Brüsszeli téma volt a rendori brutalitás

Magyar Nemzet 2006. december 8. (1. oldal)

Lovas István Az Európai Unió szégyene – jelentette ki Camiel Eurlings, az Európai Néppárt alelnöke azon a meghallgatáson, amelynek témája kizárólag a budapesti, elsosorban az október 23-i rendori brutalitás volt. Nem tudni, kizárólag a téma vagy a három, vértol áztatott arcú tüntetot mutató plakát vonzott-e annyi érdeklodot, de az Európai Parlamentben tegnap megrendezett meghallgatáson szokatlanul sokan, százhúszan hallgathatták és láthatták a nyilatkozatokat, tanúvallomásokat és a rendori atrocitásokról készült videofelvételeket.

A meghallgatást levezeto elnök, Jaime Mayor Oreja, az EP európai néppárti frakciójának alelnöke mellett a pódiumon helyet foglalt Camiel Eurlings, a néppárti frakció helyettes vezetoje, Szájer József fideszes EP-delegációvezeto, Morvai Krisztina, az Eötvös Loránd Tudományegyetemrol érkezett docens, Gaudi-Nagy Tamás európai szakjogász, Ékes Ilona és Balog Zoltán országgyulési képviselo, valamint a rendorbrutalitás szemtanúi, Czigány Imre, az Európai Bizottság egyik magas beosztású tisztségviseloje, Fábián Gábor és Reiner Péter. Az Európai Néppárt képviselocsoportja által szervezett, az október 23-i budapesti rendori jogsértések ügyében tartott közmeghallgatáson Camiel Eurlings néppárti frakcióvezeto-helyettes elmondta, hogy a magyar forradalom ötvenedik évfordulós megemlékezésén történt jogsértések szélsoségesek voltak. Az arról készült képek bejárták a világot, amelynek közvéleménye tanúja lehetett annak, hogy a békés megemlékezést eroszakkal szakították félbe. Kijelentette: ami akkor Budapesten történt, az az egész Európai Unióba vetett hitet ássa alá. Az akkori gyalázatot még fokozza, hogy a rendorattakért felelos forendort ki is tüntették. Hozzátette, hogy az Európai Parlament folyosóin még a szocialista képviselok is bevallják: szégyellik magukat. Elmondta, hogy mindennek folytatása lesz, és az Európai Parlament addig nem nyugodhat meg, ameddig nem tisztázzák a történteket. *

Az Európai Néppárt képviselocsoportja tegnap közmeghallgatást szervezett az október 23-i budapesti rendori jogsértések ügyében, amelyen megjelent Antonio Bettannini, Franco Frattini, az Európai Unió alelnöke, kabinetjének tagja, valamint Elmar Brok európai parlamenti képviselo, az EP külügyi bizottságának elnöke is. Jaime Mayor Oreja, a közmeghallgatást levezeto alelnök azzal adta át az elsonek megszólaló Balog Zoltán országgyulési képviselonek, az emberjogi- és kisebbségi bizottság alelnökének a szót, hogy az Európai Unió sikere a szabadság sikere. Balog Zoltán fideszes képviselo elmondta: a Budapesten történtek példátlanok voltak, és azok a demokrácia szégyenét jelentik. Kifejtette, az Európai Unió belügye az, ha egy tagországban az emberek alapveto jogait sértik és korlátozzák, valamint olyan súlyosan bántalmazzák oket, hogy maradandó sérüléseket is okoznak nekik. Elmondta: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a baráti sajtót instruálta hazug politikája támogatására. Beszélt a mintegy kétszáz orizetbe vett tüntetorol, akiket a rendorségen vertek meg, és arról is, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal közleményében már az utcán tartózkodást is potenciális buncselekményként állította be. Hozzátette: szeptember óta a rendorök nem viselnek azonosító jelet, és a kormány a rendfenntartói brutalitásról egészen addig nem indított vizsgálatot, ameddig arra Franco Frattini uniós bizottsági alelnök fel nem kérte. A kormányhoz közel álló bizottság így is hangsúlyozottan nem a jogsértésekre akar fényt deríteni, hanem az emberek eroszak-potenciálját akarja vizsgálni 1947-tol kezdve. Czigány Imre, az Európai Bizottság tisztségviseloje szemtanúként számolt be arról, hogy amikor barátjával október 23-án reggel el akartak menni a Kossuth téri hivatalos megemlékezésre, az oda vezeto utakat lezárták. Az útlezárás okát tudakoló barátjának kérdésére azt mondták, majd megtudja, milyen lesz, ha a „földön fekszel, és szétrúgjuk a pofádat”.

