Itt a demokrácia sérült meg

Ötven éve, 1956. október 29-én a honvédelmi és belügyminiszter közös parancsukban azt hangsúlyozták, hogy a katonaság és a rendőrség a rend helyreállításakor tartsa tiszteletben a magyar népet.

Elhangzott 2006. október 29
2006. október 30., hétfő 12:44

Kossuth Rádió / Vasárnapi újság

Az elmúlt napokban közelről, vagy éppen a tévéképernyőkön láthattuk, miként teremtenek rendet a fővárosban. A módszereket sokan vitatják. Többek között jogászok és szemtanúk, de természetesen a sértettek is. Az összeállításban azt arra a kérdésre is megfogalmazódik a választ, hogy mi a különbség a két d között? Demokrácia vagy diktatúra. Az akciókról a budapesti főkapitány is nyilatkozott a Magyar Rádiónak, mint ahogyan a 2006. október 23-án, a békés tüntetésből zavargássá változott eseményeknek a szenvedő alanyai is. Történeteik, érveik a cikk teljes szövegében olvashatók.

– Miben különbözik a tömegoszlatásra kiképzett rohamrendőrség egy diktatúrában és egy demokráciában? Dr. Gaudi Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumának elnöke.

Dr.Gaudi Nagy Tamás:– A demokráciát az különbözteti meg a diktatúrától, hogy a rendőrség nem a rendszer politikai ellenségeinek legyűrésére, elfogására, megzabolázására fenntartott szervezett rendszer, hanem egy olyan jogszabályok által szabályozottan működő közbiztonságért felelős szervezet, amely az alkotmányos rend védelmét tekinti legfőbb feladatának.

– Jogszerű-e, ha a rendőrség egy nem garázda, békés tüntetővel úgy jár el, mint egy bankrablóval? Az illetőt a földre teperik, rátérdelnek, rugdalják, arcát a földhöz nyomják. Nem egy ilyen képsort láthattunk rendőri intézkedésekről a tévében.

– Semmiképpen nem indokolt az, hogy egy békés és ellenszegülést nem tanúsító személlyel szemben a rendőrök erőszakos módon intézkedjenek. Fel kell szólítani arra, hogy eltávozzon a helyszínről. Azt követően igazoltatni kellene, és ha még ez sem vezet eredményre, akkor helye lehet mondjuk az előállításnak. Ha önként aláveti magát a rendőri intézkedésnek, és engedi elfogását, akkor semmiképpen nem lehet őt földre vinni, illetve földre vitel utáni megbilincselést követően meg végképp nem lehet őt súlyosan bántalmazni.

– Szinte az egész magyar sajtót bejárták azok a képsorok, amelyeken jól látható, hogy a rendőrök egy menekülő félben lévő férfit rántanak a földre, majd miután a kezét hátrabilincselik, hárman-négyen még belerúgnak, sőt van, aki gumibottal ver nagyot a hátára. Nos, ha a rendőrségi törvény 16. paragrafusát nézem, akkor ott azt olvasom, hogy a kényszerítő eszköz alkalmazása során érvényesíteni kell az egészségvédelem szempontjait. A rendőr nem alkalmazhat továbbá embertelen, vagy megalázó bánásmódot, és nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés már megtört. Cservák Csaba alkotmányjogász szerint ezek a rendőrök betartották-e a törvényi rendelkezéseket?

Cservák Csaba:– Ebben az esetben, amelyet most megtekintettünk, nem, ezt ki lehet jelenteni egyértelműen. Mondhatjuk, hogy bűncselekmény történt. Hivatalos személyi minőségében való visszaélést jelent. A rendőrségi törvény kifejezetten előírja, hogy a rendőr nem alkalmazhat kínzást, kényszervallatást, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot, sőt az erre vonatkozó utasítást köteles megtagadni. Másrészt pedig az utasítást adó parancsnokok személyét sem menti. Az illető büntető feljelentést tehet, illetőleg természetesen a felettes rendőri szervnél is bepanaszolhatja az intézkedést, továbbá a magyar állam köteles kártérítést fizetni az ilyen egyéneknek. Túllépve viszont a nemzeti határokon, a Strassbourgi Ember Jogi Bírósághoz is lehet fordulni, és a közelmúltban hallottam precedenst arra, hogy rendőri túlkapások miatt Magyarországgal szemben egy 10 ezer eurós kártérítést ítélt meg az egyik sérelmet szenvedett félnek. Szintén ott, precedens értékű döntések születtek a tekintetben, hogy a nemzetközi emberi jogi dokumentációk szerint – és hozzá teszem, hogy a magyar alkotmány szerint is – a tüntetések jogszerűségének egyetlen mércéje a békés jelleg. Tehát abban az esetben, ha békés egy tüntetés, akkor a spontán tüntetés is jogszerű.

