A BRFK jogellenesen oszlatta fel a 2003-as gesztenyéskerti tüntetést
A Fővárosi Bíróság 2005. december 9-én meghozott jogerős ítéletével jogellenesnek nyilvánította a LELKIISMERET ’88 CSOPORT 2003. december 1-én, a budapesti Gesztenyéskertben tartott tüntetésének rendőri feloszlatását.
A részletekről bővebben szól a Nemzeti Jogvédő Alapítvány csatolt esettanulmánya,amelynek címe:
Gesztenyéskerti csaták két felvonásban: tét a gyülekezési jog)
Amint ismeretes, a LELKIISMERET ’88 CSOPORT tüntetést kívánt tartani 2003. december 1-én a budai Gesztenyéskertben, onnan vonulva Medgyessy Péter akkori miniszterelnök házához. A rendezvény célja az volt, hogy tiltakozást fejezzenek ki a Medgyessy Péter és a román kormányfő egy évvel korábbi, nemzeti érzületet sértő koccintása miatt. Az első, 2004. november 24-i bejelentés szerinti tüntetést a rendőrség – a bíróság által is megerősített módon – megtiltotta a közlekedési rend aránytalan sérelmére hivatkozással, ezt követően azonban a szervezet 2003. november 28-án újabb három tüntetésre vonatkozó bejelentést tett, amelyeket a BRFK határozatokkal nem tiltott be, ezért az ezek a rendezvények megtarthatóak lettek volna.
Ennek ellenére a hatalmas erőkkel felvonuló rendőrség erőszakosan feloszlatta a tüntetést, 51 embert előállított, velük szemben rendzavarás szabálysértése miatt szabálysértési eljárásokat kezdeményezett. Kocsis Imrét, a LELKIISMERET ’88 CSOPORT elnökét három napos őrizet után figyelmeztetésben részesítették és egyben gyülekezési joggal való visszaélés miatt is szabálysértési eljárás alá vonták, a rendőrségi szakban nem jogerősen 80 ezer forint pénzbírsággal sújtották.
Az ezt követő jogi csata viszont a jogvédők számára hozott sikereket: a 2004-ben megalakult Nemzeti Jogvédő Alapítvány odaállt az ügy mellé és azóta is segíti a védelemre szorulókat.
A gyülekezési törvény adta jogánál fogva Kocsis Imre, mint a feloszlatott tüntetés egyik résztvevője pert indított a BRFK ellen a tüntetés jogellenes feloszlatásának megállapítására.
Erre a perre tekintettel az összes megindult szabálysértési eljárást a bíróságok felfüggesztették. A rendőrség feloszlatási akciója keretében előállított további 50 személlyel szemben a Budai Központi Kerületi Bíróság a rendzavarás miatt indult szabálysértési eljárásokat azonban kivétel nélkül megszüntette 2005. őszén szabálysértés hiányában.
2005. december 1-ejei hatállyal Kocsis Imre szabálysértési felelősségre vonhatósága a két éves elévülési idő lejárta miatt megszűnt a feloszlatott tüntetés kapcsán az ellene gyülekezési joggal való visszaélés szabálysértése miatt indult szabálysértési eljárásban. A lefoglalt zászlók és transzparensek visszajárnak, az eljárás megszüntetésének van helye.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2004. június 9-én meghozott elsőfokú ítéletében jogellenesnek nyilvánította a LELKIISMERET ’88 CSOPORT által 2003. december 1-én, a budapesti Gesztenyéskertben tartott tüntetés rendőri feloszlatását. A BRFK fellebbezése eredményeképpen a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet hatásköri hiba miatt hatályon kívül helyezte és új eljárás rendelt el a Fővárosi Bíróság előtt.
Ebben a perben 2005. december 9-én megszületett ítélet immár jogerősen megállapította, hogy a 2003. november 28-án bejelentett, 2003 december 1. napján Budapesten, a XII. kerület BAH csomópont-Gesztenyéskert-Jagelló út- Stromfeld Aurél út- Medgyessy ház útvonalra tervezett rendezvényt a BRFK jogellenesen oszlatta fel. A bíróság kötelezte a rendőrséget 125 ezer forint perköltség megfizetésére.
A LELKIISMERET ’88 CSOPORT vezetője keresetének teljes egészében helyt adó ítélet indokolásában a bíróság kimondta, hogy a BRFK a többszörösen a gyülekezési törvénybe ütköző módon járt el.
Amellett, hogy nem hozott a rendőrség alakszerű tiltó határozatokat, késve reagált a november 28-i új bejelentésekre, a BRFK tiltó határozatnak nem tekinthető értesítésének dátuma november 30., a közlésre pedig csak a törvényi határidőn túl, a tüntetés helyszínén került sor.
A feloszlatott rendezvény nem volt megegyezőnek tekinthető a korábban bejelentett és megtiltott rendezvénnyel, mivel más volt a hely, az idő és a létszám. Téves tehát a rendőrség azon álláspontja, hogy már önmagában ezért feloszlatható volt a tüntetés.
A rendőrség, mint egy lényeges alapjog érvényesüléséért felelős államigazgatási szerv nem tekinthetett volna el az új bejelentések érdemi elbírálásától, ezért jogellenesen járt el akkor, amikor nem hozott alakszerű határozatokat a bejelentésekkel kapcsolatban és ebből következően az alakszerű határozatokkal meg nem tiltott tüntetések feloszlatása is jogellenes volt.
