A dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi ügyvezetője által védett fiatalembert a Pesti Központi Kerületi Bíróság gyorsított eljárásban ítélte el: 1 év 2 hónap letöltendő börtönbüntetést, továbbá 3 év közügyektől való eltiltás mellékbüntetést szabott ki a büntetlen előéletű vádlottra. A fiatalember elfogását követően tettét beismerte, azonban mégis 13 napig előzetes letartoztatásba került, majd azt követően további közel egy hónapig lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt állt.

Érdekesség, hogy a vádlottal szemben az első fokon eljárt bíróság az ítéletének meghozatalát követően lakhelyelhagyási tilalmat is elrendelt, amelyet éppen a most eljárt másodfokú bírói tanács helyezett már annak idején hatályon kívül, mivel a kényszerintézkedés alapjául hivatkozott körülmény - köznyugalom súlyos megzavarása - már 1988 óta nem szolgálhat kényszerintézkedés indokául.

A nyilvános ülésen kihangsúlyozta, hogy – megbánt és nem szerencsés - cselekményének elkövetésekor olyan zavarodott tudati állapotban volt, amelynek előidézésében jelentős szerepet játszott a Blaha Lujza tér környéki tüntetésen résztvevők felfokozott lelkiállapota. Ehhez jelentős mértékben járult hozzá Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszédének két nappal korábbi nyilvánosságra kerülése. A 23 éves fiatalember tudatállapotában ugyanakkor a helyszínen tapasztalt, számos esetben szükségtelen és aránytalan, nem egy esetben bűncselekményt is megvalósító brutális rendőri fellépés is olyan kedvezőtlen változásokat idézett elő, amely benne pánikot, rémületet keltett és szándékváltásra ösztönözte: bár korábban soha nem ütközött össze a törvénnyel és aznap sem a bűnelkövetés, hanem az állampolgári tiltakozás szándékával jelent meg a közterületen, mégis jogelleneset tett.

A fiatalember a – pusztán spontán jellege miatt - jogellenesnek nem minősíthető tüntetés rendőri feloszlatást követően sokadmagával együtt igyekezett elhagyni a környéket a Rákóczi út irányában, azonban azt nem tudta megtenni, mivel minden alkalommal a mellékutcákból a rendőrök elől menekülő emberekbe ütközött. A rendőrség - október 23-ához hasonlóan - ekkor is akadályozta az embereket a helyszín elhagyásában.

Az egyik ilyen mellékutcából történő kimenekülését követően a Rákóczi úton, utcasarkon álló, elhagyott rendőrautót már többen ütlegelték és rugdosták, mikor dühében és kétségbeesésében a vádlott is egy alkalommal ráütött és belerúgott, néhány tízezer forintos kárnál jelentősebbet semmiképpen sem okozva. Ezt követően őt a helyszíntől távolabb, később fogták el. Egyedüliként őt vádolták meg ezen rendőrautóban okozott teljes, kétszázezer forintot meg nem haladó kárért csoportosan, köznyugalmat súlyosan megzavaró módon elkövetett garázdaság bűntettének és kisebb kárt okozó rongálás vétségének társtettesi elkövetése miatt.

Jellemző a tavaly őszi elsőfokú bírósági gyakorlatra az a körülmény, hogy jelen ügyben is az általános elrettentési büntetési cél aránytalanul nagy súllyal került előtérbe, és a személyi visszatartás szempontja lényegében elsikkadt, erre utalt a Fővárosi Bíróság mostani jogerős ítéletében, és elsősorban ezért látta szükségesnek a számos enyhítő körülményre tekintettel is a büntetés jelentős enyhítését. Előzetesen mentesítette is a bíróság a vádlottat a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, továbbá - mivel felfüggesztett szabadságvesztés büntetés alkalmazására került sor - így a három évig terjedő, közügyektől való eltiltás mellékbüntetést is mellőzte a Fővárosi Bíróság eljáró tanácsa.

