 |
|
 |
 |
|
Iratkozzon fel heti hírlevelünkre! |
 |
| Válasz az MTV Zrt. hírigazgatójának a Magyar Nemzet 2007. június 6-ai és a Magyar Hírlap 2007. június 7-ei számaiban "az MTV székház ostroma" kapcsán tett nyilatkozataira |
|
|
|
| 2007. június 26. | |
|
A Nemzeti Jogvédő Alapítvány 2007. május 29-én kelt közleményében tudtatta, továbbá az alapítvány együttműködő ügyvédje, dr. Gyurta Tibor Roland a Magyar Nemzet 2007. június 6-ai és a Magyar Hírlap 2007. június 7-ei számaiban nyilatkozott arról, hogy az MTV Zrt. két esetben is törvényt sértett 2006. szeptember 18-19-re virradó éjszaka, az ún. "székházostrom" idején. Az ügyvéd a közérdekű üzem működésének megzavarásának bűntette miatt 24 személlyel szemben folyamatban levő bűnügyben két védence képviseletében indítványt tett az eljárás megszüntetésére, arra hivatkozással, hogy a vonatkozó jogszabályok szerint az MTV Szabadság téri székháza nem minősül közérdekű üzemnek. Kiemelte azonban, hogy a közszolgálati televíziónak egyrészt tudósítania kellett volna a szeptember 18-ai Szabadság téri zavargásokról, másrészt be kellett volna olvasniuk a demonstrálók petícióját. A közzétenni kért petíció ismertetésének megtagadásával ugyanis a Magyar Televízió Zrt. megsértette a közérdekű közlemények nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos törvényi kötelességét, valamint a demonstrálóknak az Alkotmányban biztosított véleménynyilvánítási jogát. Kert Attila a közszolgálati televízió hírigazgatója az erre adott válaszában elmondta, hogy amíg technikai lehetőségük volt rá, addig több rendkívüli adásban is beszámoltak az eseményekről. Hozzátette: nem volt petíció, csak az ostrom végéhez közeledve juttattak be a tévészékházba egy kézzel írt papírt. "Ráadásul tiltja a törvény, hogy külső beavatkozásra megváltoztassuk a műsorszolgáltatás menetét" - indokolta, hogy miért nem olvasták be a követeléseket. Kert Attila ezen kijelentései egyrészről nem valósak, a történeti tényállással ellentétesek, másrészről a hatályos jogszabályokkal sem állnak összhangban a következők miatt. I. A petíciónak az ostrom előtti meglétét és a demonstrálók békés magatartását több bizonyíték is alátámasztja: 1. Az ún. Gönczöl-bizottság jelentésének 109. oldala, amely szerint szeptember 18-án Közterületi események: "21.45-kor Toroczkai László mintegy 40 fős csoport élén az MTV-székházhoz megy, mert élő adásban kíván egy petíciót beolvastatni. A kérést nem teljesítik, mire közli, hogy a Kossuth térről tízezer emberrel tér vissza". Rendészeti események: "21.45-kor Gergényi Péter utasítást ad arra, hogy 12 rendőr menjen az MTV-székházhoz, és erőszak alkalmazása nélkül távolítsa el az oda belépőket. A csoport az épület előtti teret foglalja el. A rendőröket a tömegből többen megdobálják. Ez az első ilyen jellegű esemény." 2. Az ORFK rendőri intézkedések kivizsgálásáról szóló jelentésének 7. és 8. oldala: 7. oldal: "Szeptember 18-án 21.45 óra körüli időben 30-40 fő megjelent az MTV székház főbejáratánál és azt követelte, hogy a székházba engedjék be, mivel petíciót kíván átadni, illetve azt élő adásban beolvastatni. Kérését nem teljesítették …" 8. oldal: "…A bevetési csoport az MTV székházához 22.05 órakor érkezett meg. Mivel a székház aulájában tartózkodó személyek felszólítása eredménytelen maradt, ezért ... r. törzszászlós kényszerítő eszköz alkalmazása nélkül a csoportot kiszorította az objektumból. Ezt követően a bejárati ajtónál megálltak és a további utasítást várták. Ekkor következett be első alkalommal a rendőrök megdobálása …" Ezeket a ténymegállapításokat, a történtek időbeli sorrendjét Gergényi Péternek, akkori budapesti rendőr-főkapitányának a válaszjelentése sem vitatta. 