ABOSZ feljelentése ismeretlen tettes ellen – a 2006. október 23-i tömegoszlatás- foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt

Dr. Kovács Tamás legfőbb ügyész úr
Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészsége

1055 Budapest, Markó u. 16.

Tárgy: feljelentés ismeretlen tettes ellen – a tömegoszlatások folyamán – nagy valószínűséggel tömegesen megvalósult, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, illetve/valamint az egészségügyi ellátáshoz fűződő állampolgári alapjogok durva sérelme miatt

Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!

A Rendőrség helyett azért fordulok feljelentésemmel közvetlenül a Legfőbb Ügyészséghez, azon belül Önhöz, mert véleményem szerint a lehetséges tettesi körben akár közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet élvező személy felelőssége is szóba jöhet, és a büntetőeljárásról szóló törvény szerint ilyen esetekben kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást, illetve ezen belül közvádas bűncselekmény vagy szabálysértés miatt a legfőbb ügyész indítványozza a mentelmi jog felfüggesztését.

Semmilyen rendőri túlkapás nem maradhat szó nélkül. Fontos ugyan az ügyek gyors elintézése, de ez nem mehet a törvényesség rovására – mondta Ön parlamenti bizottsági meghallgatásán, amikor a többi közt az utóbbi hetek zavargásairól kérdezték a képviselők.

Beadványomat a nemzeti ünnep délelőttjén a Kossuth téri emlékhelyhez igyekezve, majd a Falk Miksa utca és a Markó utca sarkánál való feltartóztatásom után a helyszínen és a környéken, a rendőri intézkedések indoklása, illetve az utcán lévőknek a Szent István körútig való indokolatlan kiszorítása kapcsán szerzett közvetlen tapasztalatom alapján, majd délután a média képi híradásaiból a rendőri tömegoszlatás módjáról tájékozódva terjesztem elő.

Fentiek alapján az a szilárd meggyőződésem alakult ki, hogy Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, illetve az irányítása alá tartozó Rendőrség döntéshozatali rendszerében olyan döntések születhettek, amelyek kimeríthetik a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés fogalmát.

A Büntető Törvénykönyv szerint erről van szó, ha valaki foglalkozása szabályainak megszegésével mások egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki.

Meggyőződésem, hogy a könnygázhasználat demokráciában, bárki ellen korlátlanul nem alkalmazható.

Október 23.-án Budapesten a legkülönbözőbb irányultságú elektronikus média képsorai alapján bárki által jól érzékelhetően sérültek az állampolgárok számára Alkotmányunkban biztosított alapjogok, a rendőrségi törvényben előírt előírások, ennek kapcsán a rendőrség súlyosan veszélyeztette az állampolgárok egészségét, ennek során nagy valószínűséggel tömegesen megvalósult a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés. Emellett az érintettek és a mentőszolgálat megfelelő tájékoztatásának hiányában sérült a vegyi tömegoszlató anyagoknak kitett állampolgároknak a megfelelő egészségügyi ellátáshoz való joga is.

A különböző hírek és a közterületeken, illetve a világhálón keresztül megszerezhető, de hivatalosan a rendőri szervek által nyilvánosságra még nem hozott adatok alapján a rendőrség az elmúlt hetekben tömegoszlatásra minden valószínűség szerint legalább kétféle, CS illetve CN jelű könnygázt használt.

Az CS egy igen irritáló anyag, amely erős könnyezés mellett súlyos köhögést vált ki, valamint megemeli a vérnyomást és a pulzust. Használata kétségkívül igen veszélyes olyan emberekre, akik asztmában, epilepsziában, illetve hasonló tüdő- vagy légúti betegségekben szenvednek.

Az Orvosi Hetilap 141. évfolyam 28. száma szerint súlyos mellékhatások, olyan esetekben fordulnak elő, amikor például a krízishelyzet hevében a rendőrök túl sokat használnak belőle, vagy pl. a könnygáznak kitettek nem távoznak a helyszínről és nem semlegesíti a könnygáz hatását a friss levegő. A szaklap szerint még nem történtek követéses vizsgálatok az emberekben kialakuló későbbi hatásokról, ezért ezeket szükséges elvégezni. A leginkább érintett csoportok valószínűleg a krónikus légúti betegek, asztmások, szívbetegek.

