A TETTES ISMERETLEN

Élő Anita, itthon@hetivalasz.hu
6. évfolyam 50. szám, 2006.12.14.

A TETTES ISMERETLEN

Forrás: http://www.hetivalasz.hu/showcontent.php?chid=14794

A szeptemberi zavargások és az október 23-án történtek ügyében 171 rendőr ellen indult nyomozás, ám még egyetlen feljelentett egyen-ruhást sem azonosítottak.

A felvétel megtekinthető a http://www.youtube.com/watch?v=r7lomdMrlS0&NR címen.

A szeptemberi zavargások és az október 23-án történtek ügyében civilek ellen 122, rendőrök ellen pedig 171 esetben indult nyomozás. A rendbontókra nem jogerősen 22 év börtönbüntetést szabtak ki. Ezzel szemben eddig még egyetlen feljelentett rendőrt sem azonosítottak.

A feljelentések alapjául szolgáló videók a http://www.youtube.com/watch?v=D0CUZ86YwSA címen nézhetők meg.

Már a szeptember 18-i, illetve az azt követő utcai zavargások után is sosem látott számú feljelentés érkezett rendőrök ellen. Az október 23-i események után újabb példátlan eset fordult elő: míg civilek ellen 28 büntetőeljárás indult, a rendőrök ellen 133 esetben nyomoznak. A rendszerváltás óta először használtak tömegoszlatásra gumilövedéket, és azóta is vita folyik arról, törvényes volt-e a rendőrség fellépése, amikor a Fidesz ünnepi megemlékezéséről távozókkal szemben erőszakot alkalmaztak. Szembetűnő, hogy mindössze három ismeretlen civil után nyomoznak, míg a rendőrök ellen folyó 171 eljárásban még egyetlen elkövetőt sem sikerült azonosítani. Az ügyészség által megindított két ügyben és az Országos Rendőrfőkapitányság nyolc feljelentésében sem szerepel név. Sőt a múlt héten a Rendészeti Biztonsági Szolgálat parancsnoka, Dobozi József dandártábornok is ismeretlen tettesnek nevezte beosztottait, akik ellen feljelentést tett.

RENDBONTÓ RENDŐRÖK

"Civileknél könnyebb volt az azonosítás, mivel a gyanúsítottak nagyobb részét előállították" – szolgál magyarázattal lapunknak Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője. A rendőrök azonosítása viszont éjszaka készült fényképekről, videofelvételekről történik, amelyen símaszkos, azonosító nélküli rohamsisakos alakokat kellene felismerni. Az ügyészség azért is eredményesebb a civilek esetében, mert az őrizetbe vett vagy előzetes letartóztatásban lévő személyekkel szemben a törvény soron kívüli eljárást ír elő. (A késlekedés miatt a szeptemberi rendőri túlkapások elkövetői viszont október 23-án is tömeget oszlathattak, és azóta is rendőrként léphetnek fel.)

Morvai Attila tájékoztatása szerint jelenleg a rendőrök ellen feljelentést tevők meghallgatása zajlik, bekérik a bizonyítékokat, igyekeznek megállapítani az események helyszínét és a pontos időpontját, majd a szolgálati naplók segítségével azonosítják, melyik rendőri egység teljesített ott szolgálatot. A következő lépés az érintett egységek vezetőinek meghallgatása lesz, vagyis egyre szűkítik a kört. Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője lapunknak azt mondja, rendkívül nehéz az azonosítás, éjt nappallá téve dolgoznak a budapesti ügyészség nyomozói, hogy személyre szólóan is meg tudják állapítani a felelősséget, ahol ez indokolt.

Joggal vetődik azonban fel a kérdés: ha a legfeljebb négy-öt napig tartó zavargások során közel 180 esetben nyomoznak rendőri törvénysértés gyanúja miatt, akkor azért csak az egyes rendőr, vagy a vezetők is felelősek-e.A z ügyészségnek viszont nem feladata általában elemezni az intézkedések jogszerűségét, csak konkrét feljelentések alapján. Ezzel magyarázható, hogy miközben a nyomozások bántalmazás hivatalos eljárásban vétség miatt folynak, a Nemzeti Jogvédő Iroda december 5-én egész sor rendőri jogsértés miatt tett feljelentést. Az említett vétségnél szükségképpen könnyű testi sértés is megvalósul, nyolc napon túl gyógyuló sérülésnél viszont a súlyos testi sértés bűntette is fennáll – állítják a jogvédők.

