Korábban felmentették, az új eljárásban Budaházy Györgyöt nem jogerősen elítélték állam elleni bűncselekmény előkészülete miatt
NJSZ hír, 2009. november 12. Nemzeti Jogvédő Szolgálat www.nja.hu
A Fővárosi Bíróság nem jogerős ítélete egy koncepciós jellegű eljárás keretében egy év három évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte Budaházy Györgyöt alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló előkészülete miatt.
Az állam ellenes bűncselekményekkel vádolt Budaházy György perének jogi kálváriája már önmagában elgondolkodtató. Budaházyt a tévészékház 2006. szeptemberi ostroma és a fővárosi zavargások után 2007 tavaszáig az interneten közzétett tizenhárom írása miatt vádolta meg az ügyészség. Az ügyészség szerint Budaházy célja az alkotmányos rend megváltoztatása volt, a közzétett cikkei pedig szintén ezt támasztják alá. Budaházy cikkeiben többek között a történeti alkotmány jogfolytonosságát, az „új rendszerváltozást”, a „pártokrácia” eltörlését, helyette új igazi népképviseleten alapuló rendszer felállítását, és egy új alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását tűzte ki célul. Kilátásba helyezte Budapest közlekedési útvonalainak lezárását és a város blokád alá helyezését is.
Első fokon a Fővárosi Bíróság 2008. január 30-án bűncselekmény hiányában mentette fel a nemzeti radikális tábor egyik vezéralakját. Az első fokú ítélet szóbeli indoklása szerint a véleményszabadság, illetve az államrend védelmének dilemmájáról kellett dönteni, és a konkrét ügyben arra az álláspontra helyezkedett, hogy bár Budaházy a véleményszabadság határait átlépte, állam elleni bűncselekménynek még az előkészületét sem követte el.
2008. november 6-án a Fővárosi Ítélőtábla új eljárásra utasította a Fővárosi Bíróságot, és a január 30-i ítéletet hatályon kívül helyezte. Az ítélőtábla szerint az elsőfokú döntés hiányos tényállásra épült, ezért kell új eljárást lefolytatni. A büntetőper megismételt első fokú tárgyalására 2009. május 27-én került sor, ekkor az ítélőtábla utasítása szerint már nem csak az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló előkészületet kellett vizsgálnia a Fővárosi Bíróságnak, de meg kellett vizsgálnia azt is, hogy a lázadás előkészülete fennforog-e, mindezt annak ellenére, hogy a vád ezt nem is tartalmazta. Az iratismertetés után a Fővárosi Bíróság elnapolta az ügyet, hogy majd a következő tárgyaláson hoz ítéletet.
Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, Budaházy védője, valamint az egész radikális nemzeti oldal bizakodva várta a 2009. szeptember 16-i tárgyalást, hiszen a felmentő ítélet érdemi megállapításait korábban még az ítélőtábla sem vitatta. Azonban a megismételt eljárásban a Fővárosi Bíróság minden előzetes várakozás ellenére nem kizárhatóan politikai nyomásra szembe ment a korábbi immár hatálytalan ítéletével. A bíróság szóbeli indoklása szerint Budaházy 2006 ősze és 2007 tavasza között közzétett írásaiban túllépte a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos határait azzal, hogy erőszakkal fenyegetett. Budaházy György írásaiban a kormány és az Országgyűlés távozását szorgalmazta, ennek érdekében mozgósította olvasóit és erőszakot helyezett kilátásba.
Az ügyész érvelése szerint: „a vádlott folyamatos forradalmi helyzetre szólított fel, erre sürgetett és tanácsokat adott az előkészületre. Nem általánosságokban beszélt hanem konkrétan megnevezte melyik kormányt kell elkergetni”. Gaudi-Nagy Tamás, a vádlott védője kifejtette, hogy Budaházy cselekménye nem merítette ki a tényállást, és egyébként sem bűncselekmény amivel vádolják. Budaházy írásaival nem lépte túl a vélemény-nyilvánítási szabadság határait, a 2006-os események és az öszödi beszéd felfokozott hangulatában, az ország általános elégedetlensége közepette, akkor amikor jogállamiság alapjait sértő rendőri intézkedésekre kerül sor a vádlott írásai, és közszereplése teljességgel elfogadható, bűncselekményt az nem valósított meg. Budaházy felszólalásában szintén ezeket az érveket erősítette, hiszen írásai olyan elméleti munkák voltak, amik a hatalom erőszakos önfenntartására adott reakcióknak tekinthetők. A felhívások pedig nem voltak a vádlott terhére rótt bűncselekmény tényállási elemeinek megvalósításához szükséges módon kellően konkrétak és közvetlenek.
A bíróság abszurd indokolása szerint: „a vádlott szélsőséges rendezvények ismert alakja”, emellett felsorolta a vádlott 13 írásának címét, melyek szerinte megvalósították az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészületének tényállását pl.: „Gyurcsány leváltása nem old meg semmit”, ”Nem erőszakosak hanem erősek voltunk”, „Vannak még pesti srácok”, „A MUK 12 pontja”.
A bíróság szerint a „harcias nyelvezetű írásokban” megfogalmazott erőszakos fenyegetés elég közvetlen és konkrét volt az állam elleni bűncselekmény előkészületének megállapításához. A bíróság azonban annyiban finomított álláspontján, hogy az előkészület távoli volt, és a vádlott személyében rejlő társadalmi veszélyesség nem tette szükségessé a végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását, így Budaházyt egy év három évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.
Budaházy György és védője, Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd fellebbeztek, így az ügy a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik a másodfokú eljárás keretében. Az ügyvéd szerint a bíróság kiemelkedően téves ítéletet hozott és megdöbbentőnek nevezte, hogy másfél évvel korábban ugyanezen bíróság még egy rendkívül korrekt ítélettel felmentette Budaházyt és – bár semmilyen új tényállási elem nem került elő – most ugyanazon bíróság bűnösséget megállapító ítéletet hozott. A csalódottságnak a hallgatóság is hangot adott, hiszen többen a „bíróság megcsúfolásának” nevezték a történteket.
Budaházy Györgyöt több mint négy hónapja előzetes letartóztatásba helyezték terrorcselekmény és más bűncselekmények előkészületének vádjával, ezért minden tárgyalásra tucatnyi államigazgatás felfegyverkezett kommandós kíséri. A kapcsolattartási jogait korlátozzák, felesége és gyermekeivel amikor megengedték, hogy találkozzon megalázó módon a bilincset rajta hagyták. Rajta kívül az ügyben már 15 embert gyanúsítottak meg azzal, hogy a Hunnia mozgalom tagjaként a politikai vezetés egyes tagjai ellen különböző akciókat szerveztek meg és hajtottak végre. Budaházyn kívül további 13 gyanúsított áll előzetes letartóztatás alatt. Az eljárást kezdetektől az ötvenes évek koncepciós eljárásainak hangulata lengi körbe: sérül az ártatlanság vélelme, a bizonyíték beszerzésekre a vonatkozó eljárási szabályok megsértésével kerül sor és számos más eljárási anomália érhető tetten. Az üggyel kiemelkedő hangsúllyal foglalkozik Morva Krisztina a Jobbik Magyarországért Mozgalom európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője, aki az Európai Bizottság elnökéhez, az EUROPOL igazgatójához és a Legfőbb Ügyészhez intézett közvetlenül kérdéseket az ügy miatt, illetve az Európai Parlamentben, illetve több nyilvános rendezvényen (október 23. Kossuth tér, október 30. nőtüntetés a politikai foglyok mellett) emelt szót a nyilvánvalóan politikai megtorlás motiválta eljárás miatt.