A Pesti Központi Kerületi Bíróságon dr. Tóth Erzsébet tanácsa 2007. június 11-én 9 órai kezdettel a II. 270. számú tárgyalóteremben kezdi tárgyalni R. Zoltán és társai ellen hivatalos személy elleni erőszak büntette miatt indult büntetőügyet. A négy vádlottas ügyben M. Zsigmond, II.r. vádlott védelmét dr. Novozánszky Ilona ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány együttműködő partnere látja el. Három tárgyalási nap került kitűzésre: június 11., 12. és 13.
A Budapesti Nyomozó Ügyészség a négy vádlott közül az első három vádlottat egy rendbeli, a Btk.229. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdése szerint minősülő csoportosan és felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettével, a IV.r. vádlottat pedig két rendbeli, a Btk. 229.§-ának (1) bekezdésbe ütköző hivatalos személy elleni erőszak bűntettével vádolja.
A II.r. vádlott védőjének álláspontja szerint, ez az ügy semmiben sem különbözik azon tavaly őszi események miatt indult korábbi, hasonló büntetőügyektől, amelyeket a bíróságok már letárgyaltak és amely ügyekben a vádat szinte kizárólag a vádlottakkal szemben, sok esetben bűncselekményt is megvalósító erőszakkal eljáró rendőrök vallomására alapozták. Az eredményeket már tudjuk.
Jelen perben is ez a helyzet. Kollégánk védence, a II.r. vádlott, 2006. szeptember 21-én egy barátjával elment a Kossuth térre, ahol akkor még álltak a sátrak, a felállított színpadon felszólaltak azok, akik véleményüket nyilvánították az ország állapotáról, az őszödi beszédről.
A fiatalemberek meghallgatták az esti szónokokat, ott étkeztek a sátorban, majd kb. éjfél felé hazaindultak. A Jászai Mari térnél felszálltak a 903-as éjszakai buszra, azonban az csak az Oktogonig tudott közlekedni, mert ott a rendőrök megállították a buszt és mindenkit leszállítottak róla azzal, hogy a tömeg miatt nem lehet tovább menni, menjenek gyalog.
Ezzel II. r. vádlott és társa bekerültek az ott demonstráló tömeg közepébe, ahonnan a Nyugati tér felé igyekeztek.
Itt a rendőrség már oszlatni kezdte a tömeget, a fiatalok bármerre indultak rendőrsorfalba ütköztek. Végül az Oktogonból kiindulva a Blaha Lujza tér felé mentek. Ekkor már a rendőrség könnygázgránáttal lőtte a tömeget, amelyből II.r. vádlottnak és barátjának is kijutott.
Előadásuk szerint, amerre mentek mindenütt rendőrkordon volt, így hiába szólították fel a tömeget a helyszín elhagyására, sehol nem volt " egérút", ahol elvonulhattak volna, hanem bármelyik utcába fordultak be mindenütt rendőrsorfal jött velük szemben.
A huzavonában a Dohány u-hoz értek, ahol egy köztéri csapnál II. r. vádlott megmosta az arcát, mert a könnygáztól folyt a könnye és inni akart a kútból. Itt támadták meg őket a rendőrök, de sikerült beszaladniuk a Dohány utcába, ahonnan az első utcán kimentek a Blaha Lujza térre, a buszmegállóban sokáig vártak a buszra, majd mivel az nem jött, elindultak gyalog a Rákóczi úton a Keleti pu. felé feltételezve, hogy ott találnak buszt, amivel hazajutnak.
Ezután következtek az igazi megpróbáltatások.
A Rákóczi úton haladt a két fiatal, amikor megállt mellettük egy rendőrfurgon, majd kiugrott belőle öt rendőr, maszkban, rohamsisakban, azonosító jelvény vagy szám nélkül, a fiúkat el akarták fogni. Bár II.r. vádlott a könnygáztól még rosszul volt, ösztönösen elkezdett futni, a másik fiatallal együtt. Kétfelé szaladtak, azonban a rendőrök II.r. vádlottat vették célba és utána eredtek. II.r. vádlott végül megállt, mert a rosszulléte erősödött, így a rendőrök beérték és elfogták. Ezután levitték a földre, majd válogatás nélkül ütötték rúgták, taposták többnyire a fejét, de a többi testrészét is. Közben obszcén megjegyzéseket tettek rá és embertelen helyzetbe kényszerítették és nagyokat röhögtek rajta.
Ezután végtagjait négy rendőr megfogta és testét meglóbálva bevágták a nyitott ajtajú furgonba, majd beszálltak utána a kocsiba és ott is folytatták a verést. Agyba-főbe verték mindaddig, amíg elájult, majd arra ébredt, hogy az egyik rendőr azt mondja, "hagyjátok abba, mert még megdöglik". Ezután a VII. kerületi rendőrkapitányságra vitték, ahol hátrabilincselt kézzel hasra fektették a földre, ahol többször belérúgtak, amikor egy-egy rendőr elment mellette a rohamsisakjaikat a sérült vádlott fejére ejtették. Az egyik rendőr a gumibotját a II.r. vádlott végbeléhez szorította és közölte vele, hogy ezzel lesz " s…beba….va". Itt elvesztette az eszméletét ismét és arra eszmélt, hogy mentősök élesztgetik. A mentősök injekciót adtak II.r. vádlottnak és felrepedt fejét összekapcsolták.
