Morvai Krisztina nyílt levele: Kedves Magunkfajták! Kedves Dr. Bárándy Péter és Hajós András!

Amikor először megláttam a meghívót Kormos Valéria újságírónő könyvének bemutatójára,
– amely december 11-én 15 órakor a Terror Házában lesz – megállt bennem az ütő. Már majdnem felkiáltottam: „Ég az arcom!”. A könyv ugyanis a 2006. őszi véres rendőrterror, ÁVH-s kínzások és koncepciós eljárások áldozatairól szól, s a művet nem más mutatja be, mint Dr. Bárándy Péter az MSZP-SZDSZ kormány nemrégi igazságügyi-minisztere és Hajós András, az RTL Klub magyargyűlölő, szélsőséges és kirekesztő Heti Hetesének sztárja.

Először arra gondoltam, hogy ez a választás a megvert, meggyötört, megkínzott áldozatok és az egész magyar nép szemen köpése, s egyben a népnyúzó MSZP és a szemkilövetőket aktívan támogató liberális-szocialista értelmiségi elit szalonképessé tételére irányuló kísérlet.

 

Aztán elővettem nagynénikém kedvenc, gyakran ismételgetett tanácsát: „nézzük a dolog jó oldalát!”

S rájöttem, hogy ez valószínűleg jó hír is lehet.  Két befolyásos és gazdag ember most hírtelen, több, mint két év elteltével látványosan és határozottan a 2006. őszi tragédiával kapcsolatos igazságtétel ügye mellé áll. Általuk most már nyilván végérvényesen lehull a lepel a véreskezű diktátorokról s aljas kiszolgálóikról. A milliomos jótevők lévén rendeződik a súlyos sérültek és családjaik anyagi helyzete is, hiszen kétség nem fér hozzá, hogy a megvilágosodott két igen jómódú úriember, akiknek immár szívügye az igazságtétel és a jóvátétel nemcsak száját, hanem pénztárcáját is kinyitja az áldozatok érdekében. Minden vonatkozásban pótolják az eddigi mulasztásaikat, s a Magukfajták mulasztásait, amelyeket igazán szánnak-bánnak. Mára (bocsánat, csütörtökre) szívügyükké vált a diktatórikus kormány által jogaikban és méltóságukban megsértett emberek ügye! Harcolni fognak a kilőtt szeműekért, az egész életre munkaképtelenné tettekért, a meggyötörtekért s természetesen azért, hogy bántalmazóik, kínzóik s azok gyalázatos felbújtói – élükön persze, mindenki által tudottan a jelenlegi miniszterelnökkel – mielőbb börtönbe kerüljenek. Bárándy és Hajós urak új küldetést vállaltak. Azt mondják: „Eddig és ne tovább!!” A Heti Hetes a Magunkfajtákon való primitív röhögés helyett mostantól nyilván a Civil Jogász Bizottság meghallgatásairól készült megrázó erejű filmet fogja mutogatni, kiegészítve a Kormos Valéria könyvéből megismerhető történetekkel és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat által képviselt ügyek ismertetésével. Hajós úr kihirdeti: „Gyerekek, primitív a show, álljunk le! S amíg nincs igazságtétel a 2006. őszi vérengzések ügyében hogyan merünk mi pimaszul röhögni? És hogy merünk állandóan úgy beszélni az elnyomás és a nyomor, Magyarország gyarmattá tétele ellen tiltakozókról, mint randalírozó, veszedelmes csőcselékről? Nem vagyunk mi nagyon-nagyon pofátlanok, gyerekek?” Majd pedig megteszi nyilvános felhívását a szerény teljesítményért hatalmas pénzeket szakító Heti Hetes-es kartásaihoz (chartásaihoz), hogy csatlakozzanak hozzá, s egyhavi jövedelmükkel támogassák 2006. őszének súlyos sérültjeit és családjaikat. A Bárándy ügyvédi iroda pedig teljes erőbedobással fog harcolni az áldozatoknak nyújtandó peren kívüli kártérítésekért, s Bárándy ügyvéd úr latba veti minden szakmai tekintélyét a felelősök megbüntetése és az áldozatok azonnali és teljes kártalanítása mellett. S persze annak érdekében, hogy a további hasonló tragédiák elkerülhetőek legyenek, a Bárándy ügyvédi iroda minden munkatársa ott tüsténtkedik majd velünk a politikai rendezvények, tüntetések során – lelkesen jelentkezve a Nemzeti Jogvédő Szolgálat szervezésében rendszeresen jelenlévő önkéntes jogász kollégák sorába -, portyáinkon ellenőrizendő, hogy mit is csinálnak a rendőrök az utcákon, s mi történik az előállítottakkal a fogdákban.  A Bárándy ügyvédi iroda profilja új elemmel egészül ki: a nemzeti jogvédelemmel, az emberi jogaikat gyakorló magyarok vélemény-nyilvánítási szabadságának, gyülekezési jogának, egyesülési jogának kemény, következetes, szakszerű védelmével. Új korszak kezdődik a nemzeti jogvédelemben.

