Feloszlatták a Magyar Gárdát
www.fn.hu 2009. július 2. 12:16
Jogerősen feloszlatta a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet a Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön kihirdetett ítéletében. Gaudi-Nagy Tamás, az egyesület jogi képviselője és Vona Gábor, az egyesület elnöke az ítélethirdetés után bejelentette, hogy a Legfelsőbb Bírósághoz és a strassbourgi bírósághoz fordulnak.
Egy demokratikus társadalomban a közösség számára hasznosnak ítélhető cél sem valósítható meg a demokrácia értékrendjét sértő eszközökkel – fejtette ki a Magyar Gárda egyesület feloszlatását kimondó ítélet szóbeli indoklásában a tábla tanácsvezető bírája. Az ítélőtábla szerint megállapítható, hogy a gárda felvonulásai Tatárszentgyörgyön és más, etnikai feszültségek által sújtott kistelepüléseken sértették mások jogait és szabadságát.
Strassbourghoz fordulnak
Gaudi-Nagy Tamás, az egyesület jogi képviselője és Vona Gábor, az egyesület elnöke az ítélethirdetés után utcai sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Legfelsőbb Bírósághoz és a strassbourgi bírósághoz fordulnak. Az ügyvéd és az egyesület elnöke egybehangzóan megerősítette: az egyesület megszűnt ugyan, de a gárda tagjai folytatják tevékenységüket.
Vona Gábor kifejtette azt is, megítélése szerint az eljárás tétje az volt, hogy a másodfokú bíróság képes-e ellenállni a hazai és nemzetközi politikai nyomásnak, ami sajnos nem sikerült. A Magyar Gárda ügye szimbolikus ügy, ami bírói úton nem megoldható, "jó döntés nem is születhetett". Az ítéletnek "beláthatatlan következményei" lehetnek, hiszen "szembemegy a magyar társadalom igazságérzetével" – tette hozzá Vona Gábor.
A roma vezetők üdvözlik a döntést
Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnöke és a romaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott is üdvözli a Fővárosi Ítélőtábla döntését, amelyben jogerősen feloszlatta a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet. Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke szerint győzött a józan ész, a demokrácia, a cigányság és az egész ország.
Draskovics: győzött a jogállam
Draskovics Tibor úgy fogalmazott: jogerősen bebizonyosodott, hogy senkinek nincs joga kikezdeni az állam rendfenntartási monopóliumát, senkinek nincs joga másokkal szemben fenyegető módon fellépni. Hozzátette: ezzel az ítélettel a magyar állam bebizonyította, hogy képes és kész megvédeni magát mindenféle alkotmányellenes törekvéssel szemben.
A tárcavezető bízik abban, hogy ez a döntés fontos figyelmeztetés lesz mindazoknak, akik a jövőben arra készülnének, hogy önös politikai érdekből kihasználják a társadalomban meglévő feszültségeket.
A közrend és a közbiztonság fenntartása – mint mondta – az állam monopóliuma, de kötelessége is, és ez a döntés üzenet az államnak is, hogy következetesen tennie kell a dolgát és rendet kell tartania.
Kérdésre válaszolva közölte: a feloszlatás ellenére tovább működő társadalmi szervezetek alapítóit, szervezőit a törvény szabadságvesztéssel büntetheti. Hozzátette: ez a bírói döntés, illetve annak indoklása egyértelművé tette, hogy mit lehet és mit nem, és ez iránymutatást adhat a bíróságoknak a későbbi szervezeti, egyesületi bejegyzésekhez is – mondta a miniszter.
"Úgy gondolom, hogy a szabadságot, az állampolgári jogokat a jogállam képes megfelelő jogi eszközökkel biztosítani, a rendőrség pedig hozzáteszi azt az erőt, ami ehhez szükséges" – fogalmazott Draskovics Tibor.
Tatárszentgyörgyi vonulás
A Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület feloszlatásáért indított polgári per első fokon tavaly márciusban kezdődött a Fővárosi Bíróságon. A felperesként eljáró Fővárosi Főügyészség a szervezet 2007. december 9-én, Tatárszentgyörgyön tartott felvonulása után döntött arról, hogy bíróság előtt kezdeményezi a társadalmi szervezet megszüntetését. A rendezvényen több száz gárdista vett részt egyenruhában, s alakzatban menetelve vonultak végig a község meghatározott utcáin. A demonstráción a felszólalások középpontjában a "cigánybűnözés" állt, amelynek áldozata a felszólalók szerint a magyar lakosság, és amelyről szerintük a média hallgat.
Az ügyészség szerint az egyesület a tényleges tevékenységét az egyesületi joggal visszaélve végzi, működése a cigány népcsoport szabadságának és jogainak olyan fokú sérelmével jár, amely indokolja a feloszlatást.
A Fővárosi Bíróság elsőfokú, nem jogerős ítéletével tavaly decemberben oszlatta fel az egyesületet. Az elsőfokú eljárás során a bírót megfenyegették, aki elfogultságot jelentett, így az ügyet már másik bíró fejezte be. A bíró szóbeli indokolásában emlékeztetett arra, hogy a tatárszentgyörgyi felvonulást közjogi méltóságok, köztük Sólyom László államfő, továbbá a parlamenti pártok egybehangzóan ítélték el.