A Független Jogász Fórum Választmányának állásfoglalása a magyarországi alkotmányos válságról
A Független Jogász Fórum 1988 évi megalakulásakor jelentős szerepet vállalt a kommunista közjogi rendszer lebontásában és a demokratikus államforma kialakításában. Ezt követően pedig mindig szavát hallatta, akkor, amikor a társadalmi folyamatok azt indokolták.
Sajnos, állásfoglalás kibocsátása most is időszerű.
Az utóbbi hetek eseményei megkérdőjelezik, hogy Magyarországon az Alkotmány 2§ /l/ bekezdése szerinti jogállamiság elve megvalósul-e a gyakorlatban. Az állam működésének garanciális intézményei a rendőrség, az ügyészség, a bíróságok működése változatlanul ezen elv alapján működik-e, vagy valami félresiklott.
2006 szeptember 18-ának éjjelétől rendőri túlkapások, indokolatlan hatósági tettlegességek, kényszerintézkedések, sok esetben a Be 129§ /2/ bekezdésében foglaltak ellenére elrendelt előzetes letartóztatások – a büntetlen előéletű, lakóhellyel rendelkező fiatal felnőtt gyanúsítottaknál, ahol fel sem merült a szökés, elrejtőzés, a bűnismétlés veszélye – azt támasztják alá, hogy e cselekmények nagy része kellő törvényes alap híján megtorló jellegű volt.
A 2006 okt. 22-ről 23-ra virradó éjjeli gyűlést a rendőrség mondvacsinált indokokkal feloszlatta, a teret lezárta; később azt "műveleti területté" nyilvánította Budapest rendőrkapitánya.
Az utcára kizavart embereket gumibottal, teleszkópos ütőeszközzel támadták meg. Nem tették lehetővé az 5o évvel ezelőtti forradalomra emlékezni kívánó emberek számára, hogy ünnepelni jöjjenek a Kossuth térre. Eközben fejmagasságban célzott gumilövedékekkel, vízágyúval, könnygázgránátokkal oszlatják a tömeget, a rendőrök a nemzetközi gyakorlattal ellentétben csuklyát viselnek, az ütlegelés közben becsmérlik a bántalmazottakat ("így legyél máskor is jó hazafi").
Többen súlyos sérüléseket szenvednek, egy ember elveszti a szeme világát, egy országgyűlési képviselőt a gumilövedék fejen talál, és lapockarepedést szenved. Közben könnygázgránátokkal és vízágyúval támadják az embereket. Egyes szemtanúk azt is állítják, hogy a rendőrség soraiból váltak ki "tüntetők", akik provokálták a tömeget és a rendőröket. Közben helikopter köröz az események felett, nyilvánvalóan tartva a kapcsolatot a rendőrségi műveleteket irányító vezetőkkel.
Eközben a Kossuth téren az állami ünnepség magyar résztvevők nélkül zajlik, mivel oda nem engedték be az emlékezni kívánó polgárokat.
Ez a tényállás. De mi is a jogi háttér?
A Magyar Köztársaság Alkotmányának 2. § (l) bekezdése szerint Magyarország demokratikus jogállam.
Az Alkotmánybíróság több határozatában – így a 10/1992 és 11/1992/ határozataiban megállapította,hogy a jogállamiság jogbiztonságot jelent, foglalkozott az igazságosság fogalmával, az anyagi igazság tartalmi elemeivel.
A Rómában 1950 november 4 napján kelt " az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezmény"-hez Magyarország csatlakozott és az 1998 évi XLII Tv és az Országgyűlés 58/l998 sz. határozatával a belső jog részévé vált. A 11. Cikk értelmében mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez , mely jog a demokratikus társadalomban csak a nemzetbiztonság, közbiztonság, zavargás, bűnözés megakadályozása stb. érdekében lehet korlátozni. Az Alkotmány 62§ ugyanerről rendelkezik.
