Hiába garantálja az alkotmány és több nemzetközi egyezmény a szabad véleménynyilvánítást, a gyakorlatban ez nem érvényesül

Magyar Nemzet, 2008. december 31. 20:14  Szarka Ágota cikke nyomán

Az állampolgári véleménynyilvánítás szabadsága csak papíron létezik Magyarországon – a közalkalmazottaknak akár karrierjük kettétörését is jelentheti, ha kinyilvánítják véleményüket egy tüntetésen. Legalábbis ezt mutatja K. Csaba szociális munkás esete. Az önkormányzattal folytatott tárgyalásain egyértelműen kiderült, a tüntetés volt az ok, amiért nem folytathatta munkáját a régi helyén, és még örülhetett, hogy nem mondtak fel neki.

A pedagógiai diplomát szerzett K. Csaba csaknem egy évtizedet dolgozott a fiatal munkanélküliek között mint szociális munkás, az újpalotai önkormányzat alkalmazottjaként, a főváros XV. kerületében. Hozzáértését, szakmai tudását mindvégig elismerték, ez egyebek között abban is kifejezést nyert, hogy sosem maradt ki az adható jutalmakból. Ahogy fogalmaz, hittel és szeretettel végezte a feladatát, és a sok éves tapasztalatai be is értek: egyre több eredményt tudott felmutatni a fiatal munkanélküliek sikeres társadalmi integrációja, gondozása terén. A harmincas évei közepén járó férfi azonban elkövetett egy nagy hibát: az idei melegdemonstráció alkalmával tartott másik, bejelentett tüntetésen vett részt, és a közerkölcsöt sértő magatartásformákra, valamint a keresztény vallást sértő megnyilatkozásokra kívánta felhívni a figyelmet, nyíltan vállalva és kiemelve heteroszexuális nemi identitását és konzervatív-keresztény értékrendjét. Nem győzi hangsúlyozni, hogy nemcsak meggyőződése, de munkája – ami számára hivatás – eleve lehetetlenné teszik, hogy bármilyen csoporttal szemben előítéletes legyen. Nem is azért ment oda a tüntetésre, hogy valami ellen, hanem hogy valami mellett demonstráljon. „Mindenki azt csinál az ágyban, amit akar, és azzal, akivel akarja. De az egész társadalomra nem lehet rákényszeríteni, hogy ezzel foglalkozzon, és sokszor olyan jeleneteknek legyen szemtanúja, ami éppen vallásos vagy erkölcsi meggyőződését sértik. Azt szerettem volna nyilvánosan is kifejezni a jelenlétemmel, hogy éppen a kisebbségek védelmében elítélem a véleményterror bármiféle formáját” – foglalja össze, mi indította arra, hogy megjelenjen az ellentüntetők között. Mint később kiderült, a demonstráción másik két kollégája is ott volt, de egymástól függetlenül vettek részt az eseményen. K. Csaba, amikor látta, hogy az indulatok elfajulnak, és olyan irányt vesznek a dolgok, amivel ő nem ért egyet – elkezdődött a dobálás –, otthagyta az egészet. Egyik kollégáját azonban a rendőrség begyűjtötte. A férfit emiatt a hivatalban semmiféle szankció nem érte.
Viszont a beszélgetések során kiderült, hogy K. Csaba is ott volt a demonstráción. Ezután neki a „szőnyeg szélére kellett állnia”. Ahogy mondja, ő semmiféle törvénytelenséget nem követett el, csak hangot adott véleményének a puszta jelenlétével. Ezt a jogát az alkotmány garantálja. Éppen ezért érte hideg zuhanyként, amikor a szocialista vezetésű önkormányzat, a munkáltatója, raportra hívta, ahol a többórás tárgyalás után világossá tették: a melegdemonstráció elleni tüntetésen való részvétele miatt nemkívánatos személy lett, dacára az addigi sikeres és elismert munkájának.