A bíróság különös hangsúllyal utalt arra, hogy a határozatok elmaradása megfosztotta a kérelmezőt a jogorvoslati jogának gyakorlásától. Így csupán ezen perrel volt lehetséges a gyülekezési jogukban meggátolt személyek számára elvi elégtételt szolgáltatni.
A rendőrség azon védekezését is alaptalannak találta a bíróság, hogy a feloszlatásra okot adott volna az is, hogy a bejelentett 12 fős létszám helyett 70-80-an jelentek meg a helyszínen. Ez a gyülekezési törvény szerint és a bíróság szerint sem feloszlatási ok.
A bíróság megállapította, hogy nem veszélyeztette a rendezvény békés jellegét az, hogy a tüntetés résztvevői "markáns és határozott" véleményt fogalmaztak meg a rendőrökkel és az akkori kormánnyal kapcsolatban, a hangos politikai vélemény-nyilvánítás a tüntetések természetéhez hozzátartozik. Az indokolás szerint ugyan az intézkedő rendőrökkel kapcsolatos vélemény-nyilvánítás nem szerencsés, de még ez sem feloszlatási ok. A résztvevők erőszakosságára utaló jeleket a rendőrség nem tudott bizonyítani, de ilyen nem is volt.
A polgári demokrácia egyik legfontosabb alapjoga, a gyülekezési jog témakörében iránymutató jellegű döntés született, amely nagyon komoly kihatással lehet a rendőrségi gyakorlatra.
A két évvel ezelőtti események apropóján a LELKIISMERET ’88 CSOPORT – a Nemzeti Jogvédő Alapítvány közreműködésével – idén ugyanolyan tüntetéseket jelentett be, mint két évvel korábban: megtesztelve a rendőrség fejlődési képességét a gyülekezési jog területén.
Gergényi Péter rendőrfőkapitány megint megtiltotta a 300 fő járdán vonulására vonatkozó részt is feltételező tüntetés megtartását, a tiltó határozatot ismét jóváhagyta a – végzését a tervezett tüntetési időpontot követő napon meghozó – Fővárosi Bíróság.
Az utóbb megtett három – a korábban megtiltott, több helyszínt érintő rendezvény helyszínére szóló, de egyebekben (létszám, idő) más tényállási elemeket tartalmazó – újabb bejelentés közül két bejelentés tárgyában a főkapitány ismét tiltó határozatokat hozott. A gesztenyéskerti 100 főre bejelentett gyűlés megtartását tudomásul vette, ezt rendezett körülmények között- bár hatalmas rendőri készültség árnyékában – 2005. december 1–én megtartották. A BRFK ezen megváltozott gyakorlata is igazolja azt, hogy saját maga is belátta: két évvel korábban téves és jogellenes volt a három utóbb tett bejelentést önálló bejelentésekként nem elbírálni és emiatt feloszlatni a tüntetést.
A második hullámban megtett három bejelentésből kettőt megtiltó határozatok egyikével szembeni bírósági felülvizsgálattal élt a Lelkiismeret 88 Csoport.
A Fővárosi Bíróság 2005. december 5-én hozott döntésével megsemmisítette Gergényi rendőrfőkapitány második tiltó határozatát, amely a 21 órától kezdődő háromnegyedórás járdán vonulást tiltotta meg 100 ember részvételével.
Ezzel a főkapitány működési ideje alatt most másodszor került sor politikai rendezvényt megtiltó rendőrségi határozat hatályon kívül helyezésére. Mint ismeretes korábban csak az iraki háború elleni béketüntetés ügyében született ilyen kedvező határozat, de ekkor még a gyülekezési törvény szerinti korábbi tiltási ok volt alkalmazható (közlekedési rend aránytalan sérelme).
A bíróság végzése egyértelműen megállapította, hogy a rendőrség tévesen indult ki abból, hogy a járdára bejelentett tüntetés résztvevői szükségképpen lelépnének az úttestre és ezért egy forgalmi sávot le kellene zárni. A rendőrség jogosult ugyan járdára bejelentett tüntetést biztonsági okból lezárni egy kétszer egysávos úttest egyik forgalmi sávját, de ez nem zárja ki azt, hogy – figyelemmel a tüntetés relatíve rövid idejére – a rendőrség a szükséges forgalomszervezési intézkedésekkel a közlekedést ne tudná egy forgalmi sávon biztosítani. Ezek a forgalmi intézkedések nem haladják meg a Budapest közútjain szokásos baleset, útépítés vagy más forgalmi akadály esetén felmerülő rendőri intézkedéseket, illetve azok hatásait. Ilyen körülmények alapján tévesen állította a tiltó határozat azt, hogy a tömegközlekedés ellehetetlenülne.
A jogellenesen feloszlatott tüntetés rendőri intézkedés alá vont résztvevőit jogellenes fosztották meg személyes szabadságuktól, illetve gátolták meg abban, hogy az Alkotmány és az Európai Emberi Jogi Egyezmény által garantált gyülekezési jogukat gyakorolhassák. Emiatt személyhez fűződő jogaikat megsértette a rendőrség, ezért nem vagyoni kártérítés illeti őket.
A Nemzeti Jogvédő Alapítvány elvárja a BRFK vezetésétől, hogy – megelőzve az érintettek által indítandó pereket – tegyen reális peren kívüli kártérítési egyezségi ajánlatokat a jogsértéssel érintett 51 személy részére, továbbá vonja le az elvi, gyakorlati és személyi konzekvenciáit ennek a jogellenes intézkedéssorozatnak. Ezt kívánják a jogállamiság írott és íratlan normái.
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd
kuratóriumi ügyvezető
Nemzeti Jogvédő Alapítvány