Bárándy ügyvéd úr – s őt követve hamarosan nyilván a többi MSZP és SZDSZ kötődésű jogászkollégánk  is – komoly és meggyőző érvekkel sújt majd le azokra, akik 2006. ősze óta is nem kiteljesíteni – az Alkotmánnyal összhangban: védeni és biztosítani – hanem folyamatosan korlátozni, nyírbálni kívánják a magyar emberek szabadságjogait, azaz a véleménynyilvánítási szabadságot, a gyülekezési és az egyesülési jogot. Csütörtöktől Bárándy úr és körei mély megvetéssel tekintenek majd azokra, akik a népnyúzó, országromboló kormány és a szemkilövető SZDSZ ellen tüntetőket nem szabadságjogaikat gyakorló állampolgárokként, hanem megfegyelmezendő, randalírozó csőcselékként kezelik. Ha egy rendőri vezető olyasmit mond mostantól, hogy „Ezentúl nem feloszlatni fogjuk a tüntetőket, hanem körbezárni és egyenként igazoltatni”, számíthat Bárándy úr felháborodott kritikájára, s arra, hogy a hősies, kompromisszumot nem ismerő újdonsült jogvédő az Alkotmányt s az Európai Emberi Jogi Egyezményt dolgos kezében fenyegetően lóbálva majd felvilágosítja, hogy a tüntető emberek nem bűnözők, nem banditák, hanem jogaikat gyakorló állampolgárok.  Megalázó csapást mér azokra, akik olyanok még most is, amilyen ő volt csütörtökig. Nem veszi könnyen a magyar emberek megalázását, emberi méltóságuk, emberi jogaik sárba taposását! Ennek vége, mert csütörtökön színrelép Bárándy dr s nyomában sorra követői, a többi szocialista és liberális emberi jogi élharcos. Paradicsom lesz ez a hazugságkormány ellen, az igazságért tüntető Magunkfajtáknak, bárki megláthatja!   Szakmai érvek sokaságával bombázza majd a volt miniszter azokat a diktatúrára sóvárgó, az emberi jogokat zsigerből gyűlölő, vagy csak a sajátjai számára kisajátitó értelmiségieket, akik állandóan azon mesterkednek, hogyan lehetne gyűlöletbeszéd-törvényekkel befogni a Magunkfajták száját. Leáldozott a napjuk azoknak, akik a gyülekezési törvény szigorításával kívánják elérni, hogy a népnyúzók elleni látható és hatékony fellépés minden formáját betiltsák, s az egyesülési jogot pedig vonják meg a csúnya magyarkodóktól, amilyen például a Magyar Gárda. Na, az ilyenek mostantól reszkethetnek, mert komoly szakmai ellenfelük akadt, a magyar emberek szabadságjogaiért s a tüntetők jogainak sárbatiprása ellen a tűzvonalba lépő Bárándy ügyvéd úr személyében. Mostantól, a történelemformáló csütörtöktől – hála Bárándy úr hiteles, határozott fellépésének- nagyon szégyellhetik majd magukat azok, akik „szélsőséges eszmék nevében utcára vonulóknak” titulálják a 2006. szeptemberben Gyurcsány lemondását követelőket vagy a 2006 október 23-án az ötvenedik évfordulón Budapest közterein emlékezni vágyókat. Hol van már a tavalyi hó, amikor a mi Saulból lett Pálunk, Bárándy Péter még ilyen interjút adott a HVG-nek:

