Lezajlott Gőbl György koncepciós perének első tárgyalása

Bíróság elé állt  a 2006 október 23-án az őt üldöző rendőröket
nemzeti zászlóval a vállán futva faképnél hagyó soproni ellenálló

2009. január 23-án megtelt a Pesti Központi Kerületi Bíróság II. emeleti  nagy tárgyalója: Gőbl György soproni ellenálló büntető perét rendkívüli érdeklődés kísérte, az ország több pontjáról érkeztek hazafiak, közöttük feltűnt Morvai Krisztina büntetőjogász és Papp Lajos szívsebész professzor Jelenszky István filmrendező, Ékes Ilona  országgyülési képviselő Gonda László alakja. Gőbl Györgyöt 2006. október 23-án csoportosan, felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettének elkövetésével vádolja az ügyészség.

Gőbl György büntető pere rendkívül érdekes módon kezdődött, Gaudi-Nagy Tamás, a vádlott védője, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője  ugyanis azzal a kéréssel fordult az ügyészséghez, fontolja meg és ejtse el a vádat, az ugyanis nem tekinthető törvényesnek. A nyomozati szakaszban Gaudi szerint már ismertté vált, hogy koncepciós ügyről van szó, mivel a vádlott testvérén kívül a vádhatóság nem hallgatott meg és meg sem kísérelt felkutatni Gőbl György bűnösségét cáfoló tanúkat, nem hallgatta meg a terhelt (Gőbl György) által már a nyomozati szakban bejelentett mentő tanúkat, kivéve egyet, a testvérét, s semmiféle más olyan bizonyítékot nem értékelt, amely a bűnösség koncepcióját esetlegesen cáfolta volna. Nem kísérelte meg továbbá az Ügyészség beszerezni a cselekmény idején az eljáró rendőri egység, valamint  a tévé társaságok által készített videó-felvételeket, illetve  a térfigyelő kamerák felvételeit.
A védőügyvéd szerint összességében a lefolytatott eljárás során nemcsak a rendőrség, hanem az ügyészség is úgy járt el, mintha feladatuk abban merülne ki, hogy az október 23-i eseményekkel kapcsolatban alátámasszák a kormány és a kormányközeli erők által hirdetett „a csőcselék rátámadt a rendőrökre, ezért kellett durva kényszerítő eszközöket alkalmazni a civil emberekkel szemben” koncepciót. Ezzel szemben a magyar jog világosan előírja, hogy mind a rendőrségnek, mind az ügyészségnek kötelessége az ártatlanságot, a felelősség alacsonyabb fokát illetve az enyhítő körülményeket alátámasztó tények alapos feltárása. Ebben az ügyben ennek a leghalványabb nyoma sem látható – mondta Gaudi-Nagy Tamás. Horváth Ágota bíró és az ügyész a védő felvetésére bejelentette: a vád törvényes, ezért a büntető per tárgyalását megkezdik.
 Gőbl György 45 éves, főiskolai végzettségű földrajz-biológia szakos tanár. tanár képesítésű. Nős, négy gyermek édesapja, a legkisebbek csupán néhány évesek. Édesapaként GYED-ről visszatérve szeretett volna újra munkába állni, állást keresett, de a már csaknem két és fél éve folyamatban lévő büntetőeljárás miatt ez eleve reménytelen.
 Gőbl György a bíróság előtt kijelentette: mivel nem követte el a cselekményt, amellyel a vádhatóság vádolja, a vádat nem fogadja el. Vallomásában elmondta: A magyar társadalom súlyos válságban van. A miniszterelnök elhíresült őszödi beszédének napvilágra kerülése óta rendszeresen egyik szervezője a soproni – jelenleg is folyó – kormányellenes demonstrációkat. Feltehetőleg ezért figyelt fel rá már korábban a rendőrség és vonták eljárás alá.
A jelenleg is folyó büntetőeljárásban csoportosan, felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak miatt emeltek vádat Gőbl György ellen 2007. április 12-én, fél évvel az október 23-i vádbeli cselekményt követően. Büntetésként 5 évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik. A vádirat szerint 2006. október 23-án 13.30 és 13. 50 perc közötti időben a Bp. V. Alkotmány utca Bajcsy Zsilinszky út kereszteződésénél „….rendőrökkel szemben erőszakosan fellépő tömegből kiválva legalább egy alkalommal kb. 20 m távolságból követ dobott a rendőrségi sorfalba.” (A vád képtelenségét az a köztudomású tény is alátámasztja, hogy, a Kossuth térre visszatérni szándékozó békés tüntetők csak délután három óra körül értek az Alkotmány utcához, a vád szerinti időben Gőbl György a Corvin köz környékén tartózkodott sokadmagával.)
A nyilvánosság számára úgy vált ismertté Gőbl György esete, hogy fényképeken és TV dokumentumon jól látható módon feltett kézzel, nemzeti színű zászlóval a hátán békés szándékkal megközelítette a Parlament irányában lezáró rendőri sorfalat. Elmondása szerint szerette volna megkérdezni a rendőröket, mikor lesz megközelíthető a Kossuth tér és a Parlament, amelyet – minden magyarázat nélkül – az ünnepnap reggelén lezártak az ünnepelni vágyó magyar emberek elől, megakadályozva, hogy megnézhessék a zászlófelvonást, vagy az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeire emlékezhessenek a Magyar Parlament előtt. Eszébe sem jutott, hogy 160 rendőrrel szemben ő veszélyt jelenthetne bárkire nézve is. Válaszképp a REBISZ kiemelő rendőrei megkísérelték elfogni, azonban Gőbl György olyan sebességgel futott el előlük, hogy a jelenetet TV-n látók számára emlékezetes módon előzte és ezzel szégyenítette meg a csúfosan lemaradó rendőröket. Tragikomikus, hogy a vád által hivatkozott rendőrök azt vallották a nyomozás során, hogy a Gőbl Györgyöt üldöző rendőrök a rájuk zúduló „kőzápor” miatt nem tudták elkapni az egyébként semmi törvényelleneset elkövető soproni mozgalmárt.

