A+ | A- | Alap
2017. november 24.  
Advertisement
Kezdőlap
Információk
Kapcsolat
Weblaptérkép
Jogvédő Hírek
Tárgyalási Napló
Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport
A Magyar Gárda ügyei
Tanúkat keresünk!
2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
2007 őszi tüntetések
A Lelkiismeret'88 Csoport ügyei
Történelmi Igazságtétel:
- A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
- Képíró Sándor Csendőr ügye
- Kristóf László jogi rehabilitációja
Budaházy György ügyei
Választás 2006
A váci nemzeti könyvespavilon ügyirata
Képes Krónika ügy
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Próbaperek a délvidéki magyarok állampolgárságáért
Kvassay hídi ügy
Az egri Markoth Ferenc kórház ügye
2008. április 11-i tüntetések
Videók és Képek

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!








A Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye PDF Nyomtatás E-mail
2011. április 26.
Fővárosi Bíróság: nem volt jogellenes a 2008. szept. 20-i Szabadság-téri hazafias tüntetés feloszlatása, az eljárás a Legfelsőbb Bíróságon folytatódik

A Fővárosi Bíróság nemrégiben hozott jogerős ítéletében Zagyva György Gyula, HVIM elnök és országgyűlési képviselő, mint felperes által tüntetés jogellenes feloszlatása megállapítása iránt indított perben arra a következtetésre jutott, hogy a 2008. szeptember 20-i Szabadság-téri hazafias tüntetést a rendőrség jogszerűen oszlatta fel. A felperes felülvizsgálati kérelemmel él.
Emlékezetes, hogy aznapra hirdették meg balliberális erők a Magyar Charta tüntetést, amelyre választüntetést szerveztek a hazafias erők. A tüntetés 2008. szeptember 20-án a Hősök teréről indult, ahol beszédet mondott többek között Morvai Krisztina, Budaházy György és Toroczkai László. Majd a több ezer tüntetőből álló menet átvonult a Szabadság térre, hogy ott bejelentett tüntetés keretében elhelyezhessék a kommunizmus és a cigánybűnözés áldozataira emlékező cipőket a Vörös Hadsereg emlékét dicsőítő szörny-emlékműnél. A térre érkező tömeg azonban döbbenten észlelte, hogy kettős fémkordont húztak az emlékmű köré, így hiúsítva meg a HVM által szervezett tüntetés résztvevőinek azon célját, hogy a megemlékezés cipőit elhelyezzék. A rendőrség időközben nagy erőket vonultatott fel a helyszínre és provokatív módon a kettős fémkordon közé is rendőröket állítottak. A tömeg, észlelve a kialakult helyzetet, a cipőket dobásokkal kívánta eljuttatni az „emlékmű”-höz, amelyet a rendőrség támadásként értékelt, ezt követően könnygáz-gránát csapásokkal a térre gyülekezett többezer ember tüntetését feloszlatták. Zagyva Gyula a tüntetés szervezője, akit a perben Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője és országgyűlési képviselő képvisel, keresetében azt kérte, hogy állapítsa meg a bíróság azt, hogy a tüntetés feloszlatására jogellenesen került sor, mivel a rendőrség által békétlennek nyilvánított csoport a tüntető tömeg egészéhez képest nem volt olyan méretű, amely miatt ne lett volna lehetséges a tüntetés megtartásának biztosítása, és egyáltalán nem volt szükséges a téren zajló tüntetés teljes körű és erőszakos felszámolása.Az akció során többeket előállítottak, és a korábbiaknál sokkal ártalmasabb hatású könnygáz légzésbénulást, hányást, fulladást és komoly szenvedést okozott a résztvevőknek, akik közül többen a Hazatérés Templomába menekültek menedéket keresve. A rendőrség azonban példátlan módon a templomhoz nyomult és felszólította az éppen akkor zajló istentisztelet résztvevőit és az odaszorultakat, hogy „jogellenes cselekményt” felhagyva hagyják el a helyszínt. A rendőri fellépést csak a nemzeti jogvédők és emberi jogi bizottság