 |
|
 |
 |
|
Iratkozzon fel heti hírlevelünkre! |
 |
| Felmentette a Legfelsőbb Bíróság a Szabad Magyarországért Mozgalom kampány-plakátjának terjesztőit |
|
|
|
| 2007. április 12. | |
|
Felmentette a Legfelsőbb Bíróság a Szabad Magyarországért Mozgalom EU csatlakozás elleni, 2003-as kampány-plakátjának terjesztőit. A Legfelsőbb Bíróság 2007. április 11-én hozott felülvizsgálati ítéletében felmentette Tóth Áront és társát tiltott önkényuralmi jelkép használata vétségének vádja alól. A fiatalemberek a 2004. áprilisban az európai parlamenti választási kampány időszaka alatt a Szabad Magyarországért Mozgalomnak az egy évvel korábbi, európai uniós csatlakozás tárgyában folyt népszavazási kampányban használt, EU csatlakozás ellen buzdító plakátját ragasztották ki Budapest több pontján, emiatt indult ellenük a büntetőeljárás. Egy évvel korábban 2003 április elején ugyanezen plakát terjesztése miatt a kampányidőszak vége felé a rendőrség rajtaütésszerűen megjelent a Szabad Magyarországért Mozgalom irodájában, ahol több ezer plakátot lefoglalt, továbbá Budaházy György, Novák Előd, Takács András, a Szabad Magyarországért Mozgalom vezetője és öt társuk ellen büntetőeljárást kezdeményeztek a Btk. 269/B.§-ába ütköző, tiltott önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt, amely jelenleg még csak a Fővárosi Bíróság előtt tart. A plakát miatt ekkor vidéken (pl. Kaposváron) is indultak büntetőeljárások, ezekben jogerős bűnösséget megállapító ítéletek születtek. A plakát két-két egymással kezet fogó és egy kézfogásra kinyújtott kezet ábrázolt. A Magyarországot jelképező legfelső kézzel kezet fogó kéz hajtókáján egy csonka horogkereszt látható, az alatta levő kézen a Magyarországgal képletesen kezet fogó kéz hajtókáján egy vörös csillag. A harmadik, kézfogásra nyújtott kézen az Európai Unió jelképe volt. A plakát felirata: lehet nemet is mondani. A plakát a csatlakozást ellenzők azon álláspontját fejezte ki, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozás, a csatlakozási szerződés szerinti feltételekkel Magyarország számára rendkívül komoly hátrányokkal járhat, és ezen érv mellett buzdítottak a nemmel történő szavazásra. Tóth Áront és társát mind a Pesti Központi Kerületi Bíróság, mint pedig a Fővárosi Bíróság bűnösnek találta tiltott önkényuralmi jelképek használatának vétsége miatt, és ezért őket egy évre próbára bocsátotta. Az ügyben korábban eljárt rendőri szerv (VI-VII. Kerületi Rendőrkapitányság), bíróságok és ügyészségek (ideértve a VI-VII. Kerületi Ügyészséget, a Fővárosi Főügyészséget és Legfőbb Ügyészséget) egybehangzó álláspontja szerint ugyanis a tiltott önkényuralmi jelképek használata - függetlenül a célzattól, a terjesztés szándékától és a társadalomra veszélyességtől - mindenképpen bűncselekményt valósít meg. Tóth Áron és társának védője dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi ügyvezetője felülvizsgálati indítványában elsődlegesen azzal érvelt, hogy a vádlottak cselekménye nem valósít meg bűncselekményt, mivel büntethetőséget kizáró ok áll fenn, hiszen jelen kor eseményeivel kapcsolatos tájékoztatásról van szó. Másodlagosan arra hivatkozott, hogy a cselekmény társadalomra veszélyessége hiányzik. A Legfelsőbb Bíróság a ma kihirdetett felülvizsgálati ítéletében a védelem felülvizsgálati indítványának helyt adott, azon indokot elfogadva, amely szerint a cselekmény társadalomra veszélyessége hiányzik. A bíróság kiemelte, hogy a jelen kor eseményeivel kapcsolatos tájékoztatás objektív ismérveinek nem felel meg a véleményt ábrázoló plakát, ezt a jogellenességet kizáró okot lényegében csak a híradások körében lehet alkalmazni. A Legfelsőbb Bíróság dr. Kónya István vezetésével eljáró tanácsa szerint ahhoz, hogy a bűncselekmény ismérvei megvalósuljanak nem elég a formális tényállásszerűség, hanem ahhoz a cselekmény a társadalomra veszélyes is kell legyen. Ez azt jelenti, hogy akkor ítélhető el tiltott önkényuralmi jelkép használatának vétségének miatt bárki, ha ezeket a jelképeket öncélúan, a jelképek népszerűsítésének, illetve a jelképekhez kapcsolódó ideológiák ébrentartásának szándékával teszi, ellenkező esetben nem. Jelen ügyben a bíróság szerint megállapítható volt, hogy a plakát összességében, mint elítélendő rosszat tünteti fel a tiltott önkényuralmi jelképekkel jellemezhető ideológiákat és rendszereket, ezért ezen plakát közszemlére tétele semmiképpen nem jelentett társadalomra veszélyességet, így a bűncselekmény megállapíthatóságnak kritériumai hiányoznak. A Legfelsőbb Bíróság egyértelműen rámutatott arra, hogy a tiltott önkényuralmi jelképek és azok által jelképezett eszmerendszer feldicsérése, illetve azokat kárhoztatása között ezen bűncselekmény kapcsán nem lehet egyenlőség jelet tenni: tehát aki ezen eszmerendszerek elleni állásfoglalás körében használja ezen jelképeket semmiképpen nem követheti el ezt a bűncselekményt. Ezen precedens jellegű döntés következménye minden bizonnyal az lesz, hogy Budaházy György és hét társa ellen folyamatban levő, említett büntetőeljárásban - amelyben az elsőfokú bíróság mindenkit bűnösnek talált - a fellebbezés alapján eljáró Fővárosi Bíróság felmentő ítéletet fog hozni. További következmény pedig az lehet, hogy akiket szintén ezen plakát miatt ítéltek el megalapozottan fordulhatnak a Legfelsőbb Bírósághoz felmentést célzó felülvizsgálati indítvánnyal. Kérdésként vetődik fel az üggyel kapcsolatban az is, hogy vajon miként befolyásolta az európai uniós csatlakozással kapcsolatos népszavazás kimenetelét ez a rendőrségi intézkedés, amely most utóbb a Legfelsőbb Bíróság döntése alapján egyértelműen megalapozatlannak bizonyult. A véleménynyilvánítási szabadság győzelmeként értékelhető ez az eset, mivel éppen ezen alapvető szabadság gyakorlásától, illetve a választói akarat jogszerű befolyásolásának lehetőségétől fosztották meg a Szabad Magyarország Mozgalmat 2003. áprilisában a plakátjainak terjesztőivel szembeni rendőrségi fellépéssel. Budapest, 2007. április 11. |
| < Előző | Következő > |
|---|