 Gőbl György tanúvallomásában utalt rá, hogy megkergetése előtt már látott egy embert, akit elkaptak a rendőrök és a földön ütlegelték, csontját törték Egy másik embert akinek Alkotmány utcában orrát és kezét törték a rendőrök és ráadásul még hamisan megvádoltak két hete mentette fel a bíróság jogerősen, miután Gőbl ügyben felhozottal hasonló vele szemben emelt vád teljesen megalapozatlannak minősült. Másik esetben még délelőtt a rendőrség a békés tömeget bántalmazta, köztük Papp Lajos szívsebészt, aki megőrizte emberi méltóságát és az ütlegelésre imával válaszolt.
Gőbl György két és fél éve nem mondhatta el, amit akart. Tanúvallomásában rámutatott: a rendőrök viperát használtak a közelben az egyik elfogott tüntetővel szemben, azonosítóik „leestek” vagy nem voltak, illetve az állományjelző is több hivatali személyről hiányzott. Véleménye szerint számtalan koncepciós eljárás született a Kádár-diktatúra idején is. Az ő perét is annak tartja. De, mint mondta, három dolgot nem lehet sokáig eltakarni: a Napot, a Holdat és az igazságot.  
Gőbl György felhívására 11 tanú jelentkezett, akik többségét a pénteki tárgyaláson a bíróság meghallgatott. Ők egybehangzóan megcáfolták azt az állítást, hogy Gőbl György vagy a tömeg köveket dobált volna (úgymond kőzápor zúdult volna a rendőrség felé) valamint többen állították: Gőbl Györgyöt noha látták futni a rendőrök elől, ő azonban senki felé nem dobott semmit.

