Civilek összefogása a félelem ellen

http://www.mno.hu/portal/533735?searchtext=kártérítés#

„Az igazságtétel elhúzódása azt jelzi, hogy a kormányzat továbbra is vállalhatónak tartja az emberi méltóság megsértését”
Magyar Nemzet, 2007.12.22 (Kulcsár Anna)

Ne hagyjuk magunkat megfélemlíteni, legyünk szolidárisak egymás iránt! Lépjünk fel az emberi jogok, a nemzeti értékek védelméért: a koncepciós eljárások megszüntetéséért, a felelősök megbüntetéséért, a megsértett és meghurcolt emberek kárpótlásáért, a hasonló esetek megelőzéséért. Ebben foglalta össze az elmúlt egy év tanulságait Ékes Ilona, a Fidesz országgyűlési képviselője és Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi ügyvezetője. A Fidesz Polgári Magyarországért Alapítványa egy hete mindkettejüket elismerésben részesítette, mert erkölcsi és jogi segítséget nyújtottak a tavaly őszi hatalmi terror áldozatainak. A díjazottak lapunknak elmondták: az igazságtétel elhúzódása azt jelzi, hogy a kormányzat továbbra is vállalhatónak tartja az emberi méltóság megsértését. Díjukat közérdekű célra ajánlották fel.

Ékes Ilona: Az a szörnyűség, amely tavaly szeptemberben s októberben történt, korábban elképzelhetetlen volt. Álmunkban sem gondoltuk volna még öt évvel ezelőtt sem, hogy ilyen véres dráma, ennyi megaláztatás előfordulhat. Ha ellenben összerakjuk az apró mozaikokat, nem csodálkozhatunk a történteken.

Gaudi-Nagy Tamás: Csupán önkényuralmi viszonyok közt fordulhat az elő, hogy az állam nem hajlandó helytállni a rendőrség belső jelentései által is dokumentált tömeges és súlyos jogsértésekért. (…) Ha továbbra sem lesz érdemi változás, úgy kell tekintenünk, hogy a kormányzat azonosul azzal a mentalitással, amely a tavaly szeptemberi, októberi véres események idején tapasztalható volt.
– Mit tart a legfontosabbnak abból
Mit tart a legfontosabbnak abból a munkából, amiért a kitüntetést kapta?
Ékes Ilona: Mindig izgatott az igazságosság, az emberi méltóság és az emberi jog. A Magyar Asszonyok Érdekszövetsége, amelynek tagja vagyok, korábban is többször reagált olyan jelenségekre, amelyek sértik az emberi jogokat. Felemeltük a szavunkat, amikor a Medgyessy-kormány idején Berkecz Máriával méltatlanul bántak. Nyilván sokan emlékeznek rá, hogy a Millenáris Kht. egykori igazgatóját alaptalanul perbe fogták, és a rendőrség megalázó módon viselkedett vele. Mi annak idején levélben fordultunk az ügyészséghez, majd megkerestük az igazgató asszonyt. Próbáltunk segíteni neki. Nem hagytuk szó nélkül a jelenlegi miniszterelnöknek azt a megjegyzését sem, amely az öregecskedő feleségek lecserélését javasolta. Levélben tiltakoztunk a nagy felzúdulást keltő megnyilatkozás miatt, hiszen Gyurcsány Ferenc kijelentése nemcsak a nők emberi méltóságát sértette meg, hanem minden jóérzésű polgárét.
– Következett 2006 szeptembere és októbere.
É. I.: Az a szörnyűség, amely tavaly szeptemberben s októberben történt, korábban elképzelhetetlen volt. Álmunkban sem gondoltuk volna még öt évvel ezelőtt sem, hogy ilyen véres dráma, ennyi megaláztatás előfordulhat. Ha ellenben összerakjuk az apró mozaikokat, nem csodálkozhatunk a történteken. Az őszi eseménysor egyenes következménye a korábbi idők történéseinek: a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány regnálásának.
– Egy év távlatából úgy látja, el tudott érni valami eredményt, volt értelme a küzdelmének?
