 |
|
 |
 |
|
Iratkozzon fel heti hírlevelünkre! |
 |
| A 2006 őszi rendőrterror igazságtétele még várat magára, semmisség helyett közkegyelem kell - összefoglaló a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2011. július 13-i sajtótájékoztatójáról |
|
|
|
| 2011. július 14. | |
|
A 2006 őszi rendőrterror igazságtétele még várat magára, semmisség helyett közkegyelem kell - összefoglaló a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2011. július 13-i sajtótájékoztatójáról NJSZ közlemény, 2011. július 13. Nemzeti Jogvédő Szolgálat www.njsz.hu A 2006-os őszi tüntetésekkel kapcsolatban elítélteket érintő semmisségi törvény megbukott, ezért közkegyelemre van szükség - mondta szerdai sajtótájékoztatóján Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) ügyvezetője, a Jobbik országgyűlési képviselője, aki egyúttal részleteket ismertetett a hivatalosan még közzé nem tett 150 oldalas Balsai-jelentésből, amely a rendőrterror kapcsán terrorcselekmény megállapíthatóságáról is szól.A sajtótájékoztatóról készült összefoglaló videó- felvétel itt tekinthető meg: A 2006 őszi rendőrterror máig elvarratlan szálai - NJSZ sajtótájékoztató, 2011. július 13  A nemzeti jogvédő emlékeztetett: a 2006 őszén lezajlott kormányellenes tüntetéssorozatot komoly és véres megtorlás követte: szemkilövések, csonttörések, kínzások, önkényes fogva tartások, koncepciós eljárások tucatjai. Közel öt év eltelt azóta, ám mégis több százan vannak, akik nem kapták meg kártérítésüket, a felelősök még mindig büntetlenek és a koncepciós elítéltek számára pedig még mindig nem jött el az igazság pillanata. Az ötéves elévülési idő pedig vészesen közeleg. A nemzeti jogvédők az első perctől kezdve folytatják máig küzdelmüket a civilek védelme, jóvátétele és a felelősök felelősségre vonása érdekében. ( A Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006 őszi ügyekben kifejtett tevékenységéről szóló összefoglaló itt olvasható: http://nja.hu/hirek/2006.-szeptemberi-es-oktoberi-tuntetesek/osszefoglalo-jelentes-az-njsz-a-2006-os-rendorterrorral-es-megtorlasokkal-kapcsolatos-jogvedo-tevekenysegerol.jog) Rendezetlen kártérítések A kormányváltás azt az ígéretet hozta, hogy megfelelő jóvátételt biztosítanak az áldozatoknak, ám ez akadozik. A tavaly elfogadott országgyűlési határozat és kormányhatározat szerint a megalapozott kárigényeket gyors, méltányos és egyablakos rendszerben bírálták el. Gaudi-Nagy Tamás elmondta: eddig 131 ember kapott összesen több mint 245 millió forint kártérítést a 2006-os őszi tüntetéseken történt rendőri brutalitás miatt. Azóta azonban számos új jogsértett jelentkezett, illetve a jogellenes feloszlatott Kossuth téri tüntetés közel 200 résztvevőjének kárigényét elutasították, illetve nemrég egy szemkilőtt tüntető megalázóan alacsony kártérítést kapott jogerős ítélet alapján. A jóvátétel ügyét hátráltatja és kifejezetten méltánytalan, illetve diszkriminatív, hogy idén januártól megszűnt a belügyminiszter által életre hívott kárrendezési bizottság, az amúgy is pénzhiánytól szenvedő rendőri szervekhez tették vissza a kárügyek intézését, ahol az egyezségek kötése nem érdek, sőt a gyurcsányi idők reflexei érhetők tetten az elutasító válaszokban . Emiatt sokéves perre kényszerülnek az áldozatok, annak ellenére, hogy félmilliárdos alapot különítettek el a jóvátételre, a hírek szerint ennek felé költötték csak el eddig. Ezért az NJSZ levélben fordul Orbán Viktor miniszterelnökhöz annak érdekében, hogy a több száz, még rendezetlen kárigényt méltányos módon elégítsék ki, kérve a kormányfőtől, hogy állítsák helyre a 2010-es országgyűlési határozat és kormányhatározat alapján eredményesen működött kárrendezési bizottság tavaly év végével beszüntetett tevékenységét. Gaudi-Nagy bejelentette, hogy a rendezetlen kárigények mielőbbi elintézése érdekében kezdeményezi a jóvátételről szóló 33/2010 sz. országgyűlési határozat módosítását. Grespik László, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökségi tagja a sajtótájékoztatón a 2006. október 23-i hajnali Kossuth téri tömegoszlatással kapcsolatos kárigények sorsáról számolt be. Az ügyvéd