Magyar Nemzet, 2006. június 17. (2. oldal)

Pál Gábor

Holnap 16 órai kezdettel a szovjet katonai megszállásunk megszûnésének tizenötödik évfordulóján követeli a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány a fõvárosi Szabadság téren a zsarnokság emlékmûvének elbontását, a magyar szabadság és függetlenség szobrának felállítását, és az ereklyés országzászló visszaállítását.

Újfajta megközelítéssel, a magyar és az orosz érzékenységet is szem elõtt tartva, higgadt jogi úton kívánja számos civil szervezet és magánember akaratát kifejezve eltávolítani a szovjet diktatúra katonai emlékmûvét a Szabadság térrõl a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány. Zétényi Zsolt ügyvéd lapunknak úgy nyilatkozott, várhatóan törvényjavaslat kerül az Országgyûlés elé - amelyet célszerûen Wittner Mária fideszes képviselõ nyújt be -, s levelet írnak a magyar kormánynak, hogy mindenki számára megnyugtatóan rendezõdjön a magyar szabadság és függetlenség emlékmûvének kérdése. A vörös csillagos obeliszket ugyanis az orosz állammal folytatandó tárgyalások alapján helyeznék át méltó módon vagy temetõbe, ahol kegyeleti funkciója lenne, vagy pedig egy nem központi közterületre. A magyar kormánynak mindehhez kétoldalú tárgyalásokat kell folytatnia az orosz kormánnyal, amelyhez segítséget adhat az 1995-ben aláírt magyar- orosz hadisíregyezmény - mondta Zétényi Zsolt, aki emlékeztetett, hogy annak harmadik cikkelye megadja a lehetõséget hazánknak, hogy az emlékmû területét &bdquofontos állami érdek miatt másképpen hasznosítsuk.

Az állami érdek nem más, mint az '56-os forradalom közelgõ 50. és a nándorfehérvári csata 550. évfordulója. A jogász szerint el kell oszlatni azt a tévhitet, hogy a szovjet obeliszk helyén az ereklyés országzászló állt, mert ez utóbbit a Szabadság tér másik, közeli pontjáról bontották le 1945-ben. Az országcsonkítás kegyhelyét a második szakaszban lehetne visszaállítani a térre, elsõként azonban a Szabadság és Függetlenség emlékmûvét kell felállítani, ezzel emlékezve valamennyi szabadságküzdelmünkre, így legújabbkori világraszóló szabadságharcunkra, s a vértanúságot szenvedett magyarokra és nem magyarokra. Az utolsó pillanatban vagyunk, október 23. után nehéz lenne az orosz fél elõtt rendkívüli államérdekrõl beszélni - jegyezte meg az egykori országgyûlési képviselõ, az 1989-es Ellenzéki Kerekasztal tagja. Elmondta, hogy sikertelen tárgyalás esetén a magyar fél az említett egyezmény alapján egyoldalúan dönthetne az emlékmû sorsáról. A tér eredeti állapotát állítanák helyre, s a minden halottnak joga van a kegyelethez elv alapján sem maradhat a Szabadság téren a zsarnoki nagyhatalom emlékmûve. Zétényi kérdésünkre úgy vélekedett, mi, magyarok reménytelenül is tudunk küzdeni, ám a helyzet nem annyira kilátástalan, hiszen célszerû tárgyalásokkal, higgadt, jogi és nemzetpolitikai megfontolások alapján, túlzott erõfeszítések nélkül is visszaállhat az eredeti állapot, a méltó emlékhely Budapest történelmi központjában.

Tüntettek a Szabadság téren
Magyar Nemzet, 2006. június 19. (1. oldal)