É. I.: Ha eredménynek lehet nevezni azt, hogy képviselői jogosítványaimmal élve felkerestem a börtönben, a fogdában azokat az embereket, akiket minden indok nélkül egyik pillanatról a másikra fogságba vetettek, s számukra vigaszt nyújthattam, elmondhatom: nem akármilyen eredményt értem el. Ezek az emberek maguk sem értették, hogyan keveredhettek ilyen szörnyű helyzetbe, felfogni sem tudták, hogyan történt az, hogy este elindultak hazafelé, és egyszer csak összeverve, megalázva, szidalmazva a börtönben találták magukat. A családtagjaik nem kaptak hírt róluk, jogi képviselővel sem beszélhettek. Az első emberi hang az volt, amit tőlem hallottak. Egy kétségbeesett embernek az együtt érző szó nagy segítség lehet. Azóta is figyelemmel kísérem az életüket. Többekkel rendszeresen találkozom, közös kirándulásokon veszünk részt. Márianosztrán például megnéztük a gyönyörű kegytemplomot. Nemrég Mátramindszenten jártunk. Az itteni barakk templom mellett ugyanezen a napon felkerestük a recski tábort is. Jó érzés, hogy közösség kovácsolódik a hajdani jogsértések elszenvedőiből.
– A börtönökben, majd a tárgyalótermekben nemegyszer megfordult az áldozatokat képviselve Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd is. Mint a polgári alapítvány díjának átvételekor megfogalmazta, négy célt tűzött maga elé: a koncepciós eljárások megszüntetését, a jóvátétel elérését, a felelős hatósági emberek megbüntetését és a hasonló esetek megelőzését. Mit tudott eddig elérni ebből?
Gaudi-Nagy Tamás: A Nemzeti Jogvédő Szolgálat hetven személy védelmét vállalta. Az eseteknek csaknem a felében már megszűnt az eljárás. Természetesen nem magától, nekem és mintegy ötven védőtársamnak kemény küzdelmet kellett folytatnunk. Az ügyészség ezeket az eseteket nem vitte a bíróság elé. Akik ellen viszont jelenleg is tart az eljárás, nagyon nehéz helyzetben vannak. Többségük ellen a vád a rendőrök elfogulatlannak nem tekinthető vallomásán alapul. A végrehajtandó szabadságvesztés-büntetés sem zárható ki az ügyükben. Feladatunk most az, hogy az utolsó percig megpróbáljuk elérni: az ügyészség vizsgálja felül álláspontját, tegye mérlegre: valóban elfogulatlanok-e a tanúvallomások. A vád képviseletére egyedül jogosult hatóságnak ugyanis el kell ejtenie a vádat, ha a bűncselekmény nem bizonyítható kétséget kizáróan. Azokban az ügyekben pedig, amelyekben első fokon elmarasztaló ítélet született, remélhető, hogy a fellebbviteli tanácsok korrigálni fogják a kirívó anyagi és eljárásjogi hibákat, amelyeket az elsőfokú bíróságok elkövettek.
– Az ügyészség vezetői egy tájékoztatón maguk mondták el, hogy a rendőrök ellen indított eljárásokban a tanúként meghallgatott hatósági emberek nem segítették a nyomozást: nem tettek elfogulatlan vallomást. Az eljárások az esetek nyolcvan százalékában megszüntetéssel zárultak, a rendőröket nem lehetett felelősségre vonni. A civilek ellen indult büntetőügyekben eszerint csupa szavahihető rendőr tanúskodik?
G.-N. T.: Egyenlőtlen, diszkriminatív a megítélés ebben a kérdésben. A hatóságok nem azonos mértékkel mérnek.