3. A Civil Jogász Bizottság jelentésének 9. fejezetéből: "A történeti tényállás egyik megkerülhetetlenül fontos részét is figyelmen kívül hagyta a Gönczöl-bizottság ebben a körben: szeptember 18-án a Kossuth téren tüntetők követelésüket petíció formájában kívánták a Magyar Televízióban közzétetetni, ennek érdekében tárgyalásokat kezdeményeztek a közszolgálati televízió vezetésével, akik azonban megtagadták a kérés teljesítését. Majd ezt követte a Gönczöl jelentés109. oldalán rögzített tényállás szerint 21.45 perckor Gergényi Péter utasítása, hogy egy 12 fős rendőri alegység távolítsa el az MTV-székházból a petíciót átadni kívánó és ennek érdekében tárgyalásokat kezdeményező delegáció tagjait. Az MTV vezetése után a kormány is elzárkózott a későbbi napokban kialakult népmozgalmat képviselő személyekkel, szervezetekkel való tárgyalástól." 4. A Fővárosi Főügyészségnek a közérdekű üzem működésének megzavarásának bűntette miatt előterjesztett vádiratában szintén szerepel a Toroczkai László-Takács András vezette küldöttség petíció beolvasási igénye, ugyanakkor nem tesz említést arról, hogy a petíció beolvasásával kapcsolatos "tárgyalás" idején lett volna bármilyen erőszakos cselekmény. Fentiekből nyilvánvalóan kitűnik, hogy Kert Attilának a petíció hiányával kapcsolatos állítása valótlan, mert igenis volt a tüntetők részéről petíció beolvasási igény, mégpedig az erőszakos események előtt. Ennek megtagadása mindenképpen törvénysértő volt, mert a médiatörvény (1996. évi I. törvény) a közszolgálati televíziónak kötelezően előírja a közérdekű közlemények nyilvánosságra hozatalát: "23. § (2) A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztat a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, a vételkörzetében élők életét jelentősen befolyásoló eseményekről, összefüggésekről, vitatott kérdésekről, az eseményekről alkotott jellemző véleményekről, az eltérő véleményeket is beleértve. E feladatok ellátása során gondoskodik a 137. §-ban nem említett közérdekű közlemények nyilvánosságra hozataláról." Az MTV Zrt. ezzel egyidejűleg jogellenesen korlátozta a demonstrálóknak a Magyar Köztársaság Alkotmánya 61. § (1) bekezdésében szabályozott vélemény-nyilvánítási szabadságát is. A petíció beolvasásának törvénysértő megtagadása, a tárgyalás hiánya és minderre válaszként a Toroczkai László-Takács András vezette küldöttségnek az MTV székház előcsarnokából rendőrök segítségével történő eltávolítása jelentős mértékben hozzájárult az események erőszakos irányba való fordulásához. Az MTV Zrt. vezetésének ilyen törvénysértő magatartása ezért felveti a személyes felelősség kérdését is, mivel ezzel az alkalmazottakat is komoly veszélyhelyzetnek tették ki. II. Kert Attila említést tett arról, hogy "…tiltja a törvény, hogy külső beavatkozásra megváltoztassuk a műsorszolgáltatás menetét". Az MTV Zrt. hírigazgatójának ezen kijelentése egyértelműen jogszabálysértő már csak amiatt is, mert a már említett médiatörvény ilyen, általa hivatkozott rendelkezést nem tartalmaz. Ezzel szemben a már fent kifejtettek szerint tartalmazza a törvény a közszolgálati televízió esetén kötelező erővel bíró, a közérdekű közlemények - ideértve kifejezetten az eltérő véleményeket is - nyilvánosságra hozatalára vonatkozó kötelezettséget. Ennek a törvényi rendelkezésnek az MTV Zrt. Kert Attila által említett beszámolói sem tettek eleget, mivel azok meg sem kísérelték a helyzet és az ügy tényleges felmérését és megértését. Kert Attila kijelentése egyebekben túl azon, hogy annak törvényi alapja nincs, egyrészt nem is életszerű, másrészt ellentmond az MTV Zrt. műsorszolgáltatási tevékenységének, ugyanis a közszolgálati televízió is él az úgynevezett "breaking news" intézményével, amely esetben jelentősebb társadalmi vagy egyéb esemény bekövetkezésekor az adást megszakítva, egyenes adásban számolnak be a történtekről. Így tett az MTV Zrt. például a Budapest, II. kerület Széna téri OTP Bank fiókban történt rablás idején is. Kert Attila kijelentései tehát nem valósak és egyben jogszabálysértőek is, mindez pedig megkérdőjelezi az ügyben való kompetenciáját, szakmai alkalmasságát is. A Nemzeti Jogvédő Alapítvány minderre figyelemmel az MTV Zrt.-nek a 2006. szeptember 18-ról 19-re virradó éjszaka végzett tevékenysége vizsgálata iránt beadványt terjeszt elő az ORTT-nél. |
| < Előző | Következő > |
|---|