Mint ismeretes, a Magyar Televízió Zrt. székházánál 2006. szeptember 18. napjától 19-re virradó éjszakai órákban lezajlott tömeges tüntetés kapcsán a Fővárosi Főügyészség nemrégiben 24 személy ellen emelt vádat a Btk. 260. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő közérdekű üzem működésének megzavarásának bűntette miatt. A hivatkozott törvényhely (1) bekezdése szerint, aki közérdekű üzem működését berendezésének, vezetékének megrongálásával, vagy más módon jelentős mértékben megzavarja, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A (4) bekezdésben található értelmező rendelkezés megemlíti a "távközlési üzem"-et is, mint elkövetési tárgyat.

A vádlottak egy része ellen más bűncselekmények miatt is indultak büntetőeljárások (pl. hivatalos személy elleni erőszak), de azon ügyekben vád közlésére még nem került sor. A vád alapja jelen ügyben a vádhatóság szerint az, hogy a Szabadság téren tartózkodó vádlottak cselekményei (köztük pl. az egyik vádlott a vád szerint többek között egy esetben felállt egy amúgy is megrongált autó tetejére, egy másik vádlott pedig többek között egy műanyag flakont rúgott a rendőrök felé, egy további vádlott pedig fa ajtót dobott egy már amúgy is égő és értéket nem képviselő gépjárműre a téren) olyan jelentősen megzavarták meg a Magyar Televízió működését, és hogy ennek következtében került sor hajnali 1 óra 20 perckor az adás megszakítására, illetve emiatt érte a televíziót közel - többek között berendezés rongálással - 30 millió forintos kár.

A Fővárosi Főügyészség a Magyar Televízió Zrt.-t távközlési üzemnek, azon keresztül pedig közérdekű üzemnek minősítette, azonban a vádirat szerint- a vonatkozó szakmai háttérjogszabály (a 2004. január 1. napjától hatályos, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény) szavai szerint:-az elektronikus hírközlési szolgáltatás fogalmát akként határozza meg, hogy az "…nem foglalja magában az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások felhasználásával továbbított tartalmat szolgáltató vagy ilyen tartalom felett szerkesztői ellenőrzést gyakorló szolgáltatásokat, valamint nem foglalja magában az információs társadalommal összefüggő, más jogszabályok meghatározott szolgáltatásokat, amelyek nem elsősorban az elektronikus hírközlő hálózatokon történő jeltovábbításból állnak…"

Az idézett jogszabályi meghatározásnak a Magyar Televízió Zrt. által végzett tevékenység nem felel meg, mivel egyrészt a tevékenysége nem jelek átvitelét jelenti, másrészt a tényleges tevékenysége - műsorkészítés, szerkesztés - a törvény által nevesített kivétel körébe tartozik.

A vádirattal szemben szerint ezt az értelmezést az is megerősíti, hogy a gazdasági tevékenységek meghatározását tartalmazó, a 9003/2002. (SK 6.) KSH Közleménnyel kihírdetett TEÁOR '03 jegyzék 64.20 Távközlés számú tevékenységi körében nevesítésre került az is, hogy "…nem ebbe a szakágazatba tartozik: rádió- és televízióműsor készítése, még akkor sem, ha az adással jár együtt, lásd 92.20…"

Ennek fényében az már csak külön érdekességet jelent, hogy - mint az az Antenna Hungária Zrt. honlapon honlapján is olvasható - a távközlési tevékenységet a Magyar Televízió Zrt.-vel kötött megállapodás alapján az Antenna Hungária Zrt. végzi.

Mindezek következtében álláspontunk szerint a Magyar Televízió Zrt. nem minősül távközlési üzemnek, és mint olyan közérdekű üzemnek sem, amelyre tekintettel a vád szerinti súlyos bűncselekmény (csak az alapesete már 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő) a védett jogi tárgy hiányában eleve nem valósulhatott meg, így az eljárás bűncselekmény hiányában történő megszüntetésének van helye.

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány reményét fejezi ki, hogy az eljáró bíróság ténylegesen a jogszabályok helyes értelmezése alapján jár el és nem engedi a vádlottakra nézve igen megterhelő és megalázó büntetőeljárás elhúzódását és olyan nagy tárgyú súlyú bűncselekmény miatti eljárás lefolytatását, amelynek alkalmazása fogalmilag jelen ügyben kizárt. A vádhatóság sincs elzárva attól, hogy belátva a védelem álláspontjának helyességet a vád ejtéséről döntsön. A vádlottak és még sok más jelenlévő a Magyar Köztársaság Alkotmánya 61. § (1) bekezdésében szabályozott szabad véleménynyilvánítás alkotmányos alapjogával élve és azt érvényesíteni kívánva jelent meg a helyszínen, amely jogának gyakorlása - méltányolható felháborodást kiváltva a balatonőszödi beszéd miatt már amúgy is felfokozott lelkiállapotban levő tüntetőkben - törvénysértő módon korlátozásra került, ugyanis a közzétenni kért petíció ismertetésének megtagadásával a Magyar Televízió Zrt. megsértette a közérdekű közlemények nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos törvényi kötelességét is. Ez a helytelen döntés és a rendvédelmi szervek helyzetnek nem megfelelő intézkedései járultak hozzá - a lelepleződött kormányfői beszéden kívül - a Szabadság téri események nem szerencsés, erőszakos irányba történő elmozdulásához.

Nemzeti Jogvédő Szolgálat