adott rá, hogy a Balsai-jelentésben megjelölt tizenöt különféle bűncselekményen túl felvethető legyen a terrorcselekmény gyanúja is – állítja Völgyesi. – Eszközeiket, fellépési módszereiket ugyanis azzal a céllal használták, hogy megfélemlítsék az ünneplőket, a tüntetőket. Ha hibázott a rendőrség, az ügyészség és a bíróság, fel kellene tenni a kérdést: mi van a politika felelősségével?
A rendőrség feladata a politikai akarat szakszerű végrehajtása, ezért Völgyesi szerint az akkor regnáló kormány utasításait tükrözi, hogy 2006 őszén az intézkedések brutalitásba torkolltak. Ennek egyik szimbolikus eseménye volt, hogy a zavargások leverése után Gyurcsány Ferenc a túlkapásokban élen járó Rendőrségi Biztonsági Szolgálatnak személyesen köszönte meg a helytállást.
– Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felelősségét a bűnüldöző hatóságok fel sem vetették, a vizsgálat e tekintetben is elmaradt. Nem tudhattuk meg, mi az igazság, a felelősség kérdése most is tisztázatlan – összegez a nyugalmazott bíró, aki az ítélet hallatán csalódott a magyar jogállamiságban. – A rendőrség a miniszterelnök elvárásainak felelt meg és tevékenykedett, saját törvényeit sértő módon. Ezért neki a történtekért a katonai bírósági eljárásban felbujtói bűnös magatartás miatt a vádlottak padján kellett volna ülnie. Ehelyett tanúként jelent a bíróságon, s a tárgyaláson végig hazudott. Ezzel mindannyiunk arcába nevetett.
Zétényi Zsolt jogvédő úgy véli, a döntés hátterében a politikai akarat és a magyar igazságszolgáltatás rendszerszintű problémái is meghúzódnak.
– Hatalmas szerencse, hogy az intézkedések és tömegbántalmazások, lovasrohamok, gumilövedékek használatával fejre leadott lövések következtében nem volt halálos áldozat – véli Zétényi Zsolt ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumának elnöke. A szakember hosszan sorolja a 2006 őszén történt bűncselekményeket. Úgy véli, ezek közül a rendőrség és politikai felbujtója által elkövetett terrorcselekmény gyanúja lehetne a leginkább magalapozott. Szerinte ha a vizsgálatok során ezt a hatóságoknak sikerül bizonyítaniuk – s az adott bizonyítékok erre szolgáltattak bizonyos alapot –, a bíróság tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztést is kiszabhatott volna. Egyebek mellett a Btk. 261. § (1) bek. alapján: „Aki abból a célból, hogy a lakosságot megfélemlítse, meghatározott, személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.”
– Szándékerősítőleg hatott, hogy elrendelték a rendőrök azonosító jelvényeinek levételét, hiszen így nem kellett félniük a felelősségre vonástól – mondja Zétényi. – Ez felveti a pszichikai bűnsegély kérdését is. A rendőrség mint a kormány kinyújtott keze a legveszélyesebb útra lépett, amikor egyszerre rendelkezett a tömegoszlatásról és levette, illetve nem tűzte ki az azonosító jelvényeket.
Ennek volt tragikus elszenvedője Zétényi Zsolt korábbi ügyfele, Csorba Attila. A fiatalember szemét gumilövedékkel kilőtték, s olyan erős fizikai trauma érte, hogy később agyát érintő műtétet kellett rajta végrehajtani. Csorba maradandó sérüléseket szenvedett, majd 2013 őszén öngyilkosságot követett el.
– Itt a maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés megvalósult, de az élete is veszélyben volt. Ez pedig az élet elleni bűncselekmény gyanúját is felveti. Ezt a bíróság jóval súlyosabban büntethetné, mint egy egyszerű elöljárói intézkedés elmulasztását.