É. I.: Úgy gondolom, ez azért van, hogy megfélemlítsék a társadalmat. Az emberek ne is merjenek tiltakozni, ne merjenek az utcára menni, ne akarják a jogaikat gyakorolni. Fogadják el azt, amit felülről rájuk erőltetnek. Én óvónő vagyok és szociális munkás. Jogi végzettségem nincs, azt azonban látom, nagyon lassan haladnak ezek az ügyek. A koncepciós eljárásokat gyorsan megindították, karriereket, életpályákat törtek ketté, fiatalok, egyetemi hallgatók kényszerültek arra, hogy abbahagyják tanulmányaikat. Nem is tudni, mi lesz ezekkel az emberekkel. S most, amikor a konstruált eljárások megszüntetésére és a kárvallottak kártérítésére kerülne a sor, nem halad az ügyintézés.
– Úgy tudni, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány és a Civil Jogász Bizottság levélben fordult Takács Albert igazságügy-miniszterhez és Bencze József országos főkapitányhoz, segítsék elő, hogy az érintett hatóságok peren kívül, egyezség alapján fizessenek nem vagyoni kártérítést a tavaly őszi rendőri fellépés sérültjeinek és az alaptalanul fogva tartott embereknek. Milyen megfontolásból írták ezt a levelet?
G.-N. T.: A nemzetközi jog és a hazai alaptörvény normái alapján kerestük meg a két vezetőt. Zétényi Zsolt kuratóriumi elnökkel, valamint Morvai Krisztina és Völgyesi Miklós társelnökökkel úgy gondoltuk, a magyar államnak végre teljesítenie kell törvényes kötelességét, hiszen a hatóságok anyagi felelősséggel tartoznak munkatársaik jogellenes tevékenységéért. Az ENSZ kínzás elleni bizottsága tavaly novemberben ajánlásban figyelmeztette erre a Magyar Köztársaság illetékeseit. A jóvátétel azonban a mai napig sem történt meg, a sérült, meghurcolt emberek gyorssegélyt sem kaptak. A tendenciákat látván a Nemzeti Jogvédő Alapítvány és a Civil Jogász Bizottság áprilisban beindította az Összefogás az igazságért akcióját.
– Kikkel tárgyaltak a jogvédők ebben az ügyben?
G.-N. T.: Mivel az állam különböző szervezetei okozták a rettenetes sérelmeket, több hatósággal is tárgyalnunk kellett. Megbeszéléseket folytattunk a Rendészeti Biztonsági Szolgálat illetékeseivel, hiszen a jogellenes tömegoszlatásokat többnyire a Rebisz hajtotta végre. Egy ideig úgy látszott, hajlandók fizetni. Kiegészítéseket, pontosításokat kértek részletesen kidolgozott beadványainkhoz. Amikor ezt teljesítettük, érdemi indokolás nélkül vetettek véget a folyamatnak. Tárgyaltak ügyvédeink a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei és a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal is – az elfogott embereket általában az ő munkatársaik állították elő. A Fővárosi Bíróság mint a letartóztatások ügyében eljáró kerületi bíróságok felettese, azért tartozik jóvátétellel, mert a fellebbviteli eljárásokban kiderült, hogy a szabadságelvonás számos alkalommal jogellenes volt. Ilyen esetben a magyar állam perelhető kártalanításért.
– Egyik fórum sem kíván fizetni?
G.-N. T.: Nem. Némelyik kategorikusan elutasított, a többiek végül nem válaszoltak. Ebből az következik, hogy a sértett és megalázott embereknek perelniük kell, méghozzá egyszerre több hatóságot is. Nem elég, hogy elszenvedték a tavaly őszi lelki és fizikai sérelmeket, ezeket a bíróságon újra át kellene élniük. Ennek szeretnénk elejét venni. Azt várjuk a minisztertől és a főkapitánytól, segítsék elő, hogy az érintett hatóságok peren kívül fizessenek.
– A BRFK az elmúlt hetekben egyezség alapján fizetett ki több mint 20 millió forint nem vagyoni kártérítést a 2003. december 1-jei Gesztenyés kerti tüntetés jogellenes feloszlatása miatt. Minek tulajdonítható, hogy most nem vállalja a jóvátételt?
