Anomáliák az elmúlt napok tüntetéseivel összefüggésben őrizetben vett gyanúsítottakkal kapcsolatos büntetőeljárásokban

Aggasztó jelek mutatnak arra, hogy a tüntetésekkel összefüggésben õrizetben vett gyanúsítottakkal kapcsolatos büntetõeljárások aránytalan megtorlásba torkollhatanak.

A Nemzeti Jogvédõ Alapítvány erejéhez mérten igyekszik segítséget adni a tüntetésekkel kapcsolatban eljárás alá vontaknak, együttmûködõ ügyvédei számos, közel 20 ügyben járnak el.

 

Információink szerint a bíróságok szeptember 21-23 között 138 budapesti tüntetések kapcsán õrizetbe vett személy elõzetes letartóztatására irányuló ügyészi indítványról döntöttek. Ebbõl 129 személynél elrendelték az elõzetes letartóztatást, 6 esetben szabadlábra került a gyanúsított, egy esetben lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el, két esetben pedig házi õrizetet. Ez mindennél többet elmond, ilyen siralmas arányt a legrutinosabb ügyvéd kollégák sem tapasztaltak még.

 

Az elõzetesekkel kapcsolatos megdöbbentõ eljárásokat a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány ügyvédei is észlelték. Védenceik közül csupán egynél utasították el a letartóztatásra irányuló ügyészi indítványt, egy &ndash rendõri bántalmazás miatt sérültnél – lakhelyelhagyási tilalmat sikerült elérni, a többiek elõzetes letartóztatásba kerültek, egy rendõri bántalmazás miatt súlyosan sérült, õrizetben tartott gyanúsítottnál pedig nem indítványoztak kényszerintézkedést.

 

Az elõzetesbe helyezett gyanúsítottak döntõ többsége passzív, külsõ szemlélõ, rossz helyen és idõpontban tartózkodó, rendezett személyi körülményekkel rendelkezõ, normális életvezetésû (diák, tanuló, munkaviszonnyal rendelkezõ), büntetlen elõéletû személy, akiknek semmi közük nincs erõszakos cselekményekhez. Sokan közülük magányosan kerültek intézkedés alá, majd az eljárásban pedig már más, általuk korábban nem ismert személyekkel mint &bdquocsoportos garázda találták magukat. A szovjet emlékmû rongálásával gyanúsított védencek csupán az obeliszk mellett készült fényképeken szerepelnek, cselekvõségükrõl nincs releváns bizonyíték. Nemrég egy, az emlékmûben egymillió forintos kárt okozó személyt jogerõsen próbára bocsátottak, tehát a cselekmény tárgyú súlya nem jelentõs.

 

A cselekmények tárgyi súlyát, a gyanúsítottak személyi körülményeit és a gyanú megalapozottságát jellemzõen érdemben nem vizsgálták. Úgy tûnik, hogy amíg az elmúlt napok eseményeivel kapcsolatban potenciális gyanúsítottként képbe került további személyek felkutatása és a kapcsolódó nyomozások tartanak, addig a döntõ többséget bent akarják tartani, függetlenül az egyéb lényeges tényezõktõl. Kérdés, hogy a további személyek felkutatása és a nyomozások mikor fejezõdnek be, mert az elõzetes letartóztatás akár három évig is tarthat. Az elõzetes letartóztatás fenntartása egy rendezett körülményû, munkaviszonyban vagy tanulói-hallgatói viszonyban álló fiatalnál helyrehozhatatlan hátrányokat okozhat.

 

 

Az elõzetes letartóztatás, mint személyes szabadság ítélet nélkül korlátozását lehetõvé tevõ kényszerintézkedés elrendelési feltételeit (pl. szökés, elrejtõzés veszélye, nyomozás sikerének meghiúsításának veszélye tanú befolyásolással, tettestárssal való összebeszéléssel, tárgyi eszköz elrejtéssel vagy megsemmisítéssel, bûnismétlés veszélye) a bíróságok az esetek túlnyomó részében nem az adott gyanúsított személyére szabottan vizsgálták, pedig az elõzetes letartóztatáshoz az elrendelési feltételek közül legalább egynek a reális és nem absztrakt valószínûsége kell fennálljon a gyanúsított vonatkozásában.

 

A mára már normalizálódott közrend okán pedig különösen érthetetlennek tûnik az elõzetes letartóztatást arra hivatkozással elrendelni, hogy a várható újabb tömegdemonstrációk során a több napos õrizeten már túlesett és a rendõri fellépés keménységét bõrükön megtapasztaló gyanúsítottak erõszakos bûncselekményeket követnének el.

 

Jelenleg úgy fest a helyzet, hogy akit csupán egy rendõri jelentésre és rendõr tanúkra, mint egyedüli bizonyítékokra alapozottan meggyanúsítottak a zavargások kapcsán valamely szabadságvesztéssel büntetendõ bûncselekmény elkövetésével azt &ndash ritka kivételektõl eltekintve &ndash elõzetes letartóztatásba helyezik, függetlenül a releváns körülményektõl.

 

Csak bízni tudunk benne, hogy a Fõvárosi Bíróság korrigálni fogja az elõzetes letartóztatásokat elrendelõ elsõfokú döntéseket, továbbá a büntetõjogi felelõsség megállapítására irányuló érdemi eljárásokban nem érvényesül a most megtapasztalt futószalag elv.

 

Ezekre az anomáliákra a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért jogvédõ szervezetek 2006. szeptember 22-án kelt, Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszterhez, Lomnici Zoltán legfelsõbb bírósági elnökhöz és Belovics Ervin legfõbb ügyész helyetteshez írott nyílt levelükben is rámutattak.

 

A Nemzeti Jogvédõ Alapítvány csatlakozik a nyílt levélben foglalt, fenti személyekhez intézett alábbi kéréshez:

 

Tegyék meg a lehetséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a törvény szigora valóban csak azokra sújtson le, akik arra rászolgáltak, és hogy az elõzetes letartóztatást, mint a személyi szabadságot legsúlyosabban korlátozó kényszerintézkedést csak olyan esetekben alkalmazzák, amikor arra valóban szükség van.

 

Budapest, 2006. szeptember 24.

 

Nemzeti Jogvédõ Alapítvány