Perben a hatalommal

Magyar Hírlap Online, Swendt Pál

A 2006 őszén bántalmazott ártatlan civilek kártalanításáért eredményesen küzd a Nemzeti Jogvédő Alapítvány
Eddig több mint nyolcvan jogsérelmet szenvedő állampolgár ügyében indított pert vagy képviselte a büntetőeljárás alá vont áldozatokat a Nemzeti Jogvédő Alapítvány, mindannyian valamilyen módon a Gergényi Péter volt fővárosi főkapitány nevével fémjelzett 2006. őszi rendőrségi terror áldozatává váltak. Az alapítvány égisze alatt működő jogvédő szolgálat segítséget ajánl azoknak, akiket állampolgári jogaik gyakorlása során jogellenes hatósági intézkedés ért, fogva tartották vagy bántalmazták őket. A jogvédők olyan munkacsoportot hoztak létre, amely megteremtené a nemzeti vagyon védelmének jogi kereteit.

A Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszédének nyilvánosságra kerülése kapcsán kirobbant tüntetések és az azokat követő véres fővárosi rendőrterror miatti perek még folynak (Fotó: MH)

Több mint két évvel a Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszédének nyilvánosságra kerülése kapcsán kirobbant tüntetések és az azokat követő véres fővárosi rendőrterror után az illetékes bíróságok napjainkban is tárgyalják azokat a büntetőpereket, amelyek nagyrészt az azonosító szám nélküli egyenruhások vallomásai alapján, hivatalos személy elleni erőszak és egyéb vádak kapcsán indultak a kormányellenes demonstrációkban részt vevők ellen.

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány és a megvádoltak, valamint a rendőri bántalmazások áldozatait a büntető és kártérítési perekben képviselő Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) a 2006. szeptember 18. és 21. közötti, illetve a 2006. október 23–24-i tüntetésekkel összefüggésben több száz megkeresést kapott. Ezek döntő része a rendvédelmi szervek jogellenes tevékenységére vonatkozó bejelentés, adatközlés volt, és csaknem százan kértek büntető vagy szabálysértési védelmet, illetve sértetti képviseletet.

Gaudi-Nagy Tamás, a szolgálat ügyvezetője a képviselt ügyek közül azt a koncepciósnak nevezhető többtucatnyi eljárást említette, amelyeket a 2006. szeptemberi tévéostromot követő embervadászatok, illetve az október 23-i, a Fidesz ünnepi nagygyűlése után hivatalos személy elleni erőszak, rongálás vagy garázdaság miatt indítottak.

Rendzavarás vádjával kilenc eljárás indult, nyolcat közülük megszüntettek, egy embert pedig figyelmeztetésben részesítettek. Az állampolgári jogaik gyakorlása közben meghurcolt tüntetők közül négynek a bíróság – már jogerősen is – összesen 3,6 millió forintot ítélt meg, mert a rendőrség jogellenesen tartotta őket fogva.

A nyilvántartásból kiderül, hogy a hatóságok által kezdeményezett büntetőügyekben a szolgálattal együttműködő csaknem hetven ügyvéd munkája nyomán legalább nyolcvanszázalékos eredményességgel sikerült elérni a vádlottak felmentését vagy az eljárás megszüntetését.

Az NJSZ által a kormányellenes tüntetések idején futószalagon elrendelt előzetes letartóztatások miatt indított kártalanítási perekben eddig hét jogerős ítélet született, ezekben a megítélt több mint tízmillió forint messze meghaladta az eddigi bírói gyakorlatot.

Arányaiban közülük is kiemelkedik az az ügy, amelyről lapunk többször is beszámolt. A kutatásaihoz a tüntetések idején anyagot gyűjtő Rácz Attila levéltárosnak, akit máig be nem azonosított rendőrök megvertek, majd hét napig jogtalanul fogva tartották, az állam egymillió-kétszázezer forintot volt kénytelen fizetni.

"A megnyert perek hatására az Országos Rendőr-főkapitányság viszonyulása megváltozott, koordinálásával egyezségi tárgyalások indultak, és azt várjuk, hogy ezek segítségével az összes, azóta is jóvátételre váró áldozat mielőbb kártalanításhoz jut" – mondta a Gaudi-Nagy. Az áldozatok sikeres képviseletének hatására népszerűségük, mint mondta, folyamatosan növekszik, az állampolgárok egyszázalékos adófelajánlása jelentős erőforrás, az elhúzódó eljárások miatt azonban továbbra is támogatásra szorulnak.

Az NJSZ a múlt szerdán jelentette be, hogy szakmai munkacsoportot alakított a nemzeti vagyon védelmét szolgáló jogi lépések megtételére. A csoport egyrészt fel akarja tárni és orvosolni a nemzeti vagyon elherdálásához vezető eddigi jogsértéseket, másrészt kidolgozza a megmaradt vagyon védelmének jogi kereteit és kikényszeríteni érvényesítésüket.

Munkatársai azt ígérik, hogy márciusban megindítják az első próbapert a rendszerváltás óta eltűnt vagy gyanús körülmények között privatizált, számításaik szerint összesen 10-12 ezer milliárdos nagyságú nemzeti vagyonrészek visszaszerzésére.

Elnapolva áprilisra

A Pesti Központi Kerületi Bíróság a múlt héten kezdte tárgyalni a soproni illetőségű Göbl Györgynek, a Közhatalom Jogsértettjei Egyesület alelnökének büntetőügyét. A jogvédő ellen akkor indult eljárás kődobálás miatt, amikor 2006 októberében, néhány nappal a Fidesz fővárosi, az Astoriánál megrendezett nagygyűlés utáni véres rendőrattak miatt feljelentést tett. Göbl Györgyöt a Budapesti Nyomozó Ügyészség csoportosan és felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak elkövetésével vádolta meg. Mindezt egy Sopronból akkor a fővárosba vezényelt rendőr vallomása alapján tette. Ügyét április 1-jére napolták el.

Egymillió és kamatai

Részben politikai kártérítésként értékelhető, hogy a BRFK-nak és a Készenléti Rendőrségnek összesen egymillió forint és kamatai nem vagyoni kártérítést kell fizetnie Novák Elődnek. A férfit 2006. október 23-án a fővárosi Nádor utcában demonstráló tömegből a rendőrök kiemelték, a földre teperték, majd három napig jogtalanul fogva tartották. A Fővárosi Ítélőtábla jogerős határozatában kimondta, hogy az intézkedés nem volt sem szükséges, sem arányos, mert Novák a helyszínen készült felvételek szerint nem tanúsított ellenállást, ezért – részben súlyosbítva az elsőfokú ítéletet – fizetésre és bocsánatkérésre kötelezte a rendőrséget.

Megvakították

Csorba Attilát 2006. október 23-án a Rákóczi úton gumilövedékkel vakították meg a rendőrök. A harmincas éveiben járó férfi azt a szemét veszítette el, amellyel jól látott, megmaradt szeme már korábban is olyannyira rossz volt, hogy a sérülés nyomán képtelenné vált minden olyan tevékenységre, amelyhez éles látásra van szükség. Két évvel a tragédia után, peren kívüli részegyezség keretében sikerült megállapodnia a Rebisz jogutódjával, a Készenléti Rendőrséggel, és ötmillió forintot utaltak át neki. A keresetében szereplő tizenötmilliós kártérítés fennmaradó részét Csorba Attila peres úton próbálja érvényesíteni.