Összefoglaló a 2006. őszi rendőri brutalitás áldozatainak védelméről

Szerzõ: Dr. Gaudi-Nagy Tamás

A szöveg a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány kuratóriumi ügyvezetõje által a Club Suisse de la Presse (Svájci Sajtóklub) által Genfben szervezett, "Magyaroszág: a demokrácia nyomás alatt" címû sajótájékoztató keretében elmondott beszéd összefoglalása

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök balatonöszödi beszédének 2006. szeptember 17-i nyilvánosságra kerülését követõ tüntetések kapcsán indult rendõrségi, ügyészségi és bírósági eljárások során sok esetben sérültek az alkotmányos elvek, a törvények és az emberi jogokat védõ nemzetközi egyezmények. A 2006. õszi események megkérdõjelezik, hogy Magyarországon jogállamiság elve megvalósul-e a gyakorlatban. 2006. szeptember 18-21 közötti és 2006. október 23-24-i aránytalan és sok esetben szükségtelen rendõri tömegoszlatási intézkedések, túlkapások, indokolatlan hatósági tettlegességek, bántalmazások, kényszerintézkedések, sok esetben törvényes alap nélkül elrendelt elõzetes letartóztatások azt támasztják alá, hogy e cselekmények nagy része megtorló jellegû volt az elítélõ véleményüket a magyar kormánnyal szemben kifejezõ emberekkel szemben. Emiatt az ENSZ kínzás elleni bizottsága (Committee Against Torture – CAT) is aggodalmát fejezte ki. Aggasztó jelek mutatnak arra, hogy a tüntetések miatt indított felelõsségre vonási eljárások aránytalan megtorlásba torkollanak. Ezen idõszakban a magyar rendõrség állományába tartozó rendõrök, illetve rendõrruhát viselõ személyek tömegesen követtek el bûncselekményeket és szegték meg a rendõrségre vonatkozó jogszabályi elõírásokat.

2006. október 23-án Budapesten pedig különösen példátlan erejû és méretû, megfélemlítõ rendõri intézkedések sorozata történt. Az 1956-os szabadságharc 50. évfordulójára megemlékezni kívánó, gyülekezési jogukat gyakorló, erõszakos cselekményeket nem tanúsító emberekkel szemben gumilövedék, vízágyú, könnygázgránát, gyalogos és kardlapozó lovas rendõri egységek bevetésére került sor számos súlyos, köztük több esetben maradandó fogyatékosságot eredményezõ sérülést okozva, több mint száz személy sérült meg. A bejelentett, békés megemlékezésen résztvevõ, távozni kívánó embereket nem védték meg, hanem be nem jelentett tüntetés rendõri intézkedés alatt álló résztvevõinek tekintették õket. A rendõrség ezúttal sem tartotta be a szükségesség és arányosság elvét, illetve a tömegoszlatás szabályait. A rendõrök egyenruháján nem volt a törvény által elõírt azonosító jelvény, illetve sokuk maszkot viselt, ezzel utólagos büntetõjogi és fegyelmi felelõsségre vonásuk nagymértékben megnehezült. Ekkor több mint száz személyt elõállítottak, többségükkel szemben szintén büntetõ vagy szabálysértési eljárásokat indítottak. A Nemzeti Jogvédõ Alapítvány (www.nemzetijogvedo.hu) 2006. december 5-én a rendõri akció miatt több mint 20 rendõri különbözõ típusú bûncselekmény miatt feljelentést tett. Jelenlegi ismeretek szerint több mint 171 feljelentés érkezett brutálisan intézkedõ rendõrök ellen, de eddig csak 16 gyanúsításra kerül sor.