G.-N. T.: Mi is arra hivatkozunk, hogy ez az egyezség a mértékadó a tavaly őszi rendőri jogsértések áldozatainak jóvátételi ügyeiben is. Ez felel meg ugyanis a jogállami követelményeknek. A Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint egy napi fogva tartásért és az emberi méltóság megsértéséért általában 500 ezer, háromnapi jogellenes fogva tartásért egymillió forint körüli nem vagyoni kártérítés jár. A tavaly októberi brutális rendőri fellépés mintegy 500 áldozatának számításaink szerint több száz millió forint kártérítést kellene kapnia. Az igény bizonyított és megalapozott. Csupán önkényuralmi viszonyok közt fordulhat az elő, hogy az állam nem hajlandó helytállni a rendőrség belső jelentései által is dokumentált tömeges és súlyos jogsértésekért.
– Minek tulajdonítható a kategorikus elutasítás?
G.-N. T.: Ha továbbra sem lesz érdemi változás, úgy kell tekintenünk, hogy a kormányzat azonosul azzal a mentalitással, amely a tavaly szeptemberi, októberi véres események idején tapasztalható volt. A miniszter, s a budapesti és országos főkapitány távozott ugyan, a rendészeti politika azonban nem változott. Eddig nem történt meg a rendőrségi vezetők felelősségre vonása, az összes koncepciós eljárás megszüntetése, s a sérelmek kiküszöbölése, reparálása. A megelőzésben sem reménykedhetünk, hiszen több olyan rendőri vezetőt kitüntettek, előléptettek, akik felelősséggel tartoznak a jogsértésekért. Emellett az idei tüntetések alkalmával is tapasztalhatók voltak önkényes, szükségtelen és aránytalan fellépések.
– A civilek és a rendőrök ellen indított eljárások egy része most is tart a bíróságokon. Milyen a tárgyalások légköre, a bírák magatartása ezekben az ügyekben.
É. I.: Azt tapasztalom, hogy a bíró egészen más stílusban kérdezgeti a rendőrt, mint a civileket. Előbbivel együtt érző, kíméletes, utóbbiaknak pedig zavarba ejtő keresztkérdéseket tesz fel. Ezt a kettősséget látom a kormányzati hatalom megnyilvánulásaiban is. A parlament plenáris ülésén, az emberi jogok napján, nemrégiben például a kisebbségi bizottság elnökét, Balog Zoltánt elítélték azért, mert szeptember végén a bizottsági ülést nem a házszabály betű szerinti előírása alapján hívta össze. Amikor én a védelmében szót emeltem, eltorzult arccal ordítoztak rám a kormánypárti padsorokból.
– Azt lehetett kivenni, valamiféle sértő kijelentéssel illették önt.
É. I.: A nagy hangzavarban nem értettem tisztán, mit ordítoznak. Látszott, el akarják nyomni a hangomat. Gusztos Péter aztán egy nagyon gyenge hozzászólást tett, azt állítván, hogy mi nem tudjuk, miről beszélünk. Az MSZP képviselői meg sem próbáltak magyarázatot adni a történtekre. Ugyanakkor információnk van arról, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök leszidta a szocialista képviselőket, miért nem keltek a védelmére az emberi jogi bizottság ülésén. Ez az ülés volt az, amelyről az MSZP-s honatyák távol maradtak, emiatt nem lehetett a házszabályt szó szerint érvényesíteni.
– A Polgári Magyarországért Alapítvány díjának átadásakor Navracsics Tibor frakcióvezető és Balog Zoltán, az emberi jogi bizottság elnöke is azt hangsúlyozta, hogy a véres rendőri fellépésnek nem sikerült szétzilálnia a polgári erőket, a civil kurázsi, az összefogás még erősebb lett. Önök mit tapasztaltak ebből?
G.-N. T.: A díj elnyerése megerősített abban, hogy az emberi jogok védelme, a nemzeti jogvédelem rendkívül fontos. A Nemzeti Jogvédő Alapítvány, a Civil Jogász Bizottság megkerülhetetlen tényezővé vált.
É. I.: Számomra a díj visszaigazolja: ne hagyjuk megfélemlíteni magunkat, ne féljünk.