 |
|
 |
 |
|
Iratkozzon fel heti hírlevelünkre! |
 |
| A Nemzeti Jogvédő Alapítvány Bencze József országos rendőrfőkapitányhoz fordul a tavaly őszi rendőri jogsértések áldozatainak nyújtandó kártérítés érdekében |
|
|
|
| 2007. december 07. | |
|
Emlékezetes, hogy idén november végén egyezség útján fizetett kártérítést a rendőrség a Nemzeti Jogvédő Alapítvány által működtetett Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédei által képviselt 32 meghurcolt tüntető és a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) között a 2003. december 1-én, a budai Gesztenyés-kertben a Lelkiismeret’88 Csoport által tartott tüntetés jogellenes rendőri feloszlatása során foganatosított jogellenes rendőri intézkedések miatt indult perben. A dr. Tóth Gábor budapesti rendőrfőkapitány együttműködési készségének eredményeként is megszületett egyezség értelmében a jogellenes rendőri fellépést elszenvedett 32 személy egyenként 600 ezer forint kártérítést kapott és a rendőrség nyilvános közleményben ismerte el, hogy megsértette a jogalap nélkül előállított tüntetők személyes szabadságát, gyülekezési jogát és emberi méltóságát, illetve elnézést kért a történtekért. Az ügy további részletei: http://nja.hu/index.php?option=com_content&task=blogcategory&id=16&Itemid=55 Az országos rendőrfőkapitány urat arra is kérjük, hogy a BRFK gesztenyéskerti perben kötött mostani egyezségére követendő példaként hívja fel az alárendeltségébe tartozó rendőri szervek vezetőinek figyelmét. Ezzel az egyezségi megállapodással az új budapesti rendőri vezetés bebizonyította, hogy képes és kész a rendőrségi jogsértések áldozatává váló személyek kárigényeit peres út kizárásával rendezni olyan ügyekben, amelyekben a jogalap nem vitatható és a kárigény összegszerűsége a vonatkozó bírósági gyakorlat mértékeitől nem áll távol. Mindez egyúttal követendő eljárás kellene legyen álláspontunk szerint a 2006 őszi tüntetésekkel összefüggő tömeges rendőri jogsértések testi, lelki sérüléseket szerzett, illetve törvénytelenül fogva tartott áldozatainak ügyeiben is. Köztudomású tény, hogy a tavaly őszi rendőri-bírósági jogsértései következtében elszenvedett hátrányok miatt több száz fő esetében nyílt meg a kártérítési jogosultság. A Nemzeti Jogvédő Alapítvány együttműködő ügyvédei több ilyen ügyben járnak el, ismereteink vannak számos más károsult igényérvényesítési törekvéseiről is, de tudomásunk szerint megdöbbentő módon több mint egy évvel a tavalyi véres események óta nem kapott még egy kilőtt szemű, megkínzott, eltört csontú vagy törvénytelenül előzetes letartóztatásba helyezett áldozat sem kártérítést. Az áldozatok gyorssegélyre nem számíthatnak, sőt a legtöbb ártatlanul fogva tartottnak vagy sérüléseket szerzett személynek egyszerre több állami szervezetet kell perelnie. Az őket jogsértő módon elfogó rendőri egységet (többnyire a REBISZ-t); a Budapesti Rendőr-főkapitányságot, amely őrizetben tartotta; az előzetes letartóztatásról megalapozatlanul döntő Pesti Központi Kerületi Bíróság tevékenységéért jogi felelősséget tartozó Fővárosi Bíróságot illetve – ha a bántalmazták, megalázták az előzetes ideje alatt - a büntetés végrehajtási intézetet. Nincs egyablakos rendszer, nincs egy, a különböző rendvédelmi szervek által okozott károk jóvátételére szolgáló központi helytállási alap, amely pedig a jogállami elvek érvényesülése érdekében indokolt volna. A tavaly őszi tömeges rendőri és bírósági jogsértéseket követően az alkotmányos előírások és jogállami elvek azt kívánják, hogy az állam gondoskodjon arról, hogy a jogsértettek jóvátétele hatékonyan és a rendes eljárásoktól eltérő módon mielőbb és méltányos módon történjen meg. Jogállami elvárás, hogy az állam a károsultaknak peren kívül adjon kártérítést, kártalanítást, és ne nehezítse tovább a sokat szenvedett, nemritkán életre szólóan meggyötört, lelkileg megsérült, személyes szabadságuktól jogellenesen megfosztott emberek helyzetét azzal, hogy évekig pereskedniük kell. A kárigény érvényesítés nehézségét jelenti, hogy az eljárások rendkívül lassúak– az ismertetett