Amikor kiadták az utasítást a határozott fellépésre, hangsúlyozni kellett volna, hogy az nem járhat élet veszélyeztetésével, a testi épség súlyos sérelmével. Ha ezt elmulasztották, az üzenet világos volt: menjetek, csapjatok oda, úgysem lehet belőle felelősségre vonás. Ilyen esetben a parancsnok testi sértéshez, személyes szabadság megsértéséhez és egyéb bűncselekményekhez nyújtott bűnsegélyért elvileg ugyanúgy büntethető, mint maga az elkövető. A pszichikai bűnsegély mellett felvethető a bűnpártolás és az ellenőrzés elmulasztása bűntettének gyanúja a rendőrök ellen indult mintegy negyven ügyben.
Hogy a felsorolt bűncselekmények gyanúja ellenére hol marad a korrekt igazságszolgáltatás?
– A rendőrök és a számukra parancsokat adó politikai közeg közötti összezárás akadályozta meg, hogy erre sor kerülhessen – mondja Zétényi. – Terhelő vallomások ugyanis nem születtek az ügyben a felsőbb politikai vezetés tagjaira. Talán erre utalt Kiss Károly hadbíró is, amikor az ítélet kihirdetésekor közölte: az ügy elhúzódása, így az elévülés miatt kiszabott enyhébb ítéletek hátterében a politikai akarat hiánya állt.
Ami Gyurcsány Ferenc felelősségét illeti, Zétényi szerint tudjuk, hogy a végrehajtó hatalom sokféle módon jelezheti akaratát.
– Egzakt vallomások nincsenek arra vonatkozóan, hogy a volt kormányfő és a rendőri vezetők között milyen beszélgetések voltak.
Zétényi úgy véli, a felelősségre vonás azonban nem csak Gyurcsány Ferencet és a 2006-os eseményeket illetően maradt el. A 2010-ben hatalomra kerülő Fidesz-kormány elszámoltatáspolitikája nem volt sikeres, nem történt meg a pártállami múlt és a büntetőjogi felelősség feltárása sem.
– Ezen ügyek feltérképezésére külön nyomozó és vádelőkészítő csoportokat kellene felállítani. A korrupciós, illetve az államhatalmi elit bűnözésére jellemző bűncselekmények nyomozása speciális eszközöket, sajátos ismereteket igényel. Ugyanígy a kommunista és a náci bűncselekmények kivizsgálásainak is megvannak a maga szakmai követelményei. Ehhez persze olyan politikai akarat kell, amely biztosítja a szükséges erkölcsi, személyi és anyagi hátteret.
Márpedig, véli, ha valaki kerületi vagy bármilyen más ügyészként dolgozik, nyilván nem fog a húsz futó ügye mellé újabbakat keresni magának. A specifikusan létrejött nyomozó és ügyészi csoportok motiváltabbak volnának ezeknek az ügyeknek a feltárásában.
– A szakembereket meg kellene fizetni, és tudomásukra hozni, hogy az országnak és a kormányzatnak fontos és erkölcsileg megbecsülést érdemlő célja az adott csoport által nyomozandó bűntettek felderítése, a tettesek megbüntetése.
Újra kellene gondolni az ügyészség alkotmányos helyzetét is. Ahogyan ugyanis a Bene–Gergényi-per elsőfokú ítélete is megmutatta, a bíró nem sokat tehet, ha az ügyészség vádemelése megköti a kezét. Magyarországon ugyanis a legfőbb ügyész csak a parlamentnek tartozik felelősséggel, és csak rendkívüli jogsérelem esetén kell konkrét ügyekről beszámolnia.
– Magyarországon a legfőbb ügyész az igazságszolgáltatási rendszerben szabadon lebeg, miközben a nemzetközi példák többsége alárendeli valamilyen államhatalmi vagy közigazgatási szervnek, például a kormánynak vagy az igazságügyi minisztériumnak utasítási joggal vagy anélkül – fejtegeti Zétényi. – Erre nálunk is szükség lenne, mert bár látszólag jó, hogy a legfőbb ügyész senkitől semmilyen utasítást nem kaphat, ennek negatív következménye, hogy döntéseiért ő az egyedüli felelős, igen elvont a felelőssége. Ebben a helyzetben motiváció nélkül bárki meggondolná, hogy vállaljon-e kockázatot.
A jogvédő szerint az ügyészséget az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága, esetleg az igazságügyi minisztérium felügyelete alá kellene helyezni. Ez persze nem jelenthetné azt, hogy a legfőbb ügyész kézi irányítású lenne, de az állam jobban érvényesíthetné büntetőjogi céljait, horribile dictu, az Országgyűlés által ellenőrzött büntetőpolitikáját.
 
