A+ | A- | Alap
2017. augusztus 21.  
Advertisement
Kezdőlap
Információk
Kapcsolat
Weblaptérkép
Jogvédő Hírek
Tárgyalási Napló
Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport
A Magyar Gárda ügyei
Tanúkat keresünk!
2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
2007 őszi tüntetések
A Lelkiismeret'88 Csoport ügyei
Történelmi Igazságtétel:
- A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
- Képíró Sándor Csendőr ügye
- Kristóf László jogi rehabilitációja
Budaházy György ügyei
Választás 2006
A váci nemzeti könyvespavilon ügyirata
Képes Krónika ügy
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Próbaperek a délvidéki magyarok állampolgárságáért
Kvassay hídi ügy
Az egri Markoth Ferenc kórház ügye
2008. április 11-i tüntetések
Videók és Képek

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!








A megritkított emléktörvények és a Szabadság téri szovjet önkényuralmi emlékmű PDF Nyomtatás E-mail
2007. július 06.
Budapest, 2007. július 6. NJA közlemény


A Nemzeti Jogvédő Alapítvány üdvözli, jelentős ténynek tartja, hogy a hazánk 1945-ös szovjet megszállását végrehajtó Vörös Hadsereg emlékét „dicső felszabadítóként” méltató, 1945. évi IX. törvényt az Országgyűlés a 2007. június 29-én kihirdetett 2007. évi LXXXII. törvénnyel (un. deregulációs törvény) hatályon kívül helyezte. Ez megfelel az alapítvány követelésének és jogi álláspontjának, mivel ez hatályos jogunk egyik szégyenfoltja volt.

Ugyanakkor nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy a Szabadság téri szovjet katonai emlékművet el kell távolítani megfelelő országgyűlési döntéssel, a Szabadság és Függetlenség Emlékműve felállításáról szóló törvénnyel, ami a hatályos hadisír egyezménynek megfelelően rendezné a katonai-önkényuralmi jelkép sorsát, meghatározná azt a fontos állami érdeket, amire hivatkozva megnyílna egy magyar-orosz kormányközi megállapodás lehetősége, s ha a tárgyalás sikertelen lenne, az megadná egy egyoldalú döntés törvényes alapját.

Az előbbiek megállapítása azért szükséges, mert a kifogásolt törvény hatályon kívül helyezése sajnálatosan nem gyakorol közvetlen hatást az önkényuralmi emlékműre, nincs parancsoló jellege az emlékmű tekintetében, annak eltávolítása újabb felelős, önálló döntést igényel, tekintettel arra, hogy 1991-ben kormányközi megegyezés alapján ez volt az egyetlen meghagyott szovjet emlékmű, amelynek sorsa álláspontunk szerint a megkerülhetetlen, 1995-ben kötött magyar-orosz hadisír egyezmény alapján jogilag jó eséllyel rendezhető azért is, mert az egyezmény nem kíván meg az elhelyezéshez közös megegyezést, csupán annak megkísérlését.

A kérdéses törvény egyébként helyeslendő hatályon kívül helyezése igen nagyszámú más jogszabállyal együtt, a törvény indokolása szerint azért történt, mert nincs időszerű, alkalmazandó normatív tartalma, de sajnálatosan igen valószínű, hogy tartalmának valódi, értékelvű mérlegelése és elvi elutasítása nem történt meg, hiszen a hatályon kívül helyezés indoka jogtechnikai jellegű. Az igényelt emlékműtörvény éppen ezért jó alkalom lehet az Országgyűlésnek az értékes törekvés támogatására, a rossz, közszempontból értéktelen elutasítására.

