Tüntettek a Szabadság téren

Bodacz Balázs – Magyar Nemzet, 2006. június 19. (1. oldal)
Borisz Jelcin bocsánatkérése 1956-ért azt bizonyította: maga a szovjet-orosz birodalom sem tekint felszabadítóként saját hadseregére.

Maga a Szovjetunió pedig már nem is létezik; nincs tehát semmi, amiért ennek az emlékmûnek itt kell állnia – mondta Balázs-Piri László, az '56-os Alapítvány elnöke tegnap a Szabadság téren. A televízió székházával szemben álló, a &bdquohõs szovjet felszabadítóknak állított emlékmûhöz a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány szervezett demonstrációt. Az alapítvány az emlékmû eltávolítását szeretné elérni. Zétényi Zsolt, a jogvédõ alapítvány elnöke elmondta: nincs bennük gyûlölet azon szovjet katonák ellen, akik emlékére az obeliszket felállították.  Zétényi Zsolt kifejtette: a Szabadság tér eredeti állapotát – az ereklyés trianoni országzászlóval és az égtájszobrokkal – is  helyre kell állítani, de elsõ lépésben az elnyomásra emlékeztetõ szovjet emlékmû helyére fel kell állítani a magyar szabadság és függetlenség emlékmûvét. A szovjet emlékmû lebontását és áthelyezését követelõ mintegy 200 tüntetõ elõtt Zétényi elmondta: az orosz csapatok kivonulásakor aláírt államközi dokumentumban a posztszovjet állam azt kérte, hogy a Szabadság téri emlékmû maradjon meg. A szerzõdésnek azonban van egy kitétele: amennyiben fontos állami érdekbõl Magyarországnak szüksége van az emlékmû területére, úgy annak lebontásáról, illetve áthelyezésérõl meg lehet kezdeni a tárgyalásokat. Ha ezek nem vezetnek eredményre, vagy egyáltalán el sem kezdõdnek, úgy Magyarország az igény bejelentésétõl számított két év lejártával áthelyezheti az emlékmûvet – derült ki Zétényi szavaiból. Ráadásul az 1995-ös, Moszkvában aláírt hadisíregyezmény sem kötelezi már hazánkat, hogy a korábban katonasírként is számon tartott emlékmûvet megtartsa. A tér alatti mélygarázs 2002-es építésekor ugyanis kihantolták a szovjet katonák földi maradványait, amelyeket nem is helyeztek vissza. – Így csak a kormányon múlik, hogy az emlékmû meddig marad fent – emelte ki Zétényi.  Az '56-os elítélt Wittner Mária elmondta: az ötvenhatos forradalmi lyukas zászlóból kitépett címer díszeleg az emlékmûvön. Kifejtette: senki jogát nem lehet elvenni, hogy emlékezzen a hazánkban elesett, akár ellenséges katonákra is, de azt sem szabad elfelejteni, hogy a szovjet csapatok tiporták el a magyarok szabadságvágyát, és ok vezényelték le az '56 utáni megtorlást is – emelte ki. Hozzátette, a népakarat elsöpörte a szovjet rezsimet Magyarországon. – Az a kormány, amely az emlékmû eltávolításáért nem tesz semmit, a népakarat ellen cselekszik – fogalmazott Wittner Mária.

 A megmozdulásról készült videofelvétel letölthetõ a http://igazsag.myip.hu/Szabadsagter.wmv internetcímrõl.