A CN jelű könnygáz is hasonló hatásmechanizmusú, de a másiknál is sokkal irritálóbb, és adott esetben tartós következményeket is okozó, az előzőnél sokkal veszélyesebb anyag.

Az alább közölt adatokat a CN könnygáz kémiai biztonsági kártyája alapján állítottam össze.

Hatására belégzéskor a következő azonnali veszélyek, tünetek lépnek fel: égő érzés, köhögés, torokfájás, hányinger, légszomj.

Elsősegélyként friss levegőre, nyugalomra, fél-ülő helyzet biztosítására, ha indokolt, mesterséges lélegeztetésre van szükség. Orvosi ellátást kell igénybe venni.

Szembe kerülve hatásai: vörösség, fájdalom, homályos látás, maradandó. A látás részleges elvesztése.

Már rövid idejű behatás lehetséges következményei is a könnyeztetésen kívül, hogy az anyag súlyosan irritálja/izgatja a szemet, és irritálja/izgatja a bőrt és a légzőrendszert is. A gőz vagy aerosol belégzése tüdővizenyőt okozhat. A tünetek késleltetve jelentkezhetnek. Orvosi megfigyelés indokolt.

A tüdő-vizenyő tünetei gyakran csak néhány órával később jelentkeznek és a fizikai megterhelés (ez mind a rendőröknél, mind a demonstrálók egy részénél fennállhat) fokozza súlyosságukat. Ezért fontos a nyugalomba helyezés és az orvosi megfigyelés.

Nincs adat arról, hogy a rendőrség használta-e a legtöbb nyugati országban tiltott CR jelű, az előzőeknél is veszélyesebb, köhögést, kapkodó légzést, ideiglenes vakságot és ezek együttes hatása miatt erős pánikot okozó, a borshoz hasonló szagú könnygázt, amely a legtöbb esetben teljesen cselekvésképtelenné teszi az anyagnak kitett embert, és amelyből zárt térben alkalmazva rövid idő alatt halálos dózist lehet belélegezni.

Köztudott, hogy könnygázgránát ablakon keresztül zárt térbe is bejutott, nem ismert azonban, hogy ezután az adott helyen, helyeken milyen egészségügyi intézkedés történt, vagy történt-e egyáltalán.

Ismert az is, hogy a belvárosi mellékutcákban az átszellőzés az igen szeles napoktól eltekintve nem megfelelő, és a nagy mennyiségben használt könnygáz még az eseményeket követő napon is jól érezhető volt. Erre tekintettel vizsgálandó lett volna az Orvosi Hetilap idézett számában írt súlyos mellékhatások veszélye, előfordulása.

A nem halálos vegyi hatóanyagoknak, mint a könnygázoknak a használata sok kritikát váltott és vált ki ma is, ezért sok országban nem, vagy csak igen szélsőséges cselekmények elhárítása érdekében vetik be. Megjegyzésre érdemes, hogy az ENSZ vegyi fegyverek korlátozását kitűző egyezménye szerint katonai hadviselésben mindenféle vegyi anyag használata tiltott, beleértve a nem halálos vegyi anyagokat is.

Nagy kérdés, hogy a rendvédelmi szervek működése folyamán normális-e egy demokráciában, hogy fel nem fegyverzett állampolgárok ellen bevessenek a hadviselésben tiltott eszközöket azért, mert be nem jelentett tüntetésen vesznek részt, vagy azon részt sem véve, esetleg csak azokkal egy közterületi környezetben tartózkodnak.

Többen csak azért tiltakoztak, mert egyik legnagyobb nemzeti ünnepükön, a legfontosabb helyszínen való ünneplésükben éppen a rendőrség, igen erősen vitatható jogosultság és indokok alapján megakadályozta őket.

Nem volt és nem is lehetett az Alkotmányban meghatározott rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet, amelynek alapján az alapvető jogok így a szabad mozgás jogának gyakorlása – akkor is garanciák és kivételek mellett – felfüggeszthető vagy korlátozható lett volna. Nem volt elrendelve, és nem lehetett a honvédelemről szóló törvényben meghatározott kijárási tilalom, amelynek alapján jogszerűen korlátozni lehetett volna a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását.