A másodfokú bíróság jelentős részben méltányolta a védelem enyhítés érdekében bejelentett fellebbezésében foglalt érveket és a 8 hónapos végrehajtandó börtönbüntetést 2 év próbaidőre - a halmazat büntetés miatt a törvényi minimum időtartamában - felfüggesztette. A védelem közel húsz enyhítő körülményre hívta fel az eljáró bíróság figyelmét, amelyek többségét a Pesti Központi Kerületi Bíróság nem vett figyelembe, továbbá rámutatott arra, hogy számos súlyosító körülményt megalapozatlanul alkalmazott az elsőfokú bíróság, így többek között – mivel nem nyert bizonyítást - az ittas állapotot, illetve a tettenérést is, mivel az elfogásra később került sor. A rendezett életkörülmények között élő, munkahellyel és továbbtanulási tervekkel rendelkező fiatalember az általa reálisnak tartott kár összegét ügyvédi letétbe történő helyezés útján megfizette, ezt is figyelembe vette a bírói fórum.

A mostani jogerős ítéletből levezethető, hogy az un. éplélektani tudatmódosulás különböző formái mindenképpen figyelembe veendők a tavaly őszi események során elkövetett cselekményekkel kapcsolatos büntetéskiszabás körében, ezeket az I. fokú bíróság elmulasztotta enyhítő körülményként értékelni.

Rendkívül súlyos és eltúlzott mértékű büntetést alkalmazónak minősítette az I. fokú bíróság ítéletét a Fővárosi Bíróság eljáró tanácsa kiemelve azt, hogy olyan körülményeket értékelt a vádlott terhére a gyorsított eljárásban eljáró bíró, amelyeket nem lehetett volna figyelembe venni. Így többek között azt is vádlott terhére értékelte, hogy egyáltalán részt vett a Blaha Lujza téri tüntetésen, amelyen való részvétel alkotmányos alapjog gyakorlásának minősült a Fővárosi Bíróság álláspontja szerint.

A védelem arra is utalt ebben a körben, hogy az akkori budapesti rendőrfőkapitány választási gyűléseknek minősítette az ilyen típusú spontán összejöveteleket, amelyek Gyurcsány Ferenc balatonöszödi beszédével kapcsolatos elítélő véleményt kifejezésére jöttek létre, továbbá nemrégiben született meg az Emberi Jogok Európai Bíróságán, Strasbourgban az az ítélet, amelyben a dr. Grespik László ügyvéd, Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi tagja által képviselt három magánszemély ügyében kimondta a nemzetközi bíróság, hogy a spontán, azaz három nappal korábban be nem jelentett tüntetés pusztán a be nem jelentettség folytán nem válik jogellenessé.

A Fővárosi Bíróság eljáró tanácsa felidézte továbbá a vádlott magatartása körében értékelendő körülményként azt is, hogy a tavaly szeptemberben hatályos jogszabályok szerint nem valósított meg jogszabályellenes magatartást az, aki egy jogellenessé nyilvánított tüntetésen, rendőri felszólítás ellenére nem hagyta el a helyszínt. Mint ismeretes utóbb, idén márciusban a kormány alkotmányellenes jogszabályt megalkotva, éppen emiatt vezette be a passzív engedetlenség szabálysértését, amelyet a Nemzeti Jogvédő Alapítvány az Alkotmánybíróság előtt megtámadott.

A bíróság egyebekben a garázdaság bűntettének minősítő körülményeit helyben hagyta: mind a csoportos, mind a köznyugalom súlyos megzavarása tekintetében. Védelem ebben a körben arra az álláspontra helyezkedett, hogy az éjszaka ezen időpontjában a tüntetőkön és rendőrökön kívül más nem tartózkodott a helyszínen, ezért a köznyugalom súlyos megzavarása, mint ténylegesen bekövetkező eredmény nem következett be, illetve nem állt okozati összefüggésben a vádlott cselekményével.