esetek átlagosan 3 évig tartottak -, sok energiát és komoly jogászi közreműködést igényelnek, illetve a károsultat megalázó módon intim szféráinak feltárására, lelki sebeinek felszaggatására, a megalázottság, a csökkent életminőség önmarcangoló taglalására, boncolgatására készteti. Mindez sokakat elrettent az igényérvényesítéstől, ez pedig azzal jár, hogy a károsult sérelme sem orvosolódik, illetve a jogsértést elkövető rendvédelmi szerv sem érzi a kárért való pénzügyi helytállás elviekben visszatartó hatását. A kárigény érvényesítések körében a Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvédei által képviselt, illetve általunk ismert ügyekben eddig néhány esetben került sor peresítésre, ezekben a rendőrség az irányadó tények és a kialakult bírósági gyakorlat alapján nyilvánvaló polgári jogi felelőssége ellenére érdemi védekezést fejt ki, peren kívüli egyezségre tárgyalási készséget nem mutatott. Ügyeinkben peren kívüli egyezségi ajánlatokkal kerestük meg a Budapesti Rendőr-főkapitányságot (BRFK), a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságot, a Rendészeti Biztonsági Szolgálatot (REBISZ), és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot (IRM). A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság az egyezségtől a nyilvánvaló jogalap ellenére elzárkózott, peres útra utasította a kárigénylőt, a BRFK két esetben (két, utóbb büntetőeljárás alól mentesített egyetemista 72 órás bűnügyi őrizete miatti kárigény) elutasítással reagált, a többi esetben tárgyalási hajlandóságot jelzett, de érdemi tárgyalásokra nem kerül sor. A REBISZ-szel közel tíz károsult esetében peren kívüli tárgyalások kezdődtek, azonban nemrégiben a REBISZ az összes ügyben elzárkózott az egyezségkötéstől érdemi és elfogadható indokok nélkül. Visszás ugyanakkor, hogy ugyanakkor a REBISZ hajlandó volt egyezséget kötni annak a fiatalembernek az ügyében, aki önként ajánlotta fel egy részben általa csekély mértékben megrongált rendőr-gépkocsiban keletkezett kár megtérítését. Az IRM pedig azt jelezte, hogy a Be. 580. §-án alapuló kártalanítási eljárásban bírósági eljáráson kívüli egyezségkötésre jogszabályi felhatalmazás híján lehetősége nincs, tehát az előzetes letartóztatásba került, de utóbb felmentett vagy eljárás alól mentesült károsultaknak perelniük kell. Ezúton kérjük Bencze József országos rendőr-főkapitány urat, hogy a BRFK gesztenyéskerti perben kötött mostani egyezségére követendő példaként hívja fel az alárendeltségébe tartozó rendőri szervek vezetőinek figyelmét és tegyen meg minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy a nagyszámú károsultnak akár perben, akár peren kívül előterjesztett kártérítési követeléseinek rendezése érdekében érdemi egyezségi tárgyalások kezdődjenek az érintettekkel a mielőbbi és most már halaszthatatlan jóvátétel érdekében. Továbbra is kérjük, hogy az állam, illetve az érintett rendőri szervek a károsultaknak peren kívül adjanak kártérítést, ajánljanak egyezséget és ne nehezítsék tovább a sokat szenvedett, nemritkán életre szólóan meggyötört, megsérült emberek helyzetét azzal, hogy évekig pereskedniük kell. Ilyen tömeges jogsértés esetén a jogállami elvek azt kívánják, hogy az állam gondoskodjon arról, hogy a jogsértettek jóvátétele hatékonyan és a rendes eljárásoktól eltérő módon – akár egy külön ilyen célra létrehozott szervezet útján - mielőbb és méltányos módon történjen meg. Megítélésünk szerint a felelős magatartás egy közigazgatási szerv részéről az lenne, hogy még ha kirívó mértékben jogszabályt sértett is, és ezzel másnak kárt okozott, akkor is törekszik arra, hogy ezt a kárt optimális formában, per elkerülésével rendezze, hiszen minél később történik meg a kártérítési összegek rendezése, kifizetése, úgy annál több költséggel, kamattal és teherrel jár ez az állami szervek, és végső soron az adófizetők számára is, továbbá a károsultak is annál később jutnak a törvény alapján járó kártérítéshez, ez pedig ellentétes a jogállamiság követelményeivel. Nemzeti Jogvédő Alapítvány www.nja.hu |
| < Előző | Következő > |
|---|