Tovább küzdenek a nemzeti jogvédők
2015. november 19.
(Magyar Nemzet, november 5., Nagy Áron)
 
A 2006-os tüntetések után ártatlanul elítéltek többsége elkerülte a felelősségre vonást, a jogsértések áldozatainak pedig összességében százmillió forintos kártalanítást ítéltek meg a bíróságok – közölte tegnap a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetősége. Szerintük ez is bizonyítja, hogy a szervezet sikeresen végezte munkáját. A jogvédők ugyanakkor csalódottak, mert a politikai és rendőri vezetők elszámoltatása a kormánypárti ígéretek ellenére nem történt meg.
 
Csalódtak a kormánypártokban a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetői, akik azt remélték, hogy a Fidesz–KDNP öt és fél évvel ezelőtti választási győzelme után végre elhárult az akadály a 2006-os tüntetések szétveréséért felelős rendőri és politikai vezetők elszámoltatásának útjából – derült ki a szervezet sajtótájékoztatóján. Gaudi-Nagy Tamás és kollégái szerint elképesztő, hogy Gergényi Péter volt budapesti főkapitányt és egyik társát pusztán megrovásban részesítette a 2006 őszén történt eseményekkel összefüggésben a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa. Ugyanakkor azt is elmondták: az ügyészség roszszul összerakott vádirata az első perctől kezdve magában hordozta a kudarc lehetőségét. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat egyebek között ezért jelezte korábban, hogy a sértettek képviselőjeként beszállna az eljárásba, és ezzel segítené a hatóság munkáját. Ezt azonban az ügyészség elutasította.
Az enyhe ítéletért tehát Gaudi-Nagyék szerint elsősorban az ügyészséget terheli a felelősség, de a kormány, illetve a Belügyminisztérium is hibázott, mert 2010-ben nem állított fel bizottságot vagy szervezetet a rendőrségen belül, amely tárgyilagosan kivizsgálhatta volna a jogsértéseket, és összegyűjthetett volna minden szükséges adatot Gergényi Péter és társai elszámoltatásához. – A történtek ellenére nem adjuk fel, tovább fogunk küzdeni. Egészen addig, amíg el nem nyerik büntetésüket – szögezte le az ügyvéd.
Megjegyezték ugyanakkor, hogy a jogvédő szolgálat által vállalt ügyek többségét siker koronázta. Az általuk képviseltek zömmel mentesültek a tüntetéseken való részvételükkel összefüggésben kiszabott büntetések alól, öszszességében pedig körülbelül százmillió forint kártalanítást is megítéltek a bíróságok a rendőri brutalitás miatt – foglalta össze az eredményeket Grespik László és Novozánszky Ilona. Grespik hozzátette: a kártérítési perek még nem értek véget, és reményeik szerint további 100 millióra számíthatnak a sértettek.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetői megemlékeztek az ’56-os forradalom leveréséről is, és kijelentették: november 4. a szabadságáért küzdő nemzet gyásznapja. Zétényi Zsolt ennek kapcsán megjegyezte: addig nem tudja Magyarországot valóban szuverén államnak tekinteni, amíg a Szabadság téren ott áll a megszálló szovjetek „hősi” emlékműve. Szerinte tárgyalni kéne Moszkvával az obeliszk elszállításáról, és egy orosz kulturális park kialakításáról. Mint mondta, ez olyan javaslat, amely nem sértené az oroszok önérzetét, éppen ezért érthetetlen, hogy a kormány miért nem hajlandó vállalni az elképzelést.
 
 
2006 - rendőrterror
2011. szeptember 20.

2006-os rendőrbűnök - Gaudi-Nagy Tamás a Hír Tv Rájátszás c. műsorában

http://www.gaudi.jobbik.hu/category/akt%C3%A1k/2006_-_rend%C5%91rterror
 
Az ügyészség szerint...
2011. szeptember 20.

Az ügyészség szerint nem évültek el a 2006-os ávós bűncselekmények

http://www.gaudi.jobbik.hu/az_%C3%BCgy%C3%A9szs%C3%A9g_szerint_nem_%C3%A9v%C3%BCltek_el_2006-os_%C3%A1v%C3%B3s_b%C5%B1ncselekm%C3%A9nyek


 
2006-os rendőrbűnök
2011. szeptember 20.

2006-os rendőrbűnök - Gaudi-Nagy Tamás a Hír Tv Rájátszás c. műsorában

http://www.gaudi.jobbik.hu/2006-os_rend%C5%91rb%C5%B1n%C3%B6k_-_gaudi-nagy_tam%C3%A1s_h%C3%ADr_tv_r%C3%A1j%C3%A1tsz%C3%A1s_c_m%C5%B1sor%C3%A1ban



buy brand cialis online without prescription.
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

Eredmények 1 - 10 / 235
buy generic bactrimn online http://infopillsrx.com/buy-generic-bactrim-cheap.html
metronidazole cost at http://bestpillsforsale.com
buy ivermectin
buy wellbutrin online

Nemzeti Jogvédő Alapítvány © 2010. - Legfrisebb jogvédő hírek, magyar nemzeti jogvédelem