A+ | A- | Alap
2012. május 22.  
Advertisement
Kezdőlap
Információk
Kapcsolat
Weblaptérkép
Jogvédő Hírek
Tárgyalási Napló
Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport
A Magyar Gárda ügyei
Tanúkat keresünk!
2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
2007 őszi tüntetések
A Lelkiismeret'88 Csoport ügyei
Történelmi Igazságtétel:
- A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
- Képíró Sándor Csendőr ügye
- Kristóf László jogi rehabilitációja
Budaházy György ügyei
Választás 2006
A váci nemzeti könyvespavilon ügyirata
Képes Krónika ügy
Németh Csaba ügye
Próbaperek a délvidéki magyarok állampolgárságáért
Kvassay hídi ügy
Az egri Markoth Ferenc kórház ügye
2008. április 11-i tüntetések
Videók és Képek

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!








Egyelőre nem fizet a rendőrség Budaházynak PDF Nyomtatás E-mail
2011. január 14.
A politikai fogoly tárgyalással kezdte 2011-et is. Január 27-én lesz ítélethirdetés a Clark Ádám téri kártérítési perben, amelyet a jogerős bírósági ítélet szerint is törvénytelenül oszlató karhatalom ellen indított. 2008. április 11-én több helyszínre volt bejelentve tüntetés, de csak a Clark Ádám téren került sor oszlatásra. 52 embert állítottak elő, de jelenleg mindössze négy felperes van ebben a kártérítési ügyben.

Budaházy György az egyik, aki a rendőrséget beperelte, őt tartották fogva ugyanis a leghosszabb ideig a Gyorskocsi utcában, ráadásul úgy, hogy semmi jogelleneset nem követett el.

Budaházy a szokásos kísérettel érkezett, de úgy tűnt a körülményekhez képest jól van, hiszen mosolygott és örült, hogy ismét láthatja családtagjait, illetve azokat a szimpatizánsait, akik a tárgyalására eljöttek.

A tárgyaláson tanúk és a negyedrendű felperes meghallgatására került sor.

Mindezek előtt Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd elmondta, hogy a rendőrség korábban már bocsánatot kért egy nyilatkozatban az atrocitás miatt. Gaudi egyezséget kért, mire az alperes képviselője elmondta, hogy egyezség kötésre nincs felhatalmazása, de továbbítja a kérést a vezetői felé.

A harmadrendű felperes, Budaházy György tanúja Zagyva György Gyula volt, aki elmondta, hogy semmi jogelleneset nem követtek el, mégis előállították őket. Látták, ahogy a rendőrök feléjük mutogatnak, ezután vitték el őket egyesével a helyszínről.

Ezután a negyedrendű felperes meghallgatására került sor, aki elmondta, hogy egész életére hatással volt az esemény. Korábban jó kedélyű volt, bátran eljárt tüntetésekre is, de az igazságtalan előállítás és fogvatartás után zárkózott lett, gyakran szorong és fél, 30 kilót fogyott. A negyedrendű felperes mindkét tanúja (rokonai) alátámasztották ezeket kijelentéseit.

Az elsőrendű felperes tanúját is meghallgatták, aki elmondta, hogy az élettársára milyen hatással voltak az események. Ő és a családja azt tapasztalták, hogy az elsőrendű felperes megváltozott az eset után.

Legutoljára Gyuri kért és kapott szót. Sérelmezte, hogy őt külön, kiemelten büntették 40.000 ft-ra, illetve, hogy őt tartották bent a legtovább. Felszólalásában továbbá szót emelt mind az 52 előállított érdekében, amikor megkérdezte az alperesek (BRFK, ORFK) képviselőitől, hogy tulajdonképpen ki a felelős a történtekért?

Másik kínos kérdése szerint pedig, ha a rendőrség tényleg oszlatni akart, akkor miért nem engedte el a tömeget, illetve miért engedtek be a körülzárt részbe olyanokat is, akik később érkeztek oda a helyszínre, (mint például ő és Zagyva Gyula)?

Gaudi-Nagy Tamás az ügy összefoglalásában kifejtette, hogy nyilvánvaló, hogy a rendőrség politikai utasításra cselekedett (aznap is) és kizárólag megfélemlítés céljából vitt be 52 embert. Nem biztosították a tüntetőknek a szabad elvonulás útját, a felszólítás során pedig rossz utcanevet jelöltek meg.

Gaudi szerint az ügyet már le lehetne zárni és ítéletet lehetne hozni, de az alperesek még időt kértek. Szerintük a felperesek fogvatartása nem volt jogellenes. A másodrendű alperes még külön ki is emelte, hogy az oszlatásnak oka volt, mert a rendőrség úgy ítélte meg, hogy a tüntetők jogellenes magatartást követtek el például, akkor, amikor lementek a Lánchíd járdájáról az úttestre, illetve arra is hivatkoztak, hogy "a Budai Vár és környéke nem megfelelő helyszín arra, hogy a rendőrség a tüntetőkkel fogócskázzon."

A tárgyalás tanulsága, hogy mindenkire más hatással van egy előállítás. Az elmondottakból kiderült, hogy különösen bántó lehet, ha valakit úgy bilincselnek meg, visznek be kihallgatásra és tartják fogva órákig, hogy semmi jogelleneset nem követett el. Van akinek ennyi is elég, hogy lelki károsodást szenvedjen vagy az életében változás következzen be. Van, akit viszont hiába tartanak fogva immár több, mint másfél éve, mégsem tudják megtörni.

A tárgyalás végén a bíró bejelentette, hogy az ítélethirdetés időpontja 2011. január 27. 15:30, helyszíne Fővárosi Bíróság Markó utca 27.

Ezen a napon délután a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom szervezésében, nagyszabású tüntetés is lesz 17:30-tól, Budaházy és Szaszka szabadon engedéséért, a Fidesz székháza előtt.

(Szent Korona Rádió nyomán)
 
< Előző   Következő >

Nemzeti Jogvédő Alapítvány © 2010. - Legfrisebb jogvédő hírek, magyar nemzeti jogvédelem