VERÉS TELEFONÁLÁSÉRT

A rendőrök többször elmulasztották a segítségnyújtást, ami szintén bűntett. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd egyebek mellett azt a felvételt hozza példaként, amikor a rendőrök a Váci utcában bántalmaznak egy telefonáló személyt, majd otthagyják. Az alapítvány szerint a rendőrség a gyülekezési jogot is megsértette, mivel bejelentett rendezvényen való részvételt akadályozott meg (ünnepség a Kossuth téren október 23-án), illetve a bejelentett rendezvényről csoportosan távozókkal (Fidesz-nagygyűlés) szemben alkalmaztak tömegoszlatást.

Az október 23-i eseményekkel kapcsolatban a Fővárosi Bíróság jogerősen felmentette az alapítvány egyik ügyfelét, akit az Alkotmány utcánál vettek őrizetbe. A másodfokú végzés Gaudi-Nagy Tamás szerint tételesen is megállapítja, hogy egy be nem jelentett tüntetésen való megjelenés nem szabálysértés, csak "ha többlettényállásra is sor kerül". Erre figyelemmel a kényszerintézkedés, az előállítás, valamint a további fogva tartás törvénysértő volt.

Amikor pedig a rendőrök a kamerák elől testükkel takarják el a földön fekvő személyt tovább bántalmazó kollégáikat, bűnpártolást követnek el. Ilyen eset látható a Hír Televízió Madách téri felvételén vagy a Nyugati téren a villamosmegállóban megvert sértett esetében.

A PARANCSNOKOK FELELŐSSÉGE

A rendőrök azonosítását szinte lehetetlenné teszi, hogy nem viseltek azonosításra alkalmas jelzést, pedig ez nemcsak a rendőrségi törvényt sérti meg, hanem az alkotmányt is. A Legfőbb Ügyészség szóvivőjét arról kérdeztük, mi történik, ha jelvény hiányában nem tudják azonosítani a rendőröket: ilyenkor az egyes rendőr helyett a parancsnokot kell felelősségre vonni? "Az ügyészség nem jövő, hanem jelen és múlt időben beszél. Ha nem lehet azonosítani a gyanúsítottat, az egy következő lépcső. Most az a feladatunk, hogy előbb eldöntsük, megvalósította-e valaki a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétségét, és ha igen, akkor megtaláljuk, ki volt az" – fogalmaz Borbély Zoltán. A Nemzeti Jogvédő Iroda ennél tovább megy. Szerintük az azonosító hiánya miatt az elöljárói intézkedés elmulasztása bűncselekményének a gyanúja is felvetődik.

Elöljárói gondoskodás elmulasztása miatt egyetlen parancsnok ellen folyik eljárás. De ő is ismeretlen személy. Ács Tibor, a katonai ügyészség szóvivője lapunknak úgy fogalmaz: ezt a mulasztásos bűncselekményt akkor követik el, ha valaki nem óvja meg a beosztottját a veszélytől. A tévészékház ostrománál a vízágyút biztosító rendőrök visszavonultak, így a járműben levő társaik magukra maradtak. A Molotov-koktéllal felgyújtott vízágyúból végül a tüntetők menekítették ki őket – az ügyészség most azt vizsgálja, a parancsnokuk magára hagyta-e a vészhelyzetben beosztottait.

Bár a szeptemberi események óta letelt az alapnyomozásra rendelkezésre álló két hónap, ez meghosszabbítható. Ha valakit meggyanúsítanak, ennek napjától számított két éven belül kell lezárni a nyomozást. A zavargások célja a miniszterelnök távozásának kikövetelése volt, ám a kormányfő maradt, Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitányt Demszky Gábor főpolgármester kitüntette, a rendőrségi intézkedések felelőseiről pedig nincs hír. Pikáns helyzet jönne létre, ha közben az ügyészség tömegesen helyezne vád alá közrendőröket. Egyelőre azonban ettől az újabb erkölcsi kihívástól nem kell tartani – a tettes ugyanis ismeretlen.