 |
|
 |
 |
|
Iratkozzon fel heti hírlevelünkre! |
 |
| Kártérítés a véleménynyilvánítás miatti munkáltatói intézkedésért |
|
|
|
| 2011. január 28. | |
|
Áthelyezte az MSZP-s főnökség, mert a közerkölcsöt sértő homoszexuális parádé ellen "merészelt" tüntetni. Most kártérítést kapott K. Csaba.
A Fővárosi Bíróság másodfokú tanácsa ítéletet hírdetett K. Csaba egykori szociális munkás nem vagyoni kártérítés iránt indított perében, amelyet azért indított, mert egy tűntetésen való részvételéért áthelyezték egy másik, számára kedvezőtlen munkaterületre. A pedagógiai diplomát szerzett K. Csaba csaknem egy évtizedet dolgozott a fiatal munkanélküliek között mint szociális munkás, az újpalotai önkormányzat szociális intézményének alkalmazottjaként, a főváros XV. kerületében. Hozzáértését, szakmai tudását mindvégig elismerték, ez egyebek között abban is kifejezést nyert, hogy jutalmakat is kapott. A harmincas éveiben járó férfi részt vett a 2008. évi melegdemonstráció alkalmával tartott másik, bejelentett tüntetésen, amellyel a közerkölcsöt sértő magatartásformákra, valamint a keresztény vallást sértő megnyilatkozásokra kívánta felhívni a figyelmet, nyíltan vállalva és kiemelve heteroszexuális nemi identitását és konzervatív-keresztény értékrendjét. Nem győzte hangsúlyozni, hogy nemcsak meggyőződése, de munkája – ami számára hivatás volt – eleve lehetetlenné teszik, hogy bármilyen csoporttal szemben előítéletes legyen. Nem is azért ment oda a tüntetésre, hogy valami ellen, hanem hogy valami mellett demonstráljon. Mint később kiderült, a demonstráción másik két kollégája is ott volt, de egymástól függetlenül vettek részt az eseményen. K. Csaba, amikor látta, hogy az indulatok elfajulnak, és olyan irányt vesznek a dolgok, amivel ő nem ért egyet – elkezdődött a dobálás –, otthagyta az egészet. Egyik kollégáját azonban a rendőrség begyűjtötte. A férfit emiatt a hivatalban semmiféle szankció nem érte. Viszont a beszélgetések során kiderült, hogy K. Csaba is ott volt a demonstráción. Ezután neki a munkáltató előtt kellett számot adni „tettéért”: az akkor szocialista vezetésű önkormányzat szociális intézmény munkáltatója raportra hívta, ahol a többórás tárgyalás után világossá tették: az ún. melegdemonstráció elleni tüntetésen való részvétele miatt két választása van, vagy közös megegyezéssel elmegy, vagy áthelyezik utcai szociális munkás munkahelyre. A hajléktalanellátás területére tettek, amihez nem értett, mivel az egy speciális szakága a szociális munkának. A munkanélküli fiatalokkal töltött sok év tapasztalata viszont így elveszett. K. Csaba munkaügyi pert indított, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat részéről dr. Gyurta Tibor Roland ügyvéd, elnökségi tag képviselte. A XV. kerületi önkormányzat akkori szocialista vezetője, Hajdu László lapunk érdeklődésére akkor így fogalmazott: „Nem ismerem az ügy részleteit, de elméletileg egy szociális munkás nem mérlegelhet, semmi keresnivalója egy ilyen tüntetésen. A bajba jutott emberek segítségére esküsznek fel, tekintet nélkül arra, hogy milyen csoportba tartoznak” – mondta Hajdu. Dr. Gyurta Tibor Roland, K. Csaba jogi képviselője az ügy kapcsán végig arra hívta fel a figyelmet: nemzetközi egyezmények szabályozzák a véleménynyilvánítás alapvető emberi jogát. Példaként említethető egyebek között a római egyezmény, amelyhez országunk is csatlakozott. A magyar alkotmány is mint az egyik legértékesebb emberi jogot ismeri el és védi a véleménynyilvánítás szabadságát, miképpen a gyülekezési jogot is. K. Csaba mindössze jogaival élt, és ezért hátrányos megkülönböztetés érte őt a munkáltatója részéről. A munkáltató önkormányzat számára valószínűsíthetően negatív értéktartalommal bírt K. Csaba véleménynyilvánítása, ezért – hogy jogilag ingoványos területre ne tévedjenek – egy áthidaló megoldást választottak. Kihasználva azt a lehetőséget, hogy K. Csaba mint kinevezett közalkalmazott, szerződése szerint bármikor indoklás nélkül áthelyezhető, egy olyan területet adtak neki, amihez nem ért. Az ügyben első fokon eljárt a Fővárosi Munkaügyi Bíróság a keresetet mindezek ellenére elutasította. A felperes K. Csaba fellebbezése folytán eljáró Fővárosi Bíróság az ítéletet megváltoztatta és a keresetnek teljes mértékben helyt adva, kötelezte a munkáltatót 300.000,- Ft nem vagyoni kártérítés és késedelmi kamata, valamint a perköltségek megfizetésére. A jogerős ítélet indoklásában bíróság kimondta, hogy megállapítható volt, hogy a munkáltató intézkedésére kizárólag K. Csaba véleménynyilvánítási jogának gyakorlása miatt került sor, amelyet viszont nemzetközi egyezmények és az alkotmány is védenek és garantálnak. Az emiatt tett munkáltatói intézkedés ezért rendeltetésellenes joggyakorlásnak minősül, amelyet a Munka Törvénykönyve 4. §-a tilalmaz. A bíróság is magáévá tette a kereset és a fellebbezés azon hivatkozását is, amely a 30/1992 (V.26.) AB számú határozat alapján azt a jogelvet rögzíti: „. A szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt annak érték és igazságtartalmára tekintet nélkül védi.” A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ezúton üdvözli a bíróság ítéletét, hiszen ezzel ismét az állampolgári jog gyakorlásának elfojtására irányuló intézkedésnek parancsolt „megállj”-t. Az ítélet azt üzeni, hogy a véleménynyilvánítási jog nem korlátozható pusztán a tartalma miatt, tehát a véleményét bárki, így munkavállaló is nyugodtan gyakorolhatja, különösen szabadidejében és kizárólag ezért nem szankcionálható. Szolgálatunk ezért változatlanul folyamatosan kiáll a véleménynyilvánítási jog és más állampolgári jog sérelmét okozó, bármely hatóság vagy intézmény, illetve munkáltató által tett intézkedéssel érintett személyek jogainak védelmében. (NJSZ) |
| < Előző | Következő > |
|---|