– Ha nem fogadom el, hogy áthelyezzenek, elbocsátottak volna. A hajléktalanellátás területére tettek, amihez nem értek, mivel az egy speciális szakága a szociális munkának. A munkanélküliekkel töltött sok év tapasztalata viszont így elveszett. Kinek jó ez? – tette fel a kérdést. K. Csaba munkaügyi pert indított, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat segítségét kérte. Most is tart attól, hiába bizonyítja be igazságát a törvény előtt is, közalkalmazottként végképp el van vágva a jövője. Örülhet, ha egyáltalán lesz munkája. A közalkalmazottak kiszolgáltatottságát jól példázza az is, ahogy a munkáltató XV. kerületi önkormányzat szocialista vezetője, Hajdu László fogalmazott. – Nem ismerem az ügy részleteit, de elméletileg egy szociális munkás nem mérlegelhet, semmi keresnivalója egy ilyen tüntetésen. A bajba jutott emberek segítségére esküsznek fel, tekintet nélkül arra, hogy milyen csoportba tartoznak – mondta Hajdu. A kérdésre, hogy egyéni véleménye lehet-e egy közalkalmazott szociális munkásnak, és annak nyilvánosan hangot is adhat-e, azt válaszolta: véleménye lehet, de ez a munkáját nem befolyásolhatja. K. Csaba munkáját megbecsülték – hívom rá fel a figyelmét. A polgármester elismerte: személyes meggyőződése miatt nem diszkriminálhatnak senkit a munkahelyen. De azt is hozzátette: olyan embernek, akinek bármiféle kisebbségellenes meggyőződése van, nem szabad ilyen munkakört választani.
K. Csaba az önkormányzattal folytatott vitában nyomatékosan hangot adott annak, hogy számára csak az ember létezik, akin segíteni szeretne, és bár nem homoszexuális, de nem is homofób – ám hiába. Gyurta Tibor, K. Csaba jogi képviselője, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja az ügy kapcsán arra hívta fel a figyelmet: nemzetközi egyezmények szabályozzák a véleménynyilvánítás alapvető emberi jogát.
Példaként említette egyebek között a római egyezményt, amelyhez országunk is csatlakozott. A magyar alkotmány is mint az egyik legértékesebb emberi jogot ismeri el és védi a véleménynyilvánítás szabadságát, miképpen a gyülekezési jogot is – nyomatékosította. K. Csaba mindössze jogaival élt, és ezért hátrányos megkülönböztetés érte őt a munkáltatója részéről. A munkáltató önkormányzat számára valószínűsíthetően negatív értéktartalommal bírt K. Csaba véleménynyilvánítása, ezért – hogy jogilag ingoványos területre ne tévedjenek – egy áthidaló megoldást választottak. Kihasználva azt a lehetőséget, hogy K. Csaba mint kinevezett közalkalmazott, szerződése szerint bármikor indoklás nélkül áthelyezhető, egy olyan területet adtak neki, amihez nem ért.

Így bármikor elkövethet hibát. Innen már csak egy lépés lehetett volna a szakmai okok miatti elbocsátás, akár fegyelmi úton is – vélekedik Gyurta Tibor, hozzátéve: tudomása szerint ügyfele a saját, korábbi szakterületén igen jól képzett, számos továbbképzésen, tanfolyamon vett részt. K. Csaba most nem vagyoni kártérítésért pereli az önkormányzatot, az első tárgyalást elnapolták januárra. Gyurta Tibor arra figyelmeztetett: a demokrácia egyik alapköve, hogy mindenki szabadon kimondhassa a véleményét, és ezért ne érhesse hátrányos megkülönböztetés. Tenni kell azért, hogy minél kevesebb embernek kelljen átélnie a K. Csabát ért traumát: hivatásának világnézeti okokból való elvesztését.

Az ügy a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon folytatódik, a következő tárgyalás időpontja: 2009. március 26. 8:30 óra,

helye: Fővárosi Munkaügyi Bíróság, Budapest, II. kerület, Gyorskocsi u. 52. földszint 3. számú tárgyaló.