Összefoglaló az MTV székház “ostroma” kapcsán, közérdekű üzem működésének megzavarásának bűntette miatt indult a Pesti Központi Kerületi Bíróságon folyó perről

I. 1. A per első tárgyalása idén május közepén a vádirat ismertetésével kezdődött a 2006. szeptember 18-ról 19-re virradó éjszaka az MTV-székháznál történt eseményekkel kapcsolatban.

A Budapesti Nyomozó Ügyészség 41 személlyel szemben emelt vádat közérdekű üzem működésének megzavarása bűntett és más bűncselekmények miatt. Az alapesetben 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő közérdekű üzem működésének megzavarása bűntettel minden vádlottat megvádolt az ügyész. A vádban említett további bűncselekmények a vád szerint főként hivatalos személy elleni erőszak bűntette, rongálás, valamint nagyobb értékre dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette – ezek a bűncselekmények viszont már nem minden vádlott esetében képezik a vád tárgyát. Több szintén ezen ügy kapcsán megvádolt személy esetében korábban már születtek jogerős ítéletek: a közérdekű munka, felfüggesztett és végrehajtandó szabadságvesztés büntetéseket szabtak ki korábban a bíróságok.

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány által működtetett Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédei a vádlottak közül 10 személy védelmét látják el.

Az első tárgyaláson több védő kifogásolta a vád törvényességét, annak általános jellegét (a 49 oldalas vádirat első 20 oldala egyetlen konkrét adatot nem tartalmaz a vádlottak magatartására és ő személyükre), míg dr. Gyurta Tibor Roland ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat együttműködő partnere előadta, hogy két védence képviseletében indítványt tett – amelyet az első tárgyaláson is fenntartott – az eljárás megszüntetésére, arra hivatkozással, hogy a vonatkozó jogszabályok szerint az MTV Szabadság téri székháza nem minősül közérdekű üzemnek (erről a következő pont ad részletesebb tájékoztatást).

A per tárgyalásai ezt követően a vádlottak kihallgatásával vette kezdetét, amely a 2008. évi nyári ítélkezési szünetig el fog tartani. A bizonyítási eljárás csak ezt követően – a tanúmeghallgatások, szakértői bizonyítás, videofelvételek megtekintése stb. – veszi majd kezdetét, várhatóan a nyári ítélkezési szünet után, az őszi időszakban. Ettől függetlenül a vádlottak és tanúk nagy száma, a várható bizonyítási indítványok miatt a per elhúzódó lesz, az idei évben nem valószínű, hogy az elsőfokú ítélet meghozatalára sor kerül.

2. A vád és a védelem irányai: A perben az ügyészség – a kérdések irányultságából adódóan – jellemzően arra helyezte a hangsúlyt, hogy aki az MTV ostrománál jelen volt, az tudta, hogy ott törvénysértő cselekmények zajlanak és jelenlétével, cselekményével – még akkor is, ha az közvetlen kihatással nem volt az MTV műsorkészítési tevékenységére – mintegy bátorítóan hatott a többiekre, ezért a társtettesség megállapítható.

Fontos azonban kiemelni, hogy az MTV épületénél megjelent személyek tekintetében komoly jelentőséggel bírt Gyurcsány Ferenc egy nappal korábban nyilvánosságra került, hatalmi és választási visszaéléseket leleplező, óriási közfelháborodást kiváltó balatonőszödi beszéde miatt a morális és egzisztenciális válság egyéni leképeződése és ennek folyományaként a jogon kívülre kerülés tudatállapota.
A rendőrség által is választási gyűlésnek minősített Kossuth-téri tüntetéssorozat tömegpszichotikus hatását befolyásolta a nemzetközi szerződésekben garantált és Magyarországon is alkotmányosan szabályozott véleménynyilvánítási jog sérelme a petíció beolvasásának elutasításával, amely egyben a közszolgálati média közérdekű közlemények nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos kötelezettségének megszegését is jelentette a médiatörvény /1996. évi I. törvény 23. § (2) bek./ értelmében. Csak emlékeztetőül: Nemzeti Jogvédő Alapítvány eljárást kezdeményezett az ORTT-nél és Legfőbb Ügyészségnél az MTV Zrt. fenti jogszabálysértő tevékenységének kivizsgálására, azonban ezen szervek ezen tárgykörben nem kívántak eljárást indítani, illetve felszólalni.

Ebben a csalódottsággal vegyes éplélektani tudatmódosulásban a rendőrség fellépése is nagymértékben közrehatott, amely körülmények megvilágítása, bíróság általi értékelésének szükségességére történő figyelemfelhívás a védők egyik fő hivatkozása lehet. A rendőri fellépés hibáira, hiányosságaira az ORFK, illetve a Civil Jogász Bizottság jelentései is rámutattak.

A vádlottak vallomása alapján egyebekben megállapítható volt, hogy jellemzően normális életvezetésű emberek, nem a rendőrök elleni erőszakos cselekmények és a garázdaság, az öncélú rongálás vezette őket, amelyet a bíróságnak szintén mindenképpen értékelnie kell.

II. Az eljárás megszűntetési indítvány: dr. Gyurta Tibor Roland ügyvéd a közérdekű üzem működésének megzavarásának bűntette miatt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 41 személlyel szemben folyamatban levő bűnügyben két védence képviseletében indítványt tett az eljárás megszüntetésére, arra hivatkozással, hogy a vonatkozó jogszabályok szerint az MTV Szabadság téri székháza nem minősül közérdekű üzemnek.

Az indítvány lényeges hivatkozási pontjai:

1. Az MTV Zrt. tevékenységi körei között ugyan szerepel a TEÁOR ’03-szerinti 64.20 Távközlés tevékenységi kör, azonban az ezt meghatározó KSH közlemény részletes magyarázata szerint nem ebbe a szakágazatba tartozik: rádió- és televízióműsor készítése, még akkor sem, ha az adással jár együtt.

2. A távközlés fogalmát, jelentését a szakjogszabály, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény tartalmazza, amely szerint ez a tevékenység nagyrészt jeleknek elektronikus hírközlő hálózatokon történő átviteléből, és ahol ez értelmezhető, irányításából áll. A törvény 88.§ 13. pontja értelmében ez a tevékenység nem foglalja magában az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások felhasználásával továbbított tartalmat szolgáltató vagy ilyen tartalom felett szerkesztői ellenőrzést gyakorló szolgáltatásokat.

Ebből következően sem a tevékenységi kör, sem pedig a szakjogszabályi meghatározás folytán az MTV Zrt. tevékenysége nem minősül távközlési üzemnek.

3. Fentieket megerősíti, hogy Magyar Televízió Zrt.-vel kötött együttműködési megállapodás értelmében a jeltovábbításra, azaz a távközlésre irányuló tevékenységet Antenna Hungária Zrt. végzi.
Részlet az Antenna Hungária Zrt. honlapjára feltett közleményből:
„A korábbi évek gyakorlata szerint a két cég közötti, műsorszórásra és -szétosztásra vonatkozó szerződés évente került megújításra. Az Antenna Hungária Rt. és a Magyar Televízió Rt. között most aláírt stratégiai megállapodás hosszú távra megnyugtatóan rendezi a két cég közötti együttműködés feltételeit. A hétéves periódusra szóló megállapodás értelmében a közszolgálati televízió műsorterjesztési költségei csökkennek, valamint megoldódik az MTV AH felé fennálló adósságának kérdése is.”
Fenti érvelést természetesen a bíróságnak kell értékelnie, azonban várható, hogy az ügyészség ekörben a saját álláspontját alátámasztandóan további indítványokkal fog élni.