– És ön szerint a békés jelleget erősíti az, hogyha egy tömeg kormányellenes jelszavakat skandál?

– Békés vagy nem békés, a kérdés arra irányul, hogy fölmerül-e személyi vagy dolog elleni erőszakos cselekmény.

– Nincsenek könnyű helyzetben a tüntetők, hogyha a jogszabályokat betartva akarnak demonstrálni, hiszen túl azon, hogy a rendőrség a Kossuth teret műveleti területté nyilvánította, idő közben a fővárosi közgyűlés megtiltotta a gazdáknak, hogy traktorral érkezzenek Budapestre.

– A magyar alkotmánynak van egy sarkalatos elve. Nevezetesen, hogy alapvető joggal kapcsolatban csak kétharmados törvény rendelkezhet. Azonban alapvető jog lényeges tartalmát még kétharmados törvény sem korlátozhatja. Erre nagyon szeretném fölhívni a figyelmet. Ez azt jelenti, hogy bárminemű intézkedés, rendeleti vagy törvényi, alkotmányellenes akkor, hogyha kiüresíti a gyülekezéshez való emberi jogot.

– Gyakran hangzik el érvként, hogy a város nyugalma, biztonsága, a hétköznapok zavartalansága előrébb valóbb, mint az, hogy tüntetés helyszínévé változzon a főváros. Jávor Béla ügyvéd.

Jávor Béla:– Ezek nagyon jó érvek, de a gyülekezési jog legalább olyan fontos, mint a közlekedés. Mert ha a polgári jogainktól megfosztanak minket, akkor előbb-utóbb közlekedni sem fogunk tudni. Azzal, hogy a rendőrség így állt hozzá a békés tüntetésekhez, mert ugye most ne felejtsük el, nem azokat akarom védeni, akik balhéztak, és megérdemlik azt, amit majd fognak kapni egy törvényes eljárás után, hanem azokat az ártatlan embereket, akiket ez a magatartás rendkívüli mértékben sértett személyükben, testükben, fizikailag, lelkileg, hogy a legközelebbi békés tüntetésre már meg fogják gondolni azok a nyugdíjas házaspárok, azok a középkorú férfiak és nők, hogy kimenjenek-e? Mert ha annak a végeztével őket olyan atrocitások érik, mint most a Károly körúton, hogy lovasrohammal, gumilövedékekkel fognak találkozni, akkor valószínűleg inkább otthon maradnak. Na most ez az, amit a rendőrség attakja elért, és ennél nagyobb bajt nem okozhatott volna, mert itt a demokrácia sérült meg. Az a demokratikus alapjog, amely a gyülekezési szabadságon át a polgári demokratikus értékrendet képviseli.

– Milyen ügyekkel keresték meg a Nemzeti Jogvédő Alapítványt? Dr. Gaudi Nagy Tamás.

Dr. Gaudi Nagy Tamás:– Nagyon sok megkeresés érkezett. Ezek jelentős része szemtanúi beszámolók különböző rendőri túlkapásokról, és embereket ért bántalmazásokról. Másik részük eljárás alá vont személyek hozzátartozóinak megkeresése annak érdekében, hogy védelmet biztosítsanak ügyvéd kollégáink az előállítottak részére, illetve vannak olyan típusú megkeresések is, amelyek az eseményeket rögzítették valamilyen felvétellel, és ezt juttatják el hozzánk.

Bordás Ákos, Boros Péter, Halász Szabó Miklós és Szilvay Balázs összeállítása nyomán