A Fővárosi Bíróság – többek között jelen ügyben eljárt tanácsa útján is - már tavaly ősszel is számos több, első fokon megalapozatlan kényszerintézkedést elrendelő elsőfokú bírósági döntést változtatott meg, rámutatva azon döntések jogellenességére. Mint emlékezetes tavaly ősszel közel 150 személy esetében rendeltek el első fokon előzetes letartóztatást, amely döntéseket utóbb a Fővárosi Bíróság közel 90%-os mértékben változtatott meg. Ilyen kiugró hibaszázalékkal dolgoztak az elsőfokú bíróságok, és ennek lett szenvedő alanya a jelen mostani eljárás vádlottja is, aki közel egy évig élt annak tudatában, hogy börtönbe kell vonulnia tettéért. A vádlott mentesült a bűntettet előélethez fűződő hátrányok alól, továbbá amennyiben az elkövetkező két évben nem követ el újabb bűncselekményt, amely miatt szabadságvesztésre ítélik, úgy a jövőben ezen ügy miatt büntetőjogi jogkövetkezménnyel számolnia nem kell.

A Fővárosi Bíróság ítéletének indokolásában arra is rámutatott, hogy a vádlott terhére cselekmények értékelésekor nem róható az, hogy a többi helyszínen jelenlévő személy, mikor és milyen magatartást valósított meg. A védelem arra is hivatkozott, hogy a gyorsított eljárásban csupán a beismerő vallomás és egy rendőrtanú, mégpedig a kiemelést végző csoport egyik tagjának tanúvallomása alapján állapították meg felelősséget, szemben a vonatkozó büntetőeljárási jogszabályhellyel, amely előírja, hogy terhelt beismerése esetén is, meg kell szerezni az egyéb bizonyítékokat. A REBISZ állományába tartozó rendőr vallomása több tekintetben ellentmondásos volt: a nyomozati szakban egy elkövetőt, azaz vádlottat nevezte meg, majd később a tárgyaláson ezt úgy módosította, hogy csoportos elkövetésre került sor.

A kár megállapítása körében sem állt rendelkezésre olyan kétséget kizáró bizonyíték, amely alapján megállapítható lett volna az, hogy pontosan mekkora kárt okozott vádlott cselekménye, ezért ezt sem tudta a Fővárosi Bíróság vádlott terhére teljes súllyal értékelni.

Védelem arra is utalt, hogy közvetett módon sértetti közrehatás is kimutatható, hiszen éppen a rendőrség tömegoszlatást végző egységei okoztak feszültséget a tüntetés brutalitásba átcsapó feloszlatásával, amelynek során nem egy esetben éppen a rendőrök követtek el bűncselekményeket: ezen a héten indult három olyan rendőr büntető ügyének bírósági szakasza, akik ugyanezen időpontban a Blaha Lujza téren okoztak súlyos sérüléseket egy tüntetőnek, megvalósítva a Büntető Törvénykönyv több törvényi tényállását.

A bíróság tehát enyhítő körülményként értékelte a büntetés kiszabás körében a szándékváltásnak nevezhető állapotot, amelynek lényege az, hogy tavaly őszi események során rendezett életvezetésű, büntetlen előéletű emberek az aránytalan és brutális rendőri fellépés hatására adott esetben bűncselekmények tényállásszerű magatartását kimerítő módon reagáltak. Az ilyen cselekményeket nem lehet elszakítottan vizsgálni az ügy összes körülményétől és ezeknek az elkövetői tudatra ható kiváltó okaitól. Ez az egyik legfőbb tanulsága a most megszületett jogerős ítéletnek, amelyet aznap éppen a mostani döntést hozó másodfokú bírósági tanácsnak egy másik, hasonló elvek alapján született, enyhítést jelentő jogerős ítélete követett: szintén az említett Blaha Lujza téri tüntetéssel összefüggésben, de ezúttal csoportosan és felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt első fokon 2 év végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt fiatalember büntetését 2 évre felfüggesztett, 1 év 2 hónapra mérsékelte a Fővárosi Bíróság tegnap.

Mindezek igazolják a jogvédő szervezeteknek – köztük a Nemzeti Jogvédő Alapítvány, Civil Jogász Bizottság, TASZ, Helsinki Bizottság – a tavaly őszi tüntetések elsőfokú bírósági szinten zajló felelősségre vonásával kapcsolatosan már korábban kifejtett kritikai álláspontját.

Nemzeti Jogvédő Alapítvány