levelet kapott Budapest rendőrfőkapitányától néhány nappal ezelőtt, melynek lényege, hogy a jogellenesen feloszlatott közel 200 ember részére a rendőrségnek nem áll módjában kártérítést fizetni az irányadó nemzetközi és hazai bírósági gyakorlat és jogszabályi háttér ellenére. Grespik László szerint a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati ítéletet nem lehet felülbírálni, ezért a miniszterelnökhöz fordul a kárigények egyezségi rendezése érdekében. Elmaradt felelősségre vonás Gaudi- Nagy Tamás hangsúlyozta: "akadozik és gyenge lábakon áll" az ügyben érintett rendőri vezetők felelősségre vonása. A nemzeti jogvédő felidézte Orbán Viktor miniszterelnök tavaly májusi ígéretes szavait: "Ebben az ügyben nincs helye óvatosságnak, hezitálásnak. Nem fogjuk szó nélkül hagyni, ami 2006. október 23-án történt. Ezért felelni kell - a törvényes keretek között - mindenkinek, aki ebben részt vett. Nincs kivétel sem rangra, sem beosztásra, sem életkorra tekintettel." (http://www.hir24.hu/belfold/2010/05/05/miniszterelnoki-megbizott-vizsgalja-a-2006-os-zavargasokat) A kormányváltás óta érdemben ezen a téren alig történt valami, dacára annak, hogy a nemzeti jogvédők már 2006. decemberben 20 különböző súlyos bűncselekmény miatt feljelentést tettek (http://www.nemzetijogvedo.hu/sajtotaj/NJAfeljelentes2006okt23.doc),, a Civil Jogász Bizottság 2007. februárban elkészítette részletes jelentését (http://www.morvaikrisztina.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=198:civil-jogasz-bizottsag-jelentese&catid=63:emberi-jogok-kat&Itemid=100), illetve az Országgyűlés emberi jogi bizottságának albizottsága is elvégezte munkáját: 60 embert meghallgatott, jelentést tett le az asztalra (http://www.parlament.hu/biz/emb/albiz/jelentes.pdf), amelyet ugyan több szempontból kritikával illethető - Gaudi-Nagy kifogásai itt olvashatók: http://www.gaudi.jobbik.hu/sites/default/files/users/V%C3%A1laszt%C3%A1s/doc/Jelent%C3%A9skritikaGNT.pdf - de mégis mindezek együtt erős kiindulópontot jelentenek a felelősségre vonás érdekében. Az Országgyűlés 2006 őszi albizottsága, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és a Közhatalom Jogsértettjei Egyesület számos feljelentést tettek. Miért nem vizsgál ki alaposan minden feljelentést az ügyészség és miért nem lép fel a felelősségre vonás érdekében ? Sőt a Gulyás Gergely albizottsági elnök által a büntetés-végrehajtási intézetekben történt bántalmazások, kínzások miatti feljelentést elutasították. Gaudi-Nagy bejelentette: kéri a miniszterelnöktől a Balsai jelentés mielőbbi nyilvánosságra hozatalát és ennek megfelelő feljelentések megtételét mielőtt a bűncselekmények elévülnek. Idézte a jelentés birtokába jutott részét, amely a rendőri erőszakot nem egyedi túlkapásoknak, hanem több órán át tartó, folyamatosan alkalmazott eljárásnak nevezi, amely parancsnokaik erre irányuló szándékát, beleegyezését valószínűsíti. A Balsai-jelentés az állami erőszak kapcsán a terrorcselekmény elkövetésének lehetőségét is felveti, 14 további különböző bűncselekmény mellett. A jogvédő üdvözölte Gergényi Péter minapi meggyanúsítását, összefüggést sejtve az elszámoltatás elakadása miatti meghirdetett sajtótájékoztató és ezen örömteli tény között. Elöljárói bűncselekmények körében a volt rendőri vezetők (Gergényi, Bene, Dobozi, Lapid, Szabadfi) esetében szerinte egyértelműen megállapítható az azonosító jelvények hiánya, a nem rendszeresített vadászfegyverek alkalmazása, a nem megfelelő rendőri felszerelések, illetve a szükségtelen és aránytalan erőszak tömeges és indokolatlan alkalmazása miatt ezen rendőri vezetők büntetőjogi felelőssége, de ennél nyilván tovább is kell menni, egészen le a minden helyszínen tapasztalható jogsértést elkövető rendőri egység parancsnokáig is, illetve az akkori politikai vezetőkig, Gyurcsány Ferenccel bezárólag. A Balsai-jelentés idén márciusban elkészült, azóta a miniszterelnöknél van, aki azt ígérte az alkotmányozás után áttekinti, de azóta semmit nem tudni a jelentés sorsáról, ráadásul Balsai István idén szeptembertől alkotmánybíró lesz, tehát félő, hogy nem lesz ki aprópénzre