hvg.hu: Van, aki a magyar rendőrség 2006. szeptemberi és októberi, a jogvédők által kifogásolt fellépését is az irányítás összezavarodásával, a vezetés elbizonytalanodásával hozza összefüggésbe.
B. P: Ehhez kétség sem fér. De az is igaz, hogy a magyar rendőrség sem volt felkészülve a zavargásokra, mert nem szerzett ezen a téren tapasztalatot. Nyugat-Európában már negyven évvel ezelőtt, 1968-ban megtanulták a rendfenntartó erők, hogyan kell kezelni a spontán tüntetéseket, a szélsőséges eszmék nevében utcára vonuló tömegeket. A rendőrnek tudnia kell, hogy a politika mögötte áll, egyértelmű felhatalmazása van az utcai rendbontások megfékezésére, azaz a kormánypártok és az ellenzék egyaránt helyeslik a fellépését. Ha az ellenkezője történik, akkor a rendőrség elbizonytalanodik, és ezért nem lehet neki szemrehányást tenni.  (2008. május 14. HVG)

Hol van az már, amikor a megvert emberek hősies jogvédője, Bárándy úr ezen interjú utolsó mondatában azt állította, hogy a FIDESZ-nek is úgy kellett volna támogatnia és ünnepelnie a rendőri brutalitást, ahogy tették a kormánypártok. S pláne hol van az már, amikor úgy gondolkodott a mi emberi jogi harcostársunk, a Nemzet Jogvédője, hogy a rendőrségnek a 2006. őszi vérengzésekért „nem lehet szemrehányást tenni”.

Hát miért is ne lehetne Saulból Szent Pál? Emlékszem, ezt kérdezte Horn Gyula kapcsán a nemzet csalogánya, Lendvai Ildikó, aki egykori főcenzorként a lehető leghitelesebben szónokolhat nekünk magyaroknak a demokráciáról és az emberi jogokról. Hát persze hogy lehet, csak ahhoz úgy kell tenni, ahogy Saul tett: meg kell bánni az elkövetett bűnöket és meg kell követni az érintett embereket. S elkerülhetetlen a személyes jóvátétel is. A szó mellett a tettek.

Nyilvánvalóan pontosan erre készülődik Hajós úr és Bárándy úr. Csütörtökön lesz a Nagy Bejelentés.  Bocsánatkérés a végig nem gondolt kijelentésekért,  elhatárolódás a rossz barátoktól/elvtársaktól. Mély, megrázó vallomások arról, hogyan és miért váltak megtévesztetté, s hogy világosodtak meg arról: nem tűrhetik a magyar emberek méltóságának és emberi jogainak megtaposását. S a bocsánatkérést, az elhatárolódást a mai anyagias világban mi sem tehetné nyomatékosabbá, mint egy komoly összeg felajánlása az áldozatoknak és családjaiknak. Szép szavakból ők már kaptak eleget, mostmár az életminőségüket javító komolyabb pénzösszegekre lenne szükség. Elő a bukszát Kedves Bárándy úr, Kedves Hajós úr!

