Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása

Törvényt hoztak a szovjet emlékmű lebontásáért
2006-11-09. 22:30:16

Első olvasatban elfogadta az észt parlament csütörtökön azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a balti állam fővárosa, Tallinn központjában a megszálló szovjet katonák emlékművének lebontását.

A "tiltott létesítményekről" szóló, az észt nemzeti radikális ellenzék által kidolgozott és Andrus Ansip miniszterelnök által is támogatott jogszabálytervezet szerint a balti köztársaság közterein tilos olyan emlékművek és monumentális művészeti alkotások bemutatása, amelyek az Észt Köztársaságot korábban megszállva tartó államokat és fegyveres erőiket dicsőítik. A tervezet a tilalmat azzal indokolta, hogy az ilyen műalkotások viszályt szíthatnak, bűncselekmények elkövetésére vagy a közrend megsértésére sarkallhatnak.

A kormánykoalícióhoz tartozó Észt Népi Unió párt képviselői nem vettek részt a törvény vitájában és a jogszabályról tartott szavazáson, igaz, arra hivatkozva, hogy Észtországban már így is elegendő jogszabály létezik bármilyen létesítmény lerombolásához, és ehhez nincs szükség újabb törvényre.

Az emlékmű gyakori súrlódásokat okoz az észt és az orosz lakosság között. Előbbi szerint a szobor az 50 éves szovjet megszállás jelképe, utóbbi a fasizmus feletti győzelem emlékművének tekinti. A vita Tallinn és Moszkva között is feszültséget okozott: az orosz külügyminisztérium előzőleg élesen bírálta az észt kormány magatartását, mondván, hogy "nincs összhangban azokkal a korábbi észt nyilatkozatokkal, amelyek szerint Tallinn arra törekszik, hogy segítse a kölcsönös bizalmon alapuló együttműködést Oroszországgal".

(ITAR-TASZSZ / MTI / Híradó / Kuruc.info)

~oOo~

Az Országos Választási Bizottság
564/2006. (XI. 13.) határozata

Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. §-a (3) bekezdésnek b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. Szerdahelyi Szabolcs által a DEPORT '56 szervezet (1139 Budapest, Hajdú u. 46.) képviseletében benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő

h a t á r o z a t o t

Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát hitelesíti.

A határozat ellen az annak közzétételét követő 15 napon belül az Alkotmánybírósághoz címezve az Országos Választási Bizottsághoz (1094 Budapest, Balázs Béla u. 35.) lehet kifogást benyújtani.

Indokolás

Dr. Szerdahelyi Szabolcs 2006. június 23-án nyújtotta be országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát hitelesítés céljából. Az íven a következő kérdés szerepelt:

"Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Budapest főváros felszabadításánál elesett szovjet katonák emlékének megörökítéséről szóló, 1945. évi IX. törvényt?"

Az Országos Választási Bizottság 313/2006. (VII. 24.) OVB határozatával az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta. Az Alkotmánybíróság az OVB határozata ellen benyújtott kifogás nyomán meghozta 41/2006. (IX. 27.) AB határozatát, amellyel az OVB döntését megsemmisítette és a testületet új eljárás lefolytatására kötelezte.

Az Alkotmánybíróság határozatainak kötelező jellegére, továbbá a jogorvoslatra, illetőleg a jogorvoslatot elbíráló szerv döntésének a megismételt eljárásban az eljáró szervet kötő jellegét meghatározó általános eljárásjogi elvekre is tekintettel az Alkotmánybíróság határozatában foglaltak az Országos Választási Bizottságot kötik. Ezért az Országos Választási Bizottság tudomásul véve az Alkotmánybíróság határozatának rendelkező részét és indokolását, – jóllehet a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal való összefüggéseket eltérően értékeli – az aláírásgyűjtő ívet hitelesítette.

II.

A határozat az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.

Budapest, 2006. november 13.