Gőbl Gábor tanú szerint a rendőrség tagjai közül többen úgy forgatták gumibotjaikat, mint akiknek dolguk lesz. Többen állították, hogy a Nemzeti Himnusz eléneklése után vagy a végén megkezdődtek a kiemelések a tömegből és könnygáz-sprayvel fújták le a békésen ünneplőket/tüntetőket. Gőbl Gábor bejelentette, hogy testvérét, Gőbl Györgyöt az események után egyik rendőrségi forrásra hivatkozó ismerőse figyelmeztette, vigyázzon magára, mert könnyen lehet, hogy a soproni tüntetések szervezése miatt rávernek egy balhét.
Kollár Tibor tanú elmondta, a békés tüntetők összekapaszkodva álltak és farkasszemet néztek a rendőrökkel. Ha lett volna kődobálás, őt is eltalálták volna, hisz elől állt. Őt személy szerint leütötték, majd megkötözték és előállították a rend őrei. Utóbb őt jogerősen felmentették az ellene rendzavarás miatt indított szabálysértési eljárásban, majd pedig szintén jogerősen egymillió forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg neki a bíróság az alaptalan meghurcolás miatt. (Őt és a korábban említett ártatlanul megvert és felmentett fiatalembert a szintén a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédei képviselték. Ezekről és a többi 2006 őszi koncepciós ügyről, illetve a kártérítési perekről további részletek a www.nja,hu honlapon olvashatók) Elmondása szerint a rendőrsorfal mögött vérbefagyott embert rugdosott egy rendőr, akit felismerni vélt az egyik tárgyaláson megjelent rendőr-tanúban. Vass István tanú kijelentette: vagy őt vagy a rendőröket ítéljék el hamis tanúzásért, mert szerinte a rendőrök nem mondanak igazat.
Kalmár László újságíró tanú hangsúlyozta: a REBISZ mindig, minden eseményről készít felvételeket, tehát nem igaz az az állítás, hogy a 2006. október 23-i események ne lennének rögzítve. Tanúja volt annak, hogy az Alkotmány utca és Bajcsy-Zsilinszyky út környékén több rendőr is kamerázott, ezt felvételek is igazolják.
Gaudi-Nagy Tamás védő kérte a vádhatóságtól a rendőrségi filmfelvételek beszerzését, hogy tisztázhassák: jogszerűnek minősíthető-e a csapaterős rendőrök eljárása az adott helyen és időpontban. Vagy teljesen jogszerűtlen és szabálytalan módon hajigáltak könnygázgránátokat a tömegbe, s védtelen, magatehetetlen embereket csoportosan és brutálisan ütlegeltek a földön? Szerinte megengedhetetlen az, hogy ha nincs terhelő felvétel, akkor a rendőrségi felvételek nem kerülnek elő, ellenkező esetben azonnal megtalálják azokat.
Az eljárás Gaudi szerint önmagában a rendőri fellépés jogszerűsége-jogszerűtlensége kérdésének teljes felderítetlensége miatt is törvénysértő.
Az egésznapos kihallgatás végén Gőbl György vádlott kritikával illette a Bíróság eddigi munkáját, melyet a nyílt ülés hallgatósága hangosan megtapsolt. A bírónő válaszként a munkaidő lejárta előtt 15 perccel berekesztette az ülést és bejelentette: a tárgyalást 2009. április 1-én folytatják az öt rendőr tanú – Nagy Márk, Magyar Péter, Nándorhegyi Róbert, Bacsó Tamás és Udvardi Béla –kihallgatásával. A vádhatóság kizárólag rendőrtanúkkal kívánja alátámasztani a vádat, miszerint Gőbl György megvalósította a hivatalos személy elleni erőszak minősített esetét. Vádlott és védője mindezt cáfolja. Folytatás két hónap múlva, 2009. április 1-én 8.30-kor ugyanott ! Nyilván csak a véletlen műve, hogy a következő tárgyalás a bolondok napjára esik. Vajon győz-e az igazság 2009 tavaszán Magyarországon avagy le lehet-e vadászni koncepciós per segítségével a nemzeti ellenállás meghatározó szereplőit? Erre is választ adhat ez a per.

Frigyesy Ágnes