Aggodalmunkat fejezzük ki azért, hogy ilyen módon számos nemzeti nagyság emléktörvényét törölni akarták a hatályos törvények sorából, s nem megnyugtató az sem, hogy az alkotmányügyi bizottság módosító indítványára mégsem törlik Kossuth, Széchenyi, Deák emlékét a törvénytárból. A most kihirdetendő törvény mellékletéből majd látható lesz: kiket érdemesített a kormánytöbbség és az ellenzék arra, hogy emléktörvényük megmaradjon. Az emléktörvények a magyar múlt értékeit, a törvény meghozatalakor volt értékrendet, kultúrát, ízlést és lelkiséget fejezik ki, kultúrtörténeti jelentőségük van. Egyetlen kor törvényhozójának sincsen arra erkölcsi alapja, hogy elődeinek munkáját, ítéletét megváltoztassa, eljelentéktelenítse, felülbírálja hiszen ezek a határozatok azt fejezik ki, hogy törvényi jelentősége van olyan megbecsülendő jelenségeknek, személyeknek, történéseknek, amelyek más életterületen léteznek, s amelyek a legmagasabb elismerést érdemlik, egy országgyűlés legmagasabb elismerése pedig a törvény. Az "ezentúl minden másképp volt" jelen centrikus szemlélete egyszer már mérhetetlen károkat okozott a nemzetnek. Nem felel meg semmilyen gyakorlati vagy elvi követelménynek az a felfogás, hogy emléktörvények nehézséget jelentenek egy jogrendszerben, s hogy eltörlésükkel nagyobb előny érhető el, mint meghagyásukkal, kivéve természetesen az olyan emléktörvényeket, amelyet a magyar történelem olyan időszakában és olyan tartalommal születtek, amely miatt nyilvánvalóan ellentétesek nemzeti értékeinkkel, hagyományainkkal.

Már most feltesszük a kérdést: mi az oka, mivel magyarázható és mit kíván tenni az Országgyűlés annak a gyalázatos ténynek az orvoslására, hogy egyebek mellett hatályon kívül helyezték a következő törvényeket:

- 1906. évi XX. törvénycikk II. Rákóczi Ferencz és bujdosó társai hamvainak hazahozataláról
- 1924. évi XIV. törvénycikk Az 1914/1918. évi világháború hősi halottai emlékének megünnepléséről.

A népszuverenitás talaján létező Országgyűlés a folyamatos nemzeti létezés jegyében minden időben azonos minden idő országgyűlésével, ebből következően az ősök jogalkotását, mint sajátját, tisztelnie kell, korábbi törvényeket akkor változtathat meg, ha azok az új országgyűlés szerint meghozatalukkor kifejezett céljuk betöltésére alkalmatlanok, ha a jelen életviszonyaiba ütköznek, működési zavart okoznak az állam és társadalom szervezetében. Ez nyilvánvaló a hatályba léptető, más törvényt módosító és egyéb teljesedésbe ment törvények esetében, de nem lehetséges valamely korszak ítéletét, történelemszemléletét, lelkiségét kifejező törvényekkel, kivéve akkor, ha tudomásul vesszük, hogy bármely korszak törvényhozása bármikor, bármit tehet a megelőző kor törvényeivel, ha tagadjuk a szerves folyamatosságot!

Ez az eljárás - mivel a törvényhozó sem ismeri valójában az összes 1989. október 23. előtt hatályban volt törvényt, mert a hatályon kívül helyezett törvények listáját a törvény melléklete nem közli, mégis hatályon kívül helyezi elmúlt korok eszmei kincseit, történelmi szövegeit - a népszuverenitás és jogállamiság elveibe ütközik, sérti a hatályos alaptörvény 2.§ (2) és (3) bekezdésének rendelkezését.

Mindez ellentétes a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 17. §-a rendelkezésével, amely szerint: "Jogszabályt akkor kell alkotni, ha a társadalmi-gazdasági viszonyok változása, az állampolgári jogok és kötelességek rendezése, az érdek-összeütközések feloldása azt szükségessé teszi.", mert az előbbi okok hiánya miatt indokolatlan, szükségtelen és értékromboló jellegű törvényhozás tanúi vagyunk.

Szükséges az elkövetett jogsérelem azonnali újabb jogalkotással való orvoslása, a kulturális, történelmi, tudománytörténeti, eszmei jellegű törvényalkotás mentesítése a csoportos hatályon kívül helyezéstől, ezen törvények felülvizsgálatának kizárólag az alkotmányellenesség, illetve nemzeti értékeinkkel, hagyományainkkal való ellentétesség esetén való megengedése.

El a kezekkel a múlt értékes bizonyítékaitól, értékhordozóitól, tanúságtevőitől !
 
< Előző   Következő >
buy generic bactrimn online http://infopillsrx.com/buy-generic-bactrim-cheap.html
metronidazole cost at http://bestpillsforsale.com
buy ivermectin
buy wellbutrin online

Nemzeti Jogvédő Alapítvány © 2010. - Legfrisebb jogvédő hírek, magyar nemzeti jogvédelem