Az ORTT-hez fordult a Nemzeti Jogvédő Alapítvány a három-harmados szabály miatt

október. 4. 2005. 2:02 Nemzeti Jogvédő Hírek

Országos Rádió és Televízió Testület
Kovács György elnök úr részére
1088 Budapest Reviczky u. 5-7

Tárgy: megkeresés

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Testület!

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány képviseletében az alábbi ügyben fordulunk Önökhöz:

Jogvédő szervezetünk az alapító okirat szerinti feltételeknek megfelelő ügyekben nyújtott jogi segítség mellett arra is törekszik, hogy rámutasson jogszabályokkal ellentétes, vagy más okból helytelen, rendőrségi-, ügyészségi,- bírósági- gyakorlatra; vagy más hatóságok, szervezetek, személyek ilyen gyakorlatára. Ezen feladatkörünkben eljárva intézzük Önökhöz megkeresésünket az ORTT álláspontunk szerint jogsértő gyakorlata észlelése okán.

Az ORTT honlapján (http://www.ortt.hu/ogyb/ogyb_2004.pdf) fellehető, ORTT 2004. évről szóló beszámolójának 30. és 31. oldalán az alábbiak olvashatók:

"A parlamenti ellenzék élőszóbeli megnyilvánulásai 2004 során egyenletes megoszlást produkáltak (5. ábra). Hat hónapban a jobboldal nyilatkozatainak aránya meghaladta az egyharmadot. Az oppozíció augusztusban érte el a mélypontot, mivel a kormányátalakítás a
hatalmon lévőkre irányította a figyelmet…. Felméréseinkben – a francia CSA példáját követve – állandóan alkalmazott mutató a politikai erők képviselői által adott nyilatkozatok összes idejének megoszlása. Ez a paraméter azt jelzi, hogy a két szemben álló oldal képviselői milyen arányban részesednek a nyilatkozó politikusok számára biztosított teljes beszédidőből (6. ábra). A CSA előírásai szerint a parlamenti politikusok (a köztársasági elnök szereplései nélkül) beszédidejének egyharmada a kormányt, egyharmada a koalíciós pártokat és ugyancsak egyharmada a parlamenti ellenzéket illeti meg."

Az ORTT honlapján  http://www.ortt.hu/elemzesek/1998/november.htm linken közzétett, és az ORTT Műsorfigyelő és Elemző Igazgatósága által készített elemzésben – többek között – az alábbiak találhatóak az egyes rádiós és televíziós műsorszolgáltatók politikai magazinműsoraival kapcsolatosan:

…"Viszonyítási modellek

…Az egyik viszonyítási alapként idézett modell a CSA (Conseil Supérieur de l'Audiovisuel) szabályrendszere, amely a közszolgálati és kereskedelmi médiumokra egyaránt érvényes. Eszerint a kampányidőszakon kívül az ún. három-harmad elve érvényesül, vagyis a mindenkori köztársasági elnököt leszámítva, a kormányt, a kormánypárto(ka)t, valamint a parlamenti ellenzéket egyaránt a politikusok beszédidejének egyharmada-egyharmada illeti meg."…

A "Heti Válasz" c. hetilap 5. évfolyam 33. számában (2005.08.18.) az "Örökösödési háború" c. cikkben, Plauschin András, a Monitoring Igazgatóság tudományos munkatársa – többek között – az alábbi nyilatkozatot tette.

"Az ORTT nincs abban a helyzetben, hogy egy politikai vitában állást foglaljon: kiegyensúlyozott-e vagy sem a Magyar Rádió. Nem az a dolgunk, hogy általános nyilatkozatokat tegyünk, hanem hogy szakmai szempontok szerint elemezzük a műsorokat. Az utóbbi évek számai mindenesetre azt mutatják, hogy a közrádió nagyjából-egészéből tartja a hazánkban hallgatólagosan elfogadott kétharmad-egyharmad arányt" – értékelte a testület adatait a Heti Válasznak Plauschin András.

Álláspontunk szerint a hazánktól közjogi felépítése és politikai rendszere tekintetében gyökeresen eltérő Franciaország jogalkalmazási rendjét e tárgykörben átvenni semmivel sem indokolt.

A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996 évi I. törvény (Rttv) az alábbiakat mondja ki.

4. § (1) A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie.
Az ORTT által rendszeresen hivatkozott francia modell nem fogadható álláspontunk szerint az előbb idézett magyar jogszabályhely helyes értelmezésének, elsősorban azért, mert a hazai közgondolkodás nem tesz különbséget a kormány és a kormánypártok között.
A töretlen bírói gyakorlat, valamint a Ve 44. § (2) bekezdése szerint a műsorszolgáltatónak a választási kampányban való részvételére a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Országos Rádió és Televízió Testület a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 31. § (1), illetve 41. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezései alapján jogosult eljárni.[1997. évi C. tv. 3. §; 1996. évi I. tv. 31. § (1) bek., BH2004. 434].

Fentiekre tekintettel az ORTT ajánlásai, elemzései, különös fontosságúnak tekinthetők az egyes műsorszolgáltatók mindennapi gyakorlatában, hiszen vélelmezhető, hogy a Testület esetleges államigazgatási és panaszbizottsági eljárásait, az egyes műsorszámok kiegyensúlyozottságát érintő tartalmi vizsgálatait is ezekhez igazodva folytatja le. Távolról sem vitatjuk az ORTT Műsorfigyelő és Elemző Igazgatósága, és a T. Testület jószándékát, és szakmai felkészültségét, de kifejezetten tévútnak találjuk az e körben hirdetett jogalkalmazási gyakorlatot.

Rámutatni kívánunk az EBH2004. 1087. számon közzétett elvi döntésre, amelyben a Bíróság az ORTT egyik hatósági ügyének felülvizsgálata során jogerősen kimondta, hogy, hogy a törvényben foglalt fogalommeghatározás köre jogértelmezéssel nem tágítható (1996. évi I. tv. 2. §). Álláspontunk szerint a CSA jogalkalmazási gyakorlatának az Rttv. 4.§ (1) bekezdésének értelmezése vonatkozásában ilyen jellegű "tágításként" értelmezhető.

Fentiek miatt kérjük, hogy jelen beadványunkat a T. Testület vegye legközelebbi ülésén napirendjére, érdemben foglalkozzanak az általunk felvetett kérdésekkel és hagyjanak fel az álláspontunk szerint jogsértő gyakorlattal, különös tekintettel arra, hogy a 2006-os év során hazánkban országgyűlési választásokat fognak tartani.

Felvetéseinkkel kapcsolatos álláspontjukról kérjük 30 napon belüli szíves tájékoztatásukat.

Amennyiben válaszuk nem megnyugtató, úgy a törvényesség betartatásáért felelős, illetve annak elérését célzó tevékenységi körű illetékes szervezetekhez fordulunk.

Budapest 2005. október 4.
Tisztelettel

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd
kuratóriumi ügyvezető