Másfélmilliós kártérítés a 2006 őszi rendőri brutalitás egyik áldozatának- ez már a hatodik ilyen ügyben született kártérítési ítélet
NJSZ hír, 2009. április 10., Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat- www.nja.hu
A Fővárosi Bíróság 2009. április 9-én hozott elsőfokú ítéletével kötelezte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőrkapitányságot másfélmillió forint nem vagyoni kártérítés, kamatai és a perköltségek megfizetésére Tátrallyay Péter felperes javára. A – Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt – felperes 2006. október 24-én 1.50-kor az Erzsébet-híd pesti hídfőjén szenvedett 13 sérülést (közte háromszori bordatörést, marandó kézsérülést és vérző fejsérüléseket) brutális rendőri bántalmazás miatt. A sérülések maradandónak bizonyultak: a bilincseléskor hátrafeszített vállát azóta sem tudja rendesen használni, kézfeje folyamatosan zsibbad, más helyütt szúró fájdalmat érez, az eseményeket máig nem tudta feldolgozni, azok a személyiségére is hátrányosan hatottak. A bíróság a bizonyítékok mérlegelése alapján megállapította, hogy a bántalmazás helyén és idején Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőrkapitányság Csapatszolgálati Századának három szakasza haladt a Budáról Pestre tartó, a Ferenciek téri barikád felszámolására vezényelt közel 500 rohamra induló rendőrsorfal azon részén, amelyből kivált hat rendőr és minden előzetes felszólítás és okot adó körülmény nélkül nekirontott, a sorfalat passzívan szemlélő, esti sétáját végző kanadai-magyar kettős állampolgárságú, vezető beosztású, jól szituált üzletembernek. A magukból kivetkőzött, azonosító jelvényt nem viselő rendőrök az ellenállást nem tanúsító, ütésektől földre került károsultat tonfákkal ütlegelték és rugdosták. Utóbb őt a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) fogva tartotta három órán át, majd három napra kórházba került. Később rendzavarás címén szabálysértési eljárást indítottak ellene, amely felelősségre vonás mellőzésével ért véget. A bántalmazó rendőrök személye ismeretlen maradt, a meghurcolt áldozat által tett bántalmazás miatti feljelentés nyomán indult büntetőeljárást az ügyészség megszüntette. Kiderült utóbb, hogy az elfogásról készített rendőri jelentés sem valós tartalmú. A BRFK-val szemben a fogva tartás miatti kártérítési keresetet a bíróság elutasította, arra hivatkozással, hogy a szabálysértési bíróság – egyébként az akkor hatályos jogszabályokkal ellentétes jogalkalmazással – megállapította a rendzavarás elkövetését, ezért a személyes szabadság korlátozását nem nyilvánította jogellenesnek. A károsult az első fokú ítélet ellen várhatóan fellebbezéssel él, mivel az okozott maradandó fizikai és lelki sérülések miatt a teljes követelése (hárommillió forint) egyáltalán nem eltúlzott. Az ügyet a Kanadai Nagykövetség is figyelemmel kíséri.
Korábban már öt jogerős ítélettel kötelezték a bíróságok jelentős összegű kártérítésre a 2006 őszi tömeges jogsértések miatt a rendőri szerveket.
Részletetek: http://nja.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=550&Itemid=35
A nemzeti jogvédők és az általuk képviselt 2006 őszi károsultak nyitottak az elfogadható feltételekkel történő peren kívüli megegyezésre. A Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat ügyvédei jelenleg harminchárom 2006 őszi károsultat képviselnek, ez összesen 52 ügyet jelent. Jelenleg öt per folyamatban van már, de még közel harminc kártérítési ügy vár peresítésre.
Az eddigi öt jogerős ítélet (amelyből négyben a bíróság a teljes követelést, egyben pedig a kereseti összeg hatvan százalékát megítélte) arra kellene intse a rendőrséget, hogy törekedjen a peren kívüli megegyezésre. Ehhez képest az egyeztetések legutóbbi fordulójában a rendőrség továbbra is csak szűk körben mutatkozik hajlandónak az egyezségkötésre és ilyenre eddig csak kivételesen került sor, többek között két, fél szeme világát elvesztő áldozat ügyében, de ott is csak részlegesen.
Ismét rá kell mutassunk: a 2006 őszi tömeges rendőri és bírósági jogsértéseket követően az alkotmányos előírások és jogállami elvek azt kívánják, hogy az állam gondoskodjon arról, hogy a jogsértettek reparációja hatékonyan és a rendes eljárásoktól eltérő módon mielőbb és méltányos módon történjen meg. Jogállami elvárás, hogy az állam a károsultaknak peren kívül adjon kártalanítást, és ne nehezítse tovább a sokat szenvedett, nemritkán életre szólóan meggyötört, lelkileg megsérült, személyes szabadságuktól jogellenesen megfosztott emberek helyzetét azzal, hogy évekig pereskedniük kell. Ezzel egyidejűleg a válsághelyzetbe sodort állam kiadásainak további növekedése is elkerülhető, mivel pervesztesség esetén a rendőri szervek az adófizetők pénzéből kell fedezzék a kamatokat és a perköltségeket.