Ellentmondó rendőri vallomások

Egy összevert tüntetőről ismét kiderült, hogy nem szegte meg a törvényt.

Magyar Nemzet, 2009. január 14., Szarka Ágota

Betörték az orrát, eltörték a karját, sebesülten a földön húzták, ágyékon rugdosták a rendőrök azt a fiatalembert, aki 2006. október 23-án ott az Alkotmány utcában, hogy tiltakozzon a kordonok ellen. Az ügyészség maga is indítványozta felmentését, a Pesti Központi Kerületi Bíróság mostani jogerős ítélete szerint ártatlan a terhére rótt cselekményekben. Gyanúsítása, meghurcolása a rendőrök vallomásán alapult.

Hatóság elleni erőszakkal vádoltak meg egy fiatalembert, Pogány Andrást, aki az ötvenhatos forradalom ötvenedik évfordulóján, kora délután az Alkotmány utcában tiltakozott a méltó megemlékezést lehetetlenné tevő, az Országház körüli kordonok ellen. A rendőrök azt állították: a fiatalember agresszíven viselkedett, betört a pajzsos rohamosztagosok közé, taszigálta őket. Novemberben, az első tárgyaláson meghallgatták a rendőr tanúkat, a mostani tárgyaláson a védelmét ellátó Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja, Gyurta Tibor bemutathatta a saját bizonyítékaikat. A videofelvételek és egyéb tanúvallomások egyértelművé tették: nem igaz, amit a rendőrök állítottak. A vád többek között azon alapult, hogy a tüntető tömeg is ellenséges volt. A videofelvételek szerint azonban a tüntető egymásba kapaszkodva csak álltak, mikor a rohamosztagosok váratlanul megindultak ellenük.
Az érintett fiatalember ,,bűne” az volt, hogy megállt a pajzsfal előtt.
Ráadásul, amikor kiemelték, háttal állt – mondta el Gyurta Tibor, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja, a fiatalember védője.
A bizonyítási eljárás során egyértelművé vált, a vádlott nem követett el hatósági személy elleni erőszakot. Ennek ellenére súlyos, az emberséges bánásmód nemzetközi egyezményben szabályozott módját megsértő intézkedésekben részesítette a hatóság.
Természetesen a brutális testi és lelki bántalmazás miatt kártérítési eljárást indítunk. De a 2006-os ügyek általános tanulsága az, hogy a rendőrök tanúvallomásait az ügyészségnek kötelessége ellenőrizni, és ennek a kötelezettségüknek hiányosan tettek eleget. Csak a mi szolgálatunk ügyfelei körében többször előfordult, hogy a rendőrök,, ellentmondóan nyilatkoztak” a bíróság előtt – bebizonyosodott, hogy nem volt igaz, amit vallottak – , ami azt jelenti, hogy a vádoló hiteltelen – mondta el Gyurta Tibor. Hozzátette azt is, sokatmondó, hogy ebben azt ügyben éppen az ügyészség indítványozta a felmentést az új bizonyítékok fényében. De a bántalmazás hivatalos eljárás alatt tényállás megállapítása miatt indított eljárásaik is a rendőrök tanúvallomásain alapultak – tette hozzá -, ezért a rendőri vallomásokat a tapasztalat szerint nyomatékkal ki kellene vizsgálni az általuk benyújtott jelentések alapján is.
Az állampolgárok jogi morálját alapvetően meghatározza, hogyha a hatóság koholt perekkel hurcolja meg őket, a meghurcolók nyerjék el méltó büntetésüket – szögezte le. A hamis vád, a hamis tanúvallomás gyanúja a rendőrök esetében is érzékelhető jogi következményekkel kell, hogy járjon. Az állampolgárok csak így érezhetik magukat jogbiztonságban – mondta Gyurta Tibor.