Bíróság elé áll a 2006 október 23-án az őt üldöző rendőröket zászlóval a vállán futva faképnél hagyó soproni ellenálló

NJSZ Hír 2009. január 21. www.nja.hu Nemzeti Jogvédő Szolgálat

2009. január 23-én 8.30-as kezdéssel kerül sor a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a II. emelet 201-es tárgyalóban Gőbl György tárgyalására, akit csoportosan, felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettének elkövetésével vádolnak.

Gőbl György 43 éves, főiskolai végzettségű, képzettsége földrajz-biológia szakos tanár. Nős, négy gyermekük van, a legkisebbek kettő illetve három évesek. Édesapaként GYED-ről visszatérve most szeretne újra munkába állni, állást keres, de ez az egy éve folyamatban lévő büntetőeljárás miatt eleve reménytelen.

A miniszterelnök elhíresült őszödi beszédének napvilágra kerülése óta Gőbl György a soproni – még jelenleg is folyó – kormányellenes demonstrációk fő szervezője. A rendelkezésre álló adatok arra mutatnak, hogy a hatóságok alaptalan eljárások indításával kívánják „megfékezni” a véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadság aktív gyakorlására vonatkozó erős késztetését, illetve elnyomni nyíltan vállalt kormányellenességét. A jelenlegivel párhuzamosan másik eljárást is indítottak ellene, amikor Jókai Anna írónő rendezvényére invitáló szórólapokat osztogatott, a helyszínen egyedül tartózkodó felnőttként. A gyülekezési joggal való visszaélés szabálysértése miatt történt megbüntetését fellebbezése alapján a bíróság semmisítette meg, eljárást megszűntető végzésében rámutatva arra a „meglepő” tényre, hogy egyedül nem lehet gyülekezni.

A jelenleg is folyó büntetőeljárásban csoportosan, felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak miatt emeltek vádat ellene, 2007. április 12-én, azaz fél évvel az október 23-i vádbeli cselekményt követően. A cselekmény büntetési tétele 5 évig terjedő szabadságvesztés. A vádirat szerint 2006. október 23-án 13.30 és 13. 50 perc közötti időben a Bp. V. Alkotmány utca Bajcsy Zsilinszky út kereszteződésénél „….rendőrökkel szemben erőszakosan fellépő tömegből kiválva legalább egy alkalommal kb. 20 m távolságból követ dobott a rendőrségi sorfalba.”

A nyilvánosság számára úgy vált ismertté Gőbl György esete, hogy számos fényképfelvételen és TV dokumentumon jól látható módon feltett kézzel, a nemzeti színű zászlóval a hátán megközelítette az Alkotmány utcát a Parlament irányában lezáró rendőri sorfalat. Elmondása szerint kommunikálni szeretett volna a rendőrökkel, megkérdezni őket, hogy mikor lehet végre megközelíteni a Kossuth teret, a Parlamentet, amelyet gyakorlatilag minden magyarázat nélkül az ünnepnap reggelén lezártak az ünnepelni vágyó magyar emberek elől, megakadályozva, hogy a zászlófelvonást megnézhessék vagy más módon az 1956. évi Forradalom és Szabadságharc eseményeire a Magyar Parlament előtt emlékezhessenek. Kommunikációs kísérletére válaszképpen a REBISZ kiemelő rendőrei megkísérelték elfogni, azonban Gőbl György olyan sebességgel futott el előlük, hogy a jelenetet TV-n látók számára emlékezetes módon előzte (és ezzel szégyenítette) meg a csúfosan lemaradó rendőröket.