elnöke segítségével sikerül elhárítani. A város több pontján összecsapások alakultak ki rendőrök és tüntetők között. A 2008-ban indult per több tárgyalást követően jutott az ítélethozatalig, többek között olyan ütközésekre is sor került a tárgyaláson, amelynek következtében Gaudi-Nagy Tamás ügyvédet a tanács elnöke erősen vitatható indokkal kiutasította a tárgyalóteremből.Gatter László volt Fővárosi Bírósági elnök az eset miatt az ügyvédet feljelentette az Ügyvédi Kamaránál, a megindult fegyelmi eljárásban végül azonban fegyelmi vétségnek állított cselekmények döntő többségében megállapították a felelősség hiányát és csupán megrovásban részesítették.Az ügyben elfogultsági kifogás beterjesztésére is sor került Fábián Judit tanácselnökkel szemben a tárgyalásvezetés és jogi képviselővel szembeni intézkedések miatt, amely kérelmet a bíróság elutasított. Az ügyben tanúként hallgatták meg a rendőri műveletek irányítóit, az ombudsman képviselőjét, a tüntetés több résztvevőjét, többek között Budaházy Györgyöt is, aki éppen az emelvényen tartott beszédet a rendőri támadás idején. Az ítélet indokolása: a tüntetés feloszlatása azért volt jogszerű a rendőrség részéről, mert az élősoros rendőrkordont a bíróság álláspontja szerint olyan létszámú tömeg támadta, amely masszív erőt képezett, és ezért elkülönítésükre és kiemelésükre nem volt lehetőség. Mindezért az oszlatás mint végső eszköz, a felszólítással ráadásul egyidejűleg megkezdve, alkalmazható volt. Ezzel szemben a perben felperesi oldal határozottan azt az álláspontot képviselte, hogy a rendőrségnek lehetősége lett volna lokalizálni a békétlennek nyilvánított csoportot, erre utalt több tanú vallomása, köztük Majoros Róbert rendőr őrnagy vallomása is.Alkalmazni kellett volna a Magyarországra is kötelező Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlatában kiemelt példaként szolgáló Ezelin kontra Franciaország ügy lényege, mely szerint magánszemély az elszórtan előforduló tüntetésen résztvevő más személyek által elkövetett cselekmények eredményeképpen sem szűnik meg élvezni a békés célú gyülekezéshez való jogot, amennyiben szándékai és magatartása békés marad.A perben meghallgatott egyes rendőr tanúk Molotov-koktél hajigálásról számoltak be, amely nem felelt meg a valóságnak, mivel ilyenre nem került sor.Az eset összes körülményei alapján megállapítható, hogy a hatalom akkori képviselői mindenképpen célul tűzték ki a tüntetés feloszlatását és a hazafias ellenállók elleni erőszakos fellépést. A rendőrség tudatosan akadályozta meg a megemlékezés cipőinek elhelyezését erőteljes kordonozással, és joggal számíthatott a tömeg felfokozott reagálására emiatt. Fontos körülmény az is, hogy a rendőrség nem szólította fel a szervezőket előzetesen arra, hogy állítsák helyre a rendezvény békés jellegét, ennek hiányában sem lett volna lehetőség az oszlatásra. Megdöbbentő körülményként kiderült a perben az is, hogy a rendőrségi rádióforgalmazásról készült, felperesi oldal által bekért hangfelvételek törlésre kerültek annak ellenére, hogy azt 5 évig meg kell őrizni E tárgyban indított per még a Fővárosi Bíróság előtt folyik.A per végül a Legfelsőbb Bíróságon dől el mivel Zagyva Gyula és az őt képviselő Gaudi-Nagy Tamás felülvizsgálati kérelmet terjesztenek elő az ítélet megváltoztatása és a tüntetés-feloszlatás jogellenességének megállapítása érdekében.
 
< Előző   Következő >
buy generic bactrimn online http://infopillsrx.com/buy-generic-bactrim-cheap.html
metronidazole cost at http://bestpillsforsale.com
buy ivermectin
buy wellbutrin online

Nemzeti Jogvédő Alapítvány © 2010. - Legfrisebb jogvédő hírek, magyar nemzeti jogvédelem