Czigány Imrét egyébként késobb lábon, egy mellette lévo hölgyet hason, egy ismerosét arcon lotték. Czigány elmondta: egyértelmuen egy kisebbség terrorizálta a békésen demonstráló többséget. Kijelentette: a rendorök között borkabátos, gumibotos emberek is voltak. Czigány felkérte az EU-t, vizsgálja ki a történteket. Fábián Gábor szintén a brutalitások áldozatává vált, amikor hazafelé tartott. A veséjét és a gerincét verték, valamint hátrabilincselt egyik kezén az egyik ujját eltörték. Rendorautóba dobták, és a Gyorskocsi utcába szállították, majd sérülten késobb egy kórházból dobták ki. Fábián két hónapja nem tud dolgozni, és a rendorség szabálysértés miatt perelte be. A rendorök ot is „szemét fideszes bérencként” szidalmazták. A 62 éves Reiner Péter is ünnepelni indult az MTV székháza elé. Késobb a Gerlóczy utcában került a rendorök keze közé. Elmondta: nem gondolta volna, hogy „62 év elteltével Budapesten ismét verik a zsidókat”. A 66 esztendos, ugyancsak tanúként felszólaló Rudányi Levente azt kérdezte, hogy bemehet-e a hivatalos ünnepségre.

Válaszként gumibottal sújtottak le rá, majd paprikagránátot lottek ki rá és társaira. Mellette csecsemoket, babakocsiban toló anyákat látott. A rendorök lovasrohamát egy autó alatt rejtozködve vészelte át. A legfájdalmasabbnak azt tartotta, hogy a Parlamentnél a megemlékezést tuzijátékkal „ünnepelték”. Ékes Ilona fideszes képviselo elmondta: a rendori önkény nagyon sok áldozatával beszélt. Közöttük egy olyan lánnyal, akit tíz órán át nem részesítettek orvosi ellátásban. Fiatalokat megbilincseltek, fogdába vetettek, megvertek, megaláztak. Egy lánynak a bokáját rugdosták kékre, mert nem állt elég széles terpeszben. Egy 20 éves lánynak betörték a fejét. Voltak, akiket leköptek, és számot festettek rájuk a Magyar Rádió udvarán, ahol „rohadt fideszesnek” nevezték oket. Egy tüntetonek megégett a keze és leszakadt két ujja; volt, aki a szeme világát veszítette el. Ékes utalt az ENSZ november 24-i jelentésére is, amely követeli, hogy Magyarország fokozottabban ügyeljen az emberi jogok betartására. Gaudi-Nagy Tamás európai szakjogász, a Nemzeti Jogvédo Alapítvány ügyvezetoje elmondta, hogy a magyar rendorség szeptemberben és elsosorban október 23-án számos nemzetközi és alkotmányos alapjogot sértett.

Alapítványuk több mint hatvan embert védett meg. A rendorség a kórházaktól adatokat kért be, és igyekezett a sebesülteket nyomás alá helyezni, hogy írják alá: nem érte oket sérelem. A szakjogász hangsúlyozta: még a be nem jelentett tüntetésen részt vevok ellen sem lehet eroszakkal fellépni. A rendorség csak akkor léphet fel, ha az szükségessé válik, és akkor is csak arányos erovel. A jogász bírálta a gyorsított eljárásokon mértéktelenül súlyos ítéleteket kirovó bíróságokat is, amelyek a mintegy 200 megvádolt tünteto közül 150-et helyeztek elozetes letartóztatásba. Olyanokat is meggyanúsítottak, akik ott sem voltak a tüntetésen. Az áldozatok ugyanakkor nem ismerhették fel az azonosító szám nélkül támadó rendoröket. Morvai Krisztina, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar büntetojogi tanszékének docense elmondta: nem akarta elhinni, hogy azután a nap után felkél a nap, amikor lofegyverek ropogtak, tüntetokre céloztak, kardlapoztak, és felnottek sírtak. Tévedett. Másnap a tévében a miniszterelnök arról beszélt, hogy a kisebbség terrorjától a rendorség kemény eszközökkel védi meg a többséget. Morvai kijelentette: a jogállamiságot helyre kell állítani, és a kormány saját vizsgálóbizottságával párhuzamosan muködo, a jogsértéseket a teljes nyilvánosság bevonásával vizsgáló bizottságuknak éppen ez a feladata. A Fovárosi Bíróságtól listát kértek, hogy bizottságuk tagjai az áldozatok tárgyalásán jelen lehessenek.

Herczeg Géza, a Hágai Nemzetközi Bíróság volt bírája videón közvetített nyilatkozatában mondta el, hogy a diktatúrák kialakulásuk hajnalán a végrehajtói és jogi hatalmat igyekszenek maguk alá gyurni. A bíróságok feladata lenne, hogy ennek gátat szabjanak, és az alkotmányos rendnek érvényt szerezzenek. Ha erre nem kerül sor, készek a nemzetközi bíróságokhoz fordulni. Szájer József néppárti delegációvezeto küldöttsége feladatának nevezte, hogy a történteket – amelyre az elmúlt fél évszázadban nem került sor Magyarországon – megoszszák Európával. A meghallgatáson részt vett az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium két szakértoje is, Höltzl Lipót és Somssich Gabriella, akik Antonio Bettanninivel, Frattini biztonsági alelnök kabinetje tagjával is találkoztak. Mint az MSZP EP delegációjának sajtóirodája közölte, a két kormánytisztviselo elmondta: Budapesten „tudományos” bizottság vizsgálódik az ügyben. A szocialista Lévai Katalin EP-képviselo a meghallgatás kapcsán kijelentette, hogy politikai konfliktusokat csak politikai eszközökkel lehet megoldani, nem pedig „propagandisztikusan összevágott filmekkel”.