A vádhatóság kizárólag rendőrtanúkkal támasztja alá állítását, miszerint Gőbl György megvalósította a hivatalos személy elleni erőszak minősített esetét. Többszöri bizonyítási indítvány ellenére írásban és határozottan megtagadták a rendelkezésre álló nagyszámú televíziós felvétel beszerzését, hivatkozva arra, hogy arra az eljárásban nincs szükség. A vádlott testvérén kívül a vádhatóság nem hallgatott meg és meg sem kísérelt felkutatni Gőbl György bűnösségét cáfoló tanúkat, nem hallgatta meg a terhelt (Gőbl György) által már a nyomozati szakban bejelentett mentő tanúkat, kivéve egyet, a testvérét, s semmiféle más olyan bizonyítékot nem értékelt, amely a bűnösség koncepcióját esetlegesen cáfolta volna. (Gőbl György felhívására 8 tanú jelentkezett, akiket – az eljárás folytatása esetén – már csak a bíróság fog meghallgatni.) Meg sem kísérelte az Ügyészség beszerezni a cselekmény idején az eljáró rendőri egység által készített videó-felvételeket, illetve a térfigyelő kamerák felvételeit. Összességében a lefolytatott eljárás során nemcsak a rendőrség, hanem az ügyészség is úgy járt el, mintha feladatuk abban merülne ki, hogy az október 23-i eseményekkel kapcsolatban alátámasszák a a kormány és a kormányközeli erők által hirdetett „ a csőcselék rátámadt a rendőrökre, ezért kellett durva kényszerítő eszközöket alkalmazni a civil emberekkel szemben” koncepciót.

Ezzel szemben a magyar jog világosan előírja, hogy mind a rendőrségnek, mind az ügyészségnek kötelessége az ártatlanságot, a felelősség alacsonyabb fokát illetve az enyhítő körülményeket alátámasztó tények alapos feltárása. Ebben az ügyben ennek a leghalványabb nyoma sem látható.

A Btk. 229. § alapján hivatalos személy elleni erőszakot követ el,

„aki a hivatalos személyt…JOGSZERÛ eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy eljárása alatt, illetőleg emiatt bántalmazza…”
(kiemelés tőlünk)

A Büntetőjog Különös részének tankönyve (Belovics-Molnár-Sinku, HVGOrac, 2005) a következőképpen összegzi a teljesen egyértelmű jogi helyzetet:

„ A félreismerhetetlenül jogellenes eljárással szemben jogos védelemnek van helye, az erőszakkal és fenyegetéssel is akadályozható.” (275. old)

Már csak azért is kötelessége lett volna a vádhatóságnak a filmfelvételek beszerzése, hogy tisztázhassa: jogszerűnek volt-e minősíthető a csapaterős rendőrök eljárása az adott helyen és időpontban. (Vagy esetleg teljesen jogszerűtlen és szabálytalan módon hajigáltak könnygázgránátokat a tömegbe, s védtelen, magatehetetlen embereket csoportosan és brutálisan ütlegeltek a földre víve?) Az eljárás önmagában a rendőri fellépés jogszerűsége-jogszerűtlensége kérdésének teljes felderítetlensége miatt is teljességgel törvénysértő és felháborító. Hasonló jelzőkkel illethető az eljárás egésze, az a tény, hogy a diplomás, négygyermekes családapával szemben több éve húzzák az eljárást, bírósági tárgyalásra csak most kerül sor, így eddig a valódi, törvényes bizonyítási eljárás helyett legfeljebb egy előzetes koncepció alátámasztására szolgáló, önkényes bizonyítás-felvételről beszélhettünk. Ezt támasztja alá az is, hogy a nyomozati szakban a Gőbl Györgyön és testvérén kívül csak a terheltre kedvezőtlenül nyilatkozó rendőröket hallgatták ki, dacára annak, hogy közel tíz civil tanú meghallgatását indítványozta Gőbl György.
Az eseményekkel kapcsolatos térfigyelő kamera felvételek beszérzésére sem került sor többszöri indítványozás ellenére.

Gőbl György védelmét a Nemzeti Jogvédő Szolgálat látja el, Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd a szervezet ügyvezetője útján.

A tárgyalás helyszíne: Pesti Központi Kerületi Bíróság 1055 Budapest, Markó u. 25, II. emelet 201 -es tárgyaló

Időpontja: 2009. január 23. 8.30.