Ezt követően a VII. ker. rendőrkapitányságról átvitték a Gyorskocsi utcai fogdába, majd onnan a Nagy Ignác utcai BV intézetbe, ahol ugyancsak megalázóan és embertelenül bántak II.r. vádlottal. Többedmagával letérdepeltették az udvaron a falhoz. Ott két bv-s őr a mellette lévő társához bilincselte és így kellett másfél órát térdepelnie, ami igen fájdalmas volt számára, mert az ütések, rúgások miatt a térde megsérült és bedagadt. A bv-s őrök, amikor meglátták, hogy valaki kapaszkodik a falba vagy egymásba vagy nem térdepel rendesen, akkor gumibottal rájuk ütöttek.
A személyi adatok felvétele során az említett két bv-s őr mindenkit megmotozott. II.r. vádlottat bevitték egy helyiségbe, ahol meztelenre vetkőztették, majd minden ok nélkül mindkét bv őr ököllel ütéssorozatot adott le a bordáira, az egyik őr pedig mellbe rúgta.
Ebből a Bv Intézetből II.r. vádlott végül átkerült a Venyige u.-i BV intézetbe, ahol végre békén hagyták, s ahol később a helyszínre kiszállt Magyar Helsinki Bizottság vizsgálata során ezen panaszait el is mondta, amelyről jegyzőkönyvet vettek fel.
A fenti tényállásból kreált a rendőrség, majd a Budapesti Nyomozó Ügyészség vádiratot, amely szerint II.r. vádlott - soha nem ismert és soha nem látott személyekkel összehozva - csoportosan, felfegyverkezve hivatalos személy elleni erőszak bűntettét követte el, mert ezen ismeretlen emberek /vádlott-társai / társaságában - a vád állítása szerint - a Podmaniczky u. és a Teréz krt kereszteződésében egy kisméretű közlekedési táblát dobott a rendőrök felé és néhányszor egyéb tárggyal megdobálta a rendőröket.
II.r. vádlott kezdettől fogva tagadja a terhére rótt cselekményt, állítja, hogy elfogásáig csak és kizárólag hazafelé igyekezett barátjával együtt, úgy ahogy azt fentebb leírtuk.
Ezt a vádirati tényállítást nem támasztja alá sem TV felvétel, sem fénykép, sem pedig térfigyelő kamera felvétele. II.r. vádlott sehol nem látható a vele egy eljárásban szereplő vádlott-társak közelében, sem többedmagával, sem egyedül. Egyáltalán semmiféle egyéb bizonyíték nincs a vádirati tényállás alátámasztására, csak annak az öt rendőrnek a vallomása, akik őt elfogták, agyba-főbe verték, fején pedig nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket okozva.
A vád szerinti cselekménnyel történt gyanúsítás miatt - mivel a terhére rótt állítólagos cselekmény a II.r vádlottnak még fiatalkorában elkövetett cselekménye miatt kiszabott büntetés felfüggesztési ideje alatt alatt történt - a 20 éves II.r. vádlott elfogását követően először őrizetben, majd hónapokig előzetes letartóztatásban, idén év elejétől házi őrizetben volt, majd egy hónapja „csak” lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el vele szemben, ráadásul az nem Budapestre vonatkozik, ahol állandó lakhelye található, hanem az édesanyja lakhelye szerinti kis vidéki településen kell tartózkodnia, megélhetési lehetőségek nélkül.
Ugyanakkor, amíg a II.r. vádlottal szemben, emberi jogokat súlyosan sértő magatartást tanúsító rendőrök állításai alapján emeltek vádat, addig ugyanezen rendőrök és a már fentebb említett bv őrök ellen a Budapesti Katonai Ügyészségnél IX.96/2007.sz.alatt büntetőeljárás van folyamatban a II.r. vádlottal szemben elkövetett bántalmazások miatt.
Ilyen előzmények után kezdődik június 11-én a büntetőeljárás bírósági tárgyalása, amelyben kiderülhet, hogy a független bíróság előtt mennyit érnek a tavaly őszi események óta mélypontra süllyedt, erkölcsileg súlyosan erodálódott, egyébként az alapvető emberi jogokat bizonyítottan számos esetben semmibe vevő rendőrség tagjainak állításai, mint bizonyítékok, szemben a vádlott következetes tagadásával, különösen arra tekintettel, hogy a terhelő tartalmú rendőri vallomásokat semmilyen más - akár még csak közvetett - bizonyíték nem támasztja alá. |