Dr. Szigeti Péter
Az Országos Választási Bizottság
elnöke

~oOo~

Tüntettek a Szabadság téren
Magyar Nemzet, 2006. június 19. (1. oldal)

Bodacz Balázs
Borisz Jelcin bocsánatkérése 1956-ért azt bizonyította: maga a szovjet-orosz birodalom sem tekint felszabadítóként saját hadseregére. Maga a Szovjetunió pedig már nem is létezik; nincs tehát semmi, amiért ennek az emlékműnek itt kell állnia – mondta Balázs-Piri László, az ’56-os Alapítvány elnöke tegnap a Szabadság téren. A televízió székházával szemben álló, a „hős szovjet felszabadítóknak” állított emlékműhöz a Nemzeti Jogvédő Alapítvány szervezett demonstrációt. Az alapítvány az emlékmű eltávolítását szeretné elérni. Zétényi Zsolt, a jogvédő alapítvány elnöke elmondta: nincs bennük gyűlölet azon szovjet katonák ellen, akik emlékére az obeliszket felállították. Zétényi Zsolt kifejtette: a Szabadság tér eredeti állapotát – az ereklyés trianoni országzászlóval és az égtájszobrokkal – is helyre kell állítani, de első lépésben az elnyomásra emlékeztető szovjet emlékmű helyére fel kell állítani a magyar szabadság és függetlenség emlékművét A szovjet emlékmű lebontását és áthelyezését követelő mintegy 200 tüntető előtt Zétényi elmondta: az orosz csapatok kivonulásakor aláírt államközi dokumentumban a posztszovjet állam azt kérte, hogy a Szabadság téri emlékmű maradjon meg. A szerződésnek azonban van egy kitétele: amennyiben fontos állami érdekből Magyarországnak szüksége van az emlékmű területére, úgy annak lebontásáról, illetve áthelyezéséről meg lehet kezdeni a tárgyalásokat. Ha ezek nem vezetnek eredményre, vagy egyáltalán el sem kezdődnek, úgy Magyarország az igény bejelentésétől számított két év lejártával áthelyezheti az emlékművet – derült ki Zétényi szavaiból. Ráadásul az 1995-ös, Moszkvában aláírt hadisíregyezmény sem kötelezi már hazánkat, hogy a korábban katonasírként is számon tartott emlékművet megtartsa. A tér alatti mélygarázs 2002-es építésekor ugyanis kihantolták a szovjet katonák földi maradványait, amelyeket nem is helyeztek vissza. – Így csak a kormányon múlik, hogy az emlékmű meddig marad fent – emelte ki Zétényi. Az ’56-os elítélt Wittner Mária elmondta: az ötvenhatos forradalmi lyukas zászlóból kitépett címer díszeleg az emlékművön Kifejtette: senki jogát nem lehet elvenni, hogy emlékezzen a hazánkban elesett, akár ellenséges katonákra is, de azt sem szabad elfelejteni, hogy a szovjet csapatok tiporták el a magyarok szabadságvágyát, és ok vezényelték le az ’56 utáni megtorlást is – emelte ki. Hozzátette, a népakarat elsöpörte a szovjet rezsimet Magyarországon. – Az a kormány, amely az emlékmű eltávolításáért nem tesz semmit, a népakarat ellen cselekszik – fogalmazott Wittner Mária.

A megmozdulásról készült videofelvétel letölthető a http://igazsag.myip.hu/Szabadsagter.wmv internetcímrol.

~oOo~

Van jogi lehetőség a fővárosi szovjet obeliszk elbontására
Magyar Nemzet, 2006. június 17. (2. oldal)