A tüntetésekkel összefüggésben csaknem félezer emberrel szemben indult garázdaság, rongálás vagy hivatalos személy elleni erõszak miatt büntetõeljárás vagy rendzavarás miatt szabálysértési eljárás, ezek többsége a társadalmi rendet nem veszélyeztetõ, pusztán a tüntetések helyszínén jelenlévõ, de erõszakos cselekményt nem tanúsító személyek ellen folyik. A Nemzeti Jogvédõ Alapítvány erejéhez mérten igyekszik segítséget adni a tüntetésekkel kapcsolatban eljárás alá vontaknak, együttmûködõ ügyvédei közel 60 ügyben járnak el. A védencek többsége elõzetes letartóztatásba került, azonban mára a döntõ többséggel szemben megszüntették a személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedéseket. Büntetõügyeinkben eddig egy jogerõs ítélet született egy hivatásos katona ügyében, aki bár részt vett a nem bejelentett tüntetésen, azonban nem támadott rendõrre, mégis egy év végrehajtandó szabadságvesztés büntetést kapott gyorsított eljárásban.

A bíróságok elsõ fokon budapesti tüntetések kapcsán õrizetbe vett 149 személy elõzetes letartóztatásba helyezését rendelték el: a tömegével elõállított gyanúsítottakat döntõ többségükben megfelelõ bizonyítékok és körültekintõ eljárás híján, a érdemi vizsgálat nélkül helyezték elõzetes letartóztatásba. Ezt azonban szerencsére a másodfokú bíróság korrigálta: csupán az esetek kb. 20 %-ánál tartotta fent ezt az igen súlyos, személyes szabadság, ítélet nélküli korlátozását lehetõvé tevõ kényszerintézkedést. Az ügyészség ártatlan személyek vagy a társadalomra jelentéktelen mértékben veszélyes cselekmények elkövetõi ellen is elõzetes letartóztatás kényszerítõ intézkedését indítványozta, noha a szükséges és indokolt bizonyítékok nem álltak rendelkezésre. Az elõzetes letartóztatás – akár csak rövid ideig történõ – fenntartása egy rendezett körülményû, munkaviszonyban vagy tanulói-hallgatói viszonyban álló fiatalnál helyrehozhatatlan hátrányokat okozhat. Aggasztó eseményekrõl, bántalmazásokról is szóltak ugyanakkor a szabadulók, amelyek arra utalnak, hogy a büntetés-végrehajtási intézményekben megalázó, embertelen módon bántak velük, ezek kivizsgálása és a megfelelõ szervek, szervezetek értesítése folyamatban van.

A védõi munkát jelentõsen nehezíti az a tény, hogy az atrocitásokat elkövetõ rendõrök nehezen azonosíthatóak be, illetve, hogy bizonyítékok szûkösen állnak rendelkezésre a gyanúsított ártatlanságának bizonyítására. Sok esetben az egyetlen (terhelõ) bizonyíték a gyanúsítottat súlyosan bántalmazó rendõrök jelentése és vallomása. Tipikus jelenség, hogy a gyanúsítottak döntõ többsége passzív, külsõ szemlélõ, rossz helyen és idõpontban tartózkodó, rendezett személyi körülményekkel rendelkezõ, normális életvezetésû (diák, tanuló, munkaviszonnyal rendelkezõ), büntetlen elõéletû személy, akiknek semmi közük nincs erõszakos cselekményekhez. Sokan közülük magányosan kerültek intézkedés alá, majd az eljárásban pedig már más, általuk korábban nem ismert személyekkel mint "csoportos garázda" találták magukat. A Szabadság téri szovjet emlékmû rongálásával gyanúsított védencek csupán az obeliszk mellett készült fényképeken szerepelnek, cselekvõségükrõl nincs releváns bizonyíték. A megindult jogvédõ küzdelem mára jelentõs eredményeket hozott: több gyanúsított ellen megszüntette az ügyészség az eljárást, illetve több tüntetõvel szemben a szabálysértési eljárást a bíróság szüntette meg jogerõsen. Több súlyosan megvert tüntetõ ügyében feljelentést tettünk. A felmentettek kártérítésre jogosultak a jogellenes fogvatartás és bántalmazás miatt, egy esetben már elõ is terjesztettük a kárigényt. Pereket indítottunk a tüntetések jogellenes feloszlatásának bírósági megállapítása érdekében.

Genf, 2007. január 22.