A+ | A- | Alap
2012. május 22.  
Advertisement
Kezdőlap
Információk
Kapcsolat
Weblaptérkép
Jogvédő Hírek
Tárgyalási Napló
Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport
A Magyar Gárda ügyei
Tanúkat keresünk!
2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
2007 őszi tüntetések
A Lelkiismeret'88 Csoport ügyei
Történelmi Igazságtétel:
- A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
- Képíró Sándor Csendőr ügye
- Kristóf László jogi rehabilitációja
Budaházy György ügyei
Választás 2006
A váci nemzeti könyvespavilon ügyirata
Képes Krónika ügy
Németh Csaba ügye
Próbaperek a délvidéki magyarok állampolgárságáért
Kvassay hídi ügy
Az egri Markoth Ferenc kórház ügye
2008. április 11-i tüntetések
Videók és Képek

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!








A 2006-os Kossuth téri tüntetők PDF Nyomtatás E-mail
2011. október 19.

A 2006-os Kossuth téri tüntetők

 képviselőinek parádés szereplése a bíróság előtt

   Dr. Grespik László és a Kossuth téri tüntetők nem nyugodtak bele az 5 évvel ezelőtti véres rendőri oszlatások jogellenességét megállapítani nem hajlandó tavalyi ítéletbe. Az ügyvéd képvisel a 2006. okt. 23-i délutáni, az Alkotmány utcától az Astoriáig végrehajtott rendőri oszlatások jogellenességét megállapítani kérő perújításban 173 tüntetőt. Gonda László és 172 társa felperesek okt. 13-i tárgyalásán a Fővárosi Bíróság Csalogány u. 47. alatti épületében Grespik László jogi képviselő és Gőbl György, az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottságának eseti szakértője mint beavatkozó parádésan szerepelt.

  Amíg „csak” állították, és videofelvétellel igyekeztek alátámasztani, hogy békés volt a tüntetés az Alkotmány utcában, addig a 3 bírónő ennek érezhetően nem adott hitelt. Azonban mikor az okiratok sorban alátámasztották a tüntetés békés jellegét, már megváltozott a 6 órás tárgyalás hangulata. A leg mellbeverőbb bizonyíték a helyszínen tartózkodó helyszínparancsnok tanúvallomását tartalmazó közokirat volt, melyben Pigler István alezredes ezt mondta 2007.03.02-án: „A Tátra 1-es – Gergényi Péter rádióforgalmazási fedőneve – azt közölte, hogy miden kényszerítő eszköz alkalmazása, a lőfegyver kivételével engedélyezett. A tömeg verbálisan tanúsított erőszakot, de fizikailag nem. Utasítást adtam arra, hogy kényszerítő eszközt alkalmazása nélkül szorítsuk ki a tömeget a Bajcsy-Zs. út irányába.”

  Vagyis nem a tüntetés békés jellegének hiánya, megszűnése volt az oszlatás sorozat megkezdésnek és véghezvitelnek oka, hanem a majdnem mindenáron való oszlatási szándék. Ez után kezdődött meg az alkotmányos alapjogaikkal élő tömeg Astoria fel való terelése, hajtóvadászata, könnygázzal és gumilövedékekkel való lövése, verése, amely végig jogellenes volt, mind elrendelését, mind végrehatásának módját tekintve.

  Grespik László úgy véli, hogy az 5 év alatt keletkezett, a perben csatolt okiratok súlya olyan jelentős, hogy a perújítás sikereként a bíróság meg fogja állapítani a 2006. okt. 23-i délutáni véres rendőri oszlatás elrendelésének jogellenességét is. Még 2010. szeptemberében megállapította a Legfelsőbb Bíróság az 5 évvel ezelőtti reggeli Kossuth téri oszlatás jogellenességét, de a délutáni oszlatásét nem – arra hivatkozva, hogy nem volt békés a tüntetés az Alkotmány utcában.

  A nov. 25-én 10 órakor kezdődő második tárgyaláson már akár ítélet is várható.

 

 

 
< Előző   Következő >

Nemzeti Jogvédő Alapítvány © 2010. - Legfrisebb jogvédő hírek, magyar nemzeti jogvédelem