Emberi jogok napja: kötet a határon túli magyarok helyzetéről

Emberi jogok napja: kötet a határon túli magyarok helyzetéről

MTI | 2013.12.10. [12:48] | Utolsó módosítás: 2013.12.10. [12:54]

Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében címmel jelent meg könyv a határon túli magyarok helyzetéről. A kötetet a Nemzeti Jogvédő Szolgálat mutatta be kedden Budapesten.

Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő elmondta: az a céljuk, hogy a jószomszédi kapcsolatokon alapuló „simulékony” politika helyett az emberi jogok fogalomrendszerére és követeléseire hangolják át a jogküzdelmet. Hozzátette: a kötetet valamennyi országgyűlési képviselőnek elküldik. „Ne mondhassák, hogy nem tudták, bajok vannak a trianoni békeszerződéssel elszakított területeken” – jelentette ki Morvai Krisztina.

Gaudi-Nagy Tamás, az NJSZ ügyvezetője arról beszélt, hogy a határon túli magyarok helyzetére az önrendelkezés a megoldás. „Ezt nem megadják, hanem kiharcolni kell” – tette hozzá a Jobbik-frakcióban ülő képviselő.

Zétényi Zsolt, az NJSZ elnöke elmondta: a kötet a Nemzeti Jogvédő Szolgálat június 4-én tartott konferenciájának anyagát tartalmazza, amelyet az azóta eltelt fél év legfontosabb eseményeivel – köztük a székelyek nagy menetelésével –, valamint a határon túli magyarok helyzetéről szóló tanulmányokkal, felszólalásokkal egészítettek ki.

Az ENSZ Közgyűlése 1954-ben nyilvánította december 10-ét az emberi jogok napjává annak emlékére, hogy 1948-ban ezen a napon fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Ebben a dokumentumban foglalták össze az úgynevezett klasszikus politikai és polgári jogokat, továbbá a gazdasági, szociális és kulturális jogok bizonyos körét. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát a világ összes állama ratifikálta.