Megkezdődött a Fővárosi Bíróságon a BRFK Toroczkai László ellen indított kártérítési pere.
Megkezdődött a Fővárosi Bíróságon a BRFK Toroczkai László ellen indított kártérítési pere. A rendőrség mintegy tízmillió forintot követel az MTV-székház ostrománál keletkezett rendőrségi károk miatt a tavaly őszi kormányellenes tüntetések egyik vezéralakjától. Az első tárgyaláson leginkább arról szólt a vita: van-e egyáltalán jogalapja egy ilyen követelésnek?
2007. június 11., hétfő, 16:57 – origo.hu nyomán
Megkezdődött a Fővárosi Bíróságon a BRFK Toroczkai László ellen indított kártérítési pere. A rendőrség mintegy tízmillió forintot követel az MTV-székház ostrománál keletkezett rendőrségi károk miatt a tavaly őszi kormányellenes tüntetések egyik vezéralakjától. Az első tárgyaláson leginkább arról szólt a vita: van-e egyáltalán jogalapja egy ilyen követelésnek?
A rendőrség keresete szerint a Kossuth téren tavaly szeptember 18-án demonstráló tömeg egy része egyértelműen Toroczkai László felszólítására ment át a Szabadság térre az MTV székháza elé. Toroczkai így a demonstráció szervezőjeként felelős volt a gyülekezési törvény szerint a rendezvény rendjéért. A jogszabály szerint ha a résztvevők magatartása a rendezvény törvényességét veszélyezteti, a szervező köteles feloszlatni a rendezvényt – ezt Toroczkai nem tette meg – állítja a rendőrség.
A felperes keresetében 9,9 millió forintot és annak járulékait követeli a szolgálati autókban és technikai eszközökben keletkezett károk miatt. Ez ügyben fizetési meghagyást is kibocsátott a bíróság a rendőrség kérésére, ám az ellen Toroczkai úgynevezett ellentmondással élt, így lett az ügyből peres eljárás.
Toroczkai Lászlót a perben Tóth László szegedi ügyvéd mellett Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratórumi ügyvezetője képviseli.
Alperesi képviselők a jogalapra hiányára hivatkozva a kereset elutasítását és felperes perköltségekben történő marasztalását kérték. Álláspontjuk szerint a rendőrségi közlések alapján választási gyűlésnek minősült az esemény, amire nem vonatkozik a gyülekezési törvény hatálya és bejelentési kötelezettség sem fűződik hozzá. Utaltak rá, hogy a Szegedi Városi Bíróság május elején jogerős végzésében kimondta: nem követett el Toroczkai László szabálysértést azzal, hogy nem jelentette be, amikor a tömeg egy része a Kossuth térről az MTV székház elé vonult és ott demonstrált. Emiatt hiányzik a kártérítési felelősség jogellenességi feltétele.
Gaudi-Nagy kitért arra is, hogy alperes úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben elvárható volt, többletfelelősség nem terheli, saját cselekményével meg nem okozott senkinek sem kárt. Mások is mondták – tette hozzá -, hogy a demonstrálók menjenek át a Szabadság térre, nem csak Toroczkai László. Tóth László külön kérdésként vetette fel azt is, hogy az MTV székháza előtt történteknek volt-e egyáltalán szervezője. Álláspontja szerint a demonstráció spontán esemény volt, ezért alperes nem minősül szervezőnek. Felidézte: a szeptemberi eseményekkel összefüggésben több jelentés is készült, amelyek egyöntetűen megállapítják a következményekért való jelentős rendőri felelősséget, közrehatást. Mindketten kiemelték: hogyha a rendőrség hibázik, akkor az abból adódó felelősséget nem ruházhatja át az alperesre, illetve a Ptk. 4. § (4) bekezdése szerint saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat.
Az ügyvéd elmondta hogy, eleinte 30 fős "tömeg" volt az MTV-székház előtt, de a rendőrség nem figyelmeztette őket a jogellenességre. A be nem jelentett tüntések kapcsán nem alkalmazható a gyülekezési törvény szerinti speciális szervezői kártérítési felelősség, mert ennek garanciális feltételei hiányoztak, így többek között a rendőrség nem vett részt a rendezvény rendjének biztosításában, sőt fellépésével gerjesztette az egyébként sajnálatos erőszakos eseményeket. A kártérítési felelősség azért sem áll fenn, mert csak harmadik személyekkel szembeni károk esetén és az említett feltételek fennállása esetén lehet a szervezői felelősségről beszélni. A rendőrség az esetleges résztvevő által esetlegesen okozott károk vonatkozásában nem minősül harmadik személynek, hiszen a BRFK biztosítási feladatokat ellátó közrendvédelmi szerv jelen ügyben, és mivel szervezői felelőség csupán másoknak okozott kár esetén merülhet fel, rendőrség ebből a szempontból nem minősül harmadik személynek. Emellett a rendőri állomány túlóra díja sem követelhető, mivel a rendőrség részéről közrendvédelmi feladatokkal kapcsolatban felmerült ilyen költségek fogalmilag nem kárnak minősülnek, hanem a rendőrség feladatkörébe tartozó feladatok ellátásra állami költségvetésből biztosított kiadásnak.
A BRFK jogi képviselője ugyanakkor azt hangsúlyozta: a Szabadság téri demonstráció nem választási gyűlés volt. Az alperesek jogi képviselői szerint viszont az is választási gyűlésnek számít, ha egy jelölő szerv – ebben az esetben az MSZP – ellen fejezik ki az elégedetlenségüket a résztvevők.
A jogalap – a kártérítési felelősség – eltérő értelmezése miatt Gaudi-Nagy Tamás közbenső ítéletet kért a bíróságtól. A bíró szerint a jogalapot tekintve ő is külön döntést tart szükségesnek, ez jelenthet úgynevezett közbenső ítéletet is. A bíró emellett a kereset pontosítására szólította fel a felperest, akinek ezt 30 napon belül meg kell tennie. A pert októberre napolta el a bíróság, és várhatóan ekkor dönt a jogalapról is.