Korrigált a másodfok: szabadulnak az előzetesből a tüntetők

Csütörtökön a Fõvárosi Bíróság, mint másodfokon eljáró bíróság megkezdte a múlt heti tüntetések során elõállított személyek és védõk által az elrendelt letartóztatások elleni fellebbezéseinek elbírálását. Nyolc személy kényszerintézkedésérõl döntöttek. Közülük négyet szabadon engedtek, két esetben lakhelyelhagyási tilalmat, egy személynél házi õrizetet rendeltek el. A nyolcadik gyanúsított kényszerintézkedését nem változtatta meg a bíróság, õ házi õrizetben maradt.

Az enyhítõ bírósági döntések négy olyan gyanúsítottat is érintettek, akiknek védelmét a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány ügyvédei látják el. Polgár Tamással, ismertebb nevén Tomcat-tel és két másik fiatallal szemben a Szabadság téri szovjet emlékmû &ndash semmivel nem bizonyított, csupán állított – megrongálása miatt folyik büntetõeljárás, ezen felül Tomcat-et és egy negyedik &ndash most szabadlábra helyezett &ndash személyt a Szabadság téri eseményekkel kapcsolatban &ndash minden tárgyi bizonyíték nélkül &ndash hivatalos személy elleni erõszak bûntettével gyanúsítják.

Az elõzetes letartóztatást megszüntetõ másodfokú végzések egybehangzóan leszögezik, hogy az ügyészi indítványok nem tartalmaztak tényadatokat arra vonatkozóan, hogy a büntetõeljárások jelenlegi stádiumában miért van szükség a szabadlábon védekezést korlátozó, legsúlyosabb fokozatú kényszerintézkedésre.

Rámutatott a Fõvárosi Bíróság, hogy a szökés, elrejtõzés veszélyére való hivatkozás alapját nem képezheti a gyanúsított terhére rótt cselekmény ügyészi minõsítés szerinti büntetési tétel. A kényszerintézkedés alkalmazásakor nem mellõzhetõ ugyanis a cselekmény büntetési tétele mellett a várható büntetés tartalmának elemzése és mindezt részletesen egybe kell vetni a gyanúsított személyi, vagyoni, jövedelmi, családi és egyéb kötõdéseivel, ideértve a gyanúsított eddigi eljárás során tanúsított magatartását is. Ezen szempontokat az elsõfokú bíróságok tévesen nem vizsgálták, illetve helytelenül mérlegelték.

Megállapították a végzések, hogy a bizonyítás meghiúsításának, megnehezítésének veszélyére történt hivatkozás megalapozatlan, mivel a gyanúsítottak spontán csoportosulás tagjaként részeseként váltak az eseményes részesévé, nem állnak egymással kapcsolatban. Nincs objektíve olyan személy vagy bizonyítási eszköz az ügyben, amelyre a gyanúsítottaknak ráhatása lenne, ezt az ügyészség még csak ráutaló adatokkal sem támasztotta alá.

Két szabaduló esetében folyamatban levõ, enyhe tárgyi súlyú cselekmények miatti más büntetõeljárás okán – a bûnismétlés elvi lehetõségére tekintettel – házi õrizetet, illetve lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el, akikkel szemben semmilyen eljárás nincs folyamatban szabadlábra kerültek.

A Nemzeti Jogvédõ Alapítvány örömmel és megelégedéssel fogadta a Fõvárosi Bíróság mai másodfokú döntéseit, amelyek az egyedi mérlegelés és differenciálás szellemét, továbbá szükségesség és arányosság elvét tükrözik, visszaadva sokak független bíróságok iránti hitét és bizalmát. Megnyugtató, hogy mûködik a jogorvoslatok lényegét jelentõ korrekciós elv. Bízunk benne, hogy a Fõvárosi Bíróság ezen gyakorlatát folytatni fogja, meggátolva az elõzetes letartóztatásokat elrendelõ elsõfokú döntések kapcsán észlelt futószalag elv érvényesülését.

Aggasztó eseményekrõl, bántalmazásokról is szóltak ugyanakkor a szabadulók, amelyek arra utalnak, hogy a személyes szabadságot korlátozó intézkedést foganatosító büntetés-végrehajtási intézményekben megalázó, embertelen bánásmódot megvalósító cselekmények valósulhattak meg, ezek kivizsgálása és a megfelelõ szervek, szervezetek értesítése folyamatban van. Érthetetlen az is, hogy a 13 órakor kihirdetett, azonnali szabadulást elõíró bírósági végzések ellenére három gyanúsított esetében miért csak öt és fél óra múlva került sor a szabadításra. Ezúton emlékeztetünk arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága elõtt QUINN vs. FRANCE ügyben (regisztrációs száma: 18580/91) megállapította, hogy néhány órás jogtalan fogvatartása is sérti az emberi jogok és az alapvetõ szabadságok védelmérõl szóló egyezmény 5. cikkét. A bíróság ebben az ügyben kérelmezõ nem vagyoni kárainak megtérítése címén összesen 60.000 frank megfizetésére kötelezte a francia államot.

Budapest, 2006. szeptember 28.

Nemzeti Jogvédõ Alapítvány