Fővárosi Bíróság: Toroczkai nem felelős a Szabadság téren tavaly szeptember 18-án bekövetkezett károkért
MTI hír nyomán,
A Budapesti Rendőrfőkapitányság (BRFK) csaknem 10 millió forintos kártérítés megfizetésére szerettte volna köteleztetni Toroczkai Lászlót, a Hatvannégy Vármegye volt vezetőjét az MTV székházában és környékén a rendőrségnek tavaly szeptemberben okozott károk miatt. A bíróság nem jogerős ítéletében elutasította a rendőrség keresetét. Az indoklás szerint nem volt bizonyított Toroczkai szervezői tevékenysége, másrészt a spontán tüntetések esetén nem alkalmazható a rendezvény résztvevői által okozott károkért a gyülekezési törvény szerinti szervezői mögöttes kárfelelősség szabálya.
A Fővárosi Bíróság hétfői határozatában elutasította a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Toroczkai László ellen indított kártérítési keresetét, amelyben a rendőrség csaknem 10 millió forintot követelt a Magyar televízió székháza ostrománál keletkezett rendőrségi károk miatt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom volt vezetőjétől.
A rendőrség keresetét azzal indokolta, hogy a Kossuth téren tavaly szeptember 18-án demonstráló tömeg egy része Toroczkai László felszólítására ment át a Szabadság térre a televízió székháza elé. Ezért felelősség terheli az ott keletkezett károkért.
A felperes keresetében 9950453 forintot és annak járulékait szerette volna érvényesíteni az alperessel szemben a szolgálati autókban és technikai eszközökben keletkezett károk, illetve a túlmunkából adódó rendőrségi többletkiadások miatt. Ez ügyben fizetési meghagyást is kibocsátott a bíróság a rendőrség kérésére, ám az ellen Toroczkai László úgynevezett ellentmondással élt, így lett az ügyből peres eljárás.
A hétfői, harmadik tárgyalási napon megjelent Toroczkai László is, aki Gaudi-Nagy Tamás ügyvéddel és Tóth Lászlóval, az alperes édesapjával képviseltette magát, de a tárgyaláson jelen volt Morvai Krisztina, a Civil Jogászbizottság társelnöke is. Pataki Árpád bíró a tárgyaláson felperesi tanúként hallgatta meg Schőn Pétert, a BRFK korábbi szóvivőjét, valamint Majoros Zoltánt ezredest és Mittó Gábor alezredest, aki az MTV-székház védelmében láttak el parancsnoki feladatokat.
Az ostrom éjszakáján történt eseményekről elmondták, hogy Toroczkai László önmagát "a tömegre hatni tudó emberként" nevezte meg előttük, és segítséget ígértek számára a petíció átadásában, ha a tömeget távozásra bírja. Mivel a televízió dolgozói között nem találtak a petíció átvételére alkalmas vezetőt, azt a biztosítási parancsnok vette át, és juttatta el egy szerkesztő segítségével a hírigazgatónak.
Majoros Zoltán ezredes, aki maga is megsérült a székház ostromakor, az esemény másnapján készített jelentését ismertetve közölte, Toroczkai László felszólítására távoztak éjjel az emberek a Szabadság térről. A BRFK jogi képviselője szerint azzal, hogy Toroczkai László áthívta, majd később elküldte a Szabadság térről az embereket, aktív részese, szervezője volt az eseménynek, és nem tekinthető egy eseménynek a Kossuth téri tüntetéssel.
Toroczkai jogi képviselői szerint a Szabadság téri tüntetés nem a gyülekezési törvény hatálya alá eső tüntetésnek, hanem választási gyűlésnek minősült, másrészt a be nem jelentett tüntetés esetén nem alkalmazható a rendezvény résztvevői által okozott károkért a gyülekezési törvény szerinti szervezői mögöttes kárfelelősség szabálya. Ezen túlmenően pedig Toroczkai tevékenysége a Szabadság téren az elszabadult események konszolidálására irányult, ennek érdekében – ismertségéből és nem szervezői minőségéből eredően – próbálta meg a történteket befolyásolni és a helyzet adta keretek között a rendőrség egyes képviselőivel együttműködően eljárni.
A bíró szerint a Szabadság téri események nem választási gyűlésnek minősültek, azonban nem volt bizonyított az alperes szervezői tevékenysége, mivel az, hogy Toroczkai László áthívta a Szabadság térre az embereket, még nem meríti ki, és nem bizonyítja ezt a tényállást, erőszakos magatartásra pedig senki sem hívott fel. Állásfoglalása szerint a spontanitást erősíti az is, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének alkalmából zajlott a demonstráció, amit korábban a közvélemény nem ismerhetett.
Pataki Árpád bíró indoklásában megjegyezte, olyan jogalkotásra van szükség, amelyben a spontán demonstráció alapjait, értelmezését kell lefektetni. Egyértelműen kinyilvánította, hogy a tüntetők által egy demonstráción okozott károkért a szervező egyetemleges felelősségel csak akkor tartozik, ha a rendezény bejelentett, mivel csak ekkor érvényesülnek az ehhez a szigorú felelősségi formához biztosított garanciák: többek között a rendőrség együttműködése a rend fenntartása, helyreállítása érdekében. A be nem jelentett, ún. spontán tüntetéseknél ezt a szabályt alkalmazni nem lehet. Mivel szerinte a rendőrség, mint felperes nem bizonyította Toroczkai László szervezői tevékenységét, így a kártérítés jogalapját a bíróság nem látta megalapozottnak, a keresetet pedig elutasította. Egyben az alperes jogi képviselői számára 250-250 ezer forint díjazási megfizetésre kötelezte a BRFK-t, míg a felmerült több mint félmillió forintos perköltséget az állam viseli. Az ítélet nem jogerős. Toroczkai László az ítélethirdetés után azt mondta: "korrekt ítélet született".