Pál Gábor
Holnap 16 órai kezdettel a szovjet katonai megszállásunk megszűnésének tizenötödik évfordulóján követeli a Nemzeti Jogvédő Alapítvány a fővárosi Szabadság téren a zsarnokság emlékművének elbontását, a magyar szabadság és függetlenség szobrának felállítását, és az ereklyés országzászló visszaállítását.
Újfajta megközelítéssel, a magyar és az orosz érzékenységet is szem előtt tartva, higgadt jogi úton kívánja számos civil szervezet és magánember akaratát kifejezve eltávolítani a szovjet diktatúra katonai emlékművét a Szabadság térről a Nemzeti Jogvédő Alapítvány. Zétényi Zsolt ügyvéd lapunknak úgy nyilatkozott, várhatóan törvényjavaslat kerül az Országgyűlés elé – amelyet célszerűen Wittner Mária fideszes képviselő nyújt be –, s levelet írnak a magyar kormánynak, hogy mindenki számára megnyugtatóan rendeződjön a magyar szabadság és függetlenség emlékművének kérdése. A vörös csillagos obeliszket ugyanis az orosz állammal folytatandó tárgyalások alapján helyeznék át méltó módon vagy temetőbe, ahol kegyeleti funkciója lenne, vagy pedig egy nem központi közterületre. A magyar kormánynak mindehhez kétoldalú tárgyalásokat kell folytatnia az orosz kormánnyal, amelyhez segítséget adhat az 1995-ben aláírt magyar– orosz hadisíregyezmény – mondta Zétényi Zsolt, aki emlékeztetett, hogy annak harmadik cikkelye megadja a lehetőséget hazánknak, hogy az emlékmű területét „fontos állami érdek” miatt másképpen hasznosítsuk.
Az állami érdek nem más, mint az ’56-os forradalom közelgő 50. és a nándorfehérvári csata 550. évfordulója. A jogász szerint el kell oszlatni azt a tévhitet, hogy a szovjet obeliszk helyén az ereklyés országzászló állt, mert ez utóbbit a Szabadság tér másik, közeli pontjáról bontották le 1945-ben. Az országcsonkítás kegyhelyét a második szakaszban lehetne visszaállítani a térre, elsőként azonban a Szabadság és Függetlenség emlékművét kell felállítani, ezzel emlékezve valamennyi szabadságküzdelmünkre, így legújabb kori világraszóló szabadságharcunkra, s a vértanúságot szenvedett magyarokra és nem magyarokra. Az utolsó pillanatban vagyunk, október 23. után nehéz lenne az orosz fél előtt rendkívüli államérdekről beszélni – jegyezte meg az egykori országgyűlési képviselő, az 1989-es Ellenzéki Kerekasztal tagja. Elmondta, hogy sikertelen tárgyalás esetén a magyar fél az említett egyezmény alapján egyoldalúan dönthetne az emlékmű sorsáról. A tér eredeti állapotát állítanák helyre, s a minden halottnak joga van a kegyelethez elv alapján sem maradhat a Szabadság téren a zsarnoki nagyhatalom emlékműve. Zétényi kérdésünkre úgy vélekedett, mi, magyarok reménytelenül is tudunk küzdeni, ám a helyzet nem annyira kilátástalan, hiszen célszerű tárgyalásokkal, higgadt, jogi és nemzetpolitikai megfontolások alapján, túlzott erőfeszítések nélkül is visszaállhat az eredeti állapot, a méltó emlékhely Budapest történelmi központjában.

~oOo~

Nagygyűlés a Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolításáért

Szovjetorosz katonai megszállásunk megszűnésének 15. évfordulóján, 2006. június 18-án (vasárnap) 16 órakor a budapesti Szabadság téren Wittner Máriával, nagygyűlésen követeljük: bontsák el a zsarnokság emlékművét!

1956. évi szabadságharcunk 50. és az 1456. évi nándorfehérvári diadal 550. évfordulóján állítsák fel a szovjet emlékmű helyére a magyar szabadság és függetlenség emlékművét! Állítsák helyre a tér eredeti jellegét az ereklyés országzászlóval és a trianoni szoborcsoporttal együtt!

Az évfordulós emlékműállítás olyan fontos állami érdek, amelyre hivatkozással a hatályos egyezmény alapján sikerrel lehet és kell kezdeményezni az orosz államnál a sírok nélküli obeliszk áthelyezését más helyre.