A rendőrség jellemzően nem választotta el, nem emelte ki a rendbontókat a békésen ünnepelni kívánóktól, ellenkezőleg az ő számukra, és más, pusztán az utcán közlekedők számára is jogszerűen indokolhatatlanul, egész nap lehetetlenné tette a például a Kossuth tér és környezete megközelítését. Az elzárt területekre csak az ott lakásukat iratokkal dokumentálni képes embereket engedték be.

A rendőrség többségében és teljes körűen, jellemzően nem tartotta be tömegoszlatás vagy kiszorítás előtti előzetes felszólításra vonatkozó előírásokat, nem közölte, hogy a helyszínt az ott lévők milyen irányban hagyják el, sőt nem is biztosított mindig megfelelő menekülési útvonalat, és válogatás nélkül egyformán kezelt minden, az útjában lévő embert.

Az utcán lévők elmondása szerint a rendőrség több alkalommal a már menekülő emberek közé és után is könnygázt lőtt.

Az Országos Mentőszolgálat kommunikációs vezetője, Győrfi Pál ígérete ellenére nem adott számomra határozott választ arról, hogy a rendőrségtől az előzetes egyeztetéseken megkapták-e azokat az adatokat, hogy az esetlegesen bevetetendő vegyi tömegoszlató fegyverek (a könnygázok és a paprikagáz) közül mit és hol fognak bevetni. Erre szükség lenne abból a célból, hogy az alkalmazásuk következtében ellátandó személyek megfelelő orvosi kezelést kaphassanak.

Nem helyes, ha a mentők alapvetően pusztán az észlelt tünetek alapján járnak el, a pillanatnyi tüneteken túl mindenképpen fontos a hatóanyagok ismerete, mert attól függően esetleg keletkezhetnek későbbi tünetek és más következmények is, amelyek megelőzéséhez az orvosnak tudnia kell, hogy a használt vegyi anyagok alapján mire számíthat. Ilyen adatok ismeretére a betegnek (akár tüntető, akár rendőr) is szüksége van. Meg kell jegyezni, hogy a bevetéseken hosszú ideje részt vett fővárosi rendőrök nagy részének szeme jellegzetesen bevörösödött volt, ami a rájuk is ható könnygáz következménye is lehetett.

Vizsgálandó tehát a veszélyeztetés és egészségügyi ellátáshoz való jog érvényesülésének szempontjából a Rendőrség és a Mentőszolgálat együttműködésének mélysége is.

Külön járulékos veszélyt okozott, hogy a nem megfelelően kiképzett, vagy rosszabb esetben szándékosan jogsértően irányított rendőrök nem a talajjal párhuzamosan, laposan céloztak, hanem fejmagasságban vagy távolról, nagy ívben, több alkalommal járműre szerelt, a katyusa sorozatvetőkhöz hasonló kialakítású eszközzel, felülről a tömeg közé lőtték a nem jelentéktelen súlyú, így egyéb súlyos sérülést is okozni képes gránátokat.

A rendőrség túlzott mértékű és módszerű tömegoszlató eljárása következtében törvényben meghatározott veszélyeztető állapot állt fenn, olyan helyzet, amelyben az azonnali intézkedés hiánya a beteg életét vagy egészségét közvetlenül fenyegető helyzetet eredményezhet.

Röviden: a tömegoszlatások folyamán, nagy valószínűséggel tömegesen megvalósult, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, és emellett sérült a vegyi tömegoszlató anyagoknak kitett állampolgároknak a megfelelő egészségügyi ellátáshoz való joga.

Ezt erősítette az a körülmény is, hogy az állampolgárok – közvetlenül is megtapasztalva azt, hogy a rendőrség válogatás nélkül, kollektív bűnös jelleggel, egyformán kezeli az utcán útjában lévőket – a rendőri behatásra utaló sérüléseikkel, tüneteikkel, az esetleges későbbi következményektől tartva, sok esetben nem mertek orvosi ellátást igénybe venni.

Budapest, 2006. október 25.

Tisztelettel:

Pós Péter elnök
Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ)