Budaházy nem tartja illetékesnek a bíróságot
február. 3. 2010. 15:15
2006. szeptemberi és októberi tüntetések
Felfüggesztett szabadságvesztést kért az ügyész Budaházy Györgyre a budapesti Szabadság téri szovjet emlékmű megrongálása miatt indult büntetőper keddi tárgyalásán. Gaudi-Nagy Tamás, Budaházy ügyvédje szerint védencét inkább kitüntetésben, örök életre szóló életjáradékban kellene részesíteni tettéért.
http://fmh.hu/belfoldi/20100202_budahazy_per
2010. február. 02. kedd | Szerző: MTI
Felfüggesztett szabadságvesztést kért az ügyész Budaházy Györgyre a budapesti Szabadság téri szovjet emlékmű megrongálása miatt indult büntetőper keddi tárgyalásán a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB).
Végül ötszázezer forint pénzbüntetésre ítélték Budaházy Györgyöt. A harmadrendű vádlott ugyanennyi pénzbüntetést kapott, a bíróság szerint mindketten bűnösek jelentős kárt okozó rongálásban, amelyet társtettesként követtek el.
A tévészékház három évvel ezelőtti ostromának éjszakáján történt cselekmény ügyében megvádolt – és más súlyos bűncselekmények gyanújával előzetes letartóztatásban lévő – Budaházyt a büntetés-végrehajtás (bv) kommandósai vigyázták.
Budaházy Györgyöt és három társát azzal vádolja az ügyészség, hogy 2006. szeptember 18-ról 19-re virradó éjjel, a Magyar Televízió székházának ostroma idején megpróbálták lerombolni a szovjet hősi emlékművet, kalapácsokkal, kövekkel ütötték, lefeszítették a szovjet címert, csillagot és a bronz domborműveket, és ezzel 7 millió forintos kárt okoztak.
A per eredetileg fél 9-kor kezdődött volna a PKKB egyik kis tárgyalótermében, ám tekintettel arra, hogy nagy számú hallgatóság próbált meg bejutni a tárgyalásra, Gaudi-Nagy Tamás, Budaházy ügyvédje indítványozta, hogy azt egy nagyobb tárgyalóteremben tartsák.
A tárgyalás így a tervezettnél egy órával később, egy tágasabb tárgyalóteremben kezdődött meg, szép számú hallgatóság és nagyfokú biztonsági intézkedések közepette, a teremben több bv-őr és fegyveres rendőr volt. A hallgatóság tagjai közül többen többször szidalmazták a bírónőt, és amikor megérkezett a bilincsben Budaházy György, a tömeg a nevét skandálta és felállva tapsolta. Budaházy a tárgyalás előtt a kamerák kereszttüzében válaszolt kérdésekre, ezekből kiderült: a legjobban a családja, a nyilvánosság és a szabadság hiányzik neki az előzetes letartóztatásban és "az eddigi munkásságával" magyarázta, ami vele történik.
A per másodrendű vádlottja betegség miatt nem jelent meg a tárgyaláson, a negyedrendű vádlottnak pedig az ügyvédje szenvedett balesetet, így ezt a két ügyet elkülönítették, és a tárgyalás az első- és harmadrendű vádlott vonatkozásában bizonyítással folytatódott. Az emlékműnél történtekről készült videofelvételt megtekintve Budaházy közölte: felismeri a felvételeken magát, amint a csillagot feszegeti.
Közölte: a bíróság szerinte nem illetékes hazafias cselekedetek – így a saját ügye – megítélésében, az "az erőszakos hatalmaskodás eszköze". A tömeg tapssal ünnepelte, amikor a domborművet rongálták a felvételen.
A perbeszédben az ügyész úgy fogalmazott: az emlékmű a kulturális javak körébe tartozik, az első- és harmadrendű vádlott jelentős kárt okozó rongálást követett el, társtettesként. Súlyosító körülményként kérte értékelni azt, hogy többször is megrongálták már az emlékművet.
Gaudi-Nagy Tamás tarthatatlannak nevezte, hogy Budaházyt bíróság elé állították, ahelyett, hogy "kitüntetésben, örök életre szóló életjáradékban részesítenék" tettéért. Mint mondta, Budaházy a címerre, az önkényuralmi jelképre "fókuszált" és "közérdekű motiváció" sarkallta a csillag lefeszítésekor.
