Újabb kártérítési pert nyert Budaházy György
A Fővárosi Bíróság kötelezte a Készenléti Rendőrséget, mint másodrendű alperest, hogy Budaházy Györgynek 15 napon belül fizessen meg 400 ezer, a többi felperesnek pedig 250 ezer, 400 ezer, illetve 350 ezer forint és ezen összegek 2008. április 12-től számított kamatait, továbbá fejenként 50 ezer forint perköltséget. A BRFK-nak és a Készenléti Rendőrségnek emellett magánlevélben elnézését kell kérnie a felperesektől a megállapított jogsértésért. Kártérítést ítélt a bíróság Budaházy Györgynek és társainak a 2008-as Clark Ádám téri tüntetés miatt
NJSZ hír, 2010. január 28. Nemzeti Jogvédő Szolgálat www.njsz.hu
Megsértette Budaházy György és három társának személyes szabadsághoz fűződő személyiségi jogát a rendőrség azzal, hogy a 2008 áprilisi budapesti Clark Ádám téri demonstráció feloszlatása után megbilincselte, előállította és fogva tartotta őket – mondta ki az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság január 27-én. A nem jogerős ítélet egyenként több százezer forintos nem vagyoni kártérítést ítélt meg a felpereseknek, közöttük a már több mint másfél éve előzetes letartóztatásban lévő Budaházy Györgynek.
A Készenléti Rendőrség azzal, hogy a felpereseket elfogta, megbilincselte és előállításra átadta a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak (BRFK), megsértette a felperesek személyes szabadsághoz fűződő személyiségi jogát – közölte a bíró. A BRFK azzal, hogy a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd által képviselt felpereseket az előállításuk során fogva tartotta, ugyancsak megsértette személyes szabadsághoz fűződő személyiségi jogukat.
A Fővárosi Bíróság kötelezte a Készenléti Rendőrséget, mint másodrendű alperest, hogy Budaházy Györgynek 15 napon belül fizessen meg 400 ezer, a többi felperesnek pedig 250 ezer, 400 ezer, illetve 350 ezer forint és ezen összegek 2008. április 12-től számított kamatait, továbbá fejenként 50 ezer forint perköltséget. A BRFK-nak és a Készenléti Rendőrségnek emellett magánlevélben elnézését kell kérnie a felperesektől a megállapított jogsértésért.
A keresetlevél szerint 2008. április 11-én, a Clark Ádám téri demonstráció feloszlatása után a rendőrség előállította a felpereseket, szerintük azonban az intézkedés – egyebek között – azért volt jogtalan, mert a rendőrök a tömeget körbezárták, így a helyszínen tartózkodó, vagy oda kerülő felperesek a felszólításoknak nem tudtak eleget tenni.
Dr. Istenes Attila bíró az indokolásban elmondta, a rendőrség elzárta a tömeg elől az elvonulás lehetőségét az erre történt rendőri felszólítás után. A bekerített tömegből történtek az előállítások. A bíróság szerint ez a magatartás sérti azt a jogszabályt, amely szerint a tömeget a távozásban akadályozni nem lehet. A rendőri intézkedés indokolatlan és aránytalan is volt a békés tömeggel szemben – jegyezte meg a bíró.
Mint kifejtette: a Készenléti Rendőrség több jogszabályt is megszegett, ezért jogalkalmazási tévedése megalapozza a kártérítési felelősséget. Ezzel szemben a BRFK esetében felróhatóság hiányában a bíróság kártérítést nem ítélt meg, emiatt a felperesek részéről fellebbezés várható.
A Magyar Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának A 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló albizottság által elfogadott, dr. Gaudi-Nagy Tamás által elkészített részjelentés
2.9 pontja a jogsértő ügyek között tárgyalja az ügyet az alábbiak szerint:
"A budapesti Clark Ádám téren 2008. április 11-én több száz személyt kerített körbe a rendőrség és 52 személyt állított elő egy meg nem kezdett tüntetés helyszínén, a rendőri felszólítás nem volt egyértelmű és a megadott idő alatt teljesíthető. Az igazoltatást követően megbilincselték és előállították őket: átlagosan 6-8 órás fogva tartás után hajnalban engedték csak szabadon őket. Mindegyikükkel szemben szabálysértési eljárást kezdeményeztek, jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértése miatt és szabálysértési bírsággal sújtották őket. A bíróság megszüntette a jogszerűtlenül megbilincselt és előállított személyekkel szemben indult szabálysértési eljárások többségét. A bíróság kimondta: a rendőrgyűrűből szabadulni nem tudó 52 ember megbilincselésére semmilyen jogalapja nem volt a hatóságnak. Ezen a napon összesen 59 ember előállítására került sor. "
(NJSZ)