váltsa a jelentés megállapításait. A jogvédő emlékeztetett: az ügyészségeknek őszig van módjuk vádat emelni, mielőtt elévülnek az 5 évvel korábbi ügyek. Az NJSZ arra kéri a kormány bizalmát élvező ügyészséget, hogy haladéktalanul tegyen lépéseket a felelősségre vonás ügyében. A sajtótájékoztatón Gőbl György, a Közhatalom Jogsértettjei Egyesület alelnöke is elmondta: részese volt a 2006-os eseményeknek, számos megalapozott feljelentést tett a rendőrségi iratok és az országgyűlési vizsgálóbizottság munkája alapján, amelyek szinte egytől egyig mind elakadtak. Közkegyelem kell a szűkre szabott és elakadt semmisségi törvény helyett Az Országgyűlés a nemzeti jogvédők által is örömmel fogadott törvényben idén márciusban nyilvánította semmisnek a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, valamint garázdaság miatt meghozott, kizárólag rendőri jelentésre, illetve rendőri tanúvallomásra alapozott ítéleteket. Ennek alapján kérhető az elítélés semmissé nyilvánítása, de - éppen Gaudi-Nagy elfogadott módosító javaslata alapján - nem az elítélést kimondó bírótól. A törvény azonban túl sok támadási felületet adott, túl kevés személyt érint (legfeljebb 20 fő), végrehajtása pedig elakadt, mivel több bíró és jogvédő szervezet a törvény alkotmányellenességét állítva az Alkotmánybírósághoz fordult, amely csak ősszel dönt az ügyben. A jogvédő tudomása szerint még egy semmisségi ügyben sem született kedvező jogerős döntés. Megdöbbentőnek nevezte, hogy börtönben ül ma is a 2006 őszi tüntetések egyik elítéltje. A fiatalembert a 2006. szeptember 18-i Szabadság téri és a másnapi, Blaha Lujza téri események miatt ítéltek letöltendő két évre, ebből előzetesben töltött 8 hónapot, most üli le tavasz óta a többi részt. A semmisségi törvény rá is vonatkozna: az egy eljárásban született ítélet a Blaha Lujza téri esetben csak rendőri jelentésen, illetve vallomáson alapul, de a semmisségi kérelmét mégis elutasították, emiatt fellebbezéssel éltek. A sajtótájékoztatón megszólalt Dukán Dániel, a 2006 őszi koncepciós eljárásban elítélt fiatalember, a semmisségi törvény ihletője, aki csalódottságát fejezte ki, hogy bár egyértelmű, hogy nem követett el semmit és semmisségi törvény alapján már régen mentesülnie kellett volna mégis bizonytalan a sorsa, a semmisségi törvény elakadt. Esete részletesen szerepel a Civil Jogász Bizottság jelentésében és Kormos Valéria: Embervadászat utasításra című dokumentum-könyvében. Olyan tettek miatt szabtak ki rá- először- 2 év 6 hónap letöltendő börtönbüntetést valótlan rendőri vallomások miatt, amelyeket soha nem követett el, az ügy egyetemi tanulmányait is kettétörte. 36 napot töltött előzetesben, másodfokon csak annyit sikerült elérni, hogy a büntetését 2 évre enyhítették 4 évre felfüggesztve és pártfogói felügyelet mellett él ma is, havonta kell beszámolnia életéről az állam képviselőjének. A rá terhelő vallomást tett egyik rendőr azóta Budapest XI. kerületének rendőrkapitánya... Elmondta: ügyében az alkotmánybírósági vizsgálatra hivatkozással az ügyintézési határidő utolsó napjaiban a bíró felfüggesztette az eljárást előkérdésre hivatkozva, miután ez törvénysértő ezért fellebbezéssel élt Ma már egyértelmű, hogy a korábban a Civil Jogász Bizottság és Nemzeti Jogvédő Alapítvány, illetve a parlamenti vitában a Jobbik és LMP által is szorgalmazott közkegyelem az igazi megoldás és nem csak a 2006 őszi tüntetések, hanem a 2002-2010 közötti időszak politikai elítéltjeinek és politikai okból eljárás alá vontaknak (ezen időszak állami jogsértéseiről szóló, emberi jogi bizottság által elfogadott Gaudi-jelentés itt olvasható: http://www.gaudi.jobbik.hu/sites/default/files/users/V%C3%A1laszt%C3%A1s/doc/r%C3%A9szjelent%C3%A9s_2002_2010_ELFOGADOTT.pdf), így a már több mint két éve előzetesben tartott Budaházy Györgynek és 16 társának is. A sajtótájékoztató végén Vajk Kálmán ügyvéd, az NJSZ együttműködő partnere közölte: az NJSZ a devizalapú bankhitel-rendszer áldozataivá vált devizahiteleseket is segíti a jogvédelem eszközeivel, az ő ügyeikkel is foglalkozik partnerszervezetekkel összehangoltan. |
| < Előző | Következő > |
|---|