Beszédet mond Balás Piri László, Wittner Mária és Zétényi Zsolt. Mindenkit hív és vár a Nemzeti Jogvédő Alapítvány és a Szabadság Tér Bizottság.

~oOo~

A SZABADSÁG TÉR BIZOTTSÁG HATÁROZATA ÉS FELHÍVÁSA

Ezúton tesszük közzé a A SZABADSÁG TÉR BIZOTTSÁG HATÁROZATÁT ÉS FELHÍVÁSÁT , amelyet 2006. március 24-én fogadtak el a csatlakozó szervezetek és személyek. A csatlakozás lehetősége még most is fennáll, jelentkezni írásban drótposta címünkön lehet.

Alapítványunk a kapott felhatalmazások alapján megkezdte a szovjet emlékmű elmozdítására irányuló jogi eljárások, lépések előkészítését, a megtett lépésekről a közvélemény rövidesen értesülni fog.

Négy fontos és aktuális szempontot ezúton is jelzünk az üggyel kapcsolatban:

1. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója közeleg (alig több mint öt hónap múlva lesz október 23.), ez a dátum mint az emlékmű elmozdítását indokolttá tevő fontos állami érdek sürgetővé teszi a teendőket.

2. Nemrég került sor Sátoraljaújhelyen a szovjet emlékmű központi helyről történő elmozdítására, az orosz kormány egyetértésével, tehát egy friss élő példa is igazolja, hogy a szovjet katonai emlékművek nem elmozdíthatatlanok.

3. A szovjet emlékmű – vélelmezhetően az egyébként érthető és rendszeresen tevőlegesen is kifejezett társadalmi elégedetlenség miatti – fokozott és állandó rendőri védelmének költsége éves szinten több milliós nagyságrendű. Az adófizetők pénzének ilyen célra fordítása a jelenlegi gazdasági helyzetre, a rendőrség jogszabályokban körülírt alapvető rendeltetésére és a Vörös Hadsereg szerepének negatív társadalmi közmegítélésére is tekintettel elfogadhatatlan.

4. A XII. kerületi, II. világháborús magyar áldozatok emlékét méltón és ősi jelképpel megörökítő emlékmű elleni hatósági fellépés különös aktualitást, értelmet és hangsúlyt ad a Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolításáért folytatott küzdelemnek.

Az üggyel kapcsolatos további részletek dr. Zétényi Zsolt kuratóriumi elnök "A Szabadság téri szovjet hősi emlékmű ügye 2006-ban " című jogi és politológiai szakvéleményében teljes terjedelmében itt olvashatók!

~oOo~

Méltóságot a Szabadság térnek és Magyarországnak!

M E G H Í V Ó
a N E M Z E T I J O G V É D O A L A P Í T V Á N Y ÁLTAL KEZDEMÉNYEZETT
TANÁCSKOZÁSRA.

A Szabadság téri Szovjet Hősi emlékmű ügye,
avagy vigyék el a gyalázat emlékművét!

Az 1848-49. évi Magyar Forradalom és Szabadságharc mártírjainak emlékére, majd a trianoni országvesztésre emlékeztet a tér neve: SZABADSÁG, ahol a rabság emlékműve áll!!

Magyarok Háza 1052 Budapest. Semmelweis u. 1-3.
SZÉCHENYI TEREM

2006. március 24. (péntek)
A Szabadság-tér Bizottság megalakulása az egyenrangúan együttműködő országos szervezetek képviselőiből 16-órakor.

Sajtótájékoztató 17. 30-órakor.
Rendezvény 18 órakor.

Felkért előadók:

dr. Zétényi Zsolt ügyvéd
a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnöke

Dr. Zétényi Zsolt elnök "A Szabadság téri szovjet hősi emlékmű ügye 2006-ban " című
jogi és politológiai szakvéleménye teljes terjedelmében itt olvasható!

Szatmári József az Országos Trianon Társaság alelnöke

Bemutatkozik a Szabadság tér Bizottság.

Országos vezetők felszólalása.