|
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat a nemzeti ünnepnapon megfigyel és jogsegélyt ad hatósági jogtiprás esetén |
|
|
|
|
2009. március 15. |
|
Ezúton tájékoztatjuk a közvéleményt, hogy korábbi gyakorlatának megfelelően a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.nja.hu) közel 70 ügyvédje jelentős részének bevonásával megfigyelő és ügyeleti szolgálatot működtet idén március 15-én is. A különböző helyszíneken jelen levő ügyvéd megfigyelőink észlelései, a hozzánk beérkezett bejelentések (ügyeleti telefonszám és drótposta: 30-549-4167,
Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges
) és a nyilvánosságra került adatok alapján monitorozzuk a rendőrség tevékenységét és - szükség esetén a rászorultaknak jogsegélyt is adva - fellépünk, ha a gyülekezési jog, vélemény-nyilvánítási szabadság vagy a rendőrségre vonatkozó jogszabályok megsértését észleljük. Felhívjuk a figyelmet, hogy a nemzetközi egyezmények és az alkotmányos alapelvek szerint a tüntetéseken, megemlékezéseken azért lehet jelen a rendőrség, hogy biztosítsa a rendezények békés, zavartalan lebonyolítását és nem ezért, hogy megfélemlítsék, megrendszabályozzák az ott összegyűlt és március 15-e szellemiségének megfelelően az elnyomás ellen, a szabadságért kiálló embereket, ahogy ez például egy éve történt.
Az ünnepet idén is fokozott rendőri ellenőrzés, kordonerdők felállítása és ezúttal négy vonulásos rendezvény kirívóan jogsértő módon - sajnálatos bírósági asszisztálással - történt megtiltása előzte meg. Jelezzük, hogy az irányadó bírósági gyakorlat szerint két bejelentett tüntetés helyszíne közötti csoportos átvonulás nem bejelentés-köteles, azért az nem akadályozható meg. Elvárjuk, hogy a rendvédelmi szervezetek mindenkor a törvényesség talaján álljanak, tiszteletben tartva a szabadságjogokat, a polgárok és a nemzeti ünnepek méltóságát. Ezzel nem egyeztethető össze az a rendőrség által nemrég közzétett 15 pontos útmutató sem, amely jogállamban elfogadhatatlan módon a közelgő nemzeti ünnepi rendezvényeket biztonsági kockázatot jelentő veszélyforrásnak és a résztevő embereket állami kitanításra szoruló, kegyúri adományokban részeltetett kiskorúnak tekinti. Az alapvető szabadságjogok félelemnélküli és határozott gyakorlása minden polgárt megillető elidegeníthetetlen jog és ez egyeztethető össze a 1848. március 15-i 12 pont még mindig időszerű törekvéseivel is.
|