Megkérem Hajós és Bárándy urakat, hogy – ahogy azt bizonyára tervezik is -nyilvánosan határolódjanak el az MSZP-től és az SZDSZ-től, attól a két kormánypárttól, amelyik felelőse volt a 2006. évi vérengzéseknek, s amely pártok a mai napig nem mondták ki az igazságot, nem kértek bocsánatot az áldozatoktól. S persze határolódjanak el az őket támogató úgynevezett értelmiségtől is, akik bocsánatos bűnnek tekintik a szemkilövést.  Csütörtökön a Nagy Bejelentés kapcsán hangsúlyozzák az emberek és a sajtó nyilvánossága előtt, hogy a szabadságjogokat szentnek és sérthetetlennek tartják egy demokráciában, s vallják, hogy a véleménynyilvánítási szabadság, a gyülekezési jog és az egyesülési jog csak végső esetben a lehető legkisebb mértékben, alkotmányosan elfogadható célhoz szorosan kötötten korlátozható. Határolódjanak el nyilvánosan azoktól, akik a szabadságjogok gyakorlóit sértegetni merik, veszélyes embereknek állítják be, s akik a magyar emberek emberi jogait nem védeni és biztosítani, hanem folyamatosan korlátozni kívánják. Követeljék a nyilvánosság előtt annak kivizsgálását, hogyan rendelhettek el azon a bizonyos véres őszön – amelyről szól a könyv, amit bemutatnak – magyar bírók 30 napos előzetes letartóztatást igen nagy számú ártatlan emberrel szemben , kik voltak azok az ügyészek és bírók, akik felelősek ártatlan emberek fogságba vetéséért és ott-tartásáért, követeljék a velük szembeni vizsgálatot, fegyelmi, büntetőjogi és polgári jogi felelősségrevonást. S végül, de nem utolsósorban ajánljanak fel mindketten egy-egy komoly összeget a 2006. őszi áldozatokat tömörítő Közhatalom Jogsértettjei Egyesületnek. (Ezt persze nyilván tervezték is, nem akarom úgy feltűntetni, mintha ez az én ötletem lenne.)  A dolog súlyára tekintettel javaslom, hogy a felajánlott összeg legyen mindkettőjük esetében egy-egy havi jövedelmük. Így jut is és – bőségesen- marad is.

Kedves Magunkfajták, ez a csütörtöki nap fordulópont lesz az emberi jogok magyarországi történetében. Amit Kossuthék elkezdtek, azt most Bárándy és Hajós kiteljesítik. Zöld utat kapnak a polgári és politikai szabadságjogok,  a véleménynyilvánítás, a gyülekezés, az egyesülés szabadsága. De ez még csak a kezdet! Most még csak a polgári és politikai szabadságjogokért szállnak síkra s csak egy szocialista-liberális jogász és egy szocialista-liberális művész. De hamarosan következik az emberi jogok másik nagy csoportja, a szociális-gazdasági-, kulturális jogok, s képviseletükben a többi szocialista és liberális vezető értelmiségi. Kedvenc Heti Hetes sztárjaink, Gálvölgyi, Hernádi Judit, Kern András hatalmas tacepaókkal vonulnak majd Budapest valamelyik főútvonalán: A MAGYAR FÖLD MARADJON MAGYAR KÉZBEN! IGAZSÁGOT A GAZDÁKNAK! LE A MULTIKKAL, HOZZÁK HELYZETBE A MAGYAR KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÓKAT! MAGYARORSZÁG A MAGYAROKÉ!

A Bárándy ügyvédi iroda fizetett hirdetést ad közre azoknak a munkásembereknek címezve, akik szakszervezetet szándékoznak alapítani a multikkal szembeni dolgozói érdekérvényesítéshez. Ingyenes jogi segítséget és jogi képviseletet ajánl fel nekik.

Csütörtökön új korszak hajnalára ébredünk. Vége a magyarok elnyomásának, az emberi méltóság, az emberi jogok sárbataposásának.

Tehát ne feledjék, Kedves Magunkfajták: 2008. december 11. csütörtök 15 óra. S egy kellemes meglepetés: a sorsfordító rendezvényt on-line is követhetik ezen a címen: www.xxiszazadintezet.hu
Mire Önök ezt a levelet olvassák, már csak egyet kell aludni! Addig adják tovább a nagy hírt a Magunkfajtáknak, jöjjenek össze egymással a nagy alkalomból, nézzék közösen a közvetítést, fogadjanak egymással kisebb nagyobb tétekben: mekkora összeget ajánl fel az áldozatoknak Bárándy és mekkorát Hajós?  Aki jobban megközelíti a valós összeget, azt lepjék meg valami szép, magyaros ajándékkal, mondjuk egy üveg magyar vörösborral. Nekem a szekszárdi Takler pincészet a kedvencem, vörösboraik szerintem világszínvonalúak – de erről, s arról, hogy miért vásároljunk karácsonyi ajándékba és a karácsonyi ünnepi asztalra magyar árut, majd jövő szerdán.

Addig is Isten áldja Önöket, s ne feledjék: visszavesszük Magyarországot, mert nekünk, Magunkfajtáknak csak ez az egy hazánk van.

Sok szeretettel
Morvai Krisztina