A Gyülekezési jogról szóló 1989 évi III Tv. 14.§ (1) bek. kissé tágabban fogalmaz, de az a körülmény, hogy a Kossuth téren a Rákóczi szobor környezetében lévő sátrakban a rendőrség az ételek elkészítéséhez szükséges késeket, a sátorcövekek beveréséhez szükséges kalapácsokat , és egyéb hasonló eszközöket talált , semmi esetre sem kellő indok a tüntetés feloszlatásához különös figyelemmel arra,hogy több,mint 30 napja ott voltak és senki nem használta ezeket törvényellenes célokra. Így nyilvánvalónak tűnik, hogy az igazi ok az lehetett a tüntetés feloszlatására: az ott lévők október 23-án transzparenseket kívántak felmutatni, és így tiltakozni a kormányfő ellen.
A Rendőrségről szóló 1994 évi XXXIV Tv. 59.§ (3) bekezdése értelmében tilos a tömeget korlátozni a helyszínről történő eltávozásban.
A 16§/2/ bekezdése szerint nincs helye kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört – ennek ellenére rúgtak és ütöttek már földön fekvő embereket.
A 15. § szerint az intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, mely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával. Vajon akkor miért volt szükséges a fejre célzott gumilövedékekre, a sűrű tömegbe lőtt gyúlékony füstgránátra?
A rendőrt az teszi rendörré- hivatalos személlyé,- hogy egyenruhát hord és viseli az azonosító jelvényét Tv. 2o §(1) szerint , ezzel ellentétes mindenfajta hivatkozás jogszabályellenes.
Szóba sem kerülhet tehát a rendőri vezetők, az országos és a budapesti rendőr-főkapitányok által hivatkozott "törvényes és arányos eljárás", mivel ez a rendőri fellépés a fentiek tükrében indokolatlan volt.
A fővárosi rendőr-főkapitány "a parlament biztonságos működése érdekében" a Kossuth teret "műveleti területté" nyilvánította, holott a rendőrségi törvény ilyen fogalmat nem is ismer, míg a gyülekezési jogról szóló Tv 8.§ (1) bekezdése is a bejelentéshez kötött rendezvények esetében csak akkor teszi lehetővé a gyülekezés megtiltását, ha az a népképviseleti szervek,hatóságok működését súlyosan veszélyeztetné. Az adott területen tartózkodók már több, mint egy hónapja gyakorolták a békés gyülekezés alapvető szabadságjogát, anélkül, hogy bármilyen rendzavarás történt volna; e körülményt az kivezényelt rendőrök százai igazolhatják.
A "műveleti területté" nyilvánítás, minden jog alapot nélkülöző, a jogszabályokkal, az Alkotmánnyal, a nemzetkőzi joggal való tudatos szembehelyezkedés azaz a békés tüntetés jogellenes betiltása, nem beszélve arról, hogy az egyik parlamenti pártnak az e napokra bejelentett és a rendőrség által tudomásul vett gyűlésre volt lehetősége a Kossuth téren .
A rendőrség eljárása sértette az emberek személyes szabadságát, testi épségét, alkotmányos jogait. A valótlan főkapitányi állítással szemben a televízióban, az újságokban megjelent fényképeken láthatók a rendőrség által használt, e körben tiltott teleszkópos ütőeszközök. Szintúgy igazolhatatlan állítás, hogy a rendőrök azért nem viselték azonosító jelvényük számát, mert az "leesett" (úgy tűnik, ellentétben a csuklyával és a sisakkal).
A rendőrség eljárásával csak a Kormány lehetett megelégedve, hiszen 2,2 milliárd forintot utalt át a rendőrség számlájára.
Mivel a rendőrségről szóló Tv. 4.§ (1) bekezdése értelmében a Kormány a belügyekért felelős miniszter útján irányítja a rendőrség működését, nyilvánvalóan csak az lehet a következtetés: a rendőrség eljárásáért a Kormány, nevezetesen a miniszterelnök, a felelős miniszter, valamint a végrehajtók, az országos és a fővárosi rendőr-főkapitányok a felelősek.
Budapest 2oo6. október 27. napján
A Független Jogász Fórum Választmánya