Vitatta, hogy az emlékmű a kulturális javak körébe tartozna, és szerinte nem is művészi alkotás, amit megilletne a védelem. Vitatta azt is, hogy a társadalomra veszélyes lett volna Budaházy tette, és szerinte mindössze körülbelül húszezer forintos kárt okozott Budaházy a csillag eltávolításával, arról ő nem tehet, hogy a csillagot ellopták és újat kellett önteni helyette. A vádlott felmentését indítványozta.
A harmadrendű vádlott védője szerint védence mindössze kisebb kárt okozó rongálásban mondható ki vétkesnek, mivel csak csekély kárt okozott a domborműben, amikor háromszor rácsapott. Kifejtette: az emlékmű lebontásában segédkezőknek alapos okuk volt feltételezni, hogy nem büntetendő, amit tesznek, mivel a rendőrök nem szólították fel őket arra, hogy hagyják abba. Úgy fogalmazott, a résztvevőknek alapos okuk volt feltételezni, hogy "társadalmilag hasznos", vagy legalábbis nem büntetendő a tettük, és mivel tévedésben voltak, nem büntethetők. A védő elsődlegesen felmentést kért a harmadrendű vádlott vonatkozásában.
Budaházy György az utolsó szó jogán megismételte, hogy nem tartja illetékesnek a bíróságot, hosszan beszélt a rendszerváltás elmaradásáról, a balatonőszödi beszédről, arról hogy véleménye szerint 2002-ben választási csalás történt. A hallgatóság – amely a tárgyalás során többször véleményt nyilvánított, bekiabált, szidalmazta a bírónőt, illetve "Veled vagyunk Gyuri" feliratú papírlapot tartottak magasba – megtapsolta. A harmadrendű vádlott megbánta tettét, és állította, nem okozott kárt az emlékműben.
A harmadrendű vádlott védője ismertette a V-XIII. kerületi ügyészség határozatát, amely a Szabadság téri szovjet emlékművön található önkényuralmi jelképpel kapcsolatban született a közelmúltban. A rendőrségen feljelentést tettek az önkényuralmi jelkép használata miatt, a rendőrség ezt elutasította, a panaszt vizsgáló ügyészség azonban úgy foglalt állást, hogy az emlékművön található jelkép el nem távolítása miatt megállapítható a mulasztásos jogsértés.
A per délután 2 órakor határozathozatallal folytatódik.
A per tavaly november 3-ai tárgyalás végén, annak berekesztése előtt a védők elfogultsági kifogást jelentettek be a tanács elnökével szemben, ezt az elfogultsági kifogást a bíróság elutasította. A tárgyaláson a hallgatóság Budaházy Györgyöt éltette, a tárgyalás után a folyosón – ahol szintén sok rendőr volt jelen – pedig a bírót szidalmazta. A bíróság szerint intézkedésre a rendőrök lettek volna jogosultak a rendbontás miatt, a Budapesti Rendőr-főkapitányság végül ismeretlen tettes ellen, garázdaság miatt indított eljárást.
Budaházy György az Erzsébet híd 2002-es lezárásával híresült el, később több tüntetést szervezett, tucatnyi internetes írása miatt a Fővárosi Bíróság tavaly szeptember 16-án, nem jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészületével vádolt férfit.
A per eredetileg fél 9-kor kezdődött volna a PKKB egyik kis tárgyalótermében, ám tekintettel arra, hogy nagy számú hallgatóság próbált meg bejutni a tárgyalásra, Gaudi-Nagy Tamás, Budaházy ügyvédje indítványozta, hogy azt egy nagyobb tárgyalóteremben tartsák.
A tárgyalás így a tervezettnél egy órával később, egy tágasabb tárgyalóteremben kezdődött meg, szép számú hallgatóság és nagyfokú biztonsági intézkedések közepette, a teremben több bv-őr és fegyveres rendőr volt. A hallgatóság tagjai közül többen többször szidalmazták a bírónőt, és amikor megérkezett a bilincsben Budaházy György, a tömeg a nevét skandálta és felállva tapsolta. Budaházy a tárgyalás előtt a kamerák kereszttüzében válaszolt kérdésekre, ezekből kiderült: a legjobban a családja, a nyilvánosság és a szabadság hiányzik neki az előzetes letartóztatásban és "az eddigi munkásságával" magyarázta, ami vele történik.
A per másodrendű vádlottja betegség miatt nem jelent meg a tárgyaláson, a negyedrendű vádlottnak pedig az ügyvédje szenvedett balesetet, így ezt a két ügyet elkülönítették, és a tárgyalás az első- és harmadrendű vádlott vonatkozásában bizonyítással folytatódott. Az emlékműnél történtekről készült videofelvételt megtekintve Budaházy közölte: felismeri a felvételeken magát, amint a csillagot feszegeti.
Közölte: a bíróság szerinte nem illetékes hazafias cselekedetek – így a saját ügye – megítélésében, az "az erőszakos hatalmaskodás eszköze". A tömeg tapssal ünnepelte, amikor a domborművet rongálták a felvételen.
A perbeszédben az ügyész úgy fogalmazott: az emlékmű a kulturális javak körébe tartozik, az első- és harmadrendű vádlott jelentős kárt okozó rongálást követett el, társtettesként. Súlyosító körülményként kérte értékelni azt, hogy többször is megrongálták már az emlékművet.
Gaudi-Nagy Tamás tarthatatlannak nevezte, hogy Budaházyt bíróság elé állították, ahelyett, hogy "kitüntetésben, örök életre szóló életjáradékban részesítenék" tettéért. Mint mondta, Budaházy a címerre, az önkényuralmi jelképre "fókuszált" és "közérdekű motiváció" sarkallta a csillag lefeszítésekor.
Vitatta, hogy az emlékmű a kulturális javak körébe tartozna, és szerinte nem is művészi alkotás, amit megilletne a védelem. Vitatta azt is, hogy a társadalomra veszélyes lett volna Budaházy tette, és szerinte mindössze körülbelül húszezer forintos kárt okozott Budaházy a csillag eltávolításával, arról ő nem tehet, hogy a csillagot ellopták és újat kellett önteni helyette. A vádlott felmentését indítványozta.
A harmadrendű vádlott védője szerint védence mindössze kisebb kárt okozó rongálásban mondható ki vétkesnek, mivel csak csekély kárt okozott a domborműben, amikor háromszor rácsapott. Kifejtette: az emlékmű lebontásában segédkezőknek alapos okuk volt feltételezni, hogy nem büntetendő, amit tesznek, mivel a rendőrök nem szólították fel őket arra, hogy hagyják abba. Úgy fogalmazott, a résztvevőknek alapos okuk volt feltételezni, hogy "társadalmilag hasznos", vagy legalábbis nem büntetendő a tettük, és mivel tévedésben voltak, nem büntethetők. A védő elsődlegesen felmentést kért a harmadrendű vádlott vonatkozásában.
Budaházy György az utolsó szó jogán megismételte, hogy nem tartja illetékesnek a bíróságot, hosszan beszélt a rendszerváltás elmaradásáról, a balatonőszödi beszédről, arról hogy véleménye szerint 2002-ben választási csalás történt. A hallgatóság – amely a tárgyalás során többször véleményt nyilvánított, bekiabált, szidalmazta a bírónőt, illetve "Veled vagyunk Gyuri" feliratú papírlapot tartottak magasba – megtapsolta. A harmadrendű vádlott megbánta tettét, és állította, nem okozott kárt az emlékműben.
A harmadrendű vádlott védője ismertette a V-XIII. kerületi ügyészség határozatát, amely a Szabadság téri szovjet emlékművön található önkényuralmi jelképpel kapcsolatban született a közelmúltban. A rendőrségen feljelentést tettek az önkényuralmi jelkép használata miatt, a rendőrség ezt elutasította, a panaszt vizsgáló ügyészség azonban úgy foglalt állást, hogy az emlékművön található jelkép el nem távolítása miatt megállapítható a mulasztásos jogsértés.
A per délután 2 órakor határozathozatallal folytatódik.
A per tavaly november 3-ai tárgyalás végén, annak berekesztése előtt a védők elfogultsági kifogást jelentettek be a tanács elnökével szemben, ezt az elfogultsági kifogást a bíróság elutasította. A tárgyaláson a hallgatóság Budaházy Györgyöt éltette, a tárgyalás után a folyosón – ahol szintén sok rendőr volt jelen – pedig a bírót szidalmazta. A bíróság szerint intézkedésre a rendőrök lettek volna jogosultak a rendbontás miatt, a Budapesti Rendőr-főkapitányság végül ismeretlen tettes ellen, garázdaság miatt indított eljárást.
Budaházy György az Erzsébet híd 2002-es lezárásával híresült el, később több tüntetést szervezett, tucatnyi internetes írása miatt a Fővárosi Bíróság tavaly szeptember 16-án, nem jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészületével vádolt férfit.